Tartalomjegyzék
21 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Óbabiloni Birodalom, Dravida nyelvcsalád, Eufráteszi nép, Gutik, Hammurapi babiloni király, Hurri nyelv, III. uri dinasztia, Indoeurópai nyelvcsalád, Irak, Mezopotámia, Sémi nyelvek, Sumer, Sumer nyelv, Szigetnyelv, Ubaid-kultúra, Uruk-kultúra, Uruki archaikus szövegek, Városállam (politika), Zagrosz.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Megnézni Sumerek és Akkád Birodalom
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Megnézni Sumerek és Akkád nyelv
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Megnézni Sumerek és Óbabiloni Birodalom
Dravida nyelvcsalád
A dravida nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Megnézni Sumerek és Dravida nyelvcsalád
Eufráteszi nép
Az eufráteszi nép és nyelv az ókori Mezopotámiában a sumerek, sémik, hurrik előtt lakó hipotetikus nép voltak.
Megnézni Sumerek és Eufráteszi nép
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Megnézni Sumerek és Gutik
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i.
Megnézni Sumerek és Hammurapi babiloni király
Hurri nyelv
A hurri nyelv (ḫu-ur-ri, azaz ḫūrri, ḫūri) a hurrik (hurriták) által beszélt nyelv.
Megnézni Sumerek és Hurri nyelv
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Megnézni Sumerek és III. uri dinasztia
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Megnézni Sumerek és Indoeurópai nyelvcsalád
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Megnézni Sumerek és Irak
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Sumerek és Mezopotámia
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Megnézni Sumerek és Sémi nyelvek
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Megnézni Sumerek és Sumer
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Sumerek és Sumer nyelv
Szigetnyelv
Egy szigetnyelv (izolált nyelv vagy elszigetelt nyelv) abszolút értelemben, más élő nyelvekkel demonstrálható genealógiai kapcsolatok nélküli természetes nyelv; vagy, más szavakkal, egy olyan nyelv, amelynek nincs közös őse más nyelvekkel.
Megnézni Sumerek és Szigetnyelv
Ubaid-kultúra
Az Ubaid-kultúra területe Az Ubaid-kultúra egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz az egykori Sumer (a mai Dél-Irak) területén, ami az Ur városához közeli Tell el-Ubaid halomról kapta a nevét.
Megnézni Sumerek és Ubaid-kultúra
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Megnézni Sumerek és Uruk-kultúra
Uruki archaikus szövegek
Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i.
Megnézni Sumerek és Uruki archaikus szövegek
Városállam (politika)
Monaco A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.
Megnézni Sumerek és Városállam (politika)
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Megnézni Sumerek és Zagrosz