Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Atommag

Index Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

22 kapcsolatok: Atom, Elektron, Ernest Rutherford, Felezési idő, Háromtest-probléma, Hidrogén, Izotópok, Kémiai elem, Magerő, Naprendszer, Niels Bohr, Nukleon, PDF, Proton, Radioaktivitás, Rendszám (kémia), Rutherford-kísérlet, Sűrűség, Statisztikus fizika, Tömegszám, Trícium, Vas.

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Atommag és Atom · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Atommag és Elektron · Többet látni »

Ernest Rutherford

Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.

Új!!: Atommag és Ernest Rutherford · Többet látni »

Felezési idő

A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.

Új!!: Atommag és Felezési idő · Többet látni »

Háromtest-probléma

A háromtest-probléma kétféle jelentést is hordoz: egyet az égi mechanika, egyet pedig a kvantumfizika területén.

Új!!: Atommag és Háromtest-probléma · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Atommag és Hidrogén · Többet látni »

Izotópok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Izotóp.

Új!!: Atommag és Izotópok · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Atommag és Kémiai elem · Többet látni »

Magerő

A magerő (vagy nukleon-nukleon kölcsönhatás vagy maradék magerő) két vagy több nukleon között ható erő.

Új!!: Atommag és Magerő · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Atommag és Naprendszer · Többet látni »

Niels Bohr

Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.

Új!!: Atommag és Niels Bohr · Többet látni »

Nukleon

A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.

Új!!: Atommag és Nukleon · Többet látni »

PDF

#ÁTIRÁNYÍTÁS Portable Document Format.

Új!!: Atommag és PDF · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Atommag és Proton · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Atommag és Radioaktivitás · Többet látni »

Rendszám (kémia)

A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.

Új!!: Atommag és Rendszám (kémia) · Többet látni »

Rutherford-kísérlet

''Fent:'' Várt eredmény: az alfa-részecske az atom szilvapuding modellje szerint eltérülés nélkül menne át az atomon. ''Lent:'' Megfigyelt eredmény: a részecskék kis hányada térült el, mely egy kis koncentrált pozitív töltésű részre utal. A Rutherford-kísérlet vagy Geiger–Marsden-kísérlet Ernest Rutherford vezetése alatt Manchesteri Egyetemen 1909 és 1911 között Hans Geiger és Ernest Marsden által elvégzett, az anyag szerkezetének felderítésére szolgáló szóráskísérletek elnevezése.

Új!!: Atommag és Rutherford-kísérlet · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Atommag és Sűrűség · Többet látni »

Statisztikus fizika

A statisztikus fizika vagy statisztikai fizika a sok részecskéből álló rendszereket tanulmányozó ága a fizikának.

Új!!: Atommag és Statisztikus fizika · Többet látni »

Tömegszám

A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.

Új!!: Atommag és Tömegszám · Többet látni »

Trícium

A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.

Új!!: Atommag és Trícium · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Új!!: Atommag és Vas · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »