40 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, Amar-Szín, Amoriták, Amurrú (királyság), Az ókori Közel-Kelet kronológiája, Büblosz, Ebla, Elám, Enszi, Gutik, Hammurapi törvényoszlopa, I. e. 20. század, I. e. 21. század, Ibbí-Szín, Isbí-Erra, Isbi-Erra, Kassúk, Kúta, Lagas, Mári, Mezopotámia, Mezopotámiai mitológia, Sagin, Sarkalisarri, Su-Szín, Sulgi, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Szúza, Szippar, Tengerföld, Ur, Ur uralkodóinak listája, Ur-nammu, Uruk, Utu-héngál.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: III. uri dinasztia és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: III. uri dinasztia és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: III. uri dinasztia és Akkádok · Többet látni »
Amar-Szín
Amar-Szín (sumer amar-den.su4, vagy Amar-Szuen, akkádul Búr-Szín, „Szín isten fia”) a III. uri dinasztia harmadik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2046 – i. e. 2038) volt, apját, Sulgit követte a trónon.
Új!!: III. uri dinasztia és Amar-Szín · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: III. uri dinasztia és Amoriták · Többet látni »
Amurrú (királyság)
Amurrú az amoriták királysága volt az i. e. 2. évezred közepén, Kánaán északi részén, ill.
Új!!: III. uri dinasztia és Amurrú (királyság) · Többet látni »
Az ókori Közel-Kelet kronológiája
Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete.
Új!!: III. uri dinasztia és Az ókori Közel-Kelet kronológiája · Többet látni »
Büblosz
Büblosz egy régi főniciai kikötőváros Libanonban.
Új!!: III. uri dinasztia és Büblosz · Többet látni »
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Új!!: III. uri dinasztia és Ebla · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: III. uri dinasztia és Elám · Többet látni »
Enszi
EN, ENSI írásjel Az enszi (sumer: ENSI vagy ENSI3, ENME, helytartó, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-2350) egyik sumer uralkodói címe volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Enszi · Többet látni »
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Gutik · Többet látni »
Hammurapi törvényoszlopa
A Hammurapi törvényoszlopa (vagy Hammurapi-sztélé) akkád irodalmi mű, Hammurapi babiloni király törvényeinek gyűjteménye.
Új!!: III. uri dinasztia és Hammurapi törvényoszlopa · Többet látni »
I. e. 20. század
Nincs leírás.
Új!!: III. uri dinasztia és I. e. 20. század · Többet látni »
I. e. 21. század
Nincs leírás.
Új!!: III. uri dinasztia és I. e. 21. század · Többet látni »
Ibbí-Szín
Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2028 – i. e. 2004) volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Ibbí-Szín · Többet látni »
Isbí-Erra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Isbi-Erra.
Új!!: III. uri dinasztia és Isbí-Erra · Többet látni »
Isbi-Erra
Isbi-Erra (sumer diš-bi-ir3-ra, išbi-ìrra) a Dél-Mezopotámia felett uralkodó I. íszíni dinasztia alapítója, első uralkodója (középső kronológia: i. e. 2017 – i. e. 1985) volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Isbi-Erra · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: III. uri dinasztia és Kassúk · Többet látni »
Kúta
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Új!!: III. uri dinasztia és Kúta · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: III. uri dinasztia és Lagas · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: III. uri dinasztia és Mári · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: III. uri dinasztia és Mezopotámia · Többet látni »
Mezopotámiai mitológia
A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia.
Új!!: III. uri dinasztia és Mezopotámiai mitológia · Többet látni »
Sagin
A sagin (sumer GIRI2.ḪUB2, šagina(na), šakan6, KIŠ.ḪUB2, šakan, šakan3, šakkan6, katonai kormányzó, elöljáró) az ókori Mezopotámia egyik adminisztratív és uralkodói címe volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Sagin · Többet látni »
Sarkalisarri
Sarkalisarri (dšar-ka3-li2-šar3-ri2, azaz šarkàlíšàrrí: „a királyok királya.") az akkád birodalom ötödik uralkodója.
Új!!: III. uri dinasztia és Sarkalisarri · Többet látni »
Su-Szín
Su-Szín (vagy Su-Szuen, sumer šu-den.su4, „Szín isten keze”, akkádul Gimil-Szín) a III. uri dinasztia negyedik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2037 – i. e. 2029), Sulgi fia volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Su-Szín · Többet látni »
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Sulgi · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: III. uri dinasztia és Sumer · Többet látni »
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Új!!: III. uri dinasztia és Sumer királylista · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: III. uri dinasztia és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: III. uri dinasztia és Sumerek · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: III. uri dinasztia és Szúza · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: III. uri dinasztia és Szippar · Többet látni »
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Új!!: III. uri dinasztia és Tengerföld · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: III. uri dinasztia és Ur · Többet látni »
Ur uralkodóinak listája
Ur az ókori Sumer egyik jelentős városállama volt az i. e. 3. évezredben.
Új!!: III. uri dinasztia és Ur uralkodóinak listája · Többet látni »
Ur-nammu
Ur-nammu vagy Ur-namma (sumer ur-dnam-mu, „az isteni sors fia”) a III. uri dinasztia első királya (középső kronológia: i. e. 2112 – i. e. 2095 között) volt a sumer királylista szerint.
Új!!: III. uri dinasztia és Ur-nammu · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: III. uri dinasztia és Uruk · Többet látni »
Utu-héngál
dUtu-héngál (vagy dUtu-hégál, dutu-ḫe2-ĝal2) a sumer királylista szerint az V. uruki dinasztia egyetlen királya volt.
Új!!: III. uri dinasztia és Utu-héngál · Többet látni »
Átirányítja itt:
Sumer reneszánsz, Sumér-reneszánsz.