Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
209 kapcsolatok: A fizika kultúrtörténete (könyv), A fizika világéve, A mindenség elmélete, Aerodinamika, Akusztika, Al-Kindi, Albert Einstein, Anyag (fizika), Asztrofizika, Atom, Atomelmélet, Atomfizika, Avicenna, Általános relativitáselmélet, Biofizika, Biológia, Borostyán (fosszília), Bozon, Camera obscura, CERN, Csillag, Csillagászat, Csoportelmélet, Daniel Bernoulli, Démokritosz, Determinizmus, Differenciálszámítás, Dinamika (mechanika), Diszciplína (akadémia), Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyszerű gép, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektromágnesesség, Elektromágnesség, Elektromos áram, Elektromos töltés, Elektromosság, Elektronszerkezet, Elektronvolt, Elektrosztatika, Elemi részecske, Empirizmus, Encyclopædia Britannica, Energia, Erő, Ernest Rutherford, Ernst Mach, Erwin Schrödinger, Fény, ..., Fényelektromos jelenség, Fénysebesség, Föld, Feketetest-sugárzás, Film, Filozófia, Fizikai mennyiségek listája, Fizikai Szemle, Fizikusok listája, Forgás, Francis Bacon (filozófus), Galileo, Galileo Galilei, Görög atomizmus, Görögország, Geocentrikus világkép, Gravitáció, Gyenge kölcsönhatás, Hang, Hans Christian Ørsted, Híd, Hő, Hőmérséklet, Heinrich Hertz, Heliocentrikus világkép, Hendrik Lorentz, Higgs-bozon, Hold, Homérosz, Hurok kvantumgravitáció, Ibolyántúli sugárzás, Idő, Iliasz, Immanuel Kant, Indus-völgyi civilizáció, Infravörös sugárzás, Ipari forradalom, Isaac Newton, Johannes Kepler, Káoszelmélet, Kémia, Kína történelme, Kísérlet (tudomány), Kísérleti fizika, Kölcsönhatás, Kepler-törvények, Kinematika, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Komplex számok, Kopernikusz, Korrespondencia-elv, Kozmosz, Kvantumgravitáció, Kvantumkémia, Kvantummechanika, Kvantumszámítógép, Kvantumtérelmélet, Kvark, Látás, Látható spektrum, Lávafolyás, Lézer, Leonardo da Vinci, Lepton, Leukipposz, Ludwig Boltzmann, Magfizika, Magnetit, Magnetosztatika, Marie Curie, Marx György, Matematika, Matematikai analízis, Matematikai modell, Max Planck, Maxwell-egyenletek, Mágneses mező, Mágnesesrezonancia-képalkotás, Mágnesség, Mérnöki tudomány, Mechanika, Mezopotámia, Michael Faraday, Mozgás (fizika), MTA Központi Fizikai Kutatóintézet, Multiverzum, Nagy Hadronütköztető, Nap, Napneutrínó-probléma, Naprendszer, Naturalizmus (filozófia), Neumann János, Neutrínó, Neutrínóoszcilláció, Newton törvényei, Newton-féle gravitációs törvény, Niels Bohr, Nukleáris fegyver, Numerikus analízis, Odüsszeia, Ontológia, Optika, Paul Dirac, Püthagorasz, Pierre-Simon de Laplace, Platón, Platonizmus, Plazmafizika, Pneumatika, Preszókratikus filozófia, Részecskedetektor, Részecskefizika, Részecskegyorsító, Relativitáselmélet, René Descartes, Repülőszimulátor, ResearchGate, Richard Feynman, Robert Grosseteste, Roger Penrose, Sötét anyag, Simonyi Károly, Speciális relativitáselmélet, Spintronika, Standard modell, Statika, Statisztikus fizika, Stephen Hawking, Sumer, Szabadesés, Számítógép, Számtan, Szilárdtestfizika, Szuperhalmaz, Szuperszimmetria, Távcső, Tér (fizika), Téridő, Tömeg, Technológia, Televízió, Természetfilozófia, Természettudomány, Termodinamika, Thalész, Tranzisztor, Tudományos forradalom, Tudományos módszer, Ultraibolya katasztrófa, Ultranagy energiájú kozmikus sugárzás, Valós értékű függvény, Valószínűségszámítás, Videójáték, Világegyetem, Vonatkoztatási rendszer, Werner Heisenberg, XVIII. dinasztia, 17. század. Bővíteni index (159 több) »
A fizika kultúrtörténete (könyv)
Simonyi Károlynak A fizika kultúrtörténete című könyve nemcsak a fizikusok és fizikatanárok között ismert.
Új!!: Fizika és A fizika kultúrtörténete (könyv) · Többet látni »
A fizika világéve
A hivatalos logó Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította.
Új!!: Fizika és A fizika világéve · Többet látni »
A mindenség elmélete
A mindenség elmélete (ToE) a világegyetem fizikai aspektusainak koherens összekapcsolására és megmagyarázására kidolgozott fizikai elmélet.
Új!!: Fizika és A mindenség elmélete · Többet látni »
Aerodinamika
Mezőgazdasági repülőgép keltette örvény Az aerodinamika a hidrodinamika része, az áramló levegő, illetve más gázok törvényszerűségeit, az áramló gázban lévő test felületén ébredő erők keletkezését, változásait tanulmányozó tudomány.
Új!!: Fizika és Aerodinamika · Többet látni »
Akusztika
Az akusztika olyan tudományág, amely mechanikai rezgések és hullámok levegőben, folyadékokban és szilárd testekben való keletkezésével és azok terjedésével foglalkozik.
Új!!: Fizika és Akusztika · Többet látni »
Al-Kindi
Al-Kindi, teljes nevén Abú Júszuf Jakúb Ibn Isák asz-Szabbáh Al-Kindi, korabeli címén „A filozófus” (Kúfa, 801 – Bagdad, 873) középkori arab filozófus.
Új!!: Fizika és Al-Kindi · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Fizika és Albert Einstein · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Fizika és Anyag (fizika) · Többet látni »
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Új!!: Fizika és Asztrofizika · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Fizika és Atom · Többet látni »
Atomelmélet
Az atom jelenlegi modellje. Középen egy sűrű atommag, elektronfelhővel körbevéve A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idők során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák.
Új!!: Fizika és Atomelmélet · Többet látni »
Atomfizika
Bohr-modell szerinti energiaszintjeinek illusztrációja Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Új!!: Fizika és Atomfizika · Többet látni »
Avicenna
Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.
Új!!: Fizika és Avicenna · Többet látni »
Általános relativitáselmélet
accessdate.
Új!!: Fizika és Általános relativitáselmélet · Többet látni »
Biofizika
A biofizika a biológia és fizika határtudománya, mely egyfelől fizikai módszereket használ az élő rendszerek tanulmányozására, másfelől a fizikai jelenségek (például radioaktív sugárzás, statikus mágneses terek stb.) élő szervezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik.
Új!!: Fizika és Biofizika · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Fizika és Biológia · Többet látni »
Borostyán (fosszília)
Borostyánkő Borostyánkőbe zárt pók A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta.
Új!!: Fizika és Borostyán (fosszília) · Többet látni »
Bozon
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.
Új!!: Fizika és Bozon · Többet látni »
Camera obscura
Camera obscura ábrázolása a francia Enciklopédiából A camera obscura (latin, jelentése: sötét kamra) vagy lyukkamera lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál.
Új!!: Fizika és Camera obscura · Többet látni »
CERN
A CERN egy részlete, a háttérben a Jura-hegység már francia oldalon van Kutatási épületek a CERN-ben Az indiai Atomenergia Részleg ajándéka ez a Siva-szobor. A 40-es épület mellett található A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Nagy Hadronütköztető (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye.
Új!!: Fizika és CERN · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Fizika és Csillag · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Fizika és Csillagászat · Többet látni »
Csoportelmélet
A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.
Új!!: Fizika és Csoportelmélet · Többet látni »
Daniel Bernoulli
Daniel Bernoulli (Groningen, Hollandia, 1700. február 8. – Bázel, Svájc, 1782. március 17.) svájci orvos, fizikus és matematikus.
Új!!: Fizika és Daniel Bernoulli · Többet látni »
Démokritosz
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.
Új!!: Fizika és Démokritosz · Többet látni »
Determinizmus
A determinizmus a jelenségek egyetemes oksági meghatározottságát állító filozófiai nézet.
Új!!: Fizika és Determinizmus · Többet látni »
Differenciálszámítás
Egyváltozós függvényrajz (feketével), és ennek érintője (vörössel) a piros körrel jelzett pontban. Az érintő meredeksége megegyezik az adott pontban számított deriválttal. A képen az érintő lejt, így az itteni derivált egy negatív szám A differenciálszámítás a matematikai analízis egyik legfontosabb módszere.
Új!!: Fizika és Differenciálszámítás · Többet látni »
Dinamika (mechanika)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Klasszikus mechanika#Dinamika.
Új!!: Fizika és Dinamika (mechanika) · Többet látni »
Diszciplína (akadémia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Diszciplína.
Új!!: Fizika és Diszciplína (akadémia) · Többet látni »
Eötvös Loránd Fizikai Társulat
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (röviden ELFT) a fizika területén működő kutatók, tanárok és a fizika alkalmazásával foglalkozók önkéntes társuláson alapuló tudományos, szakmai egyesülete, amely civil szervezetként működik.
Új!!: Fizika és Eötvös Loránd Fizikai Társulat · Többet látni »
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Új!!: Fizika és Egyesült Nemzetek Szervezete · Többet látni »
Egyszerű gép
Egyszerű gépnek vagy erőátviteli eszközöknek nevezzük azokat a berendezéseket, melyek alkalmasak egy erő nagyságát és/vagy az irányát megváltoztatni, átalakítani kényszermozgások révén.
Új!!: Fizika és Egyszerű gép · Többet látni »
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Új!!: Fizika és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Elektromágnesesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.
Új!!: Fizika és Elektromágnesesség · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Fizika és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektromos áram
Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.
Új!!: Fizika és Elektromos áram · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Fizika és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: Fizika és Elektromosság · Többet látni »
Elektronszerkezet
Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.
Új!!: Fizika és Elektronszerkezet · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Fizika és Elektronvolt · Többet látni »
Elektrosztatika
Az elektrosztatikus töltés miatt a polisztirol gyöngyök macskára tapadnak. Az elektrosztatika a fizika azon ága, amely a nyugalomban lévő töltésekkel és az általuk keltett elektromos mező leírásával foglalkozik.
Új!!: Fizika és Elektrosztatika · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Fizika és Elemi részecske · Többet látni »
Empirizmus
Az empirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert.
Új!!: Fizika és Empirizmus · Többet látni »
Encyclopædia Britannica
Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc.
Új!!: Fizika és Encyclopædia Britannica · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Fizika és Energia · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Fizika és Erő · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Fizika és Ernest Rutherford · Többet látni »
Ernst Mach
Ernst Mach (1900) Ernst Waldfried Josef Wenzel Mach (Chirlitz-Turas, császári Osztrák Birodalom, 1838. február 18. – Vaterstetten, 1916. február 19.) morvaországi osztrák fizikus, filozófus, akinek felfogása volt, hogy minden tudás a tapasztalatból származik.
Új!!: Fizika és Ernst Mach · Többet látni »
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Új!!: Fizika és Erwin Schrödinger · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Fizika és Fény · Többet látni »
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Új!!: Fizika és Fényelektromos jelenség · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Fizika és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Fizika és Föld · Többet látni »
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Új!!: Fizika és Feketetest-sugárzás · Többet látni »
Film
Filmvászon, a nézőközönség előtt kifeszített anyag, amely eredetileg vászonból készült A film, magyarul mozgókép, képekből álló sorozat, amely a vásznon olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót kelti, mintha mozogna.
Új!!: Fizika és Film · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Fizika és Filozófia · Többet látni »
Fizikai mennyiségek listája
A fizikai mennyiségek listája.
Új!!: Fizika és Fizikai mennyiségek listája · Többet látni »
Fizikai Szemle
A Fizikai Szemle az Eötvös Loránd Fizikai Társulat havonta megjelenő szakfolyóirata.
Új!!: Fizika és Fizikai Szemle · Többet látni »
Fizikusok listája
Ezen a lapon a nevezetes magyar és külföldi fizikusok listája található.
Új!!: Fizika és Fizikusok listája · Többet látni »
Forgás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Forgómozgás.
Új!!: Fizika és Forgás · Többet látni »
Francis Bacon (filozófus)
Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.
Új!!: Fizika és Francis Bacon (filozófus) · Többet látni »
Galileo
A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.
Új!!: Fizika és Galileo · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Fizika és Galileo Galilei · Többet látni »
Görög atomizmus
A görög atomista filozófusok (Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz), annak kísérletére, hogy feloldják a parmenidészi elmélet, a csak az Egy létező okozta problémákat, nevezetesen a keletkezés-pusztulás, a mozgás és a létezők sokféleségének a problémáját, azt állították, hogy a létező végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az érzékszervek által fel nem fogható részecskékből, atomokból épül fel.
Új!!: Fizika és Görög atomizmus · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Fizika és Görögország · Többet látni »
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Új!!: Fizika és Geocentrikus világkép · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Fizika és Gravitáció · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Fizika és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Hang
Egy hangforrás: bőgő sziamang A hang a hallószervünk által felfogható, rugalmas közegekben – például levegőben – mechanikai hullámként terjedő rezgés.
Új!!: Fizika és Hang · Többet látni »
Hans Christian Ørsted
Hans Christian Ørsted (fonetikusan: (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. A 19. század első felében hozzájárult a természettudomány komoly fejlődéséhez, de érdeklődött a kor filozófiai irányzatai iránt is. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése az Oersted-kísérlet révén.
Új!!: Fizika és Hans Christian Ørsted · Többet látni »
Híd
A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.
Új!!: Fizika és Híd · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Fizika és Hő · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Fizika és Hőmérséklet · Többet látni »
Heinrich Hertz
A Karlsruhei Egyetemen tiszteletére állított emlékszobor Heinrich Rudolf Hertz (Hamburg, 1857. február 22. – Bonn, 1894. január 1.) német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.
Új!!: Fizika és Heinrich Hertz · Többet látni »
Heliocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.
Új!!: Fizika és Heliocentrikus világkép · Többet látni »
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Új!!: Fizika és Hendrik Lorentz · Többet látni »
Higgs-bozon
A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.
Új!!: Fizika és Higgs-bozon · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Fizika és Hold · Többet látni »
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Új!!: Fizika és Homérosz · Többet látni »
Hurok kvantumgravitáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hurok-kvantumgravitáció.
Új!!: Fizika és Hurok kvantumgravitáció · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Fizika és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Fizika és Idő · Többet látni »
Iliasz
Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve.
Új!!: Fizika és Iliasz · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Fizika és Immanuel Kant · Többet látni »
Indus-völgyi civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai Az Indus-völgyi civilizáció az indiai szubkontinens északnyugati részén elterülő bronzkori civilizáció volt Kr. e. 3300-tól Kr. e. 1300-ig; kifejlett formájában pedig Kr.
Új!!: Fizika és Indus-völgyi civilizáció · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Fizika és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Ipari forradalom
Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.
Új!!: Fizika és Ipari forradalom · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Fizika és Isaac Newton · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Fizika és Johannes Kepler · Többet látni »
Káoszelmélet
A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre.
Új!!: Fizika és Káoszelmélet · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Fizika és Kémia · Többet látni »
Kína történelme
Kína történelme a világ történelmében egyedülálló azzal, hogy ez a civilizáció ugyanazon a kontinensnyi méretű területen, több évezreden át folyamatosan fennmaradt, népessége ismereteink szerint mindvégig a legnagyobb volt a világ etnikumai között, és fejlődését az időnkénti súlyos megtorpanások ellenére mindig meg tudta újítani, ezáltal évszázadokon keresztül a világ vezető hatalma tudott maradni, a zűrzavaros időszakokat követően pedig újra és újra azzá válni.
Új!!: Fizika és Kína történelme · Többet látni »
Kísérlet (tudomány)
A tudományban a kísérlet a tudományos megismerés egyik módszere, eszköze, amellyel egy jelenséget, feltételt, okot tervszerűen és módszeresen előidézünk, létrehozunk tudományos megfigyelés céljából.
Új!!: Fizika és Kísérlet (tudomány) · Többet látni »
Kísérleti fizika
A fizikai tudományok egyik fő ága a kísérleti fizika, melynek célja a fizikai jelenségek megfigyelése, ezzel a Világegyetemről való információk gyűjtése.
Új!!: Fizika és Kísérleti fizika · Többet látni »
Kölcsönhatás
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.
Új!!: Fizika és Kölcsönhatás · Többet látni »
Kepler-törvények
Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.
Új!!: Fizika és Kepler-törvények · Többet látni »
Kinematika
A kinematika (mozgástan) a fizika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.
Új!!: Fizika és Kinematika · Többet látni »
Klasszikus fizika
A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.
Új!!: Fizika és Klasszikus fizika · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Fizika és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Fizika és Komplex számok · Többet látni »
Kopernikusz
Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.
Új!!: Fizika és Kopernikusz · Többet látni »
Korrespondencia-elv
A klasszikus fizika és a kvantumfizika közötti kapcsolatot Niels Bohr (1885–1962) Nobel-díjas dán fizikus fogalmazta meg az úgynevezett korrespondencia-elvben, mely szerint mindkét elmélet bizonyos körülmények között azonos eredményre vezet.
Új!!: Fizika és Korrespondencia-elv · Többet látni »
Kozmosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Világűr.
Új!!: Fizika és Kozmosz · Többet látni »
Kvantumgravitáció
A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.
Új!!: Fizika és Kvantumgravitáció · Többet látni »
Kvantumkémia
A kvantumkémia olyan ága a kémiának, amely a kvantummechanika törvényeit alkalmazza a kémiai problémák megoldásához.
Új!!: Fizika és Kvantumkémia · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Fizika és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvantumszámítógép
A kvantumszámítógép olyan számítóeszköz, amelyik úgy végez számításokat, hogy kvantummechanikai jelenségeket használ, mint a kvantum-szuperpozíció és a kvantum-összefonódás.
Új!!: Fizika és Kvantumszámítógép · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Fizika és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Fizika és Kvark · Többet látni »
Látás
A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése.
Új!!: Fizika és Látás · Többet látni »
Látható spektrum
Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.
Új!!: Fizika és Látható spektrum · Többet látni »
Lávafolyás
Pahoehoe-lávafolyás a Hawaii-szigeteken A lávafolyás vagy lávaömlés az a folyamat, amikor a vulkáni tevékenység során az illóanyagoktól megszabadult magma, azaz a láva a felszínre kerül.
Új!!: Fizika és Lávafolyás · Többet látni »
Lézer
Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.
Új!!: Fizika és Lézer · Többet látni »
Leonardo da Vinci
Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) itáliai polihisztor; festő, tudós, matematikus, mérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zenész,Karátson Gábor: Így élt Leonardo da Vinci (Móra, 1973) filozófus és író volt egy személyben.
Új!!: Fizika és Leonardo da Vinci · Többet látni »
Lepton
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Új!!: Fizika és Lepton · Többet látni »
Leukipposz
Leukipposz, (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus.
Új!!: Fizika és Leukipposz · Többet látni »
Ludwig Boltzmann
24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Fizika és Ludwig Boltzmann · Többet látni »
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Új!!: Fizika és Magfizika · Többet látni »
Magnetit
A magnetit az oxidásványok közé tartozó ásványfaj.
Új!!: Fizika és Magnetit · Többet látni »
Magnetosztatika
A magnetosztatika a statikus mágneses terekkel foglalkozik.
Új!!: Fizika és Magnetosztatika · Többet látni »
Marie Curie
Maria Salomea Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel fizikus és vegyész, aki Franciaországban élt és tudományos eredményeit is itt érte el.
Új!!: Fizika és Marie Curie · Többet látni »
Marx György
Marx György (Budapest, 1927. május 25. – Budapest, 2002. december 2.) Kossuth-díjas magyar fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető; a leptontöltés felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Fizika és Marx György · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Fizika és Matematika · Többet látni »
Matematikai analízis
Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.
Új!!: Fizika és Matematikai analízis · Többet látni »
Matematikai modell
A matematikai modell egy rendszer leírása matematikai elképzelésekkel a matematika nyelvén.
Új!!: Fizika és Matematikai modell · Többet látni »
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Új!!: Fizika és Max Planck · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Fizika és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Fizika és Mágneses mező · Többet látni »
Mágnesesrezonancia-képalkotás
I. ábra: MRI-készülék II. ábra: Térd rétegfelvétele III. ábra: T1 súlyozással készült mozgókép az agyról NMR spektrométer szupravezető mágnese '''Orvosi tudomány''': Egy fej képe medián metszetben mágneses rezonancia képalkotással '''Kémia''': Egy 200 MHz-es, automatikus mintaváltóval rendelkező NMR-spektrométer a szerves kémiában vegyületek szerkezeti összetételének meghatározására Az MRI (MRI-készülék lásd I. ábra) az angol „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás.
Új!!: Fizika és Mágnesesrezonancia-képalkotás · Többet látni »
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Új!!: Fizika és Mágnesség · Többet látni »
Mérnöki tudomány
jobbra A mérnöki (vagy műszaki) tudomány a technológia alkalmazása emberi problémák megoldására.
Új!!: Fizika és Mérnöki tudomány · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Fizika és Mechanika · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Fizika és Mezopotámia · Többet látni »
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Új!!: Fizika és Michael Faraday · Többet látni »
Mozgás (fizika)
A mozgás a fizikában egy test helyének megváltozása az idő és egy viszonyítási pont viszonylatában.
Új!!: Fizika és Mozgás (fizika) · Többet látni »
MTA Központi Fizikai Kutatóintézet
Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (röviden: KFKI) a Magyar Tudományos Akadémia öt kutatóintézetének telephelye Budapesten, Csillebércen.
