Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Entalpia

Index Entalpia

Az entalpia --> (jele H, mértékegysége J) hasonlóan a belső energiához extenzív mennyiség, egy rendszer - felépítésétől függő - összes energiatartalmát jelenti.

23 kapcsolatok: A termodinamika első főtétele, Anyagmennyiség, Atom, Belső energia, Energiamegmaradás, Entrópia, Extenzív mennyiség, Fázisátalakulás, Gáz, Hőkapacitás, Hőmérséklet, Hőtágulás, Integrál, Izoterm állapotváltozás, Kémiai elem, Kémiai potenciál, Kötési energia, Molekula, Nyomás, Riemann-integrál, Teljes differenciál, Termodinamikai munka, Vegyület.

A termodinamika első főtétele

A termodinamika első főtétele a termodinamikai rendszerekre kimondja az energiamegmaradást, vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai folyamatok során átalakulhat, de nem keletkezhet és nem veszhet el.

Új!!: Entalpia és A termodinamika első főtétele · Többet látni »

Anyagmennyiség

Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.

Új!!: Entalpia és Anyagmennyiség · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Entalpia és Atom · Többet látni »

Belső energia

A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma.

Új!!: Entalpia és Belső energia · Többet látni »

Energiamegmaradás

Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad.

Új!!: Entalpia és Energiamegmaradás · Többet látni »

Entrópia

Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.

Új!!: Entalpia és Entrópia · Többet látni »

Extenzív mennyiség

Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ.

Új!!: Entalpia és Extenzív mennyiség · Többet látni »

Fázisátalakulás

A fázisátalakulás a természetben gyakran lejátszódó folyamat.

Új!!: Entalpia és Fázisátalakulás · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egy halmazállapota.

Új!!: Entalpia és Gáz · Többet látni »

Hőkapacitás

Egy rendszer hőkapacitása megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék.

Új!!: Entalpia és Hőkapacitás · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Entalpia és Hőmérséklet · Többet látni »

Hőtágulás

Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag a hőmérsékletének változásával megváltoztatja a méretét.

Új!!: Entalpia és Hőtágulás · Többet látni »

Integrál

alt.

Új!!: Entalpia és Integrál · Többet látni »

Izoterm állapotváltozás

Az izoterm állapotváltozás vagy izoterm folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer hőmérséklete nem változik.

Új!!: Entalpia és Izoterm állapotváltozás · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Entalpia és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai potenciál

A kémiai potenciál más néven parciális moláris szabadentalpia, parciális moláris Gibbs-energia, egy parciális moláris mennyiség.

Új!!: Entalpia és Kémiai potenciál · Többet látni »

Kötési energia

A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában.

Új!!: Entalpia és Kötési energia · Többet látni »

Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Entalpia és Molekula · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Entalpia és Nyomás · Többet látni »

Riemann-integrál

Az integrál mint a függvénygörbe alatti terület Riemann-összegek egy sorozata az integrálási intervallum fölötti szabályos felosztású partíción. A felül lévő szám a téglalapok területeinek az összegét mutatja, ami a függvény integráljához konvergál. A partíciónak ugyanakkor nem kell szabályosnak lennie. A szükséges kritérium a partíciósorozatra (amely fölött vesszük a Riemann összegek sorozatát) az, hogy minden részintervallum hosszának 0-hoz kell tartania. A matematikai analízisben az érintőprobléma mellett a másik jelentős témakör a kvadratúra problémája, vagyis a függvénygörbe alatti terület meghatározása, azaz az integrálás (régen: egészelés).

Új!!: Entalpia és Riemann-integrál · Többet látni »

Teljes differenciál

Teljes differenciál alatt a matematikában (közelebbről az analízisben) az egyváltozós függvény differenciáljának legalább kétféle többdimenziós általánosítását értjük.

Új!!: Entalpia és Teljes differenciál · Többet látni »

Termodinamikai munka

A termodinamika I. főtételében szereplő munka fogalma alatt különböző fizika jellegű munkákat értünk, mint például az elektromos munka, a felületnöveléssel, az elegyítéssel járó munka stb.

Új!!: Entalpia és Termodinamikai munka · Többet látni »

Vegyület

Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.

Új!!: Entalpia és Vegyület · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »