Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
48 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Újbabiloni Birodalom, Az ókori Közel-Kelet kronológiája, Ábrahám (Terah fia), Égissirgal, Babilon, Bahrein, Biblia, Elám, En, Enhéduanna, Ennirgálanna, Ennirzianna, Entu, Eufrátesz, Gutik, I. e. 1. évezred, I. e. 4. század, I. e. 6. század, I. iszini dinasztia, III. uri dinasztia, Indus-völgyi civilizáció, Isbi-Erra, Ki (ékírás), Leonard Woolley, Mezopotámia, Nabú-naid babiloni király, Nanna, Narám-Szín, Ningal, Omán, Sarrukín akkád király, Su-Szín, Sulgi, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Szín (isten), Szin, Tengerföld, Terah, Ubaid-kultúra, Ur uralkodóinak listája, Ur-nammu, Utu-héngál, William Kennett Loftus, Zikkurat.
- Városállamok
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Megnézni Ur és Akkád Birodalom
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Megnézni Ur és Akkád nyelv
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Megnézni Ur és Újbabiloni Birodalom
Az ókori Közel-Kelet kronológiája
Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete.
Megnézni Ur és Az ókori Közel-Kelet kronológiája
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Megnézni Ur és Ábrahám (Terah fia)
Égissirgal
Az Égissirgal (sumer: É.GIŠ.ŠIR.GAL, „nagy fény háza/temploma”) az ókori mezopotámiai Urban a holdisten Nanna (Szín) és felesége Ningal szentélykörzete volt.
Megnézni Ur és Égissirgal
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Ur és Babilon
Bahrein
Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság) szigetország a Perzsa-öbölben.
Megnézni Ur és Bahrein
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált.
Megnézni Ur és Biblia
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Ur és Elám
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
Megnézni Ur és En
Enhéduanna
Enheduanna Enhéduanna (en-ḫe2-du7-an-na, „úrnő, An ékköve” vagy „főpapnő, An ékköve”, körülbelül i. e. 2285–2250) akkád hercegnő, Nanna (Szín) holdisten főpapnője Ur városában, sumer nyelvű himnuszköltő.
Megnézni Ur és Enhéduanna
Ennirgálanna
Ennirgálanna (en-nir-gal2-an-na, „Nergal úr elfogadta”, vagy „Nergaltól jóváhagyott pap”) az uri Égissirgal papnője, a III. uri dinasztia uralkodójának, Ur-nammunak és feleségének, Vatartumnak leánya, Sulgi testvére.
Megnézni Ur és Ennirgálanna
Ennirzianna
Ennirzianna az uri Égissirgal papnője, Sulgi és Abiszimti leánya a III. uri dinasztia idején.
Megnézni Ur és Ennirzianna
Entu
#ÁTIRÁNYÍTÁS en.
Megnézni Ur és Entu
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Megnézni Ur és Eufrátesz
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Megnézni Ur és Gutik
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Megnézni Ur és I. e. 1. évezred
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Megnézni Ur és I. e. 4. század
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Megnézni Ur és I. e. 6. század
I. iszini dinasztia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Íszín uralkodóinak listája.
Megnézni Ur és I. iszini dinasztia
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Megnézni Ur és III. uri dinasztia
Indus-völgyi civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai Az Indus-völgyi civilizáció az indiai szubkontinens északnyugati részén elterülő bronzkori civilizáció volt Kr. e. 3300-tól Kr. e. 1300-ig; kifejlett formájában pedig Kr.
Megnézni Ur és Indus-völgyi civilizáció
Isbi-Erra
Isbi-Erra (sumer diš-bi-ir3-ra, išbi-ìrra) a Dél-Mezopotámia felett uralkodó I. íszíni dinasztia alapítója, első uralkodója (középső kronológia: i. e. 2017 – i. e. 1985) volt.
Megnézni Ur és Isbi-Erra
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Megnézni Ur és Ki (ékírás)
Leonard Woolley
Woolley (jobbra) Karkemisnél 1913 tavaszán T. E. Lawrence társaságában Sir Charles Leonard Woolley (London, 1880. április 17. – London, 1960. február 20.) angol régész.
Megnézni Ur és Leonard Woolley
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Ur és Mezopotámia
Nabú-naid babiloni király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nabú-naid.
Megnézni Ur és Nabú-naid babiloni király
Nanna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín (isten).
Megnézni Ur és Nanna
Narám-Szín
#ÁTIRÁNYÍTÁS Narám-Szín (egyértelműsítő lap).
Megnézni Ur és Narám-Szín
Ningal
Ningal, a sumer panteon egyik legfontosabb tagja.
Megnézni Ur és Ningal
Omán
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.
Megnézni Ur és Omán
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Megnézni Ur és Sarrukín akkád király
Su-Szín
Su-Szín (vagy Su-Szuen, sumer šu-den.su4, „Szín isten keze”, akkádul Gimil-Szín) a III. uri dinasztia negyedik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2037 – i. e. 2029), Sulgi fia volt.
Megnézni Ur és Su-Szín
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Megnézni Ur és Sulgi
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Megnézni Ur és Sumer
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Ur és Sumer nyelv
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Megnézni Ur és Sumerek
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten.
Megnézni Ur és Szín (isten)
Szin
Szin község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Megnézni Ur és Szin
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Megnézni Ur és Tengerföld
Terah
Terah (másként Tháré, Táré, Terach, Terakh; héberül תֶּרַח / תָּרַח, Teraḥ / Táraḥ; jelentése kőszáli kecske, vadkecske vagy vándor, vándorló) volt Ábrahám atyja a Héber Bibliában mind a négy ábrahámi vallásban (a judaizmusban, a kereszténységben, az iszlámban és a Bahá’í vallásban).
Megnézni Ur és Terah
Ubaid-kultúra
Az Ubaid-kultúra területe Az Ubaid-kultúra egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz az egykori Sumer (a mai Dél-Irak) területén, ami az Ur városához közeli Tell el-Ubaid halomról kapta a nevét.
Megnézni Ur és Ubaid-kultúra
Ur uralkodóinak listája
Ur az ókori Sumer egyik jelentős városállama volt az i. e. 3. évezredben.
Megnézni Ur és Ur uralkodóinak listája
Ur-nammu
Ur-nammu vagy Ur-namma (sumer ur-dnam-mu, „az isteni sors fia”) a III. uri dinasztia első királya (középső kronológia: i. e. 2112 – i. e. 2095 között) volt a sumer királylista szerint.
Megnézni Ur és Ur-nammu
Utu-héngál
dUtu-héngál (vagy dUtu-hégál, dutu-ḫe2-ĝal2) a sumer királylista szerint az V. uruki dinasztia egyetlen királya volt.
Megnézni Ur és Utu-héngál
William Kennett Loftus
William Kennett Loftus (Linton, Kent, 1821. november 13. – Indiai-óceán, 1858. november 27.) brit geológus, régész, természettudós, felfedező.
Megnézni Ur és William Kennett Loftus
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
Megnézni Ur és Zikkurat
Lásd még
Városállamok
- Íszín
- Addisz-Abeba
- Amalfi Köztársaság
- Athén
- Bécs
- Berlin
- Civitas libera
- Dér (Mezopotámia)
- Daman és Diu
- Danzig Szabad Város
- Danzigi Köztársaság
- Dire Dawa
- Dominikai Közösség
- Dzsibuti (település)
- Fiumei Szabadállam
- Gát (bibliai város)
- Goa
- Hamburg
- Kária
- Kítion
- Kowloon Walled City
- Lagas
- Larsza
- Mári
- Megiddó
- Monaco
- Nápolyi Hercegség
- Ninive (település)
- Nyugat-Berlin
- Palenque
- Pechina
- Polisz
- Szingapúr
- Ur
- Uru
- Városállam (politika)
- Vatikán
- Şanlıurfa (település)