Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hidrogén

Index Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

250 kapcsolatok: A hélium izotópjai, Acél, Akkumulátor (energiatároló), Aktív szén, Alga, Alkálifémek, Alumínium, Alumínium-oxid, Amalgám, Ammónia, Anaerob, Anód, Antoine Lavoisier, Atmoszféra (mértékegység), Atom, Atomi tömegegység, Atommag, Atomreaktor, Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete, Átmenetifémek, Üzemanyagcella, Ón-dioxid, Óriásbolygó, Bar (mértékegység), Barion, Béta-bomlás, Béta-sugárzás, BBC, BBC Four, Belső égésű motor, Biokémia, Birkeland-áramok, Bohr-féle atommodell, Buborékkamra, CANDU, Celsius-skála, Cianobaktériumok, Cink, Cink-oxid, Cirkónium, Cirkónium-dioxid, CNO-ciklus, Csillag, Csillagközi anyag, Csillagkeletkezés, Dayton (Ohio), Delokalizált elektron, Deutérium, Dihidrogén kation, Durranógáz, ..., E-számok, Elektrolízis, Elektromágnesség, Elektromos autó, Elektron, Elektronegativitás, Elektronvolt, Elektrosztatika, Első világháború, Energiahordozó, Energiatárolás, Entalpia, Enzim, Erőmű, Erjedés, Ernest Rutherford, Etanol, Európai Unió, Exobolygó, Exoterm reakció, Ezreléknél kisebb részek, Félfémek, Fémüveg, Fémek, Földgáz, Felezési idő, Ferdinand von Zeppelin, Flogisztonelmélet, Fluor, Fosszilis tüzelőanyagok, Foszfor, Foton, Fotoszintézis, Gallium, Gáz, Görög nyelv, Generátor, Geokémia, Gilbert Newton Lewis, Gravitáció, H II régió, Halmazállapot, Halogének, Harold C. Urey, Hármaspont, Háromatomos hidrogén, Hélium, Hűtőközeg, Hőkapacitás, Hővezetés, Hővezetési tényező, Hegesztés (fémek), Henri Giffard, Henry Cavendish, Heteroatom, Hibrid kénciklus, Hidridek, Hidrogén, Hidrogén anion, Hidrogén-fluorid, Hidrogén-klorid, Hidrogénbomba, Hidrogénezés, Hidrogéngazdaság, Hidrogénkötés, Hidrokrakkolás, Hindenburg (LZ 129), Hubble űrtávcső, Ibolyántúli sugárzás, Indium, Ion, IUPAC, Izotóp, Jacques Charles, James Dewar, Joule, Jupiter, Kalciumfény, Katalizátor, Katód, Kation, Kémiai elem, Kémiai elemek nevének etimológiája, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai képlet, Kémiai kötés, Kén-hidrogén, Kén-jód ciklus, Kelvin, Klór, Kloroplasztisz, Kohászat, Kovalens kötés, Kozmikus sugárzás, Krakkolás, Króm(III)-oxid, Kvantummechanika, Kvarc, Latin nyelv, Léggömb, Léghajó, Légkör, Lítium-hidrid, Ligandum (szervetlen kémia), Magfúzió, Magnézium-oxid, Magnetit, Magnetoszféra, Margarin, Mars Global Surveyor, Mars Odyssey, Méter, Mól, Metanol, Metán, Metilén, Mikroorganizmus, Nap, Napszél, NASA, Nehézvíz, Nemfémek, Nemzetközi Űrállomás, Neutron, Neutronmoderátor, New Jersey, Nikkel, Nitrogén, Ohio (állam), Olivin, Oxigén, Palládium, Pascal (mértékegység), Pellet, Perdület, Pierre-Simon de Laplace, Piroszőlősav, Platina, Plazma, Proton, Proton-proton ciklus, Protonált molekuláris hidrogén, Radioaktivitás, Radiolumineszcencia, Rakéta-hajtóanyag, Réz-klór ciklus, Redukálószer, Relatív atomtömeg, Rendszám (kémia), Richard Feynman, Ritkaföldfémek, Robert Boyle, Sarki fény, Sav, Sűrűség, Sötét anyag, Sötét energia, Schrödinger-egyenlet, Speciális relativitáselmélet, Spin, Stanford Egyetem, Szabványos nyomás és hőmérséklet, Szaturnusz, Szén, Szén-dioxid, Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, Szén-monoxid, Szénhidrogének, Szerves kémia, Szerves vegyület, Szervetlen kémia, Szervezet (biológia), Szilícium-dioxid, Sztöchiometria, Szupravezetés, Talaj, Talajvíz, Térfogatszázalék, Telített sósvíz, Természet Világa, Természetes előfordulás, Termelékenység, Titán-dioxid, Transzformátor, Trícium, Triangulum-galaxis, Urán, Vas, Vas(II)-hidroxid, Vas(II)-szulfid, Vas(III)-oxid, Vas-oxid, Vas-oxid ciklus, Víz, Vöröseltolódás, Vegyérték, Világegyetem, Viszkozitás, Volfrám, Zeppelin (léghajó). Bővíteni index (200 több) »

A hélium izotópjai

Bár a héliumnak (He, standard atomtömeg: 4,002602(2) u) nyolc ismert izotópja van, ezek közül csak a hélium-3 és a hélium-4 stabil.

Új!!: Hidrogén és A hélium izotópjai · Többet látni »

Acél

Egy öreg bányafelvonó acélkötele Acélhíd Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz.

Új!!: Hidrogén és Acél · Többet látni »

Akkumulátor (energiatároló)

Nikkel-hidrid akkumulátorok töltőbe helyezve Az akkumulátor elektromos energiát tároló berendezés, amely töltésekor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja, mert ebben a formában huzamosabb ideig tárolni tudja.

Új!!: Hidrogén és Akkumulátor (energiatároló) · Többet látni »

Aktív szén

Aktív szén Az aktív szén (vagy aktivált szén) nagy felületű, porózus szerkezetű szén.

Új!!: Hidrogén és Aktív szén · Többet látni »

Alga

Potomac folyó barnamoszat Zöldmoszat "virágzása" Az algák vagy moszatok különböző, fotoszintézisre képes, nagy vonalakban hasonló élőlények – mindazon, oxigént termelő élőlények, amelyek az embriós növények (Embryophyta) előtt jelentek meg.

Új!!: Hidrogén és Alga · Többet látni »

Alkálifémek

Az öt stabil alkálifém: lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjában (IUPAC szerinti 1-es csoportjában) található elemek, a hidrogén kivételével.

Új!!: Hidrogén és Alkálifémek · Többet látni »

Alumínium

Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.

Új!!: Hidrogén és Alumínium · Többet látni »

Alumínium-oxid

Az alumínium-oxid szervetlen alumíniumvegyület, összegképlete Al2O3.

Új!!: Hidrogén és Alumínium-oxid · Többet látni »

Amalgám

Természetes amalgám: higany és ezüst ötvözete Az amalgám a higanynak más fémekkel alkotott ötvözete.

Új!!: Hidrogén és Amalgám · Többet látni »

Ammónia

Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.

Új!!: Hidrogén és Ammónia · Többet látni »

Anaerob

Folyékony táptalajon tenyésztett baktériumok oxigénhez való viszonyuk szerint helyezkednek el az oldatban: 1: Obligát aerob 2: Obligát anaerob 3: Fakultatív anaerob 4: Mikroaerofil 5: Aerotoleráns Az anaerob az oxigéntől elzártan végbemenő biokémiai folyamatok elnevezése.

Új!!: Hidrogén és Anaerob · Többet látni »

Anód

Az anód szó a görög άνοδος.

Új!!: Hidrogén és Anód · Többet látni »

Antoine Lavoisier

Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. – Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész.

Új!!: Hidrogén és Antoine Lavoisier · Többet látni »

Atmoszféra (mértékegység)

Az atmoszféra (jele: atm) a nyomás mértékegysége.

Új!!: Hidrogén és Atmoszféra (mértékegység) · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Hidrogén és Atom · Többet látni »

Atomi tömegegység

Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.

Új!!: Hidrogén és Atomi tömegegység · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Hidrogén és Atommag · Többet látni »

Atomreaktor

Chicagóban építették fel szénpor és urán keverékéből az első atommáglyát 1942-ben, a hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a beleágyazott uránlabdacsokból állt https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo Magyar feltalálók és találmányaik Szilárd Leó Enrico Fermi és Walter Henry Zinn Grafit-moderátoros forralóvizes atomreaktor elvi kapcsolása (szovjet RBMK típus) Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció.

Új!!: Hidrogén és Atomreaktor · Többet látni »

Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete

23x15px A haditengerészet első és jelenleg is használt zászlója ''(Naval Jack)'' 23x15px A haditengerészet 2002. előtt használt zászlója Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete (angolul United States Navy vagy rövidítve US Navy, illetve USN) az Amerikai Egyesült Államok haderejének a négy haderőnem közül a haditengerészeti műveletekért felelős haderőneme, egyike az USA hét egyenruhás szolgálatának.

Új!!: Hidrogén és Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete · Többet látni »

Átmenetifémek

A kémiában az átmenetifém kifejezés jelentése kétféle lehet.

Új!!: Hidrogén és Átmenetifémek · Többet látni »

Üzemanyagcella

Metanollal működő üzemanyagcella A tüzelőanyag-elem (más néven tüzelőanyag-cella vagy üzemanyagcella) egy kémiai áramforrás, amelyben az áramtermelő folyamat valamilyen tüzelőanyag (pl. földgáz, gázolaj, szén, hidrogén, alkohol) oxidációja.

Új!!: Hidrogén és Üzemanyagcella · Többet látni »

Ón-dioxid

Az ón-dioxid (vagy ón(IV)-oxid) az ón (Sn) és az oxigén (O) közös vegyülete.

Új!!: Hidrogén és Ón-dioxid · Többet látni »

Óriásbolygó

A Naprendszer négy óriásbolygója összehasonlítva a Nappal Neptunusz Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa.

Új!!: Hidrogén és Óriásbolygó · Többet látni »

Bar (mértékegység)

Nyomásmérő műszer A bar (jele bar) és a millibar (jele mbar) a nyomás mértékegységei.

Új!!: Hidrogén és Bar (mértékegység) · Többet látni »

Barion

A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.

Új!!: Hidrogén és Barion · Többet látni »

Béta-bomlás

A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.

Új!!: Hidrogén és Béta-bomlás · Többet látni »

Béta-sugárzás

A béta-sugárzás radioaktív atommagok béta-bomlásakor keletkezik, amikor nagy energiájú és nagy sebességű elektronok vagy pozitronok lépnek ki a sugárzó anyagból.

Új!!: Hidrogén és Béta-sugárzás · Többet látni »

BBC

A British Broadcasting Corporation, röviden: BBC egy állami tulajdonú, kvázi független brit közszolgálati műsorszolgáltató, egyben a világ legnagyobb műsorszolgáltatója.

Új!!: Hidrogén és BBC · Többet látni »

BBC Four

A BBC Four a brit BBC közszolgálati műsorszolgáltató negyedik televízió-csatornája, mely elsősorban kulturális műsorokat sugároz.

Új!!: Hidrogén és BBC Four · Többet látni »

Belső égésű motor

Négyütemű Otto-motor Wankel-motor A belső égésű motor egy olyan volumetrikus működésű hőerőgép, amelynél egy megfelelően megválasztott periodikus termodinamikai munkafolyamat során a tüzelőanyag a hengerben elég és a munkaközeg hője mechanikai munkává alakul.

Új!!: Hidrogén és Belső égésű motor · Többet látni »

Biokémia

A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.

Új!!: Hidrogén és Biokémia · Többet látni »

Birkeland-áramok

A Birkeland-áramok és egyéb elektromos folyamatok a Föld magnetoszférájában Az önmagát összehúzó mágneses tér vonalai és az áramok. Az áram legerősebb a tengelynél és attól távolodva gyengül. Az áram a mágneses térrel párhuzamosan folyik. Birkeland-áramok alatt azokat az elektromos áramlásokat értjük, amik a Föld mágneses terének erővonalai mentén folynak a magnetoszféra külső területei és az ionoszféra között.

