Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Molekula

Index Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

24 kapcsolatok: Acetilén, Anyag (fizika), Atom, Dimetil-éter, Dipólusmomentum, Elektronegativitás, Etanol, Izoméria, Kémia, Kémiai elem, Kémiai képlet, Kinetikus gázelmélet, Kovalens kötés, Molekularács, Nátrium-klorid, Oldat, Oxóniumion, Oxigén, Polimer, Szén, Szénhidrát, Szerves kémia, Tapasztalati képlet, Víz.

Acetilén

Az acetilén (etin, C2H2), gáz halmazállapotú, telítetlen szénhidrogén.

Új!!: Molekula és Acetilén · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Molekula és Anyag (fizika) · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Molekula és Atom · Többet látni »

Dimetil-éter

A dimetil-éter (DME, (CH3)2O) egy szerves vegyület, amely az éterek közé tartozik.

Új!!: Molekula és Dimetil-éter · Többet látni »

Dipólusmomentum

A dipólusmomentum vagy dipólusnyomaték azoknak az elektromosan töltött testeknek (dipólusoknak) egyik jellemző sajátsága, ahol a két elektromos pólus (a pozitív és a negatív) elkülönül, azaz az ellentétes töltések középpontja a rendszeren belül nem egy pontba esik.

Új!!: Molekula és Dipólusmomentum · Többet látni »

Elektronegativitás

Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).

Új!!: Molekula és Elektronegativitás · Többet látni »

Etanol

Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.

Új!!: Molekula és Etanol · Többet látni »

Izoméria

Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezzük azt a jelenséget, amikor egyetlen összegképlethez több különböző molekulaszerkezet tartozik.

Új!!: Molekula és Izoméria · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Új!!: Molekula és Kémia · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Molekula és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai képlet

A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.

Új!!: Molekula és Kémiai képlet · Többet látni »

Kinetikus gázelmélet

A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.

Új!!: Molekula és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »

Kovalens kötés

Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).

Új!!: Molekula és Kovalens kötés · Többet látni »

Molekularács

A molekularács molekulák vagy atomok olyan szilárd halmaza, ahol az egyes részecskéket gyenge másodrendű kémiai kötések kapcsolják össze.

Új!!: Molekula és Molekularács · Többet látni »

Nátrium-klorid

A nátrium-klorid (NaCl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület.

Új!!: Molekula és Nátrium-klorid · Többet látni »

Oldat

A többkomponensű, homogén, vagy inhomogén rendszereket összefoglaló néven elegyeknek nevezzük.

Új!!: Molekula és Oldat · Többet látni »

Oxóniumion

Az oxóniumion (más néven hidrónium vagy hidroxónium) (H3O+) vízből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű ion, moláris tömege 19,02 g/mol.

Új!!: Molekula és Oxóniumion · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Molekula és Oxigén · Többet látni »

Polimer

Polimernek azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze.

Új!!: Molekula és Polimer · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Új!!: Molekula és Szén · Többet látni »

Szénhidrát

A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.

Új!!: Molekula és Szénhidrát · Többet látni »

Szerves kémia

A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.

Új!!: Molekula és Szerves kémia · Többet látni »

Tapasztalati képlet

A kémiában egy vegyület tapasztalati képlete a vegyületet alkotó elemek atomjainak legkisebb egész számokkal kifejezett aránya.

Új!!: Molekula és Tapasztalati képlet · Többet látni »

Víz

A vízfelszín fodrozódása egy vízcsepp becsapódásakor A vezetékes ivóvíz manapság az alapvető infrastruktúra eleme A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Molekula és Víz · Többet látni »

Átirányítja itt:

Apoláris molekula, Makromolekula, Monomer, Poláris, Poláris molekula, Tömecs.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »