Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
63 kapcsolatok: Aktinoidák, Alkálifémek, Alkáliföldfémek, Alkánok, Alkoholok, Alumínium, Aminok, Ammónia, Átmeneti fémek, Átmenetifémek, Éter (kémia), Berillium, Dielektrikum, Elektronegativitás, Entrópia, Fázisátalakulás, Félfémek, Folyadék, Forráspont, Foszfin, Gáz, Germánium, Halogének, Heteroatom, Hidrazin, Hidrogén, Hidrogén-peroxid, Hidrogénkötés, Hidrolízis, Integrált áramkör, Katalizátor, Kén, Króm, Kristályszerkezet, Lantanoidák, Lítium-hidrid, Magnézium, Mangán, Metán, Molekularács, Nemfémek, Nikkel, Nitrogén, Nyomás, Oldat, Olvadáspont, Oxigén, Oxigéncsoport, Palládium, Palládium-hidrid, ..., Parciális nyomás, Platina, Platinacsoport, Rendszám (kémia), Sav, Szén, Széncsoport, Szilán, Szilícium, Térfogat, Vas, Víz, Vegyület. Bővíteni index (13 több) »
Aktinoidák
Az aktinoidák (vagy régebbi, az IUPAC által nem támogatott néven aktinidák) sorozata tizennégy, 90 és 103 közti rendszámú – kémiai elemet foglal magában, a tóriumtól a laurenciumig.
Új!!: Hidridek és Aktinoidák · Többet látni »
Alkálifémek
Az öt stabil alkálifém: lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjában (IUPAC szerinti 1-es csoportjában) található elemek, a hidrogén kivételével.
Új!!: Hidridek és Alkálifémek · Többet látni »
Alkáliföldfémek
Az alkáliföldfémek Az alkáliföldfémek a periódusos rendszer 2-es csoportjában (régi rendszer szerinti II.A csoportjában) található elemek.
Új!!: Hidridek és Alkáliföldfémek · Többet látni »
Alkánok
A legegyszerűbb alkán, a metán Az elágazó szénláncú izobután és az el nem ágazó szénláncú bután szerkezete Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok).
Új!!: Hidridek és Alkánok · Többet látni »
Alkoholok
Az alkoholok általános képlete Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek.
Új!!: Hidridek és Alkoholok · Többet látni »
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Új!!: Hidridek és Alumínium · Többet látni »
Aminok
Ammónia Az aminok olyan szerves vegyületek, melyek nitrogént tartalmaznak a funkciós csoportjukban.
Új!!: Hidridek és Aminok · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Hidridek és Ammónia · Többet látni »
Átmeneti fémek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Átmenetifémek.
Új!!: Hidridek és Átmeneti fémek · Többet látni »
Átmenetifémek
A kémiában az átmenetifém kifejezés jelentése kétféle lehet.
Új!!: Hidridek és Átmenetifémek · Többet látni »
Éter (kémia)
Az '''éterekben''' az oxigénatom két szénatomot köt össze Az éterek olyan szerves vegyületek, melyek molekuláiban található olyan oxigénatom, mely két szénatomot (szénhidrogéncsoportot) köt össze.
Új!!: Hidridek és Éter (kémia) · Többet látni »
Berillium
A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Hidridek és Berillium · Többet látni »
Dielektrikum
A dielektrikum elektromosan szigetelő anyag, ami azt jelenti, hogy rossz az elektromos vezetőképessége, mert nincsenek benne szabad töltéshordozók.
Új!!: Hidridek és Dielektrikum · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Hidridek és Elektronegativitás · Többet látni »
Entrópia
Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.
Új!!: Hidridek és Entrópia · Többet látni »
Fázisátalakulás
A fázisátalakulás a természetben gyakran lejátszódó folyamat.
Új!!: Hidridek és Fázisátalakulás · Többet látni »
Félfémek
A félfémek (más néven metalloidok) olyan kémiai elemek, amelyek tulajdonságai átmenetet képeznek a fémek és a nemfémek között.
Új!!: Hidridek és Félfémek · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Hidridek és Folyadék · Többet látni »
Forráspont
A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.
Új!!: Hidridek és Forráspont · Többet látni »
Foszfin
A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3.
Új!!: Hidridek és Foszfin · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Hidridek és Gáz · Többet látni »
Germánium
A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel.
Új!!: Hidridek és Germánium · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Hidridek és Halogének · Többet látni »
Heteroatom
Heteroatomoknak nevezzük a szerves vegyületekben a szénen és hidrogénen kívüli más atomokat.
Új!!: Hidridek és Heteroatom · Többet látni »
Hidrazin
A hidrazin a nitrogén és hidrogén N2H4 összegképletű vegyülete, szerkezete H2N–NH2.
Új!!: Hidridek és Hidrazin · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Hidridek és Hidrogén · Többet látni »
Hidrogén-peroxid
A hidrogén-peroxid halványkék színű, folyékony halmazállapotú szervetlen vegyület.
Új!!: Hidridek és Hidrogén-peroxid · Többet látni »
Hidrogénkötés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés#Hidrogénkötés.
Új!!: Hidridek és Hidrogénkötés · Többet látni »
Hidrolízis
A hidrolízis (a görög hydro- és lysis szavakból) általában a kémiai kötések vízmolekulák addíciója általi felhasadását jelenti.
Új!!: Hidridek és Hidrolízis · Többet látni »
Integrált áramkör
Multiplexelt 4 sztereó csatornás analóg-digitális átalakító IC Integrált áramkör nagyított belső képe Az integrált áramkör (röviden IC, az angol Integrated Circuit rövidítéséből) félvezető lapkán (esetleg lapkákon) kialakított nagyon kis méretű áramkör.
Új!!: Hidridek és Integrált áramkör · Többet látni »
Katalizátor
A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.
Új!!: Hidridek és Katalizátor · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Hidridek és Kén · Többet látni »
Króm
A króm a periódusos rendszer egyik kémiai eleme, vegyjele Cr, rendszáma 24, nyelvújításkori neve fösteny.
Új!!: Hidridek és Króm · Többet látni »
Kristályszerkezet
Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.
Új!!: Hidridek és Kristályszerkezet · Többet látni »
Lantanoidák
A periódusos rendszer 57–71.
Új!!: Hidridek és Lantanoidák · Többet látni »
Lítium-hidrid
A lítium-hidrid szervetlen vegyület, képlete LiH.
Új!!: Hidridek és Lítium-hidrid · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Hidridek és Magnézium · Többet látni »
Mangán
A mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme.
Új!!: Hidridek és Mangán · Többet látni »
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Új!!: Hidridek és Metán · Többet látni »
Molekularács
A molekularács olyan rácstípus, amelyben másodrendű kötéssel egymáshoz kapcsolódó molekulák foglalják el a rácspontokat.
Új!!: Hidridek és Molekularács · Többet látni »
Nemfémek
A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.
Új!!: Hidridek és Nemfémek · Többet látni »
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Hidridek és Nikkel · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Hidridek és Nitrogén · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Hidridek és Nyomás · Többet látni »
Oldat
Oldatnak nevezzük a kémiában azokat a két- vagy többkomponensű, többnyire folyékony elegyeket, amelyek összetételét vagy szerkezetét a komponensek közötti kémiai vagy fizikai erők rendezetté teszik.
Új!!: Hidridek és Oldat · Többet látni »
Olvadáspont
Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.
Új!!: Hidridek és Olvadáspont · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Hidridek és Oxigén · Többet látni »
Oxigéncsoport
Kalkogének A kalkogének a periódusos rendszer 16-os (régebbi elnevezés szerint VIB vagy VIA) csoportba tartozó kémiai elemek gyűjtőneve.
Új!!: Hidridek és Oxigéncsoport · Többet látni »
Palládium
Palládium A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Hidridek és Palládium · Többet látni »
Palládium-hidrid
A palládium-hidrid fémes palládium, amely kristályrácsában jelentős mennyiségű hidrogént tartalmaz.
Új!!: Hidridek és Palládium-hidrid · Többet látni »
Parciális nyomás
A gázkeverékekben minden gáz saját parciális nyomással rendelkezik, ez az az elméleti nyomás, amelyet a gáz akkor fejtene ki, ha ugyanazon a hőmérsékleten egyedül töltené ki a teljes térfogatot.
Új!!: Hidridek és Parciális nyomás · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Hidridek és Platina · Többet látni »
Platinacsoport
A platinacsoport nemesfémek alcsoportja.
Új!!: Hidridek és Platinacsoport · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Hidridek és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Hidridek és Sav · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Hidridek és Szén · Többet látni »
Széncsoport
A széncsoport a periódusos rendszer egyik csoportja, melyben a szén (C), szilícium (Si), germánium (Ge), ón (Sn), ólom (Pb) és fleróvium (Fl) található.
Új!!: Hidridek és Széncsoport · Többet látni »
Szilán
A szilán egy szervetlen vegyület, képlete SiH4.
Új!!: Hidridek és Szilán · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Hidridek és Szilícium · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Hidridek és Térfogat · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Hidridek és Vas · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Hidridek és Víz · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Hidridek és Vegyület · Többet látni »