Új!!: Hidrogén és Birkeland-áramok · Többet látni »

Bohr-féle atommodell

A Bohr-féle atommodell Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus által 1913-ban közzétett modell az atom felépítéséről.

Új!!: Hidrogén és Bohr-féle atommodell · Többet látni »

Buborékkamra

A buborékkamra részei A buborékkamra egy túlhevített átlátszó folyadékkal töltött edény, melyet a rajta áthaladó elektromosan töltött részecskék észlelésére használnak.

Új!!: Hidrogén és Buborékkamra · Többet látni »

CANDU

Atomerőmű CANDU nagynyomású nehézvizes reaktorral A CANDU az atomreaktorok egyik típusa, ami nehézvizet használ magas nyomás alatt moderátornak is és hűtőanyagnak is.

Új!!: Hidrogén és CANDU · Többet látni »

Celsius-skála

A Celsius-skála egy hőmérsékleti skála.

Új!!: Hidrogén és Celsius-skála · Többet látni »

Cianobaktériumok

A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.

Új!!: Hidrogén és Cianobaktériumok · Többet látni »

Cink

A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.

Új!!: Hidrogén és Cink · Többet látni »

Cink-oxid

A cink-oxid (képlete ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.

Új!!: Hidrogén és Cink-oxid · Többet látni »

Cirkónium

A cirkónium az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.

Új!!: Hidrogén és Cirkónium · Többet látni »

Cirkónium-dioxid

A cirkónium-dioxid (képlete ZrO2) egy szervetlen vegyület, a cirkónium oxidja.

Új!!: Hidrogén és Cirkónium-dioxid · Többet látni »

CNO-ciklus

A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).

Új!!: Hidrogén és CNO-ciklus · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Hidrogén és Csillag · Többet látni »

Csillagközi anyag

Egy szupernóva maradványai (NGC 2736) A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű plazma, gáz és csillagközi por tölti ki.

Új!!: Hidrogén és Csillagközi anyag · Többet látni »

Csillagkeletkezés

A Hubble felvétele az S106 csillagképződési régióról A csillagkeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagközi gázfelhőkben, elsősorban a gravitáció összehúzó hatására csillagok jönnek létre.

Új!!: Hidrogén és Csillagkeletkezés · Többet látni »

Dayton (Ohio)

Dayton város az Amerikai Egyesült Államokban, Ohio állam Montgomery megyéjének székhelye.

Új!!: Hidrogén és Dayton (Ohio) · Többet látni »

Delokalizált elektron

A delokalizált elektron molekulában, ionban, illetve fémben található elektron, amely nem egyetlen atomhoz vagy kovalens kötéshez tartozik.

Új!!: Hidrogén és Delokalizált elektron · Többet látni »

Deutérium

Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.

Új!!: Hidrogén és Deutérium · Többet látni »

Dihidrogén kation

A dihidrogén kation vagy hidrogén-molekulaion a legegyszerűbb összetett ion, képlete H2+.

Új!!: Hidrogén és Dihidrogén kation · Többet látni »

Durranógáz

A durranógáz a hidrogén és az oxigén 2:1 térfogatarányú gázkeveréke.

Új!!: Hidrogén és Durranógáz · Többet látni »

E-számok

Az ún.

Új!!: Hidrogén és E-számok · Többet látni »

Elektrolízis

Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat.

Új!!: Hidrogén és Elektrolízis · Többet látni »

Elektromágnesség

Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.

Új!!: Hidrogén és Elektromágnesség · Többet látni »

Elektromos autó

Két elektromos autótípus, a Tesla Model 3 (balra) és a Tesla Model Y (jobbra) egymás mellett Európa egyik legolcsóbb elektromos autótípusa, a Dacia Spring Az elektromos autó (villanyautó) villanymotorral meghajtott autó.

Új!!: Hidrogén és Elektromos autó · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Hidrogén és Elektron · Többet látni »

Elektronegativitás

Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).

Új!!: Hidrogén és Elektronegativitás · Többet látni »

Elektronvolt

Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.

Új!!: Hidrogén és Elektronvolt · Többet látni »

Elektrosztatika

Az elektrosztatikus töltés miatt a polisztirol gyöngyök macskára tapadnak. Az elektrosztatika a fizika azon ága, amely a nyugalomban lévő töltésekkel és az általuk keltett elektromos mező leírásával foglalkozik.

Új!!: Hidrogén és Elektrosztatika · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Hidrogén és Első világháború · Többet látni »

Energiahordozó

Az energiahordozó olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők (definíció az ISO 13600 szerint).

Új!!: Hidrogén és Energiahordozó · Többet látni »

Energiatárolás

Az energiatárolás olyan eljárás, amelynek során az energia valamilyen fajtáját felhalmozzák annak érdekében, hogy egy későbbi időben hasznos munkavégzésre lehessen fordítani.

Új!!: Hidrogén és Energiatárolás · Többet látni »

Entalpia

Az entalpia --> az állandó nyomáson lejátszódó folyamatok jellemzésére bevezetett – energia dimenziójú – termodinamikai állapotfüggvény (jele H, mértékegysége J), melynek értéke a rendszer belső energiája plusz a rendszer nyomásának és térfogatának szorzata.

Új!!: Hidrogén és Entalpia · Többet látni »

Enzim

Az enzimek csökkentik az aktivációs energiát Az enzimek az élő szervezetekben fontos katalitikus funkciót betöltő molekulák – úgynevezett biokatalizátorok – amelyek a sejtekben, szövetekben fennálló fiziológiás körülmények között zajló kémiai folyamatokat a reakciósebesség növelésével felgyorsítják.

Új!!: Hidrogén és Enzim · Többet látni »

Erőmű

A 860 MW-os Tiszaújvárosi AES Tisza II. hőerőmű Szélerőmű Dániában Széntüzelésű erőmű Kínában Atomerőmű Grafenrheinfeldben Itaipu vízierőmű, Brazília-Paraguay Az erőmű villamos energia fejlesztésére szolgáló létesítmény, amely elsődleges energiaforrást használ fel.

Új!!: Hidrogén és Erőmű · Többet látni »

Erjedés

Erjedési folyamatok (alkoholos erjedés élesztővel vagy tejsavas erjedés izomban). Az etil-alkoholos erjedés olyan szénhidrát-lebontási folyamat, ahol élesztők vagy baktériumok szénhidrátokból etil-alkoholt és szén-dioxidot képeznek. C6H12O6 → 2 CH3CH2OH + 2 CO2 Az erjedés vagy erjesztés, idegen szóval fermentálás vagy fermentáció a sejtben elsősorban a szénhidrátok, főleg a szőlőcukor energiafelszabadulással járó lebontása, ami akkor következik be, ha a környezetben nem áll rendelkezésre elegendő oxigén.

Új!!: Hidrogén és Erjedés · Többet látni »

Ernest Rutherford

Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.

Új!!: Hidrogén és Ernest Rutherford · Többet látni »

Etanol

Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.

Új!!: Hidrogén és Etanol · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Hidrogén és Európai Unió · Többet látni »

Exobolygó

A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.

Új!!: Hidrogén és Exobolygó · Többet látni »

Exoterm reakció

A termokémiában exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat.

Új!!: Hidrogén és Exoterm reakció · Többet látni »

Ezreléknél kisebb részek

Általában a hétköznapi életben elegendő az egész részeit százalékban, néhány esetben pedig ezrelékben megadni.

Új!!: Hidrogén és Ezreléknél kisebb részek · Többet látni »

Félfémek

A félfémek (más néven metalloidok) olyan kémiai elemek, amelyek tulajdonságai átmenetet képeznek a fémek és a nemfémek között.

Új!!: Hidrogén és Félfémek · Többet látni »

Fémüveg

A fémüveg az olvadékból olyan gyorsan lehűtött fém, amelynek nem alakul ki a kristályszerkezete, hanem a gyors hűtés miatt a folyadékban uralkodó atomi rendezetlenség fagy bele az anyagba.

Új!!: Hidrogén és Fémüveg · Többet látni »

Fémek

A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.

Új!!: Hidrogén és Fémek · Többet látni »

Földgáz

A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.

Új!!: Hidrogén és Földgáz · Többet látni »

Felezési idő

A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.

Új!!: Hidrogén és Felezési idő · Többet látni »

Ferdinand von Zeppelin

Ferdinand Adolf Heinrich August Graf von Zeppelin (Konstanz, 1838. július 8. – Berlin, 1917. március 8.) német katona és léghajóépítő.

Új!!: Hidrogén és Ferdinand von Zeppelin · Többet látni »

Flogisztonelmélet

Georg Ernst Stahl Johann Joachim Becher A flogiszton nevű anyag, mellyel a 17. században az égés folyamatát próbálták magyarázni, a kémia fejlődésének egyik mérföldköve.

Új!!: Hidrogén és Flogisztonelmélet · Többet látni »

Fluor

A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Hidrogén és Fluor · Többet látni »

Fosszilis tüzelőanyagok

Fosszilis tüzelőanyag szén kibocsátás, 1800-2004 A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket – kőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai.

Új!!: Hidrogén és Fosszilis tüzelőanyagok · Többet látni »

Foszfor

A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.

Új!!: Hidrogén és Foszfor · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: Hidrogén és Foton · Többet látni »

Fotoszintézis

Növényi sejtekben látható kloroplasztisz A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.

Új!!: Hidrogén és Fotoszintézis · Többet látni »

Gallium

A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Hidrogén és Gallium · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Új!!: Hidrogén és Gáz · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Hidrogén és Görög nyelv · Többet látni »

Generátor

archivedate.

Új!!: Hidrogén és Generátor · Többet látni »

Geokémia

A geokémia a Föld és egyes részeinek kémiai összetételét vizsgáló tudomány.

Új!!: Hidrogén és Geokémia · Többet látni »

Gilbert Newton Lewis

Gilbert Newton Lewis (Weymouth, Massachusetts, 1875. október 23. – Berkeley, Kalifornia, 1946. március 23.) amerikai fizikus, kémikus.

Új!!: Hidrogén és Gilbert Newton Lewis · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Új!!: Hidrogén és Gravitáció · Többet látni »

H II régió

NGC 604, óriási H II régió a Triangulum-galaxisban. A H II régió gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhő, amelynek átmérője a több száz fényévet is elérheti, és a belsejében csillagképződés zajlik.

Új!!: Hidrogén és H II régió · Többet látni »

Halmazállapot

Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Új!!: Hidrogén és Halmazállapot · Többet látni »

Halogének

A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.

Új!!: Hidrogén és Halogének · Többet látni »

Harold C. Urey

Harold Clayton Urey (Walkerton, Indiana, 1893. április 29. – La Jolla, Kalifornia, 1981. január 5.) amerikai fizikokémikus.

Új!!: Hidrogén és Harold C. Urey · Többet látni »

Hármaspont

publisher.

Új!!: Hidrogén és Hármaspont · Többet látni »

Háromatomos hidrogén

A háromatomos hidrogén egy instabil molekula, képlete.

Új!!: Hidrogén és Háromatomos hidrogén · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Hidrogén és Hélium · Többet látni »

Hűtőközeg

A hűtőközeg olyan anyag, amely valamilyen hűtőgépben lehetőséget ad arra, hogy hőt szállítsunk alacsony hőmérsékletű helyről magas hőmérsékletű helyre.

Új!!: Hidrogén és Hűtőközeg · Többet látni »

Hőkapacitás

Egy rendszer hőkapacitása megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék.

Új!!: Hidrogén és Hőkapacitás · Többet látni »

Hővezetés

A hővezetés vagy konduktív hőátadás a hőátadás olyan formája, amely a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) folyékony vagy légnemű halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására jön létre.

