Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vas

Index Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

51 kapcsolatok: Acél, Acélgyártás, Akadémiai Kiadó, Amfoter, An, Anatólia, Argon, Atom, Béta-bomlás, Bolygó, Csillag, Elektromágneses sugárzás, Fémek, Ferrát, Ferromágnesség, Foszfor, Gízai nagy piramis, Geleji Sándor, Hemoglobin, Hidrogén, I. e. 2. évezred, Kaukázus (hegység), Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kén, Klór, Kobalt, Króm, Latin nyelv, Mangán, Meteorit, Mezopotámia, Mohr-só, Nikkel, Nyelvújítás, Nyersvasgyártás, Oxidációs szám, Radioaktivitás, Redoxireakció, Rendszám (kémia), Ruténium, Sűrűség, Sumer nyelv, Szén, Szilárd halmazállapot, Vasvegyületek összegképletének listája, Vér, Víz, Vegyjel, 1 E-10 m, ..., 1 E-26 kg. Bővíteni index (1 több) »

Acél

Egy öreg bányafelvonó acélkötele Acélhíd Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz.

Új!!: Vas és Acél · Többet látni »

Acélgyártás

Acélgyártás ívfényes kemencében A világ acéltermelésének megoszlása eljárások szerint Az acél a vas legfeljebb 2,06% szénnel alkotott ötvözete, de ötvözőelemként számos más elem is szóba jön (szilícium, mangán, króm, nikkel, molibdén, vanádium, volfrám stb.). Az acél az ipar egyik legfontosabb anyaga, előállításával az acélkohászat foglalkozik.

Új!!: Vas és Acélgyártás · Többet látni »

Akadémiai Kiadó

Az Akadémiai Kiadó (1828–) (székhely: Pest, ma Budapest) a Magyar Tudományos Akadémia kiadója.

Új!!: Vas és Akadémiai Kiadó · Többet látni »

Amfoter

Amfoternek nevezzük az olyan anyagokat, amelyek mind savas, mind bázikus tulajdonságokat mutatnak.

Új!!: Vas és Amfoter · Többet látni »

An

Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.

Új!!: Vas és An · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Vas és Anatólia · Többet látni »

Argon

|- | Hármaspont || 83,8058 K (−189,3442 °C), 69 kPa |- | Kritikus hőmérséklet || 150,87 K (−122,28 °C) |- | Kritikus nyomás || 4,898 MPa Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.

Új!!: Vas és Argon · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Vas és Atom · Többet látni »

Béta-bomlás

A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.

Új!!: Vas és Béta-bomlás · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: Vas és Bolygó · Többet látni »

Csillag

Mira Ceti változócsillag aszimmetrikus formájú. A Hubble űrtávcső képe A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Új!!: Vas és Csillag · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Vas és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Fémek

A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.

Új!!: Vas és Fémek · Többet látni »

Ferrát

A ferrátok a szabad állapotban nem ismert, vas (VI)-ot tartalmazó vassav (H2FeO4) sói.

Új!!: Vas és Ferrát · Többet látni »

Ferromágnesség

A ferromágneses anyagban a mágneses momentumok a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A ferromágnesség a gyűjtőneve mindazon jelenségeknek, melyek során bizonyos anyagok (mint például a vas) állandó mágnesként viselkednek, vagy erősen kölcsönhatnak a mágnessel (vonzzák vagy taszítják egymást).

Új!!: Vas és Ferromágnesség · Többet látni »

Foszfor

A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.

Új!!: Vas és Foszfor · Többet látni »

Gízai nagy piramis

A gízai nagy piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet Hufu, „Hufu horizontja / fényhegye”) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Ḫwf.w,Az átírások Kákosy László - Ré fiai című munkájának 424-427. oldalán közölt lista alapján szerepelnek a továbbiakban is, vagy az ott nem találhatóak az ÓKTCh szerint. görögösen Kheopsz vagy Szúfisz, Χεοψ, Σουφις) fáraóról elnevezett piramis.

Új!!: Vas és Gízai nagy piramis · Többet látni »

Geleji Sándor

Geleji Sándor (Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékeny alakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.

Új!!: Vas és Geleji Sándor · Többet látni »

Hemoglobin

Az ember hemoglobinjának szerkezete. A fehérje részek piros és kék színűek, a vastartalmú hemcsoportok zöld színűek. A hemoglobin a gerincesek esetében, a vérben, a vörösvértestekben található vastartalmú oxigéntranszport metalloprotein.

Új!!: Vas és Hemoglobin · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Vas és Hidrogén · Többet látni »

I. e. 2. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Vas és I. e. 2. évezred · Többet látni »

Kaukázus (hegység)

A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.

Új!!: Vas és Kaukázus (hegység) · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Vas és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

A kémiai elemek periódusos rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Vas és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Új!!: Vas és Kén · Többet látni »

Klór

A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Vas és Klór · Többet látni »

Kobalt

A kobalt (régi magyar nevén: kékleny vagy kobany, latinul: Cobaltum) a periódusos rendszer kémiai eleme, az átmenetifémek közé soroljuk.

Új!!: Vas és Kobalt · Többet látni »

Króm

A króm a periódusos rendszer egyik kémiai eleme, vegyjele Cr, rendszáma 24, nyelvújításkori neve fösteny.

Új!!: Vas és Króm · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Vas és Latin nyelv · Többet látni »

Mangán

A mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme.

Új!!: Vas és Mangán · Többet látni »

Meteorit

A Willamette-meteorit A meteorit a világűrből származó természetes objektum, ami a Föld (vagy egy másik égitest, például a Hold, a Mars stb.) felszínével való ütközéskor nem semmisül meg.

Új!!: Vas és Meteorit · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a „Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.

Új!!: Vas és Mezopotámia · Többet látni »

Mohr-só

A Mohr-só (más néven vas(II)-ammónium-szulfát, ammónium-vas(II)-szulfát) egy szervetlen vegyület, a vas(II)-szulfát és az ammónium-szulfát kettős sója.

Új!!: Vas és Mohr-só · Többet látni »

Nikkel

A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Vas és Nikkel · Többet látni »

Nyelvújítás

Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.

Új!!: Vas és Nyelvújítás · Többet látni »

Nyersvasgyártás

Nagyolvasztó A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa.

Új!!: Vas és Nyersvasgyártás · Többet látni »

Oxidációs szám

Az oxidációs szám a kémiában az egyes atomok oxidációs állapotának leírására szolgáló előjeles egész szám.

Új!!: Vas és Oxidációs szám · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére csak egy vastag ólomlemez képes hatékonyan, habár a sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken. A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Vas és Radioaktivitás · Többet látni »

Redoxireakció

Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.

Új!!: Vas és Redoxireakció · Többet látni »

Rendszám (kémia)

A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.

Új!!: Vas és Rendszám (kémia) · Többet látni »

Ruténium

A ruténium a periódusos rendszer 44-es rendszámú eleme.

Új!!: Vas és Ruténium · Többet látni »

Sűrűség

Minta az egyik legnagyobb sűrűségű anyagból, az irídiumból A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Vas és Sűrűség · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Új!!: Vas és Sumer nyelv · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Új!!: Vas és Szén · Többet látni »

Szilárd halmazállapot

Szilárd víz (Lillafüredi vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.

Új!!: Vas és Szilárd halmazállapot · Többet látni »

Vasvegyületek összegképletének listája

A lap egyes vasvegyületek összegképletét sorolja fel.

Új!!: Vas és Vasvegyületek összegképletének listája · Többet látni »

Vér

Vérző ujj Balról jobbra: vörösvértest, vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe. A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

Új!!: Vas és Vér · Többet látni »

Víz

A vízfelszín fodrozódása egy vízcsepp becsapódásakor A vezetékes ivóvíz manapság az alapvető infrastruktúra eleme A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Vas és Víz · Többet látni »

Vegyjel

A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele.

Új!!: Vas és Vegyjel · Többet látni »

1 E-10 m

* 100 pm.

Új!!: Vas és 1 E-10 m · Többet látni »

1 E-26 kg

A különböző nagyságrendek összehasonlításának segítésére az alábbiakban fel vannak sorolva az atomtömegek a 10−26 kg és 10−25 kg (vagy 10 yoctogram és 0,1 zeptogram) között.

Új!!: Vas és 1 E-26 kg · Többet látni »

Átirányítja itt:

Fe.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »