Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
108 kapcsolatok: A hidrogén izotópjai, A sebesség mértékegységei, Alfa-részecske, ALSEP, Anion, Antirészecske, Atom, Atomi tömegegység, Atommag, Barion, Bázis (kémia), Béta-bomlás, Biokémia, Cardiff, CODATA, Coulomb (egység), CPT-szimmetria, Csillagközi anyag, Dániel Anna, Down kvark, Elektromágneses kölcsönhatás, Elektromágnesség, Elektromos töltés, Elektron, Elektronvolt, Elemi részecske, Elemi töltés, Elsevier, Emberes űrrepülések, Erős kölcsönhatás, Ernest Rutherford, Földi mágneses mező, Femtométer, Fermion, Gamma-sugárzás, Görög nyelv, Gluon, Gravitáció, Gyenge kölcsönhatás, Hadron, Húrelmélet, Henry Moseley, Hidrogén, Hold, Invariáns tömeg, Ion, Ionizáció, Izospin, Jet Propulsion Laboratory, Joseph John Thomson, ..., Joule, Kémia, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Ködkamra, Kilogramm, Klór, Koronakidobódás, Kozmikus sugárzás, Kvantum-elektrodinamika, Kvantum-színdinamika, Kvantumtérelmélet, Kvark, Lunar and Planetary Institute, Magreakció, Mágneses magrezonancia, Mágneses momentum, Méter, Müon, Mikroorganizmus, Mozgási energia, Nagy Hadronütköztető, Nagyságrend, Napszél, Négyzetes közép, Neutrínó, Neutron, Nitrogén, Nyugalmi tömeg, Oxóniumion, Oxigén, Pion, Plazma, Pozitron, Proton-proton ciklus, Radioaktív bomlás, Radioaktivitás, Rák (betegség), Részecskefizika, Rendszám (kémia), Sav, Sav-bázis kölcsönhatás, Speciális relativitáselmélet, Spektrométer, Spin, Standard modell, STS–65, Sudbury Neutrínó Obszervatórium, Super-Kamiokande, Szabad gyök, Szcintillátor, Szerves kémia, Szolvatáció, Szubatomi részecske, Tesla (mértékegység), Up kvark, Víz, William Prout. Bővíteni index (58 több) »
A hidrogén izotópjai
A prócium, a hidrogén leggyakoribb izotópja egy protonból és egy elektronból áll. A stabil izotópok közül az egyetlen, amelyben nincs neutron. A hidrogénnek (H) (atomtömege: 1,00794(7) u) a természetben három izotópja fordul elő, melyeket a következőképpen jelöljük: 1H, ²H és ³H.
Új!!: Proton és A hidrogén izotópjai · Többet látni »
A sebesség mértékegységei
A sebesség mértékegysége mindig a hosszúság és az idő mértékegységének a hányadosa.
Új!!: Proton és A sebesség mértékegységei · Többet látni »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: Proton és Alfa-részecske · Többet látni »
ALSEP
Az egyik Apollo műszercsomag a holdfelszínen Az ALSEP a NASA által az Apollo-program során a Holdra küldött Apollo Lunar Surface Experiment Package (Apollo Holdfelszíni Műszercsomag) rövidített elnevezése.
Új!!: Proton és ALSEP · Többet látni »
Anion
Anionnak nevezzük a negatív töltésű ionokat.
Új!!: Proton és Anion · Többet látni »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Proton és Antirészecske · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Proton és Atom · Többet látni »
Atomi tömegegység
Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.
Új!!: Proton és Atomi tömegegység · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Proton és Atommag · Többet látni »
Barion
A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.
Új!!: Proton és Barion · Többet látni »
Bázis (kémia)
Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (7,0 pH-nál nagyobb lesz).
Új!!: Proton és Bázis (kémia) · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Proton és Béta-bomlás · Többet látni »
Biokémia
A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.
Új!!: Proton és Biokémia · Többet látni »
Cardiff
Cardiff (walesiül Caerdydd) Wales fővárosa és a legnépesebb megyéje, illetve települése.
Új!!: Proton és Cardiff · Többet látni »
CODATA
A CODATA (az angol Committee on Data for Science and Technology kifejezésből képzett betűszó, aminek a jelentése Tudományos és Technológiai Adatok Bizottsága) egy párizsi székhelyű bizottság, amely a fontos állandók elérhetőségének és minőségének a javítását szolgálja.
Új!!: Proton és CODATA · Többet látni »
Coulomb (egység)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Coulomb.
Új!!: Proton és Coulomb (egység) · Többet látni »
CPT-szimmetria
A CPT-szimmetria a fizikai törvények alapvető szimmetriája az együttesen végrehajtott töltéstükrözéssel, paritásváltással és időtükrözéssel szemben.
Új!!: Proton és CPT-szimmetria · Többet látni »
Csillagközi anyag
Egy szupernóva maradványai (NGC 2736) A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű plazma, gáz és csillagközi por tölti ki.
Új!!: Proton és Csillagközi anyag · Többet látni »
Dániel Anna
Dániel Anna (Budapest, 1908. július 10. – Budapest, 2003. szeptember 17.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, tanár.
Új!!: Proton és Dániel Anna · Többet látni »
Down kvark
A down kvark vagy d kvark (jele: d) a második legkönnyebb a kvarkok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske.
Új!!: Proton és Down kvark · Többet látni »
Elektromágneses kölcsönhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.
Új!!: Proton és Elektromágneses kölcsönhatás · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Proton és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Proton és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Proton és Elektron · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Proton és Elektronvolt · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Proton és Elemi részecske · Többet látni »
Elemi töltés
Az elemi töltés egy fizikai állandó, melynek értéke a CODATA 2017-es ajánlása szerint: e.
Új!!: Proton és Elemi töltés · Többet látni »
Elsevier
Az Elsevier (fonetikusan) a világ egyik legnagyobb tudományos kiadóvállalata, melyet 1880-ban, Hollandiában alapítottak.
Új!!: Proton és Elsevier · Többet látni »
Emberes űrrepülések
Az emberes űrrepülés emberrel végrehajtott űrrepülés a Föld légkörén túlra.
Új!!: Proton és Emberes űrrepülések · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Proton és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Proton és Ernest Rutherford · Többet látni »
Földi mágneses mező
mágneses mezeje A földi mágneses mező (és a felszíni mágneses mező) egy mágneses dipólus, melynek északi mágneses pólusa a földrajzi Északi-sark közelében, a déli mágneses pólusa a földrajzi Déli-sark közelében található.
Új!!: Proton és Földi mágneses mező · Többet látni »
Femtométer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Méter.
Új!!: Proton és Femtométer · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Proton és Fermion · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Új!!: Proton és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Proton és Görög nyelv · Többet látni »
Gluon
A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.
Új!!: Proton és Gluon · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Proton és Gravitáció · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Proton és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Hadron
Szokásos és egzotikus hadronok A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok.
Új!!: Proton és Hadron · Többet látni »
Húrelmélet
Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).
Új!!: Proton és Húrelmélet · Többet látni »
Henry Moseley
Henry Moseley (Weymouth, 1887. november 23. – Törökország, Gallipoli, 1915. augusztus 10.) angol fizikus.
Új!!: Proton és Henry Moseley · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Proton és Hidrogén · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Proton és Hold · Többet látni »
Invariáns tömeg
Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.
Új!!: Proton és Invariáns tömeg · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Proton és Ion · Többet látni »
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Új!!: Proton és Ionizáció · Többet látni »
Izospin
A részecskefizikában és a magfizikában az izospin (izotópspin, izobárspin) az erős kölcsönhatás szimmetriája, a proton és neutron kölcsönhatásaiból ered a felismerése.
Új!!: Proton és Izospin · Többet látni »
Jet Propulsion Laboratory
A NASA Jet Propulsion Laboratory űrközpontjának repülésirányító-központja A Jet Propulsion Laboratory (JPL) a NASA egyik űrközpontja Pasadena közelében, Kaliforniában.
Új!!: Proton és Jet Propulsion Laboratory · Többet látni »
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Új!!: Proton és Joseph John Thomson · Többet látni »
Joule
A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Proton és Joule · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Proton és Kémia · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Proton és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Proton és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Ködkamra
Wilson-féle ködkamra működés közben A ködkamrában látható nyomvonalak értelmezése A diffúziós ködkamra (másképpen Wilson-kamra) ionizáló sugárzások, töltött részecskék nyomát képes megmutatni.
Új!!: Proton és Ködkamra · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Proton és Kilogramm · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Proton és Klór · Többet látni »
Koronakidobódás
A koronakidobódás a naptevékenység egyik megnyilvánulása: a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe.
Új!!: Proton és Koronakidobódás · Többet látni »
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Új!!: Proton és Kozmikus sugárzás · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Proton és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Kvantum-színdinamika
A kvantum-színdinamika az erős kölcsönhatás, azaz a hadronok (proton, neutron, mezonok) közötti alapvető vonzóerő kvantumelmélete.
Új!!: Proton és Kvantum-színdinamika · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Proton és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Proton és Kvark · Többet látni »
Lunar and Planetary Institute
A Lunar and Planetary Institute (LPI) a NASA által finanszírozott kutatóintézet, amely kutatásait a Naprendszer vizsgálatára összpontosítja.
Új!!: Proton és Lunar and Planetary Institute · Többet látni »
Magreakció
A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk.
Új!!: Proton és Magreakció · Többet látni »
Mágneses magrezonancia
Feles spinhez tartozó energiaszintek felhasadása mágneses mezőben A mágneses magrezonancia – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel NMR – a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli.
Új!!: Proton és Mágneses magrezonancia · Többet látni »
Mágneses momentum
Egy mágnes mágneses momentuma az a jellemző, mely arányos az erővel, amellyel hatást gyakorol az áramra, és arányos a nyomatékkal, amivel a mágneses mező hat rá.