Új!!: Hidrogén és Hővezetés · Többet látni »

Hővezetési tényező

Ha egy rendszeren belül a hőmérséklet pontról-pontra nem azonos, akkor önmagától olyan folyamat indul el, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjék.

Új!!: Hidrogén és Hővezetési tényező · Többet látni »

Hegesztés (fémek)

Ívhegesztés A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fém alkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet.

Új!!: Hidrogén és Hegesztés (fémek) · Többet látni »

Henri Giffard

Henri Giffard (Párizs, 1825. február 8. – Párizs, 1882. április 15.) francia mérnök.

Új!!: Hidrogén és Henri Giffard · Többet látni »

Henry Cavendish

Henry Cavendish (Nizza, 1731. október 10. – London, 1810. február 24.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja.

Új!!: Hidrogén és Henry Cavendish · Többet látni »

Heteroatom

Heteroatomoknak nevezzük a szerves vegyületekben a szénen és hidrogénen kívüli más atomokat.

Új!!: Hidrogén és Heteroatom · Többet látni »

Hibrid kénciklus

A hibrid kénciklus (HyS) kétlépéses vízbontó termokémiai hidrogén-előállító eljárás.

Új!!: Hidrogén és Hibrid kénciklus · Többet látni »

Hidridek

A hidridek a hidrogén vegyületeinek összefoglaló neve.

Új!!: Hidrogén és Hidridek · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Hidrogén és Hidrogén · Többet látni »

Hidrogén anion

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hidridion.

Új!!: Hidrogén és Hidrogén anion · Többet látni »

Hidrogén-fluorid

A hidrogén-fluorid (HF, régiesen fluor-hidrogén) szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz vagy folyadék.

Új!!: Hidrogén és Hidrogén-fluorid · Többet látni »

Hidrogén-klorid

A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl.

Új!!: Hidrogén és Hidrogén-klorid · Többet látni »

Hidrogénbomba

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nukleáris fegyver#Hidrogénbombák.

Új!!: Hidrogén és Hidrogénbomba · Többet látni »

Hidrogénezés

adszorbeálódnak a katalizátor felületén, a H2 disszociál. (2) Az egyik C atomhoz egy H atom kapcsolódik. A másik C atom még mindig a felülethez kötődik. (3) A második C atom egy H atomhoz kapcsolódik. A molekula elhagyja a felületet. A hidrogénezés – hidrogénnel történő kezelés – a molekuláris hidrogén (H2), valamint egy másik vegyület vagy elem között – általában katalizátor, például nikkel, palládium vagy platina jelenlétében – végbemenő kémiai reakció.

Új!!: Hidrogén és Hidrogénezés · Többet látni »

Hidrogéngazdaság

A hidrogéngazdaság annak az elképzelésnek a neve, hogy a gazdasági életben az energia elosztásában a hidrogén fog domináns szerephez jutni.

Új!!: Hidrogén és Hidrogéngazdaság · Többet látni »

Hidrogénkötés

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés#Hidrogénkötés.

Új!!: Hidrogén és Hidrogénkötés · Többet látni »

Hidrokrakkolás

A hidrokrakkolás ipari eljárás, amely nagy molekulatömegű szénhidrogének elegyének hidrogén jelenlétében végzett katalitikus lebontására szolgál.

Új!!: Hidrogén és Hidrokrakkolás · Többet látni »

Hindenburg (LZ 129)

Az LZ 129 Hindenburg egy német Zeppelin-léghajó.

Új!!: Hidrogén és Hindenburg (LZ 129) · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Új!!: Hidrogén és Hubble űrtávcső · Többet látni »

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Új!!: Hidrogén és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »

Indium

Az indium egy kémiai elem, amelynek rendszáma 49 és a vegyjele In.

Új!!: Hidrogén és Indium · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Hidrogén és Ion · Többet látni »

IUPAC

Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése.

Új!!: Hidrogén és IUPAC · Többet látni »

Izotóp

Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.

Új!!: Hidrogén és Izotóp · Többet látni »

Jacques Charles

Jacques Charles (IPA), teljes nevén Jacques Alexandre César Charles, (Franciaország, Beaugency, 1746. november 12.–Párizs, 1823. április 7.) francia matematikus, fizikus, feltaláló.

Új!!: Hidrogén és Jacques Charles · Többet látni »

James Dewar

Sir James Dewar (Kincardine-on-Forth, 1842. szeptember 20. – London, 1923. március 27.), brit kémikus és fizikus.

Új!!: Hidrogén és James Dewar · Többet látni »

Joule

A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.

Új!!: Hidrogén és Joule · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Hidrogén és Jupiter · Többet látni »

Kalciumfény

Kalciumfény előállítására szolgáló összeállítás Házilag előállított kalciumfény: kalcium-hidroxidot gáztűzhely égőjével melegítenek. Nincs olyan fényereje, mint a valódi kalciumfénynek A kalciumfény a színpadi megvilágítás egy korábbi típusa, amelyet a színpadok és koncerttermek megvilágítására használtak.

Új!!: Hidrogén és Kalciumfény · Többet látni »

Katalizátor

A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.

Új!!: Hidrogén és Katalizátor · Többet látni »

Katód

Elemi réz katóddal ellátott galvánelem cellája. A vizes fázisban oldott réz-szulfát van jelen A katód fizikai fogalom.

Új!!: Hidrogén és Katód · Többet látni »

Kation

A kationok pozitív elektromos töltéssel rendelkező ionok.

Új!!: Hidrogén és Kation · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Hidrogén és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai elemek nevének etimológiája

Az alábbi táblázat a kémiai elemek nevének eredetét, etimológiáját ismerteti.

Új!!: Hidrogén és Kémiai elemek nevének etimológiája · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Hidrogén és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kémiai képlet

A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.

Új!!: Hidrogén és Kémiai képlet · Többet látni »

Kémiai kötés

Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.

Új!!: Hidrogén és Kémiai kötés · Többet látni »

Kén-hidrogén

A kén-hidrogén (H2) vagy hidrogén-szulfid záptojás szagú, színtelen, nagyon mérgező gáz.

