Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Atom

Index Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

44 kapcsolatok: Anyag (fizika), Atomi tömegegység, Atomium, Atommag, Atomtömeg, Bohr-féle atommodell, Brüsszel, Coulomb, Coulomb-törvény, Démokritosz, Elektromos töltés, Elektron, Elektronegativitás, Elektronhéj, Elemi részecske, Fémes kötés, Filozófia, Fizika, Görög nyelv, Hidrogén, Idő, Ion, Ionos kötés, Izotóp, Kémia, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai reakció, Kovalens kötés, Kvantummechanika, Molekula, Nemesgázok, Neutron, Nukleon, Proton, Radioaktivitás, Rendszám (kémia), Szén, Szubatomi részecske, Tér (fizika), Tömegszám, Thomson-féle atommodell, 1 E-10 m, 1 E-11 m.

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Atom és Anyag (fizika) · Többet látni »

Atomi tömegegység

Az atomi tömegegység, vagy „dalton”, tömeg-mértékegység az atomok és molekulák világára.

Új!!: Atom és Atomi tömegegység · Többet látni »

Atomium

Az Atomium emlékmű a brüsszeli Heysel parkban található.

Új!!: Atom és Atomium · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást. Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Atom és Atommag · Többet látni »

Atomtömeg

A kémiai elemek atomtömege alatt a relatív atomtömeget értjük.

Új!!: Atom és Atomtömeg · Többet látni »

Bohr-féle atommodell

A Bohr-féle atommodell A Bohr-féle atommodell a Rutherford-féle atommodell javított változata.

Új!!: Atom és Bohr-féle atommodell · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Új!!: Atom és Brüsszel · Többet látni »

Coulomb

A coulomb az elektromos töltés SI származtatott egysége.

Új!!: Atom és Coulomb · Többet látni »

Coulomb-törvény

A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.

Új!!: Atom és Coulomb-törvény · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: Atom és Démokritosz · Többet látni »

Elektromos töltés

Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.

Új!!: Atom és Elektromos töltés · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Atom és Elektron · Többet látni »

Elektronegativitás

Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).

Új!!: Atom és Elektronegativitás · Többet látni »

Elektronhéj

Nátriumatom elektronhéjai Az atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó elektronpályák összessége.

Új!!: Atom és Elektronhéj · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: Atom és Elemi részecske · Többet látni »

Fémes kötés

Fémes kötés bemutatása a fém cink szerkezetében. A fémes kötés az egész kristályra kiterjedő közös elektronfelhő által létrehozott kémiai kapcsolat, mely fémek szerkezetében jelentkezik.

Új!!: Atom és Fémes kötés · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Atom és Filozófia · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Atom és Fizika · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen.

Új!!: Atom és Görög nyelv · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Atom és Hidrogén · Többet látni »

Idő

Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.

Új!!: Atom és Idő · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Atom és Ion · Többet látni »

Ionos kötés

Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.

Új!!: Atom és Ionos kötés · Többet látni »

Izotóp

Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.

Új!!: Atom és Izotóp · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Új!!: Atom és Kémia · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Atom és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

A kémiai elemek periódusos rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Atom és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kémiai reakció

A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.

Új!!: Atom és Kémiai reakció · Többet látni »

Kovalens kötés

Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).

Új!!: Atom és Kovalens kötés · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: Atom és Kvantummechanika · Többet látni »

Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Atom és Molekula · Többet látni »

Nemesgázok

Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.

Új!!: Atom és Nemesgázok · Többet látni »

Neutron

A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Atom és Neutron · Többet látni »

Nukleon

A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.

Új!!: Atom és Nukleon · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Atom és Proton · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére csak egy vastag ólomlemez képes hatékonyan, habár a sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken. A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Atom és Radioaktivitás · Többet látni »

Rendszám (kémia)

A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.

Új!!: Atom és Rendszám (kémia) · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Új!!: Atom és Szén · Többet látni »

Szubatomi részecske

Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.

Új!!: Atom és Szubatomi részecske · Többet látni »

Tér (fizika)

Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.

Új!!: Atom és Tér (fizika) · Többet látni »

Tömegszám

A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.

Új!!: Atom és Tömegszám · Többet látni »

Thomson-féle atommodell

A Thomson-féle atommodell.Elektronok: sárgaPozitív rész: piros A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsolás puding modell egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagy része, mely pozitív töltésű, és abban mozognak a kis tömegű elektronok.

Új!!: Atom és Thomson-féle atommodell · Többet látni »

1 E-10 m

* 100 pm.

Új!!: Atom és 1 E-10 m · Többet látni »

1 E-11 m

Nincs leírás.

Új!!: Atom és 1 E-11 m · Többet látni »

Átirányítja itt:

Parány.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »