Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Albert Einstein, Alfa-részecske, Billió, Boltzmann-állandó, Elektromos feszültség, Elektromos mező, Elektromos munka, Elektromos töltés, Elektron, Energia, Fénysebesség, Fizikai mennyiség, Foton, Hőmérséklet, IUPAC jelölésrendszer, Joule, Kelvin, Magfizika, Mértékegység, Mozgási energia, Nagyságrendek listája (tömeg), Nukleáris fegyver, Planck-egységek, Pozitron, Proton, Részecskefizika, Részecskegyorsító, SI-mértékegységrendszer, SI-prefixum, Speciális relativitáselmélet, Tömeg, Volt.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Elektronvolt és Albert Einstein · Többet látni »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: Elektronvolt és Alfa-részecske · Többet látni »
Billió
A billió magyarul és a legtöbb nyelven milliószor milliót, azaz ezermilliárdot jelent: 1012.
Új!!: Elektronvolt és Billió · Többet látni »
Boltzmann-állandó
A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.
Új!!: Elektronvolt és Boltzmann-állandó · Többet látni »
Elektromos feszültség
Elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség (villamos feszültség) megadja, hogy mennyi munkát végez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik pontból elmozdul a másikba.
Új!!: Elektronvolt és Elektromos feszültség · Többet látni »
Elektromos mező
280x280px A villamos tér, másképpen az elektromos mező, vagy elektromos tér a fizikában az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti.
Új!!: Elektronvolt és Elektromos mező · Többet látni »
Elektromos munka
Áram hatására a különböző anyagú és minőségű vezetők különböző mértékben melegszenek.
Új!!: Elektronvolt és Elektromos munka · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Elektronvolt és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Elektronvolt és Elektron · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Elektronvolt és Energia · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Elektronvolt és Fénysebesség · Többet látni »
Fizikai mennyiség
Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.
Új!!: Elektronvolt és Fizikai mennyiség · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Elektronvolt és Foton · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Elektronvolt és Hőmérséklet · Többet látni »
IUPAC jelölésrendszer
A kémiában, a fizikai kémiában és a termodinamikában az IUPAC által meghatározott jelöléseket használják elsődlegesen.
Új!!: Elektronvolt és IUPAC jelölésrendszer · Többet látni »
Joule
A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Elektronvolt és Joule · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Elektronvolt és Kelvin · Többet látni »
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Új!!: Elektronvolt és Magfizika · Többet látni »
Mértékegység
A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.
Új!!: Elektronvolt és Mértékegység · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Elektronvolt és Mozgási energia · Többet látni »
Nagyságrendek listája (tömeg)
To~meg Kategória:Fizikai listák.
Új!!: Elektronvolt és Nagyságrendek listája (tömeg) · Többet látni »
Nukleáris fegyver
Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.
Új!!: Elektronvolt és Nukleáris fegyver · Többet látni »
Planck-egységek
A fizikában a Planck-egységek fizikai mértékegységrendszert alkotnak, melyet eredetileg Max Planck javasolt.
Új!!: Elektronvolt és Planck-egységek · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Elektronvolt és Pozitron · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Elektronvolt és Proton · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Elektronvolt és Részecskefizika · Többet látni »
Részecskegyorsító
ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.
Új!!: Elektronvolt és Részecskegyorsító · Többet látni »
SI-mértékegységrendszer
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.
Új!!: Elektronvolt és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »
SI-prefixum
A Mértékegységek Nemzetközi Rendszerében (SI) a prefixumokat, előtétszókat vagy előtagokat a nagyon nagy vagy nagyon kicsi mennyiségek rövid leírására használjuk, a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
Új!!: Elektronvolt és SI-prefixum · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Elektronvolt és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Elektronvolt és Tömeg · Többet látni »
Volt
1,5 voltos, R14-es (Baby) elemek A volt (jele V) az elektromos feszültség vagy más néven potenciálkülönbség mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Elektronvolt és Volt · Többet látni »
Átirányítja itt:
MeV.