Új!!: Proton és Mágneses momentum · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Proton és Méter · Többet látni »
Müon
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból.
Új!!: Proton és Müon · Többet látni »
Mikroorganizmus
''Escherichia coli'' baktériumok 10 000-szeres nagyításban. A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem látható) sejtes élőlények.
Új!!: Proton és Mikroorganizmus · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Proton és Mozgási energia · Többet látni »
Nagy Hadronütköztető
Az LHC dipólmágnese, jól látható a két nyalábcső helye A Nagy Hadronütköztető (LHC: Large Hadron Collider) a CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km kerületű alagútját használja fel.
Új!!: Proton és Nagy Hadronütköztető · Többet látni »
Nagyságrend
A nagyságrend a nagyságok, méretek vagy mértékek olyan osztálya, ahol mindegyik osztály értékei egy bizonyos, rögzített arányban állnak a megelőző osztály értékeivel.
Új!!: Proton és Nagyságrend · Többet látni »
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Új!!: Proton és Napszél · Többet látni »
Négyzetes közép
A matematika területén a négyzetes közép egy változó mennyiség nagyságának statisztikai mérőszáma.
Új!!: Proton és Négyzetes közép · Többet látni »
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Új!!: Proton és Neutrínó · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Proton és Neutron · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Proton és Nitrogén · Többet látni »
Nyugalmi tömeg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tömeg.
Új!!: Proton és Nyugalmi tömeg · Többet látni »
Oxóniumion
Az oxóniumion (más néven hidrónium vagy hidroxónium) (H3O+) vízből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű ion, moláris tömege 19,023 g/mol.
Új!!: Proton és Oxóniumion · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Proton és Oxigén · Többet látni »
Pion
A részecskefizika területén a pion (pi-mezon) közös neve az 1947-ben felfedezett három szubatomi részecsének: a π0, π+ és π‒ részecskéknek.
Új!!: Proton és Pion · Többet látni »
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Új!!: Proton és Plazma · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Proton és Pozitron · Többet látni »
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Új!!: Proton és Proton-proton ciklus · Többet látni »
Radioaktív bomlás
#ÁTIRÁNYÍTÁS radioaktivitás.
Új!!: Proton és Radioaktív bomlás · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Proton és Radioaktivitás · Többet látni »
Rák (betegség)
CT felvétele A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat, a biológiai szövetekbe való betörési képesség.
Új!!: Proton és Rák (betegség) · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Proton és Részecskefizika · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Proton és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Proton és Sav · Többet látni »
Sav-bázis kölcsönhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sav-bázis reakció.
Új!!: Proton és Sav-bázis kölcsönhatás · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Proton és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spektrométer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Színképelemzés.
Új!!: Proton és Spektrométer · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Proton és Spin · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Proton és Standard modell · Többet látni »
STS–65
Az STS–65/IML–2 az amerikai űrrepülőgép-program 63., a Columbia űrrepülőgép 17.
Új!!: Proton és STS–65 · Többet látni »
Sudbury Neutrínó Obszervatórium
A Sudbury Neutrínó Obszervatórium (Sudbury Neutrino Observatory, SNO) méterrel a földfelszín alatt a kanadai Sudbury közelében található, Torontótól kb.
Új!!: Proton és Sudbury Neutrínó Obszervatórium · Többet látni »
Super-Kamiokande
A Super-Kamiokande modellje A Super-Kamiokande neutrínóobszervatórium Japánban.
Új!!: Proton és Super-Kamiokande · Többet látni »
Szabad gyök
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyök (kémia).
Új!!: Proton és Szabad gyök · Többet látni »
Szcintillátor
A szcintillátorok olyan anyagok, amik az ionizáló sugárzás hatására rövid fényimpulzust bocsátanak ki.
Új!!: Proton és Szcintillátor · Többet látni »
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Új!!: Proton és Szerves kémia · Többet látni »
Szolvatáció
Nátriumion szolvatációja vízben A szolvatáció az anyagok oldódásakor az oldószerek molekulái és az oldott anyag molekulái vagy ionjai közötti gyenge kapcsolat kialakulása.
Új!!: Proton és Szolvatáció · Többet látni »
Szubatomi részecske
Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.
Új!!: Proton és Szubatomi részecske · Többet látni »
Tesla (mértékegység)
A tesla (jele T) a mágneses indukció (vagy mágneses fluxussűrűség) SI származtatott egysége.
Új!!: Proton és Tesla (mértékegység) · Többet látni »
Up kvark
A up kvark („felső”) vagy u-kvark (jele: u) a legkönnyebb a kvarkok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske.
Új!!: Proton és Up kvark · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Proton és Víz · Többet látni »
William Prout
William Prout (Horton, Gloucestershire, 1785. január 15. – London, 1850.április 9.) angol kémikus, orvos.
Új!!: Proton és William Prout · Többet látni »
