Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok III. uri dinasztia és Ur
III. uri dinasztia és Ur 16 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Az ókori Közel-Kelet kronológiája, Elám, Gutik, Isbi-Erra, Mezopotámia, Su-Szín, Sulgi, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Tengerföld, Ur uralkodóinak listája, Ur-nammu, Utu-héngál.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és III. uri dinasztia · Akkád Birodalom és Ur ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és III. uri dinasztia · Akkád nyelv és Ur ·
Az ókori Közel-Kelet kronológiája
Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete.
Az ókori Közel-Kelet kronológiája és III. uri dinasztia · Az ókori Közel-Kelet kronológiája és Ur ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és III. uri dinasztia · Elám és Ur ·
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Gutik és III. uri dinasztia · Gutik és Ur ·
Isbi-Erra
Isbi-Erra (sumer diš-bi-ir3-ra, išbi-ìrra) a Dél-Mezopotámia felett uralkodó I. íszíni dinasztia alapítója, első uralkodója (középső kronológia: i. e. 2017 – i. e. 1985) volt.
III. uri dinasztia és Isbi-Erra · Isbi-Erra és Ur ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
III. uri dinasztia és Mezopotámia · Mezopotámia és Ur ·
Su-Szín
Su-Szín (vagy Su-Szuen, sumer šu-den.su4, „Szín isten keze”, akkádul Gimil-Szín) a III. uri dinasztia negyedik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2037 – i. e. 2029), Sulgi fia volt.
III. uri dinasztia és Su-Szín · Su-Szín és Ur ·
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
III. uri dinasztia és Sulgi · Sulgi és Ur ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
III. uri dinasztia és Sumer · Sumer és Ur ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
III. uri dinasztia és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Ur ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
III. uri dinasztia és Sumerek · Sumerek és Ur ·
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
III. uri dinasztia és Tengerföld · Tengerföld és Ur ·
Ur uralkodóinak listája
Ur az ókori Sumer egyik jelentős városállama volt az i. e. 3. évezredben.
III. uri dinasztia és Ur uralkodóinak listája · Ur és Ur uralkodóinak listája ·
Ur-nammu
Ur-nammu vagy Ur-namma (sumer ur-dnam-mu, „az isteni sors fia”) a III. uri dinasztia első királya (középső kronológia: i. e. 2112 – i. e. 2095 között) volt a sumer királylista szerint.
III. uri dinasztia és Ur-nammu · Ur és Ur-nammu ·
Utu-héngál
dUtu-héngál (vagy dUtu-hégál, dutu-ḫe2-ĝal2) a sumer királylista szerint az V. uruki dinasztia egyetlen királya volt.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy III. uri dinasztia és Ur
- Mi van a közös III. uri dinasztia és Ur
- Közötti hasonlóságok III. uri dinasztia és Ur
Összehasonlítását III. uri dinasztia és Ur
III. uri dinasztia 40 kapcsolatokat, ugyanakkor Ur 51. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 17.58% = 16 / (40 + 51).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja III. uri dinasztia és Ur. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