Új!!: Fizika és MTA Központi Fizikai Kutatóintézet · Többet látni »
Multiverzum
A multiverzum egy speciális és összetett elmélet, amely azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezik, s ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik és ami létezhet: a teljes világűrt, időt, tömeget, energiát és teret éppúgy, mint a fizika törvényeit és azokat az állandókat, amelyek leírják őket.
Új!!: Fizika és Multiverzum · Többet látni »
Nagy Hadronütköztető
Az LHC dipólmágnese, jól látható a két nyalábcső helye A Nagy Hadronütköztető (LHC: Large Hadron Collider) a CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km kerületű alagútját használja fel.
Új!!: Fizika és Nagy Hadronütköztető · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Fizika és Nap · Többet látni »
Napneutrínó-probléma
A napneutrínó-probléma a részecskefizika egyik problémája volt.
Új!!: Fizika és Napneutrínó-probléma · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Fizika és Naprendszer · Többet látni »
Naturalizmus (filozófia)
Naturalizmusnak nevezünk minden olyan filozófiai irányzatot, amelyek szerint a világunkban csak a természeti törvények és erők működnek, nincsen szerepe semmilyen természetfeletti dolognak.
Új!!: Fizika és Naturalizmus (filozófia) · Többet látni »
Neumann János
Margittai Neumann János (külföldön: John von Neumann, született: Neumann János Lajos) (Budapest, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.) magyar születésű matematikus.
Új!!: Fizika és Neumann János · Többet látni »
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Új!!: Fizika és Neutrínó · Többet látni »
Neutrínóoszcilláció
A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, mely során a neutrínó háromfajta íze (elektron, müon, tau) átalakul egymásba.
Új!!: Fizika és Neutrínóoszcilláció · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Fizika és Newton törvényei · Többet látni »
Newton-féle gravitációs törvény
A Newton-féle gravitációs törvény szerint bármely két test kölcsönösen vonzza egymást.
Új!!: Fizika és Newton-féle gravitációs törvény · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Fizika és Niels Bohr · Többet látni »
Nukleáris fegyver
Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.
Új!!: Fizika és Nukleáris fegyver · Többet látni »
Numerikus analízis
YBC 7289-es babiloni agyagtábla(ie. 1800–1600) A numerikus analízis a matematikai - elsősorban, analitikus - problémák közelítő megoldásával foglalkozik.
Új!!: Fizika és Numerikus analízis · Többet látni »
Odüsszeia
Az Odüsszeia (ógörögül Ὀδύσσεια) Homérosznak tulajdonított Kr. e. VIII. századi eposz, az Iliasz folytatása.
Új!!: Fizika és Odüsszeia · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: Fizika és Ontológia · Többet látni »
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Új!!: Fizika és Optika · Többet látni »
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Új!!: Fizika és Paul Dirac · Többet látni »
Püthagorasz
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.
Új!!: Fizika és Püthagorasz · Többet látni »
Pierre-Simon de Laplace
Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).
Új!!: Fizika és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Fizika és Platón · Többet látni »
Platonizmus
A platonizmus Platón írásaiban található és/vagy azokból levezetett filozófiai rendszer.
Új!!: Fizika és Platonizmus · Többet látni »
Plazmafizika
A plazmafizika a plazma tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
Új!!: Fizika és Plazmafizika · Többet látni »
Pneumatika
A pneumatika sűrített levegő energiájával létrehozott mozgást jelent.
Új!!: Fizika és Pneumatika · Többet látni »
Preszókratikus filozófia
ThalészAnaximenész A preszókratikus filozófia jelentése: Szókratész (Kr. e. 5-4 sz.) előtti filozófia.
Új!!: Fizika és Preszókratikus filozófia · Többet látni »
Részecskedetektor
A részecskefizika területén részecskedetektoroknak vagy egyszerűen detektoroknak nevezzük a kozmikus sugárzásból, atommag-átalakulásból vagy nagy részecskegyorsítókból származó részecskék tulajdonságait (lendület, pálya, energia, sebesség, tömeg) vizsgáló eszközöket.
Új!!: Fizika és Részecskedetektor · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Fizika és Részecskefizika · Többet látni »
Részecskegyorsító
ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.
Új!!: Fizika és Részecskegyorsító · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Fizika és Relativitáselmélet · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Fizika és René Descartes · Többet látni »
Repülőszimulátor
A civil légiforgalmi pilóták kiképzésére használt profi repülőszimulátor A repülőszimulátor olyan számítógépes program, amelyekben különböző repülőgépeket lehet vezetni, például vadászrepülőgépeket, utasszállítókat vagy repülőgépmodelleket.
Új!!: Fizika és Repülőszimulátor · Többet látni »
ResearchGate
A ResearchGate egy díjmentes Social-Networking internetes oldal, mely a különféle tudományágazatokban tevékenykedő kutatók számára lett kifejlesztve.
Új!!: Fizika és ResearchGate · Többet látni »
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Új!!: Fizika és Richard Feynman · Többet látni »
Robert Grosseteste
Robert Grosseteste (kb. 1175 – 1253. október 9.) teológus, skolasztikus filozófus, lincolni püspök 1235-től haláláig, és az Oxfordi Egyetem kancellárja.
Új!!: Fizika és Robert Grosseteste · Többet látni »
Roger Penrose
Roger Penrose Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus.
Új!!: Fizika és Roger Penrose · Többet látni »
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Új!!: Fizika és Sötét anyag · Többet látni »
Simonyi Károly
Simonyi Károly sírja a Farkasréti Temetőben Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár.
Új!!: Fizika és Simonyi Károly · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Fizika és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spintronika
A spintronika egy új perspektivikus iparág.
Új!!: Fizika és Spintronika · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Fizika és Standard modell · Többet látni »
Statika
Egy tartószerkezet vázlata egyensúlyi állapotban. Az erők és nyomatékok összege zéró A statika (vagy sztatika) a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.
Új!!: Fizika és Statika · Többet látni »
Statisztikus fizika
A statisztikus fizika vagy statisztikai fizika a sok részecskéből álló rendszereket tanulmányozó ága a fizikának.
Új!!: Fizika és Statisztikus fizika · Többet látni »
Stephen Hawking
Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – Cambridge, 2018. március 14.) vezető angol elméleti fizikus.
Új!!: Fizika és Stephen Hawking · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Fizika és Sumer · Többet látni »
Szabadesés
Alma szabadesés közben Szabadesésnek nevezzük a test mozgását, ha a gravitációs mezőben kezdősebesség nélkül elengedett test esését a gravitáción kívül semmi sem befolyásolja.
Új!!: Fizika és Szabadesés · Többet látni »
Számítógép
30000 mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban. PDP–11 kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.
Új!!: Fizika és Számítógép · Többet látni »
Számtan
A számtan a matematikának legrégebbi és legszerteágazóbb területe, amely a számokkal, a számolás tudományával: a számok közötti műveletekkel, számolási szabályokkal foglalkozik.
Új!!: Fizika és Számtan · Többet látni »
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Új!!: Fizika és Szilárdtestfizika · Többet látni »
Szuperhalmaz
A szuperhalmaz kisebb galaxishalmazok csoportja, mely rendszerint legalább 3, de akár 10 halmazból is állhat, maximális terjedelmük mintegy 200 millió fényév.
Új!!: Fizika és Szuperhalmaz · Többet látni »
Szuperszimmetria
A szuperszimmetria egy a kiterjesztett dimenziókkal rendelkező terekkel kapcsolatos fogalom, mely a részecskefizika egyik fontos eleme.
Új!!: Fizika és Szuperszimmetria · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Fizika és Távcső · Többet látni »
Tér (fizika)
Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.
Új!!: Fizika és Tér (fizika) · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Fizika és Téridő · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Fizika és Tömeg · Többet látni »
Technológia
Völgyhíd építése telefon használat közben A technológia (Görög: τεχνολογια szóló ismeretek összefoglaló neve, amelyek segítségével az emberiség egyre többet tud megismerni, megváltoztatni, megőrizni stb. az őt körülvevő világból. Magukat a technológiai eszközöket, amelyek az embernek az élet különböző területein jelentkező problémáinak megoldását segítik, egyszerű szinten szerszámnak, fejlettebb szinten technikának nevezzük. A technika a mérnöki tudomány eredményeire támaszkodó, azt megtestesítő ismeret vagy szaktudás, a nyelvhasználat következetlenségei folytán viszont az egyes szakterületek elnevezése is sokszor technika és nem technológia (például haditechnika, filmtechnika, hangtechnika, űrtechnika, fogtechnika stb.). Technikája annak van, akinek vagy aminek a megoldásai elég bonyolultak, pontosak vagy "műszakiak", egyéniek és/vagy eszközigényesek ahhoz, hogy elválasszuk attól a személytől vagy eszköztől, amely azt működteti vagy használja. (Ha nem választjuk el az emberi testtől, akkor a neve testtechnika, amelynek legfőbb "művészi" produkciója a performance. L. A műszaki jelleget a mérés, a méretadatok használata adja meg, szemben az ezt nélkülöző "művészi", vagyis kötetlen, méretlen megoldásokkal. A mérés szorosan összefügg a tevékenységgel, ahogy a mérnök szó is mutatja, míg az angolban a gép (engine) gyártásának megoldása volt az ismeretkör integráló azonosítója, innen az engineering, gépészet, illetve minden "műszaki, mérésen alapuló technológiai beavatkozás, többnyire szabványos, szabványosított, azaz megismételhető, mással összekapcsolható és utánozható produkció. A technológiának, mint ismeret- vagy tudásbázisnak legfontosabb része a know-how, azaz pusztán azoknak az ismereteknek a leírása, amelyek rendszerint valamilyen műszaki probléma új, vagy újszerű megoldását adják, ezért jelentős anyagi értéket képviselnek és áruként adhatók-vehetők. A know-how tehát egy üzlet, pénzszerző tevékenység kritikus kincse, szellemi, nem megfogható (intangibilis) vagyon, vagyoni értékű jog, amelynek védelméhez komoly érdeke fűződik a jogtulajdonosnak. Innen a technológiai ismeretek, információk bizalmas, védett jellege, szemben az általános, már közismertnek vagy általánosnak (generic) számító, egyéb műszaki tudományokkal (például mechanika, hőgéptan stb.).
Új!!: Fizika és Technológia · Többet látni »
Televízió
Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban A televízió, röviden tévé vagy betűszóval tv, képek és hangok távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék.
Új!!: Fizika és Televízió · Többet látni »
Természetfilozófia
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.
Új!!: Fizika és Természetfilozófia · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Fizika és Természettudomány · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: Fizika és Termodinamika · Többet látni »
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Új!!: Fizika és Thalész · Többet látni »
Tranzisztor
Különböző kialakítású tranzisztorok – az egyes típusok feletti feliratok a tranzisztor tokozását (kialakítását) jelzik A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak.
Új!!: Fizika és Tranzisztor · Többet látni »
Tudományos forradalom
A tudománytörténetben a tudományos forradalom alatt azt a korszakot értjük, amely durván számítva Kepler, Galilei, valamint kora 17. századi kortársaik felfedezéseivel indult, és Sir Isaac Newton 1687-ben publikált Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai) című munkájával ért véget.
Új!!: Fizika és Tudományos forradalom · Többet látni »
Tudományos módszer
A tudományos módszer (vagy tudományos metódus) olyan módszerek együttesét jelenti, ami (bizonyos elképzelések szerint) megkülönböztető jegye a tudománynak, meghatározza a tudományos kutatás menetét.
Új!!: Fizika és Tudományos módszer · Többet látni »
Ultraibolya katasztrófa
Az ultraibolya katasztrófa (vagy Rayleigh–Jeans katasztrófa) a 20. század eleji klasszikus fizika egyik jóslata volt, mely szerint az ideális feketetest termikus egyensúlyban végtelen mennyiségű sugárzást bocsát ki.
Új!!: Fizika és Ultraibolya katasztrófa · Többet látni »
Ultranagy energiájú kozmikus sugárzás
Az ultranagy energiájú kozmikus sugárzás (UHECR) intenzív részecskesugárzás, energiatartománya hozzávetőleg 1018 és 1020 eV közötti.
Új!!: Fizika és Ultranagy energiájú kozmikus sugárzás · Többet látni »
Valós értékű függvény
A valós értékű függvény olyan függvény, amelynek értékkészlete a valós számok halmazának részhalmaza.
Új!!: Fizika és Valós értékű függvény · Többet látni »
Valószínűségszámítás
A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.
Új!!: Fizika és Valószínűségszámítás · Többet látni »
Videójáték
A videójáték olyan elektronikus játék, amely a felhasználói felülettel való folyamatos kölcsönhatást foglal magában, valósidejű vizuális visszajelzést hoz létre a két- vagy háromdimenziós megjelenítő eszközön (pl. tévéképernyőn vagy számítógépes monitoron), valamint további érzékszerveinkre is hat.
Új!!: Fizika és Videójáték · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Fizika és Világegyetem · Többet látni »
Vonatkoztatási rendszer
A vonatkoztatási rendszer a fizikában a hely és az idő megadását lehetővé tevő viszonyítási objektumok rendszere.
Új!!: Fizika és Vonatkoztatási rendszer · Többet látni »
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Új!!: Fizika és Werner Heisenberg · Többet látni »
XVIII. dinasztia
A XVIII.
Új!!: Fizika és XVIII. dinasztia · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Fizika és 17. század · Többet látni »
