Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

315 kapcsolatok: A fajok eredete, A hélium izotópjai, A Naprendszer keletkezése és története, Abszorpció (fizika), Adaptív optika, Akkréciós korong, Albert Einstein, Alfa Centauri, Alfvén-hullám, Amatőrcsillagászat, Amerikai Egyesült Államok, Ammónia, Amplitúdó, Anglia, Angol nyelv, Anyag (fizika), Apollo-program, Arany, Arisztotelész, Asztrofizika, Asztrológia, Atom, Atomenergia, Aton, Állandó mágnes, Ámon (isten), Űrszonda, Űrtörténelem, Ókori Egyiptom, Ókori Görögország, Éjféli nap, Baktériumok, Berillium, Bolygó, Caius Iulius Caesar, Carl Friedrich von Weizsäcker, Centrifugális erő, Chandrasekhar-határ, Charles Darwin, Civilizáció, CNO-ciklus, Csillag, Csillagászati egység, Csillagászati műhold, Csillagászati színképosztályozás, Csillagrendszer, Debrecen, Definíció, Depresszió, Deutérium, ..., Doppler-effektus, Egyenlítő, Egyiptom, Ekcéma, Ekliptika, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elemi részecske, Emberi szem, Energia, Enzim, Etnikai vallás, Európai Űrügynökség, Exobolygó, Fémek, Fény, Fényév, Fénykép, Fénynyomás, Fénysebesség, Fókusztávolság, Föld, Föld-típusú bolygók, Földrengés, Fehér, Fehér törpe, Fekete lyuk, Fizika, Fluxus, Folyadék, Forgómozgás, Foton, Fotoszintézis, Francis William Aston, G színképtípusú csillag, Galaktikus év, Galaxis, Galilei-holdak, Galileo Galilei, Gömb, Görög nyelv, Geocentrikus világkép, Geológia, George Gamow, Global Positioning System, Globális felmelegedés, Golf-áramlat, Gravitáció, Gravitációs lencse, Halálbüntetés, Halmazállapot, Hans Albrecht Bethe, Hélium, Hőmérséklet, Heliocentrikus világkép, Helios-program, Helios–1, Helios–2, Hercules csillagkép, Hermann Ludwig von Helmholtz, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Hieroglif írás, Holdfogyatkozás, Holdkomp, I. e. 3. század, I. e. 4. század, I. e. 5. század, I. e. 7. század, Ibolyántúli sugárzás, Immunrendszer, Index.hu, Infravörös sugárzás, Inklináció, Ion, Isaac Newton, Isten, Istenkáromlás, Június 8., Johannes Kepler, Joseph von Fraunhofer, Jupiter, Kén, Kölcsönhatás, Kelvin, Kepler-törvények, Kis jégkorszak, Kisbolygó, Klazomenai Anaxagorasz, Kolekalciferol, Kozmológia, Kultúra, Kvantum, Lakható övezet, Lant csillagkép, Latin nyelv, Látható spektrum, Légkör, Lítium, Luminozitás, Luna–2, Magfúzió, Magfizika, Magnézium, Magnetohidrodinamika, Magnitúdó, Magyar Csillagászati Egyesület, Matematika, Matematikus, Mágneses mező, Mágnesség, Másodperc, Megújuló energiaforrás, Merkúr, Meteor, Mezőgazdaság, Mezopotámia, Mindentudás Egyeteme, Mitológia, Mobiltelefon, Molekula, Nap (időegység), Napelem, Napfogyatkozás, Napfolt, Napkitörés, Napkollektor, Napneutrínó-probléma, Naprendszer, Napszél, NASA, Növények, Nemesgázok, Neon, Neutrínó, Neutrínó-kísérlet, Neutrínóoszcilláció, Neutroncsillag, Nikolausz Kopernikusz, Nitrogén, Norman Lockyer, Optika, Origo.hu, Oxigén, Parszek, Pascal (mértékegység), Püthagorasz, Peloponnészosz, Perc, Perdület, Periklész, Pierre Curie, Pietro Angelo Secchi, Pikkelysömör, Pioneer-program, Pioneer–9, Planetáris köd, Plazma, Ponori Thewrewk Aurél (csillagász), Pozitron, Prága, Prizma, Protocsillag, Proton, Proton-proton ciklus, Protuberancia, Proxima Centauri, Québec (tartomány), Radioaktivitás, Rádióhullám, , Részecskefizika, Római számírás, Röntgencsillagászat, Röntgensugárzás, Recehártya, Relativitáselmélet, Reneszánsz, Rezgés, Rudolf magyar király, Sarki fény, Sárga, Sűrűség, SETI, Skylab-program, Solar and Heliospheric Observatory, Solar Dynamics Observatory, Sudbury Neutrínó Obszervatórium, Szamoszi Arisztarkhosz, Szélességi kör, Szén, Szén-dioxid, Szén-monoxid, Szín, Színképelemzés, Szeizmológia, Szilárd halmazállapot, Szilícium, Szimmetria, Szupernóva, Távcső, Tömeg, Törpebolygó, Tejútrendszer, Természettudomány, Tesla (mértékegység), Thalész, Tycho Brahe, Ulysses űrszonda, Urán, Vakság, Vallás, Van Allen sugárzási öv, Vas, Változócsillag, Vénusz, Víz, Vörös, Vörös óriás, Vörös törpe, Vega, Világűr, Világegyetem, Voyager–1, Voyager–2, Watt (mértékegység), William Herschel, William Thomson (matematikus), Yohkoh, 1600-as évek, 1650, 1710, 1760, 1800, 1854, 1868, 1875, 1895, 19. század, 1903, 1928, 1930-as évek, 1939, 1956, 1959, 1960-as évek, 1968, 1973, 1974, 1976, 1987, 1989, 1990, 1991, 2000, 2001, 2004, 2005, 2006, 2009, 2010, 2012, 2013, 2016, 21. század. Bővíteni index (265 több) »

A fajok eredete

A fajok eredete (eredeti cím: The Origin of Species) című könyv Charles Darwin 1859-ben megjelent munkája, melyben összefoglalja az általa kidolgozott elméletet a földi élet sokszínűségének magyarázatára.

