Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Íz (részecskefizika), Barion, Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix, Down kvark, Energia, Erős kölcsönhatás, Gyenge kölcsönhatás, Hadron, Kaon (részecske), Komplex konjugált, Kvantummechanika, Kvark, Lagrange-függvény, Lie-algebra, Magfizika, Mértékszabadság, Mértéktérelmélet, Mezon, Murray Gell-Mann, Neutron, Nukleon, Permutáció, Perturbációszámítás, Pion, Proton, Részecskefizika, Ritkaság, Spin, Standard modell, Szimmetria, Tömeg-energia ekvivalencia, Up kvark, Werner Heisenberg.
Íz (részecskefizika)
Az íz a részecskefizikában mint kvarkíz a kvarkok hat típusát, mint leptoníz a leptonok hat típusát megkülönböztető tulajdonság, amelyhez kvantumszámok rendelhetők.
Új!!: Izospin és Íz (részecskefizika) · Többet látni »
Barion
A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.
Új!!: Izospin és Barion · Többet látni »
Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix
A részecskefizika standard modelljében a Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix (CKM-mátrix régebben Kobajasi–Maszkava-mátrix vagy KM-mátrix) egy unitér mátrix, ami az ízváltó gyenge bomlások erősségéről hordoz információt.
Új!!: Izospin és Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix · Többet látni »
Down kvark
A down kvark vagy d kvark (jele: d) a második legkönnyebb a kvarkok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske.
Új!!: Izospin és Down kvark · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Izospin és Energia · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Izospin és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Izospin és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Hadron
Szokásos és egzotikus hadronok A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok.
Új!!: Izospin és Hadron · Többet látni »
Kaon (részecske)
A JPC.
Új!!: Izospin és Kaon (részecske) · Többet látni »
Komplex konjugált
A ''z'' komplex szám és konjugáltja ábrázolása a komplex síkon A matematikában a komplex konjugált egy komplex szám képzetes része előjelének megváltoztatásával képződik.
Új!!: Izospin és Komplex konjugált · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Izospin és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Izospin és Kvark · Többet látni »
Lagrange-függvény
Egy dinamikai rendszer Lagrange-függvénye (L) olyan függvény, amely összegzi a rendszer dinamikáját.
Új!!: Izospin és Lagrange-függvény · Többet látni »
Lie-algebra
A Lie-algebrák algebrai struktúrák, melyek főleg geometriai objektumok, mint például differenciálható sokaságok és Lie-csoportok vizsgálatánál hasznosak.
Új!!: Izospin és Lie-algebra · Többet látni »
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Új!!: Izospin és Magfizika · Többet látni »
Mértékszabadság
A mértékszabadság az elektrodinamikai potenciálokra jellemző sajátos többértelműség: meghatározott transzformációval egymásba vihető végtelen sok, egymástól különböző potenciálhoz ugyanazok az erőterek és egyéb fizikai mennyiségek tartoznak.
Új!!: Izospin és Mértékszabadság · Többet látni »
Mértéktérelmélet
A mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér (téridő) minden pontjában definiált fizikai mennyiség (mező) pontról pontra („lokálisan”) eleget tesz valamilyen „belső” (azaz, nem a téridőkoordinátákban, hanem a mező változóira elvégezhető) szimmetriacsoporttal jellemezhető szimmetriának, azaz ha elvégezzük a mértéktranszformációt – úgy, hogy a mező folytonosan differenciálható marad –, akkor az elméletből számolható fizikai mennyiségek nem változnak.
Új!!: Izospin és Mértéktérelmélet · Többet látni »
Mezon
A pozitív pion A 0-+ mezonnonett Az 1- - mezonnonett A mezonok kvarkokból felépülő szubatomi részecskék, amelyek egész spinnel rendelkeznek.
Új!!: Izospin és Mezon · Többet látni »
Murray Gell-Mann
Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
Új!!: Izospin és Murray Gell-Mann · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Izospin és Neutron · Többet látni »
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Új!!: Izospin és Nukleon · Többet látni »
Permutáció
Az absztrakt algebrában és a kombinatorikában egy A halmaz permutációján annak önmagára vett bijektív leképezését értjük.
Új!!: Izospin és Permutáció · Többet látni »
Perturbációszámítás
A perturbációszámítás bonyolult matematikai probléma megoldására használt közelítő lineáris differenciálegyenletek összessége.
Új!!: Izospin és Perturbációszámítás · Többet látni »
Pion
A részecskefizika területén a pion (pi-mezon) közös neve az 1947-ben felfedezett három szubatomi részecsének: a π0, π+ és π‒ részecskéknek.
Új!!: Izospin és Pion · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Izospin és Proton · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Izospin és Részecskefizika · Többet látni »
Ritkaság
A ritkaság a részecskefizikában a hadronok és alkotórészeik, a kvarkok jellemzésére használt egyik fizikai mennyiség.
Új!!: Izospin és Ritkaság · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Izospin és Spin · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Izospin és Standard modell · Többet látni »
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Új!!: Izospin és Szimmetria · Többet látni »
Tömeg-energia ekvivalencia
fizika világéve alkalmával. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával: azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.
Új!!: Izospin és Tömeg-energia ekvivalencia · Többet látni »
Up kvark
A up kvark („felső”) vagy u-kvark (jele: u) a legkönnyebb a kvarkok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske.
Új!!: Izospin és Up kvark · Többet látni »
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Új!!: Izospin és Werner Heisenberg · Többet látni »