Új!!: Hidrogén és Kén-hidrogén · Többet látni »

Kén-jód ciklus

A kén-jód ciklus (S–I ciklus) egy háromlépéses, hidrogénképződéssel járó termokémiai ciklus.

Új!!: Hidrogén és Kén-jód ciklus · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Új!!: Hidrogén és Kelvin · Többet látni »

Klór

A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Hidrogén és Klór · Többet látni »

Kloroplasztisz

Növényi sejtek láthatók kloroplasztiszokkal A kloroplasztiszok a fotoszintézist végző növényi és eukarióta algasejtekben található sejtszervecskék.

Új!!: Hidrogén és Kloroplasztisz · Többet látni »

Kohászat

A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékeny alakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány.

Új!!: Hidrogén és Kohászat · Többet látni »

Kovalens kötés

Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).

Új!!: Hidrogén és Kovalens kötés · Többet látni »

Kozmikus sugárzás

A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.

Új!!: Hidrogén és Kozmikus sugárzás · Többet látni »

Krakkolás

A krakkolás folyamata során az alkánok hosszú szénláncú molekulái magas hőmérsékleten, katalizátor hatására kisebbekre törnek szét (cracking-tördelés).

Új!!: Hidrogén és Krakkolás · Többet látni »

Króm(III)-oxid

A króm(III)-oxid (Cr2O3) a króm szervetlen vegyülete, oxidja.

Új!!: Hidrogén és Króm(III)-oxid · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: Hidrogén és Kvantummechanika · Többet látni »

Kvarc

A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.

Új!!: Hidrogén és Kvarc · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Hidrogén és Latin nyelv · Többet látni »

Léggömb

Meteorológiai léggömb A léggömb vagy légballon levegővel vagy a levegőnél kisebb sűrűségű anyaggal töltött, rugalmas falú tartály.

Új!!: Hidrogén és Léggömb · Többet látni »

Léghajó

A Montgolfier testvérek hőlégballonja és műszaki adatai (1786-os ábrázolás) Kártyagyűjtemény a léghajózás hőskorából Katonai léghajóbemutató (1896) A léghajó olyan légi jármű, amelynek sűrűsége kisebb (vagy egyenlő), mint a környező levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.

Új!!: Hidrogén és Léghajó · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Új!!: Hidrogén és Légkör · Többet látni »

Lítium-hidrid

A lítium-hidrid szervetlen vegyület, képlete LiH.

Új!!: Hidrogén és Lítium-hidrid · Többet látni »

Ligandum (szervetlen kémia)

A kettőnél több atomból álló molekulákban rendszerint egy központi atom (centrális, akceptor) körül több azonos vagy többé-kevésbé hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum (perifériális, donor) helyezkedik el.

Új!!: Hidrogén és Ligandum (szervetlen kémia) · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Új!!: Hidrogén és Magfúzió · Többet látni »

Magnézium-oxid

A magnézium-oxid (vagy más néven égetett magnézia vagy E530) a magnézium oxigénnel alkotott vegyülete, mely általában fehér por formájában fordul elő.

Új!!: Hidrogén és Magnézium-oxid · Többet látni »

Magnetit

A magnetit az oxidásványok közé tartozó ásványfaj.

Új!!: Hidrogén és Magnetit · Többet látni »

Magnetoszféra

A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben az égitest mágneses tere befolyásolja a töltött részecskéket.

Új!!: Hidrogén és Magnetoszféra · Többet látni »

Margarin

zsír, vízzel és adalékanyagokkal kevert, mechanikailag megmunkált emulziója, amelyet mesterségesen színeznek a vajéhoz hasonló sárga színűre A margarin egy étkezési zsiradék.

Új!!: Hidrogén és Margarin · Többet látni »

Mars Global Surveyor

A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája.

Új!!: Hidrogén és Mars Global Surveyor · Többet látni »

Mars Odyssey

A Mars Odyssey (vagy 2001 Mars Odyssey, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia regénye után) űrszonda, melyet a NASA küldött a Marshoz 2001-ben.

Új!!: Hidrogén és Mars Odyssey · Többet látni »

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Új!!: Hidrogén és Méter · Többet látni »

Mól

A mól az anyagmennyiség mértékegysége, egyike az SI-alapegységeknek.

Új!!: Hidrogén és Mól · Többet látni »

Metanol

A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának első tagja).

Új!!: Hidrogén és Metanol · Többet látni »

Metán

A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.

Új!!: Hidrogén és Metán · Többet látni »

Metilén

Diklórmetán Metilénciklopropén Karbén A metilén olyan kémiai részecske, amelyben egy szénatomhoz két hidrogénatom kapcsolódik.

Új!!: Hidrogén és Metilén · Többet látni »

Mikroorganizmus

''Escherichia coli'' baktériumok 10 000-szeres nagyításban. A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem látható) sejtes élőlények.

Új!!: Hidrogén és Mikroorganizmus · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Hidrogén és Nap · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Új!!: Hidrogén és Napszél · Többet látni »

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

Új!!: Hidrogén és NASA · Többet látni »

Nehézvíz

A nehézvíz (deutérium-oxid, D2O vagy ²H2O) tulajdonságai nagyon hasonlítanak a közönséges víz (H2O) tulajdonságaihoz.

Új!!: Hidrogén és Nehézvíz · Többet látni »

Nemfémek

A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.

Új!!: Hidrogén és Nemfémek · Többet látni »

Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás az építés befejezése után (az eredeti tervek szerint) A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése: MKSZ) egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás.

Új!!: Hidrogén és Nemzetközi Űrállomás · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Hidrogén és Neutron · Többet látni »

Neutronmoderátor

A moderátor az atomreaktorokban alkalmazott anyag, aminek a szerepe, hogy lelassítsa a maghasadásból származó gyors neutronokat, így lehetővé téve, hogy azok részt vegyenek a láncreakcióban, és táplálják azt.

Új!!: Hidrogén és Neutronmoderátor · Többet látni »

New Jersey

New Jersey (kiejtése) az Amerikai Egyesült Államok egyik állama keleten, a Közép-atlanti régióban.

