Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Anion

Index Anion

Anionnak nevezzük a negatív töltésű ionokat.

15 kapcsolatok: Atom, Elektron, Elemi részecske, Hidratáció, Hidrogén, Ikerion, Ion, Ionrács, Kation, Molekula, PH, Proton, Szabad gyökök, Szerves kémia, Vegyület.

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Anion és Atom · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Anion és Elektron · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: Anion és Elemi részecske · Többet látni »

Hidratáció

A hidratáció a szolvatáció egy speciális esete, az a folyamat, amelyben a szabad ionokból vagy molekulákból hidrátburokkal körülvett ionok, illetve molekulák jönnek létre.

Új!!: Anion és Hidratáció · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Anion és Hidrogén · Többet látni »

Ikerion

Az ikerion olyan nagyobb, összetett ion, melyen egyszerre találhatók elektronhiányos (pozitív töltésű, kation jellegű) és elektrontöbblettel rendelkező (negatív töltésű, anion jellegű) részek is.

Új!!: Anion és Ikerion · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Anion és Ion · Többet látni »

Ionrács

Az ionrács ionok szilárd halmaza.

Új!!: Anion és Ionrács · Többet látni »

Kation

A kationok pozitív elektromos töltéssel rendelkező ionok.

Új!!: Anion és Kation · Többet látni »

Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Anion és Molekula · Többet látni »

PH

A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.

Új!!: Anion és PH · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Anion és Proton · Többet látni »

Szabad gyökök

A szabad oxigén gyökök az oxigénatomban, miután elvesztettek egy elektront, rendkívül reakcióképessé válnak kémiátA képet a http://www.niehs.nih.gov/research/atniehs/labs/lpc/images/lpc.jpg Laboratórium Gyógyszertani Országos Környezet-egészségügyi Tudományos Intézet készítette. Polisztirol szabadgyökből képződött egyfalú, szén ''nanocső'' Sematikus képlete a trimetilén metán szabadgyököknek (kétértékű) Tetrafluor-etilén szabadgyökös polimerizációja A metán források áramlása a légkörbe, valamint az, hogy a környezetszennyezésből hogyan képződik metán. Metán reakciói Cl• és OH• szabadgyökökkel Metabolikus peroxinitrit utak https://en.wikipedia.org/wiki/Moses_Gomberg Moses Gomberg (1866-1947), a gyökkémia alapítója A trifenil-metil-gyök. A trifenil-metil-csoport egy olyan stabil gyökök, amelyben delokalizált a szabadgyök, valamint sztérikus zsúfoltság jellemzi, ami megnehezíti más molekulákkal történő reagálását a trifenil-metil-csoportnak. Ily módon jó példa a stabil szabadgyökökre A szabadgyökök (angolul: free radicals) olyan atomok vagy molekulák, amelyek egy vagy több párosítatlan vegyérték elektronnal, vagy nyitott elektronhéjjal rendelkeznek, vagyis olyanok mintha egy vagy több kovalens kötés szabadon lógna róluk.

Új!!: Anion és Szabad gyökök · Többet látni »

Szerves kémia

A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.

Új!!: Anion és Szerves kémia · Többet látni »

Vegyület

Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.

Új!!: Anion és Vegyület · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »