Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Anyagmennyiség, Belső energia, Energiamegmaradás, Entrópia, Fázisátalakulás, Gáz, Grafit, Hőkapacitás, Hőmérséklet, Hőtágulás, Integrál, Izoterm állapotváltozás, Kémiai egyenlet, Kémiai elem, Kémiai potenciál, Nyomás, Parciális derivált, Riemann-integrál, Standard képződési entalpia, Szabványos nyomás és hőmérséklet, Térfogat, Térfogati munka, Teljes differenciál, Termodinamika I. főtétele, Vegyület.
Anyagmennyiség
Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.
Új!!: Entalpia és Anyagmennyiség · Többet látni »
Belső energia
A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma.
Új!!: Entalpia és Belső energia · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Entalpia és Energiamegmaradás · Többet látni »
Entrópia
Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.
Új!!: Entalpia és Entrópia · Többet látni »
Fázisátalakulás
A fázisátalakulás a természetben gyakran lejátszódó folyamat.
Új!!: Entalpia és Fázisátalakulás · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Entalpia és Gáz · Többet látni »
Grafit
A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotrop módosulata.
Új!!: Entalpia és Grafit · Többet látni »
Hőkapacitás
Egy rendszer hőkapacitása megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék.
Új!!: Entalpia és Hőkapacitás · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Entalpia és Hőmérséklet · Többet látni »
Hőtágulás
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag a hőmérsékletének változásával megváltoztatja a méretét.
Új!!: Entalpia és Hőtágulás · Többet látni »
Integrál
alt.
Új!!: Entalpia és Integrál · Többet látni »
Izoterm állapotváltozás
Az izoterm állapotváltozás vagy izoterm folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer hőmérséklete nem változik.
Új!!: Entalpia és Izoterm állapotváltozás · Többet látni »
Kémiai egyenlet
A kémiai egyenletek vagy reakcióegyenletek a kémiai reakciók kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) megfogalmazása.
Új!!: Entalpia és Kémiai egyenlet · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Entalpia és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai potenciál
A kémiai potenciál más néven parciális moláris szabadentalpia, parciális moláris Gibbs-energia, egy parciális moláris mennyiség.
Új!!: Entalpia és Kémiai potenciál · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Entalpia és Nyomás · Többet látni »
Parciális derivált
A matematikai analízisben parciális deriváltnak nevezzük a többváltozós függvények olyan deriváltját, amikor a függvényt egy rögzített változójának függvényeként fogjuk fel, eszerint deriválunk, miközben a többi változójelet konstans értéknek tekintjük.
Új!!: Entalpia és Parciális derivált · Többet látni »
Riemann-integrál
Az integrál mint a függvénygörbe alatti terület Riemann-összegek egy sorozata az integrálási intervallum fölötti szabályos felosztású partíción. A felül lévő szám a téglalapok területeinek az összegét mutatja, ami a függvény integráljához konvergál. A partíciónak ugyanakkor nem kell szabályosnak lennie. A szükséges kritérium a partíciósorozatra (amely fölött vesszük a Riemann összegek sorozatát) az, hogy minden részintervallum hosszának 0-hoz kell tartania. A matematikai analízisben az érintőprobléma mellett a másik jelentős témakör a kvadratúra problémája, vagyis a függvénygörbe alatti terület meghatározása, azaz az integrálás (régen: egészelés).
Új!!: Entalpia és Riemann-integrál · Többet látni »
Standard képződési entalpia
A standard képződési entalpia (jelölése: ΔfH⊖) egy vegyület referenciaállapotú elemeiből való képződésének standard reakcióentalpiája.
Új!!: Entalpia és Standard képződési entalpia · Többet látni »
Szabványos nyomás és hőmérséklet
A kémiában és a fizikai kémiában használjuk a hőmérséklet és a nyomás szabványos értékének fogalmát (angol eredetiben: STP, azaz Standard Temperature and Pressure), amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljék az eltérő eredetű kísérleti eredmények összehasonlítása.
Új!!: Entalpia és Szabványos nyomás és hőmérséklet · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Entalpia és Térfogat · Többet látni »
Térfogati munka
#ÁTIRÁNYÍTÁS Termodinamikai munka.
Új!!: Entalpia és Térfogati munka · Többet látni »
Teljes differenciál
Teljes differenciál alatt a matematikában (közelebbről az analízisben) az egyváltozós függvény differenciáljának legalább kétféle többdimenziós általánosítását értjük.
Új!!: Entalpia és Teljes differenciál · Többet látni »
Termodinamika I. főtétele
#ÁTIRÁNYÍTÁS A termodinamika első főtétele.
Új!!: Entalpia és Termodinamika I. főtétele · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Entalpia és Vegyület · Többet látni »