Új!!: Hidrogén és New Jersey · Többet látni »

Nikkel

A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Hidrogén és Nikkel · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Új!!: Hidrogén és Nitrogén · Többet látni »

Ohio (állam)

Ohio (IPA) az Amerikai Egyesült Államok 17.

Új!!: Hidrogén és Ohio (állam) · Többet látni »

Olivin

Az olivin a szilikátásványok közé tartozó ásvány.

Új!!: Hidrogén és Olivin · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Hidrogén és Oxigén · Többet látni »

Palládium

Palládium A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Hidrogén és Palládium · Többet látni »

Pascal (mértékegység)

A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.

Új!!: Hidrogén és Pascal (mértékegység) · Többet látni »

Pellet

Fapellet Uránpellet A pellet olyan nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze.

Új!!: Hidrogén és Pellet · Többet látni »

Perdület

A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.

Új!!: Hidrogén és Perdület · Többet látni »

Pierre-Simon de Laplace

Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).

Új!!: Hidrogén és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »

Piroszőlősav

A piroszőlősav (CH3COCOOH) egy α-ketosav, savmaradéka a piruvát.

Új!!: Hidrogén és Piroszőlősav · Többet látni »

Platina

Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.

Új!!: Hidrogén és Platina · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Új!!: Hidrogén és Plazma · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Hidrogén és Proton · Többet látni »

Proton-proton ciklus

A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).

Új!!: Hidrogén és Proton-proton ciklus · Többet látni »

Protonált molekuláris hidrogén

A protonált molekuláris hidrogén az univerzumban egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ion, jele.

Új!!: Hidrogén és Protonált molekuláris hidrogén · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Hidrogén és Radioaktivitás · Többet látni »

Radiolumineszcencia

A radiolumineszcencia az a jelenség, amikor egy anyagot ionizáló sugárzás ér (például béta-sugárzás), és ennek hatására fényt bocsát ki.

Új!!: Hidrogén és Radiolumineszcencia · Többet látni »

Rakéta-hajtóanyag

A rakétaüzemanyagok meghatározás szerint olyan anyagok, melyek égése során nagy mennyiségű és szabályozható hozamú forró gáz keletkezik.

Új!!: Hidrogén és Rakéta-hajtóanyag · Többet látni »

Réz-klór ciklus

A réz-klór körfolyamat egy négylépéses hidrogéntermelő termokémiai körfolyamat.

Új!!: Hidrogén és Réz-klór ciklus · Többet látni »

Redukálószer

#ÁTIRÁNYÍTÁS Redoxireakció#Oxidáló- és redukálószerek.

Új!!: Hidrogén és Redukálószer · Többet látni »

Relatív atomtömeg

#ÁtirányításAtomtömeg.

Új!!: Hidrogén és Relatív atomtömeg · Többet látni »

Rendszám (kémia)

A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.

Új!!: Hidrogén és Rendszám (kémia) · Többet látni »

Richard Feynman

Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.

Új!!: Hidrogén és Richard Feynman · Többet látni »

Ritkaföldfémek

A ritkaföldfémek a periódusos rendszer elemeinek egy sajátos csoportját alkotják.

Új!!: Hidrogén és Ritkaföldfémek · Többet látni »

Robert Boyle

Robert Boyle (Írország, Lismore, 1627. január 25. – London, 1691. december 31.) angol-ír fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára.

Új!!: Hidrogén és Robert Boyle · Többet látni »

Sarki fény

Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.

Új!!: Hidrogén és Sarki fény · Többet látni »

Sav

Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.

Új!!: Hidrogén és Sav · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Hidrogén és Sűrűség · Többet látni »

Sötét anyag

Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Új!!: Hidrogén és Sötét anyag · Többet látni »

Sötét energia

A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.

Új!!: Hidrogén és Sötét energia · Többet látni »

Schrödinger-egyenlet

A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.

Új!!: Hidrogén és Schrödinger-egyenlet · Többet látni »

Speciális relativitáselmélet

A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.

Új!!: Hidrogén és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »

Spin

mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.

Új!!: Hidrogén és Spin · Többet látni »

Stanford Egyetem

A Stanford Egyetem (angolul Stanford University, teljes nevén Leland Stanford Junior University) magánalapítású egyetem a Kalifornia állambeli Stanfordban, nagyjából 60 kilométerre délkeletre San Franciscótól.

Új!!: Hidrogén és Stanford Egyetem · Többet látni »

Szabványos nyomás és hőmérséklet

A kémiában és a fizikai kémiában használjuk a hőmérséklet és a nyomás szabványos értékének fogalmát (angol eredetiben: STP, azaz Standard Temperature and Pressure), amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljék az eltérő eredetű kísérleti eredmények összehasonlítása.

Új!!: Hidrogén és Szabványos nyomás és hőmérséklet · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Hidrogén és Szaturnusz · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Új!!: Hidrogén és Szén · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Hidrogén és Szén-dioxid · Többet látni »

Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (angol rövidítése: CCS; Carbon Capture and Storage) a fosszilis tüzelőanyagot használó hőerőművek szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentését szolgáló egyik módszer.

Új!!: Hidrogén és Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás · Többet látni »

Szén-monoxid

A szén-monoxid (CO, régi nevén szénéleg) színtelen, szagtalan, íztelen gáz.

Új!!: Hidrogén és Szén-monoxid · Többet látni »

Szénhidrogének

A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.

Új!!: Hidrogén és Szénhidrogének · Többet látni »

Szerves kémia

A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.

Új!!: Hidrogén és Szerves kémia · Többet látni »

Szerves vegyület

A kémiai vegyületeket két csoportba lehet sorolni, szerves és szervetlen vegyületekre.

Új!!: Hidrogén és Szerves vegyület · Többet látni »

Szervetlen kémia

A szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik.

Új!!: Hidrogén és Szervetlen kémia · Többet látni »

Szervezet (biológia)

A szervezet szó biológiai értelmezésében az a biológiai rendszer, amely.

Új!!: Hidrogén és Szervezet (biológia) · Többet látni »

Szilícium-dioxid

A szilícium-dioxid (köznyelven kova, gyakorta meglehetősen pongyola elnevezéssel kovasav) a szilícium oxigénnel alkotott vegyülete, melynek képlete SiO2.

Új!!: Hidrogén és Szilícium-dioxid · Többet látni »

Sztöchiometria

A sztöchiometria a kémiának az a része, amely a kémiai reakciók során tapasztalható tömeg- és térfogatviszonyok törvényszerűségeivel foglalkozik.

Új!!: Hidrogén és Sztöchiometria · Többet látni »

Szupravezetés

Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.

Új!!: Hidrogén és Szupravezetés · Többet látni »

Talaj

Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.

Új!!: Hidrogén és Talaj · Többet látni »

Talajvíz

A talajvíz az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret.

Új!!: Hidrogén és Talajvíz · Többet látni »

Térfogatszázalék

#ÁTIRÁNYÍTÁS Koncentráció#Térfogatszázalék.

Új!!: Hidrogén és Térfogatszázalék · Többet látni »

Telített sósvíz

Telített sósvíz szivattyú 1848-ból, Bad Kissingen, Németország. Telített sósvíz szivattyú 1848-ból, Bad Kissingen, Németország. A telített sósvíz valamilyen sóval, általában nátrium-kloriddal telített víz.

Új!!: Hidrogén és Telített sósvíz · Többet látni »

Természet Világa

A Természet Világa a világ egyik legrégebbi tudományos folyóirata, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta jelentet meg.

Új!!: Hidrogén és Természet Világa · Többet látni »

Természetes előfordulás

Kémiai elemek előfordulása. A kémiában a természetes előfordulás egy kémiai elem izotópjainak a Földön, természetes állapotban való előfordulási gyakoriságát jelenti.

Új!!: Hidrogén és Természetes előfordulás · Többet látni »

Termelékenység

A termelékenység közgazdasági fogalma a gazdasági tevékenység során előállított termék és az arra felhasznált termelési tényezők közötti viszony, a termelés hatékonysága.

Új!!: Hidrogén és Termelékenység · Többet látni »

Titán-dioxid

A titán-dioxid, vagy titán(IV)-oxid (TiO2) a titán egy természetben is előforduló oxidja.

Új!!: Hidrogén és Titán-dioxid · Többet látni »

Transzformátor

Utcai áramszolgáltató transzformátor, melynek látszik a belső szerkezete: barna papírszigeteléssel vörösréz tekercsek. Ez olajba merül, és a fölösleges hőt a szürke edényen lévő fémbordák vezetik el. A fenti csillogó barna porcelánszigetelők tetején van a nagyfeszültségű tekercsek kivezetése. Mögöttük a kisfeszültségű fém kivezetések. A transzformátor egy villamos gép, nyugvó szerkezet, amely a váltakozó árammal szállított villamos teljesítmény feszültségét és az áramerősségét alakítja át.

Új!!: Hidrogén és Transzformátor · Többet látni »

Trícium

A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.

Új!!: Hidrogén és Trícium · Többet látni »

Triangulum-galaxis

A Triangulum-galaxis (M33, NGC 598) mintegy hárommillió fényévre levő spirálgalaxis az Északi Háromszög (Triangulum) csillagképben.

Új!!: Hidrogén és Triangulum-galaxis · Többet látni »

Urán

Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.

Új!!: Hidrogén és Urán · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Új!!: Hidrogén és Vas · Többet látni »

Vas(II)-hidroxid

A vas(II)-hidroxid egy vegyület, ami akkor jön létre, amikor vas(II)-ionok egy vas(II)-szulfáthoz hasonló vegyületből hidroxidionokkal reagálnak.

Új!!: Hidrogén és Vas(II)-hidroxid · Többet látni »

Vas(II)-szulfid

A vas(II)-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja.

Új!!: Hidrogén és Vas(II)-szulfid · Többet látni »

Vas(III)-oxid

A vas(III)-oxid a vas oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.

Új!!: Hidrogén és Vas(III)-oxid · Többet látni »

Vas-oxid

Vasoxid pigment Összesen tizenhat ismert vasoxid létezik Ezek a vegyületek vagy oxidok (wüstit, hematit, β-Fe2O3, maghemit, γ-Fe2O3, ε-Fe2O3, magnetit, ferrihidrit), vagy hidroxidok és oxid-hidroxidok (goethit, akaganeit, lepidokrocit, feroxihit, bernalit, schwertmannit vagy zöld rozsda).

Új!!: Hidrogén és Vas-oxid · Többet látni »

Vas-oxid ciklus

A vas-oxid ciklus (Fe3O4/FeO) egy vízbontással hidrogént előállító kétlépéses termokémiai körfolyamat.

Új!!: Hidrogén és Vas-oxid ciklus · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Hidrogén és Víz · Többet látni »

Vöröseltolódás

Egy távoli galaxishalmaz fényének vöröseltolódása a látható tartományban Vörös-, illetve kékeltolódás Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését.

Új!!: Hidrogén és Vöröseltolódás · Többet látni »

Vegyérték

A hagyományos értelmezés szerint az a szám, amely megmutatja, hogy az adott kémiai elem egy atomja hány hidrogénatomot képes lekötni vagy vegyületeiben helyettesíteni.

Új!!: Hidrogén és Vegyérték · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: Hidrogén és Világegyetem · Többet látni »

Viszkozitás

Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.

Új!!: Hidrogén és Viszkozitás · Többet látni »

Volfrám

A volfrám fémes elem, átmenetifém.

Új!!: Hidrogén és Volfrám · Többet látni »

Zeppelin (léghajó)

Zeppelin léghajó hangárban A Zeppelin egy merev vázas, irányítható léghajótípus, amelyet tervezőjéről és gyártójáról, a német Gróf Ferdinand von Zeppelinről neveztek el.

Új!!: Hidrogén és Zeppelin (léghajó) · Többet látni »

Átirányítja itt:

Prócium.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »