Tartalomjegyzék
26 kapcsolatok: Alumínium, Anód, Anion, Atom, Atompálya, Összetett ion, Elektromos töltés, Elektron, Energia, Fémek, Görög nyelv, Ikerion, Ionizáció, Ionizáló sugárzás, Ionos kötés, Katód, Kation, Klór, Magnézium, Michael Faraday, Molekula, Nátrium, Nemfémek, Nobel-díj, Svante August Arrhenius, Uppsalai Egyetem.
- Fizikai kémia
- Ionok
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Megnézni Ion és Alumínium
Anód
Az anód szó a görög άνοδος.
Megnézni Ion és Anód
Anion
Anionnak nevezzük a negatív töltésű ionokat.
Megnézni Ion és Anion
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Megnézni Ion és Atom
Atompálya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektronszerkezet.
Megnézni Ion és Atompálya
Összetett ion
A kémiában az elektromos töltéssel rendelkező, több atomból álló anyagi részecskéket összetett ionoknak nevezzük.
Megnézni Ion és Összetett ion
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Megnézni Ion és Elektromos töltés
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Ion és Elektron
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Megnézni Ion és Energia
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Megnézni Ion és Fémek
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Megnézni Ion és Görög nyelv
Ikerion
Az ikerion olyan nagyobb, összetett ion, melyen egyszerre találhatók elektronhiányos (pozitív töltésű, kation jellegű) és elektrontöbblettel rendelkező (negatív töltésű, anion jellegű) részek is.
Megnézni Ion és Ikerion
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Megnézni Ion és Ionizáció
Ionizáló sugárzás
Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.
Megnézni Ion és Ionizáló sugárzás
Ionos kötés
Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.
Megnézni Ion és Ionos kötés
Katód
Elemi réz katóddal ellátott galvánelem cellája. A vizes fázisban oldott réz-szulfát van jelen A katód fizikai fogalom.
Megnézni Ion és Katód
Kation
A kationok pozitív elektromos töltéssel rendelkező ionok.
Megnézni Ion és Kation
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Ion és Klór
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Ion és Magnézium
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Megnézni Ion és Michael Faraday
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Megnézni Ion és Molekula
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Megnézni Ion és Nátrium
Nemfémek
A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.
Megnézni Ion és Nemfémek
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Megnézni Ion és Nobel-díj
Svante August Arrhenius
Svante August Arrhenius (Uppsala, 1859. február 19. – Stockholm, 1927. október 2.) svéd fizikus és kémikus.
Megnézni Ion és Svante August Arrhenius
Uppsalai Egyetem
Az Uppsalai Egyetem svéd felsőfokú oktatási intézmény, a legrégibb egyetem Skandináviában.
Megnézni Ion és Uppsalai Egyetem
Lásd még
Fizikai kémia
- A forráspont-emelkedés törvénye
- A gőznyomáscsökkenés törvénye
- Abszorpció (kémia)
- Aeroszol
- Allotrópia
- Bioaeroszol
- Dalton-törvény
- Dinamikus fényszórás
- Donnan-egyensúly
- Elektrokémia
- Elektrolit
- Elektronaffinitás
- Elemi reakció
- Elméleti kémia
- Eténiumion
- Eyring-egyenlet
- Fémes hidrogén
- Fajsúly
- Fizikai kémia
- Fugacitás
- Gél
- Hess-tétel
- Ion
- Ionerősség
- Ionizáció
- Kémiai potenciál
- Keverékek
- Kolligatív sajátság
- Liesegang-jelenség
- Napelem
- Oldat
- Parciális nyomás
- Reakciókoordináta
- Savi disszociációs állandó
- Számítógépes kémia
- Szabványos nyomás és hőmérséklet
- Termokémia
- Vágási érték
- Wien-effektus
Ionok
- Összetett ion
- Elektronaffinitás
- Ion
- Ionizáció
- Ionizációs energia
- Ionos folyadék
- Ionos kötés
- Metil kation
- Só
- Townsend-lavina