Új!!: Nap és A fajok eredete · Többet látni »

A hélium izotópjai

Bár a héliumnak (He, standard atomtömeg: 4,002602(2) u) nyolc ismert izotópja van, ezek közül csak a hélium-3 és a hélium-4 stabil.

Új!!: Nap és A hélium izotópjai · Többet látni »

A Naprendszer keletkezése és története

A Naprendszer felépítése A Naprendszer története az a folyamat, amely alatt a mintegy 4,5 milliárd év alatt létrejött a Nap és körülötte a Naprendszer égitestjeinek jelenlegi állapota és elrendezése.

Új!!: Nap és A Naprendszer keletkezése és története · Többet látni »

Abszorpció (fizika)

A fizikai értelemben vett abszorpció elektromágneses sugárzás elnyelődése anyagi közegben, például gázokban, folyadékokban, vagy szilárd anyagokban.

Új!!: Nap és Abszorpció (fizika) · Többet látni »

Adaptív optika

Az adaptív optika egy olyan technológia, amit optikai eszközök teljesítményének növelésére fejlesztettek ki.

Új!!: Nap és Adaptív optika · Többet látni »

Akkréciós korong

A fekete lyuk körül akkréciós korongot képez a körülötte keringő fősorozati csillagból (sárga) belé áramló anyag. Az akkréciós korongra merőlegesen, annak két oldalán poláris jetek alakulnak ki. (a kép illusztráció) A HH30 Herbig-Haro objektum, az éléről látszó akkréciós koronggal, melynek külső, hidegebb része sötét, és részben eltakarja belső, vastagabb, forróbb részét (zöldes), valamint a poláris jetet (vöröses) Az NGC 7052 elliptikus galaxis középpontjában lévő, 300 millió naptömegű, szupermasszív fekete lyuk és a körülötte lévő akkréciós korong a Hubble űrtávcső felvételén Az akkréciós korong (vagy anyagbefogási korong) egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet.

Új!!: Nap és Akkréciós korong · Többet látni »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy téves a tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Nap és Albert Einstein · Többet látni »

Alfa Centauri

Az Alfa Centauri (α Centauri, Toliman, Rigel Kentauri) csillagrendszer a Kentaur csillagkép hármascsillaga; látszólagos fényessége felülmúlja a csillagkép csillagai összfényességét.

Új!!: Nap és Alfa Centauri · Többet látni »

Alfvén-hullám

Az Alfvén-hullám transzverzális magnetohidrodinamikai hullám, amelyben ionok oszcillálnak egy effektív mágneses visszatérítő erő hatására.

Új!!: Nap és Alfvén-hullám · Többet látni »

Amatőrcsillagászat

Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén. Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere. Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.

Új!!: Nap és Amatőrcsillagászat · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába.

Új!!: Nap és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Ammónia

Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.

Új!!: Nap és Ammónia · Többet látni »

Amplitúdó

Szinuszgörbe1.

Új!!: Nap és Amplitúdó · Többet látni »

Anglia

Anglia (angolul England, kiejtése IPA) a Brit-sziget legismertebb területe, az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze, egyben az Európai Unió és a NATO tagja.

Új!!: Nap és Anglia · Többet látni »

Angol nyelv

EN:Az angolt szimbolizáló ISO 639-1 nyelv kód Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.

Új!!: Nap és Angol nyelv · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Nap és Anyag (fizika) · Többet látni »

Apollo-program

Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.

Új!!: Nap és Apollo-program · Többet látni »

Arany

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme.

Új!!: Nap és Arany · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Nap és Arisztotelész · Többet látni »

Asztrofizika

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.

Új!!: Nap és Asztrofizika · Többet látni »

Asztrológia

Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.

Új!!: Nap és Asztrológia · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Nap és Atom · Többet látni »

Atomenergia

Atomerőmű a franciaországi Cattenomban Az atomenergia kapacitás fejlődése a világon Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, hő és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából.

Új!!: Nap és Atomenergia · Többet látni »

Aton

Aton ókori egyiptomi napisten.

Új!!: Nap és Aton · Többet látni »

Állandó mágnes

A mágnesrúd körüli erőtér szabályos sorokba rendezi a vasreszeléket a papíron. A vasreszelék elrendeződése a mágneses erővonalak helyzetének megfelelő A mágneses mező szemléltetése iránytűvel és vasreszelékkel Mágnesnek nevezzük azokat a testeket, melyek környezetükben mágneses mezőt hoznak létre.

Új!!: Nap és Állandó mágnes · Többet látni »

Ámon (isten)

__notoc__ Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'' Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban.

Új!!: Nap és Ámon (isten) · Többet látni »

Karácsony

A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Új!!: Nap és Karácsony · Többet látni »

Űrszonda

2 űrszondák Viking űrszondák leszállóegysége Opportunity) A MESSENGER űrszonda a Merkúrnál egy művész-grafikán Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét.

Új!!: Nap és Űrszonda · Többet látni »

Űrtörténelem

Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába.

Új!!: Nap és Űrtörténelem · Többet látni »

Ókori Egyiptom

Az Egyiptomi Birodalom ókori nagy folyam menti birodalom volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.

Új!!: Nap és Ókori Egyiptom · Többet látni »

Ókori Görögország

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.

Új!!: Nap és Ókori Görögország · Többet látni »

Éjféli nap

Éjféli nap az Északi-foknál, Norvégia Az éjféli nap a Föld sarkai körül észlelhető jelenség.

Új!!: Nap és Éjféli nap · Többet látni »

Baktériumok

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok.

Új!!: Nap és Baktériumok · Többet látni »

Berillium

A berillium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Nap és Berillium · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: Nap és Bolygó · Többet látni »

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; i. e. 100. július 12./13. – i. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Új!!: Nap és Caius Iulius Caesar · Többet látni »

Carl Friedrich von Weizsäcker

Carl Friedrich von Weizsäcker (Kiel, 1912. június 28. – Söcking am Starnberger See, 2007. április 28.) német atomfizikus, filozófus.

Új!!: Nap és Carl Friedrich von Weizsäcker · Többet látni »

Centrifugális erő

A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, radiálisan kifelé irányuló tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.

Új!!: Nap és Centrifugális erő · Többet látni »

Chandrasekhar-határ

A Chandrasekhar-határ a fehér törpe csillagok maximális tömege, nagyjából 30 kg, 1,44 naptömeg.

Új!!: Nap és Chandrasekhar-határ · Többet látni »

Charles Darwin

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet egyik kidolgozója és névadója, George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja.

Új!!: Nap és Charles Darwin · Többet látni »

Civilizáció

A Hold Piramis Teotihuacán városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhetett. A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.

Új!!: Nap és Civilizáció · Többet látni »

CNO-ciklus

A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).

Új!!: Nap és CNO-ciklus · Többet látni »

Csillag

Mira Ceti változócsillag aszimmetrikus formájú. A Hubble űrtávcső képe A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Új!!: Nap és Csillag · Többet látni »

Csillagászati egység

A csillagászati egység egy SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használatos.

Új!!: Nap és Csillagászati egység · Többet látni »

Csillagászati műhold

A csillagászati műholdak és űrtávcsövek a világűrből végeznek csillagászati megfigyeléseket.

Új!!: Nap és Csillagászati műhold · Többet látni »

Csillagászati színképosztályozás

Spirituszláng és spektruma Lángfestés nátrium-karbonáttal A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett.

Új!!: Nap és Csillagászati színképosztályozás · Többet látni »

Csillagrendszer

Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag és esetleg bolygó is található.

Új!!: Nap és Csillagrendszer · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Nap és Debrecen · Többet látni »

Definíció

Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.

Új!!: Nap és Definíció · Többet látni »

Depresszió

A depresszió pszichiátriai megbetegedés.

Új!!: Nap és Depresszió · Többet látni »

Deutérium

Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.

Új!!: Nap és Deutérium · Többet látni »

Doppler-effektus

A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.

Új!!: Nap és Doppler-effektus · Többet látni »

Egyenlítő

Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.

Új!!: Nap és Egyenlítő · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul مصر,, a helyi dialektus alapján), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Nap és Egyiptom · Többet látni »

Ekcéma

Az ekcéma (régi magyar nevén izzag) a bőr krónikus, gyulladásos, az immunműködés egyensúlyának zavara miatt kialakuló betegsége.

Új!!: Nap és Ekcéma · Többet látni »

Ekliptika

A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.

Új!!: Nap és Ekliptika · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Nap és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Nap és Elektron · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: Nap és Elemi részecske · Többet látni »

Emberi szem

dura mater, 20. arteria centralis retinae, 21. vena centralis retinae, 22. látóideg II., 23. elvezető vénák ''(vena vorticosa)'', 24. a szemgolyó kötőszövetes burka, 25. sárgafolt ''(macula lutea)'', 26. fovea centralis, 27. ínhártya, 28. érhártya ''(choroidea)'', 29. felső egyenes szemizom, 30. ideghártya ''(retina)'' Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét.

Új!!: Nap és Emberi szem · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Nap és Energia · Többet látni »

Enzim

az enzimek csökkentik az aktivációs energiát Az enzimek biokatalizátorok: gyorsítják a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét.

Új!!: Nap és Enzim · Többet látni »

Etnikai vallás

Az etnikai vallások főként afrikai, dél-amerikai és ázsiai vallási közösségek hiedelmeit és gyakorlatait jelöli, amelyeket a közös származás és/vagy a hasonló kultúra, szokások és nyelv köti össze; megkülönböztetve őket más vallásoktól.

Új!!: Nap és Etnikai vallás · Többet látni »

Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (angolul European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.

Új!!: Nap és Európai Űrügynökség · Többet látni »

Exobolygó

A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.

Új!!: Nap és Exobolygó · Többet látni »

Fémek

A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.

Új!!: Nap és Fémek · Többet látni »

Fény

Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.

Új!!: Nap és Fény · Többet látni »

Fényév

A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.

Új!!: Nap és Fényév · Többet látni »

Fénykép

Az első fotográfia: Joseph Nicéphore Niépce: ''Kilátás a dolgozószobából'' (heliográfia, 1826 v. 1827) A fénykép valakinek vagy valaminek optikai úton, fényérzékeny anyagra készített, vegyi eljárással rögzített (negatív) képe.

Új!!: Nap és Fénykép · Többet látni »

Fénynyomás

A fénynyomás a fény által a fénynek kitett felületre kifejtett mechanikai nyomás.

Új!!: Nap és Fénynyomás · Többet látni »

Fénysebesség

A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Nap és Fénysebesség · Többet látni »

Fókusztávolság

A fókusztávolság (f) az objektív jellemző paramétere, a nagyítás mértékének meghatározására használt mérőszám.

Új!!: Nap és Fókusztávolság · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Nap és Föld · Többet látni »

Föld-típusú bolygók

A Föld-típusú bolygók megnevezéssel jelenleg négy szilárd felszínű bolygótestet foglalunk egy csoportba: a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot.

Új!!: Nap és Föld-típusú bolygók · Többet látni »

Földrengés

A földrengések földrajzi eloszlása A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.

Új!!: Nap és Földrengés · Többet látni »

Fehér

Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza.

Új!!: Nap és Fehér · Többet látni »

Fehér törpe

A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.

Új!!: Nap és Fehér törpe · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Nap és Fekete lyuk · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Nap és Fizika · Többet látni »

Fluxus

A fluxus általában egy adott \boldsymbol felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi.

Új!!: Nap és Fluxus · Többet látni »

Folyadék

Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.

Új!!: Nap és Folyadék · Többet látni »

Forgómozgás

A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.

Új!!: Nap és Forgómozgás · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: Nap és Foton · Többet látni »

Fotoszintézis

Növényi sejtekben látható kloroplasztisz A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.

Új!!: Nap és Fotoszintézis · Többet látni »

Francis William Aston

Francis William Aston (Harbone, 1877. szeptember 1. – Cambridge, 1945. november 20.) Nobel-díjas angol fizikus, a tömegspektrográf megalkotója.

Új!!: Nap és Francis William Aston · Többet látni »

G színképtípusú csillag

A Nap G színképtípusú csillag A G színképtípusú csillag olyan csillag, melynek felszíni hőmérséklete 5-6000 K.

Új!!: Nap és G színképtípusú csillag · Többet látni »

Galaktikus év

A galaktikus év (vagy kozmikus év) csillagászati kifejezés.

Új!!: Nap és Galaktikus év · Többet látni »

Galaxis

Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Új!!: Nap és Galaxis · Többet látni »

Galilei-holdak

Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganimédesz és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.

Új!!: Nap és Galilei-holdak · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Nap és Galileo Galilei · Többet látni »

Gömb

A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör)testet egyaránt.

Új!!: Nap és Gömb · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen.

Új!!: Nap és Görög nyelv · Többet látni »

Geocentrikus világkép

A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.

Új!!: Nap és Geocentrikus világkép · Többet látni »

Geológia

Georgius Agricola (1494–1555) Nicolaus Steno (1638–1686) James Hutton (1726–1797) Charles Lyell (1797–1875) Alfred Wegener nagyjából 1925-ben A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.

Új!!: Nap és Geológia · Többet látni »

George Gamow

George Gamow — George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов (Georgij Antonovics Gamov), Odessza, 1904.

Új!!: Nap és George Gamow · Többet látni »

Global Positioning System

GPS helymeghatározó alkalmazás gépkocsiban A Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).

Új!!: Nap és Global Positioning System · Többet látni »

Globális felmelegedés

A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük.

Új!!: Nap és Globális felmelegedés · Többet látni »

Golf-áramlat

Az Atlanti-óceán hőmérsékleti eloszlását mutató képen narancssárga és sárga szín jelöli a Golf-áramlatot. Forrás: NASA A Golf áramlatai Észak-Amerikánál A Golf-áramlat északi folytatásával, az Észak-atlanti-áramlattal együtt erős, meleg és gyors atlanti-óceáni áramlat, amely a Mexikói-öbölben indul, elhalad a Floridai-szorosnál, majd az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett, majd áthalad az óceánon.

Új!!: Nap és Golf-áramlat · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.

Új!!: Nap és Gravitáció · Többet látni »

Gravitációs lencse

Gravitációs lencsehatás: egy távoli forrásról érkező fény útját az előtte lévő nagy tömegű objektum meggörbíti. Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.

Új!!: Nap és Gravitációs lencse · Többet látni »

Halálbüntetés

Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Marie Antoinette királyné kivégzése nyaktilóval Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.

Új!!: Nap és Halálbüntetés · Többet látni »

Halmazállapot

Nem minden anyag létezik '''plazma''', '''légnemű''', '''cseppfolyós''' és '''szilárd''' halmazállapotban A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabilis állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Új!!: Nap és Halmazállapot · Többet látni »

Hans Albrecht Bethe

Hans Albrecht Bethe (Straßburg, 1906. július 2. – Ithaca, New York, 2005. március 6.) német–amerikai Nobel-díjas fizikus.

Új!!: Nap és Hans Albrecht Bethe · Többet látni »

Hélium

A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Nap és Hélium · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Nap és Hőmérséklet · Többet látni »

Heliocentrikus világkép

Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.

Új!!: Nap és Heliocentrikus világkép · Többet látni »

Helios-program

A Helios-program keretében indították az első európai (német) űrszondákat.

Új!!: Nap és Helios-program · Többet látni »

Helios–1

A Helios–1 egy közös amerikai–német űrszonda, az első német Naprendszer-kutató mesterséges bolygó.

Új!!: Nap és Helios–1 · Többet látni »

Helios–2

Helios–2 közös amerikai/német űreszköz, a második német Naprendszer-kutató bolygó.

Új!!: Nap és Helios–2 · Többet látni »

Hercules csillagkép

A Herkules csillagkép Johann Bode Uranográphiájából A Herkules csillagkép A Hercules egy csillagkép.

Új!!: Nap és Hercules csillagkép · Többet látni »

Hermann Ludwig von Helmholtz

Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.

Új!!: Nap és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »

Hertzsprung–Russell-diagram

abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Einar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.

Új!!: Nap és Hertzsprung–Russell-diagram · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Nap és Hidrogén · Többet látni »

Hieroglif írás

A hieroglif és hieroglifikus szavak a hierogliphosz, illetve ta hierogliphika kifejezésekből származnak.

Új!!: Nap és Hieroglif írás · Többet látni »

Holdfogyatkozás

december 21-én A holdfogyatkozás geometriája (a kép nem méretarányos) október 28-ai holdfogyatkozás három, egymásra másolt képe, látható a földárnyék kerek alakja A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül.

Új!!: Nap és Holdfogyatkozás · Többet látni »

Holdkomp

A Lunar Module (magyarul holdkomp, rövidítve LM, angolul: „holdi egység”') az amerikai Apollo űrhajó holdraszálló egysége, amelyet az Apollo-program keretében használtak.

Új!!: Nap és Holdkomp · Többet látni »

I. e. 3. század

A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).

Új!!: Nap és I. e. 3. század · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Nap és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 5. század

Nincs leírás.

Új!!: Nap és I. e. 5. század · Többet látni »

I. e. 7. század

Nincs leírás.

Új!!: Nap és I. e. 7. század · Többet látni »

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Új!!: Nap és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »

Immunrendszer

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese.

Új!!: Nap és Immunrendszer · Többet látni »

Index.hu

Az Index egy magyar internetes hírportál, mely az egyik leglátogatottabb a magyar hírportálok közül.

Új!!: Nap és Index.hu · Többet látni »

Infravörös sugárzás

Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.

Új!!: Nap és Infravörös sugárzás · Többet látni »

Inklináció

Ábra az égitest pályaelemeihez. A P1 és P2 síkok által bezárt szög (''i'') az inklináció Az inklináció vagy pályahajlás egy égitest vagy mesterséges égitest (űrhajó, műhold stb.) pályájának a koordináta-rendszer alapsíkjával bezárt szöge.

Új!!: Nap és Inklináció · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Nap és Ion · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: Nap és Isaac Newton · Többet látni »

Isten

Isten fogalma azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Nap és Isten · Többet látni »

Istenkáromlás

Istenkáromlás, vagy blaszfémia az Isten és a vallási tisztelet tárgyainak sértő szándékkal történt lealacsonyítása.

Új!!: Nap és Istenkáromlás · Többet látni »

Június 8.

Névnapok: Medárd, Aglent, Ágnes, Agnéta, Helga, Elga, Ellák, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.

Új!!: Nap és Június 8. · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: Nap és Johannes Kepler · Többet látni »

Joseph von Fraunhofer

Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.

Új!!: Nap és Joseph von Fraunhofer · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Nap és Jupiter · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Új!!: Nap és Kén · Többet látni »

Kölcsönhatás

A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.

Új!!: Nap és Kölcsönhatás · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Új!!: Nap és Kelvin · Többet látni »

Kepler-törvények

Kepler-törvények néven nevezzük a  bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.

Új!!: Nap és Kepler-törvények · Többet látni »

Kis jégkorszak

A hőmérséklet alakulása az elmúlt 2000 évben (kattints a képre az angol nyelvű jelmagyarázatért) ''A befagyott Temze'' (Abraham Hondius festménye, 1677) Kis jégkorszaknak nevezzük a klimatológiában a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot.

Új!!: Nap és Kis jégkorszak · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering.

Új!!: Nap és Kisbolygó · Többet látni »

Klazomenai Anaxagorasz

Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.

Új!!: Nap és Klazomenai Anaxagorasz · Többet látni »

Kolekalciferol

A kolekalciferol a D-vitamin egy formája, D3-vitaminnak is nevezik.

Új!!: Nap és Kolekalciferol · Többet látni »

Kozmológia

A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.

Új!!: Nap és Kozmológia · Többet látni »

Kultúra

A kultúra (latinul cultura, a colo, colere, azaz „művelni” igéből származik) eredetileg a föld megművelését jelentette.

Új!!: Nap és Kultúra · Többet látni »

Kvantum

A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). Legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.

Új!!: Nap és Kvantum · Többet látni »

Lakható övezet

A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.

Új!!: Nap és Lakható övezet · Többet látni »

Lant csillagkép

A Lant csillagkép a Mercatorban A Lant csillagkép A Lant (latin: Lyra, görög λύρα)) egy csillagkép. Egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász felsorolt, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió is elismer. Legfényesebb csillaga az α Lyrae - Vega, az égbolt egyik legfényesebb csillaga. A Líra csillagkép az északi féltekén tavasztól őszig látható, míg a déli féltekéről csak a téli hónapokban, az égbolt alján látható.

Új!!: Nap és Lant csillagkép · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Nap és Latin nyelv · Többet látni »

Látható spektrum

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.

Új!!: Nap és Látható spektrum · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Új!!: Nap és Légkör · Többet látni »

Lítium

A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.

Új!!: Nap és Lítium · Többet látni »

Luminozitás

A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.

Új!!: Nap és Luminozitás · Többet látni »

Luna–2

A Luna–2 (Luna E–1–6) (nemzetközi sajtóban esetenként: Lunyik-2) a szovjet Luna-program második, Hold felé indított űrszondája.

Új!!: Nap és Luna–2 · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Új!!: Nap és Magfúzió · Többet látni »

Magfizika

A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.

Új!!: Nap és Magfizika · Többet látni »

Magnézium

A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Nap és Magnézium · Többet látni »

Magnetohidrodinamika

A napszél MHD-i szimulációja A ''Yamato 1'', az első működő prototípus Kóbe (Japán) kikötőjében A magnetohidrodinamika (MHD) az a tudományág, amely az elektromos vezetőképességű folyadékok, ionizált gázok külső elektromágneses vagy más jellegű erőterek hatására bekövetkezett mozgását tárgyalja.

Új!!: Nap és Magnetohidrodinamika · Többet látni »

Magnitúdó

A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.

Új!!: Nap és Magnitúdó · Többet látni »

Magyar Csillagászati Egyesület

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) a legnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesület.

Új!!: Nap és Magyar Csillagászati Egyesület · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Nap és Matematika · Többet látni »

Matematikus

A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.

Új!!: Nap és Matematikus · Többet látni »

Mágneses mező

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.

Új!!: Nap és Mágneses mező · Többet látni »

Mágnesség

A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.

Új!!: Nap és Mágnesség · Többet látni »

Másodperc

A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is).

Új!!: Nap és Másodperc · Többet látni »

Megújuló energiaforrás

A megújuló energiaforrások aránya 2005-benRenewables, Global Status Report 2006 (PDF). Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (2006). Hozzáférés ideje: 2007-04-03. Egy rendszer anyag és energiatartalma állandó és csak külső forrásból bővíthető.

Új!!: Nap és Megújuló energiaforrás · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Új!!: Nap és Merkúr · Többet látni »

Meteor

Egy perseida, a kép közepétől jobbra A kép jobb szélén egy orionida látható, az alsó nagy, fehér paca a Vénusz, ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a Tejút Két meteor látható a képen, egy Perseida az alján, kissé ferdén, valamint egy sporadikus meteor közel függőlegesen a jobb alsó sarok közelében. A kép közepén a fényes sáv a Tejút. Helyünk a Földön az éjszaka különböző szakaszaiban A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt.

Új!!: Nap és Meteor · Többet látni »

Mezőgazdaság

Indonéz földműves Édesburgonya Paradicsom A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.

Új!!: Nap és Mezőgazdaság · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a „Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.

Új!!: Nap és Mezopotámia · Többet látni »

Mindentudás Egyeteme

A Mindentudás Egyeteme egy 2002.

Új!!: Nap és Mindentudás Egyeteme · Többet látni »

Mitológia

Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.

Új!!: Nap és Mitológia · Többet látni »

Mobiltelefon

Mobilok különböző évekből: a késő 1980-as évek óriásaitól 2014 okostelefonjáig A mobiltelefon olyan telefonkészülék, amivel vezetékes kapcsolódás nélkül lehetséges kommunikálni, és hordozható.

Új!!: Nap és Mobiltelefon · Többet látni »

Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Nap és Molekula · Többet látni »

Nap (időegység)

A nap időmértékegység.

Új!!: Nap és Nap (időegység) · Többet látni »

Napelem

'''Napelemcella''' (egykristályos) A napelem vagy fotovillamos elem, amit az idegenes photo-voltaikus kifejezésből a magyar irodalom olykor PV elemnek is nevez, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.

Új!!: Nap és Napelem · Többet látni »

Napfogyatkozás

Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Új!!: Nap és Napfogyatkozás · Többet látni »

Napfolt

Nagy, szabályos napfolt a holland nyitott szerkezetű teleszkóp (DOT, La Palma, Kanári-szk.) felvételén. A jobb sarokban összehasonlításképpen a Föld mérete A napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában.

Új!!: Nap és Napfolt · Többet látni »

Napkitörés

A napkitörés a naptevékenység leglátványosabb, és legerősebb földi hatásokkal rendelkező megnyilvánulása, melynek során együtt jelentkezik az alábbi három naptevékenységi jelenség.

Új!!: Nap és Napkitörés · Többet látni »

Napkollektor

Melegvizet szolgáltató kísérleti napkollektor A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát.

Új!!: Nap és Napkollektor · Többet látni »

Napneutrínó-probléma

A napneutrínó-probléma a részecskefizika egyik problémája volt.

Új!!: Nap és Napneutrínó-probléma · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolság- és méretarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Nap és Naprendszer · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Új!!: Nap és Napszél · Többet látni »

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

Új!!: Nap és NASA · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Nap és Növények · Többet látni »

Nemesgázok

Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.

Új!!: Nap és Nemesgázok · Többet látni »

Neon

A neon egy kémiai elem, nemesgáz.

Új!!: Nap és Neon · Többet látni »

Neutrínó

A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.

Új!!: Nap és Neutrínó · Többet látni »

Neutrínó-kísérlet

A neutrínó kísérletet, másik nevén Cowan és Reines neutrínó kísérletét 1956-ban Clyde L. Cowan és Frederick Reines amerikai fizikusok hajtották végre.

Új!!: Nap és Neutrínó-kísérlet · Többet látni »

Neutrínóoszcilláció

A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, mely során a neutrínó háromfajta íze (elektron, müon, tau) átalakul egymásba.

Új!!: Nap és Neutrínóoszcilláció · Többet látni »

Neutroncsillag

''Az RX J185635-3754 ''neutroncsillag'', az első, melyet a látható fény tartományában is sikerült megörökíteni. A Hubble űrtávcső felvétele'' A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.

Új!!: Nap és Neutroncsillag · Többet látni »

Nikolausz Kopernikusz

„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó” – (Kopernikusz) Nikolausz Kopernikusz, (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: Nap és Nikolausz Kopernikusz · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Új!!: Nap és Nitrogén · Többet látni »

Norman Lockyer

Lockyer 1891-ben Sir Joseph Norman Lockyer (1836. május 17. – 1920. augusztus 16.) a Királyi Természettudományos Társaság tagja, angol fizikus, amatőr, majd hivatásos csillagász.

Új!!: Nap és Norman Lockyer · Többet látni »

Optika

Az optika vagy fénytan, a fizikának a fény és általában az elektromágneses hullámok terjedésével foglalkozó tudományága.

Új!!: Nap és Optika · Többet látni »

Origo.hu

Az Origo.hu Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja.

Új!!: Nap és Origo.hu · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Nap és Oxigén · Többet látni »

Parszek

A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.

Új!!: Nap és Parszek · Többet látni »

Pascal (mértékegység)

A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.

Új!!: Nap és Pascal (mértékegység) · Többet látni »

Püthagorasz

Püthagorasz-mellszobor Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.

Új!!: Nap és Püthagorasz · Többet látni »

Peloponnészosz

A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.

Új!!: Nap és Peloponnészosz · Többet látni »

Perc

A perc egy mértékegység, melynek időbeli és geometriai vonatkozása is van.

Új!!: Nap és Perc · Többet látni »

Perdület

A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.

Új!!: Nap és Perdület · Többet látni »

Periklész

Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.

Új!!: Nap és Periklész · Többet látni »

Pierre Curie

Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus.

Új!!: Nap és Pierre Curie · Többet látni »

Pietro Angelo Secchi

Pietro Angelo Secchi, SJ, (Reggio, 1818. június 29. – Róma, 1878. február 26.) olasz katolikus csillagász, jezsuita szerzetes.

Új!!: Nap és Pietro Angelo Secchi · Többet látni »

Pikkelysömör

A pikkelysömör (psoriasis) egy bőrbetegség, ami a bőrt, körmöket, ízületeket, nagyon ritkán a nyálkahártyákat érinti Krónikus, kiújulásra hajlamos betegség, gyakran hosszú teljesen tünetmentes szakaszok súlyos bőrtünetekkel járó szakaszokkal váltakoznak.

Új!!: Nap és Pikkelysömör · Többet látni »

Pioneer-program

A Pioneer-program (magyarul: úttörő) egy amerikai űrszondás program, amelynek keretében vizsgálták a Holdat, a bolygóközi teret, a Napot, az óriásbolygókat és a Vénuszt.

Új!!: Nap és Pioneer-program · Többet látni »

Pioneer–9

Pioneer–9 (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították a Mars körzetébe, bolygóközi szonda.

Új!!: Nap és Pioneer–9 · Többet látni »

Planetáris köd

A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.

Új!!: Nap és Planetáris köd · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett.

Új!!: Nap és Plazma · Többet látni »

Ponori Thewrewk Aurél (csillagász)

Ponori Thewrewk Aurél (Budapest, 1921. május 2. – Budapest, 2014. október 8.) magyar csillagász, kronológus, szakíró, természettudós.

Új!!: Nap és Ponori Thewrewk Aurél (csillagász) · Többet látni »

Pozitron

A pozitron az elektron antirészecskéje.

Új!!: Nap és Pozitron · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag) a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése.

Új!!: Nap és Prága · Többet látni »

Prizma

Fehér fény felbontása prizmával Az optikai prizma (hasáb) olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet (többnyire a levegő) törésmutatójától.

Új!!: Nap és Prizma · Többet látni »

Protocsillag

Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.

Új!!: Nap és Protocsillag · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Nap és Proton · Többet látni »

Proton-proton ciklus

A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).

Új!!: Nap és Proton-proton ciklus · Többet látni »

Protuberancia

Protuberanciák a Napon a hidrogén H_\alpha vonalának hullámhosszán készült felvételen. A sötét égbolt háttere előtt világosnak, a napkorong előtt viszont azt eltakarva sötétnek látszanak. A protuberancia a napkoronában lebegő vagy mozgó, környezeténél sokkal sűrűbb és hűvösebb felhő.

Új!!: Nap és Protuberancia · Többet látni »

Proxima Centauri

A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.

Új!!: Nap és Proxima Centauri · Többet látni »

Québec (tartomány)

Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.

Új!!: Nap és Québec (tartomány) · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére csak egy vastag ólomlemez képes hatékonyan, habár a sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken. A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Nap és Radioaktivitás · Többet látni »

Rádióhullám

Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.

Új!!: Nap és Rádióhullám · Többet látni »

Ré napisten Ré és Ámon IV. Ramszesz sírjában Ré (régebben Rá alakban írták át) ókori egyiptomi napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene.

Új!!: Nap és Ré · Többet látni »

Részecskefizika

A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.

Új!!: Nap és Részecskefizika · Többet látni »

Római számírás

A római számírás az ókori Rómából származó számjelölési rendszer.

Új!!: Nap és Római számírás · Többet látni »

Röntgencsillagászat

A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgentartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi.

Új!!: Nap és Röntgencsillagászat · Többet látni »

Röntgensugárzás

A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.

Új!!: Nap és Röntgensugárzás · Többet látni »

Recehártya

A szem felépítése A recehártya vagy retina a gerincesek szemének fényérzékeny rétege.

Új!!: Nap és Recehártya · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Új!!: Nap és Relativitáselmélet · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Nap és Reneszánsz · Többet látni »

Rezgés

Egytömegű, ideális lengőrendszer A mechanikai rezgés vagy lengés oszcilláló mozgást jelent egy egyensúlyi állapot körül.

Új!!: Nap és Rezgés · Többet látni »

Rudolf magyar király

Habsburg Rudolf vagy Ausztriai Rudolf (Bécs, 1552. július 18. – Prága, 1612. január 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki II.

Új!!: Nap és Rudolf magyar király · Többet látni »

Sarki fény

Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.

Új!!: Nap és Sarki fény · Többet látni »

Sárga

A sárga az a színészlelet, amilyennek az 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszú fényt érzékeljük A CIE bővebb tartományt ad meg.

Új!!: Nap és Sárga · Többet látni »

Sűrűség

Minta az egyik legnagyobb sűrűségű anyagból, az irídiumból A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Nap és Sűrűség · Többet látni »

SETI

Caddle Föld zászlója ''Hűha! jelet rögzítő papír'' Az Arecibo Obszervatórium antennája ''A SETI@Home program képernyőfotója, mellyel a rádióteleszkópok által rögzített adatokban otthon folyik a kutatás idegen rádiójelek után'' A SETI (angolul „Search for Extra-Terrestrial Intelligence”, azaz a „földön kívüli intelligencia keresése”) interdiszciplináris tudományág, melynek célja a földön kívüli, intelligens élet felfedezése.

Új!!: Nap és SETI · Többet látni »

Skylab-program

Az Apollo-program továbbfejlesztésével épült meg az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt.

Új!!: Nap és Skylab-program · Többet látni »

Solar and Heliospheric Observatory

A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) egy 1995-ben elindított napfigyelő műhold, az ESA és a NASA közös programja.

Új!!: Nap és Solar and Heliospheric Observatory · Többet látni »

Solar Dynamics Observatory

''Az ''SDO'' által észlelt egyik első protuberancia'' ''A Nap képe az ''SDO'' egyik első kompozit felvételén'' A Solar Dynamics Observatory (Napdinamikai obszervatórium) amerikai napfigyelő műhold, melyet a NASA a Living With a Star (Élet egy csillaggal) program keretében indított.

Új!!: Nap és Solar Dynamics Observatory · Többet látni »

Sudbury Neutrínó Obszervatórium

A Sudbury Neutrínó Obszervatórium (Sudbury Neutrino Observatory, SNO) méterrel a földfelszín alatt a kanadai Sudbury közelében található, Torontótól kb.

Új!!: Nap és Sudbury Neutrínó Obszervatórium · Többet látni »

Szamoszi Arisztarkhosz

Arisztarkhosz (kb. Kr. e. 310, Számosz – kb. Kr. e. 230, Alexandria) görög matematikus és csillagász.

Új!!: Nap és Szamoszi Arisztarkhosz · Többet látni »

Szélességi kör

360px.

Új!!: Nap és Szélességi kör · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Új!!: Nap és Szén · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi magyar nevén szénéleg) légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Nap és Szén-dioxid · Többet látni »

Szén-monoxid

A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz.

Új!!: Nap és Szén-monoxid · Többet látni »

Szín

Színkép létrehozása prizmával Köznapi értelemben a szín a környezet tárgyainak látással érzékelhető azon tulajdonsága, amit olyan fogalmakkal írunk le mint a vörös, sárga, zöld és kék stb.

Új!!: Nap és Szín · Többet látni »

Színképelemzés

Spirituszláng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.

Új!!: Nap és Színképelemzés · Többet látni »

Szeizmológia

A szeizmológia a geológia és geofizika (főleg az utóbbi) résztudománya, a földrengések megfigyelésével, tanulmányozásával, leírásával és rendszerezésével foglalkozik.

Új!!: Nap és Szeizmológia · Többet látni »

Szilárd halmazállapot

Szilárd víz (Lillafüredi vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.

Új!!: Nap és Szilárd halmazállapot · Többet látni »

Szilícium

A szilícium egy kémiai elem.

Új!!: Nap és Szilícium · Többet látni »

Szimmetria

250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.

Új!!: Nap és Szimmetria · Többet látni »

Szupernóva

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Új!!: Nap és Szupernóva · Többet látni »

Távcső

centiméteres lencsés távcső (refraktor) a nizzai csillagvizsgálóban 60 centiméteres tükrös távcső Ostrowikban, Varsó mellett A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Új!!: Nap és Távcső · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: Nap és Tömeg · Többet látni »

Törpebolygó

A Ceres törpebolygó a Hubble űrtávcső képén; jól láthatóan gömb alakú A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere A Pluto (törpebolygó) megközelítőleg színazonos felvétele a Hubble űrteleszkóp felvételén Haumea holdjaival, a Hiʻiaka és Namaka (művészi szemmel) Makemake elképzelt látképe (művészi szemmel) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.

Új!!: Nap és Törpebolygó · Többet látni »

Tejútrendszer

A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.

Új!!: Nap és Tejútrendszer · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: Nap és Természettudomány · Többet látni »

Tesla (mértékegység)

A tesla (jele T) a mágneses indukció (vagy mágneses fluxussűrűség) SI származtatott egysége.

Új!!: Nap és Tesla (mértékegység) · Többet látni »

Thalész

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).

Új!!: Nap és Thalész · Többet látni »

Tycho Brahe

Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Tyn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knudstrup, Dánia, 1546. december 14. – Benátky, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.

Új!!: Nap és Tycho Brahe · Többet látni »

Ulysses űrszonda

Az Ulysses űrszonda, az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közösen kivitelezett küldetése, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit.

Új!!: Nap és Ulysses űrszonda · Többet látni »

Urán

Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.

Új!!: Nap és Urán · Többet látni »

Vakság

A vakság a látás pszichológiai vagy neurológiai eredetű részleges vagy teljes hiánya.

Új!!: Nap és Vakság · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).

Új!!: Nap és Vallás · Többet látni »

Van Allen sugárzási öv

A Van Allen-övek sematikus rajza (a Föld forgási tengelye és a mágneses tengely jelölésével) A Van Allen sugárzási övezet (röviden: Van Allen-öv) a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó dupla réteg, mely tóruszokra hasonlít.

Új!!: Nap és Van Allen sugárzási öv · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Új!!: Nap és Vas · Többet látni »

Változócsillag

A T Tauri változócsillag A változócsillagok (röviden változók) olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.

Új!!: Nap és Változócsillag · Többet látni »

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Új!!: Nap és Vénusz · Többet látni »

Víz

A vízfelszín fodrozódása egy vízcsepp becsapódásakor A vezetékes ivóvíz manapság az alapvető infrastruktúra eleme A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Nap és Víz · Többet látni »

Vörös

Málna A Szovjetunió zászlaja Mars, a vörös bolygó Manfred von Richthofen, „vörös báró” rekonstruált repülőgépe A vörös a szivárvány első színe, vagyis a fénytörés által legkevésbé eltérített látható fény színe.

Új!!: Nap és Vörös · Többet látni »

Vörös óriás

A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.

Új!!: Nap és Vörös óriás · Többet látni »

Vörös törpe

Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.

Új!!: Nap és Vörös törpe · Többet látni »

Vega

A Vega mérete a Naphoz mérve. A csillag gyors forgása miatt alakja ellapult. A Vega (α Lyrae) a Lant csillagkép, és egyúttal a nyári csillagképek legfényesebb csillaga az északi féltekéről nézve.

Új!!: Nap és Vega · Többet látni »

Világűr

A világűr az égitestek közötti légüres térség.

Új!!: Nap és Világűr · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: Nap és Világegyetem · Többet látni »

Voyager–1

A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.

Új!!: Nap és Voyager–1 · Többet látni »

Voyager–2

A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.

Új!!: Nap és Voyager–2 · Többet látni »

Watt (mértékegység)

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalahttp://www.karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-blathy-otto-titusz-es-a-fogyasztasmero/ Magyar feltalálók: Bláthy Ottó Titusz és a fogyasztásmérő, karpatalja.ma A watt (jele: W) a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége.

Új!!: Nap és Watt (mértékegység) · Többet látni »

William Herschel

A 40 láb hosszú távcső Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.

Új!!: Nap és William Herschel · Többet látni »

William Thomson (matematikus)

Lord Kelvin vagy Kelvin első bárója (született William Thomson, 1824. június 26. – 1907. december 17.) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa.

Új!!: Nap és William Thomson (matematikus) · Többet látni »

Yohkoh

Yohkoh űrszonda A Yohkoh (Solar-A) egy japán röntgencsillagászati mesterséges hold.

Új!!: Nap és Yohkoh · Többet látni »

1600-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1600-as évek · Többet látni »

1650

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1650 · Többet látni »

1710

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1710 · Többet látni »

1760

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1760 · Többet látni »

1800

1800 a 18. század utolsó éve.

Új!!: Nap és 1800 · Többet látni »

1854

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1854 · Többet látni »

1868

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1868 · Többet látni »

1875

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1875 · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1895 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Nap és 19. század · Többet látni »

1903

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1903 · Többet látni »

1928

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1928 · Többet látni »

1930-as évek

----.

Új!!: Nap és 1930-as évek · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1939 · Többet látni »

1956

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1956 · Többet látni »

1959

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1959 · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1960-as évek · Többet látni »

1968

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1968 · Többet látni »

1973

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1973 · Többet látni »

1974

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1974 · Többet látni »

1976

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1976 · Többet látni »

1987

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1987 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1989 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Nap és 1990 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 1991 · Többet látni »

2000

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 2000 · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Nap és 2001 · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Nap és 2004 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve ----.

Új!!: Nap és 2005 · Többet látni »

2006

----.

Új!!: Nap és 2006 · Többet látni »

2009

----.

Új!!: Nap és 2009 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Nap és 2010 · Többet látni »

2012

---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Nap és 2012 · Többet látni »

2013

---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Nap és 2013 · Többet látni »

2016

----.

Új!!: Nap és 2016 · Többet látni »

2018

----.

Új!!: Nap és 2018 · Többet látni »

2019

----.

Új!!: Nap és 2019 · Többet látni »

21. század

Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek – 2080-as évek – 2090-es évek ---- A 21.

Új!!: Nap és 21. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Konvekciós zóna, Kromoszféra, Nap (csillag), Nap (égitest), Napciklus, Napkorona, Naplégkör.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »