Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
93 kapcsolatok: Agade, Akkád (terület), Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, Amoriták, An, Anatólia, Anton Deimel, Anu, Babilónia, Baktria, Borszippa, Civilizáció, Csillag, Csillagászat, Dinasztia, Dzsemdet Naszr-kultúra, Egyiptom, Elám, Enki, Enlil, Eridu, Eufrátesz, Európa, Földművelés, Gudea, Gutik, Hellenizmus, I. e. 1. évezred, I. e. 2. évezred, I. e. 22. század, I. e. 24. század, I. e. 25. század, I. e. 26. század, I. e. 28. század, I. e. 3. évezred, I. e. 3500, I. e. 4. évezred, I. e. 40. század, III. uri dinasztia, Innin, Irak, Iszlám, Jós, Jóslás, Kaukázus (hegység), Kánaán, Kör (geometria), Közel-Kelet, ..., Kereszténység, Kis (település), Lagas, Larsza, Lugalzaggeszi, Másodperc, Mezopotámia, Natúf-kultúra, Nippur, Perc, Perzsa-öböl, PPNA, PPNB, Régészet, Sarrukín akkád király, Sémi nyelvek, Sulgi, Sumer királyok listája, Sumer mitológia, Sumer nyelv, Sumer vallás, Sumerek, Szíria, Szúsza, Szúza, Templom, Termékeny félhold, Tigris (folyó), Tudomány, Ubaid-kultúra, Umma (település), Ur, Ur uralkodóinak listája, Ur-Nammu, Uruinimgina, Uruk, Uruk-kor, Uruk-kultúra, Utu, Utu-hegal, Városállam (politika), Zagrosz, Zikkurat. Bővíteni index (43 több) »
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Új!!: Sumer és Agade · Többet látni »
Akkád (terület)
270px Akkád Mezopotámiának azon földrajzi területe, ahol az i. e. 3. évezred derekán az akkádok megtelepedtek, városokat alapítottak.
Új!!: Sumer és Akkád (terület) · Többet látni »
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Sumer és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Sumer és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Sumer és Akkádok · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Sumer és Amoriták · Többet látni »
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Új!!: Sumer és An · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Sumer és Anatólia · Többet látni »
Anton Deimel
Anton Deimel (Olpe, 1865. december 5. - Róma, 1954. augusztus 7.) német jezsuita teológus, asszirológus és sumerológus, a sumerológia egyik atyja.
Új!!: Sumer és Anton Deimel · Többet látni »
Anu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anu (egyértelműsítő lap).
Új!!: Sumer és Anu · Többet látni »
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Új!!: Sumer és Babilónia · Többet látni »
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Új!!: Sumer és Baktria · Többet látni »
Borszippa
Borszippa (eredetileg Barszip, sumer nyelven Ba-ad-DUR-si-ab-ba,, Tintir-ilkum-KI, Kinnir vagy Kinunir), mai nevén Birsz Nimrud Babilontól délre, az Eufrátesztől nyugatra fekvő ókori város volt, a „második Babilon”.
Új!!: Sumer és Borszippa · Többet látni »
Civilizáció
A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.
Új!!: Sumer és Civilizáció · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Sumer és Csillag · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Sumer és Csillagászat · Többet látni »
Dinasztia
A dinasztia vagy uralkodóház egyazon családhoz tartozó olyan személyeket jelöl, akik örökletes módon uralkodnak egy monarchia felett.
Új!!: Sumer és Dinasztia · Többet látni »
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Új!!: Sumer és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Sumer és Egyiptom · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Sumer és Elám · Többet látni »
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Új!!: Sumer és Enki · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Sumer és Enlil · Többet látni »
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Új!!: Sumer és Eridu · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Sumer és Eufrátesz · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Sumer és Európa · Többet látni »
Földművelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Növénytermesztés.
Új!!: Sumer és Földművelés · Többet látni »
Gudea
Gudea (középső kronológia szerint i. e. 22. század) az ókori Sumer városállama, Lagas uralkodója (enszi) volt az Akkád Birodalmat megdöntő gutik uralma végén vagy annak befejeztével.
Új!!: Sumer és Gudea · Többet látni »
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Új!!: Sumer és Gutik · Többet látni »
Hellenizmus
III. Alexandrosz makedón király birodalmának legnagyobb kiterjedése A hellenizmus vagy hellenisztikus korszak rendkívül összetett fogalom, melynek értelme és használata az idők folyamán sokszor változott.
Új!!: Sumer és Hellenizmus · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Sumer és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 22. század
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 22. század · Többet látni »
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 24. század · Többet látni »
I. e. 25. század
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 25. század · Többet látni »
I. e. 26. század
A gízai nagy piramis.
Új!!: Sumer és I. e. 26. század · Többet látni »
I. e. 28. század
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 28. század · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 3500
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 35. század.
Új!!: Sumer és I. e. 3500 · Többet látni »
I. e. 4. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 4. évezred · Többet látni »
I. e. 40. század
Nincs leírás.
Új!!: Sumer és I. e. 40. század · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Sumer és III. uri dinasztia · Többet látni »
Innin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Inanna Kategória:Sumer istenek Kategória:Sumer mitológia.
Új!!: Sumer és Innin · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Sumer és Irak · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Sumer és Iszlám · Többet látni »
Jós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jövendölés.
Új!!: Sumer és Jós · Többet látni »
Jóslás
Jóslás az állatok belsejéből az ókori Görögországban A jóslás értelmezése kétféleképpen közelíthető meg: az egyik magyarázat szerint a jóslás egy problémára adott megoldási javaslatot jelent, melyet a jósok, vagy javasok dolgoznak ki.
Új!!: Sumer és Jóslás · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Sumer és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Új!!: Sumer és Kánaán · Többet látni »
Kör (geometria)
A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal egy geometriai alakzat.
Új!!: Sumer és Kör (geometria) · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Sumer és Közel-Kelet · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Sumer és Kereszténység · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Sumer és Kis (település) · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: Sumer és Lagas · Többet látni »
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Új!!: Sumer és Larsza · Többet látni »
Lugalzaggeszi
Lugalzageszi birodalma az i. e. 24. században Lugalzaggeszi (i. e. 24. század, lugal-zag-ge4-si.
Új!!: Sumer és Lugalzaggeszi · Többet látni »
Másodperc
A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is).
Új!!: Sumer és Másodperc · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Sumer és Mezopotámia · Többet látni »
Natúf-kultúra
A Natúf-kultúra egy mezolitikus eredetű, közel-keleti régészeti kultúra.
Új!!: Sumer és Natúf-kultúra · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Sumer és Nippur · Többet látni »
Perc
A perc egy mértékegység, melynek időbeli és geometriai vonatkozása is van.
Új!!: Sumer és Perc · Többet látni »
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Új!!: Sumer és Perzsa-öböl · Többet látni »
PPNA
A PPNA angol régészeti szakkifejezés nemzetközileg elterjedt rövidítése, amely egy közel-keleti neolitikus régészeti kultúrát jelöl.
Új!!: Sumer és PPNA · Többet látni »
PPNB
A PPNB egy angol régészeti szakkifejezés nemzetközileg elterjedt rövidítése, amely egy közel-keleti neolitikus régészeti kultúrát jelöl.
Új!!: Sumer és PPNB · Többet látni »
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Új!!: Sumer és Régészet · Többet látni »
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Új!!: Sumer és Sarrukín akkád király · Többet látni »
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Új!!: Sumer és Sémi nyelvek · Többet látni »
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Új!!: Sumer és Sulgi · Többet látni »
Sumer királyok listája
Az i. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól kezdve az Uruk-korban alakultak ki Sumer területén a korábbi falusias településrendszer helyén a városi jellegű települések adminisztratív épületekkel és templomokkal.
Új!!: Sumer és Sumer királyok listája · Többet látni »
Sumer mitológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezopotámiai mitológia.
Új!!: Sumer és Sumer mitológia · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Sumer és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumer vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezopotámiai mitológia.
Új!!: Sumer és Sumer vallás · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Sumer és Sumerek · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Sumer és Szíria · Többet látni »
Szúsza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szúza.
Új!!: Sumer és Szúsza · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Sumer és Szúza · Többet látni »
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Új!!: Sumer és Templom · Többet látni »
Termékeny félhold
A termékeny félhold A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is.
Új!!: Sumer és Termékeny félhold · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Sumer és Tigris (folyó) · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Sumer és Tudomány · Többet látni »
Ubaid-kultúra
Az Ubaid-kultúra területe Az Ubaid-kultúra egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz az egykori Sumer (a mai Dél-Irak) területén, ami az Ur városához közeli Tell el-Ubaid halomról kapta a nevét.
Új!!: Sumer és Ubaid-kultúra · Többet látni »
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Új!!: Sumer és Umma (település) · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Sumer és Ur · Többet látni »
Ur uralkodóinak listája
Ur az ókori Sumer egyik jelentős városállama volt az i. e. 3. évezredben.
Új!!: Sumer és Ur uralkodóinak listája · Többet látni »
Ur-Nammu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.
Új!!: Sumer és Ur-Nammu · Többet látni »
Uruinimgina
Uruinimgina – régi olvasat szerint Urukagina – az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója volt (kb. i. e. 2378-2371, a hosszú kronológia szerint; más forrásokban ur.i. e. 2435-2340 vagy i. e. 2400-2370), aki népmozgalomra támaszkodva elűzte a lagasi dinasztia utolsó tagját, Lugalandát.
Új!!: Sumer és Uruinimgina · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: Sumer és Uruk · Többet látni »
Uruk-kor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Uruk-kultúra.
Új!!: Sumer és Uruk-kor · Többet látni »
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Új!!: Sumer és Uruk-kultúra · Többet látni »
Utu
dUtu a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.
Új!!: Sumer és Utu · Többet látni »
Utu-hegal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Utu-héngál.
Új!!: Sumer és Utu-hegal · Többet látni »
Városállam (politika)
Monaco A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.
Új!!: Sumer és Városállam (politika) · Többet látni »
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Új!!: Sumer és Zagrosz · Többet látni »
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
Új!!: Sumer és Zikkurat · Többet látni »
