Tartalomjegyzék
58 kapcsolatok: A termodinamika második főtétele, Anyag (fizika), Atomi tömegegység, Atomium, Atommag, Atomtömeg, Ógörög nyelv, Brüsszel, Coulomb, Coulomb-erő, Démokritosz, Elektromágnesesség, Elektromos töltés, Elektron, Elektronegativitás, Elektronhéj, Elemi részecske, Ernest Rutherford, Fémes kötés, Filozófia, Fizika, Görög nyelv, Hőmérséklet, Hidrogén, Idő, Ion, Ionos kötés, Isaac Newton, Izotóp, James Clerk Maxwell, Joseph John Thomson, Kémia, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai reakció, Kovalens kötés, Kvantumelmélet, Leukipposz, Max Planck, Molekula, Nemesgáz, Neutron, Neutroncsillag, Niels Bohr, Nukleon, Nyomás, Radioaktív, Radioaktivitás, Részecskefizika, Rendszám (kémia), ... Bővíteni index (8 több) »
- Kémia
A termodinamika második főtétele
A természetben lejátszódó folyamatok többsége egy irányban zajlik le, fordított irányban maguktól nem mennek végbe (külső hatás egyes esetekben megfordíthatja a folyamatot).
Megnézni Atom és A termodinamika második főtétele
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Megnézni Atom és Anyag (fizika)
Atomi tömegegység
Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.
Megnézni Atom és Atomi tömegegység
Atomium
Az Atomium emlékmű a brüsszeli Heysel parkban található.
Megnézni Atom és Atomium
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.
Megnézni Atom és Atommag
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Megnézni Atom és Atomtömeg
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i.
Megnézni Atom és Ógörög nyelv
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Megnézni Atom és Brüsszel
Coulomb
A coulomb az elektromos töltés SI-mértékegységrendszer származtatott egysége.
Megnézni Atom és Coulomb
Coulomb-erő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Coulomb-törvény.
Megnézni Atom és Coulomb-erő
Démokritosz
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.
Megnézni Atom és Démokritosz
Elektromágnesesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.
Megnézni Atom és Elektromágnesesség
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Megnézni Atom és Elektromos töltés
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Atom és Elektron
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Megnézni Atom és Elektronegativitás
Elektronhéj
Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.
Megnézni Atom és Elektronhéj
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Megnézni Atom és Elemi részecske
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Megnézni Atom és Ernest Rutherford
Fémes kötés
Fémes kötés bemutatása a fém cink szerkezetében. A fémes kötés az egész kristályra kiterjedő közös elektronfelhő által létrehozott kémiai kapcsolat, mely fémek szerkezetében jelentkezik.
Megnézni Atom és Fémes kötés
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Megnézni Atom és Filozófia
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Megnézni Atom és Fizika
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Megnézni Atom és Görög nyelv
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Megnézni Atom és Hőmérséklet
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Atom és Hidrogén
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Megnézni Atom és Idő
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Megnézni Atom és Ion
Ionos kötés
Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.
Megnézni Atom és Ionos kötés
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Megnézni Atom és Isaac Newton
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Megnézni Atom és Izotóp
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Megnézni Atom és James Clerk Maxwell
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Megnézni Atom és Joseph John Thomson
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Megnézni Atom és Kémia
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Megnézni Atom és Kémiai elem
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Megnézni Atom és Kémiai elemek periódusos rendszere
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Megnézni Atom és Kémiai reakció
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Megnézni Atom és Kovalens kötés
Kvantumelmélet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kvantummechanika.
Megnézni Atom és Kvantumelmélet
Leukipposz
Leukipposz, (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus.
Megnézni Atom és Leukipposz
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Megnézni Atom és Max Planck
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Megnézni Atom és Molekula
Nemesgáz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemesgázok.
Megnézni Atom és Nemesgáz
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Megnézni Atom és Neutron
Neutroncsillag
alt.
Megnézni Atom és Neutroncsillag
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Megnézni Atom és Niels Bohr
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Megnézni Atom és Nukleon
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Megnézni Atom és Nyomás
Radioaktív
#ÁTIRÁNYÍTÁS Radioaktivitás.
Megnézni Atom és Radioaktív
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást.
Megnézni Atom és Radioaktivitás
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Megnézni Atom és Részecskefizika
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Megnézni Atom és Rendszám (kémia)
Rutherford-féle atommodell
Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul.
Megnézni Atom és Rutherford-féle atommodell
Rutherford-kísérlet
''Fent:'' Várt eredmény: az alfa-részecske az atom szilvapuding modellje szerint eltérülés nélkül menne át az atomon. ''Lent:'' Megfigyelt eredmény: a részecskék kis hányada térült el, mely egy kis koncentrált pozitív töltésű részre utal.
Megnézni Atom és Rutherford-kísérlet
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Megnézni Atom és Szén
Szubatomi részecske
Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.
Megnézni Atom és Szubatomi részecske
Tér (fizika)
Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.
Megnézni Atom és Tér (fizika)
Tömegszám
A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.
Megnézni Atom és Tömegszám
1 E-10 m
#ÁTIRÁNYÍTÁS Száz pikométeres nagyságrend.
Megnézni Atom és 1 E-10 m
1 E-11 m
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tíz pikométeres nagyságrend.
Megnézni Atom és 1 E-11 m
Lásd még
Kémia
- Ötvözet
- Allotrópia
- Atom
- Elméleti kémia
- Eutektikum
- Fotokémia
- Kémia
- Kémiai egyenlet
- Kémiai elem
- Kémiai reakció
- Kemofóbia
- Keverékek
- Kristálytan
- Magkémia
- Molekula
- Szerves kémia
- Sztereokémia
- Szupramolekuláris kémia
- Thomas-acélgyártás
- Tribolumineszcencia
- Vegyület