Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Neutroncsillag

Index Neutroncsillag

alt.

35 kapcsolatok: Atommag, Centrifugális erő, Chandra űrtávcső, Csillag, Dávid Gyula (fizikus), December 20., Elektromágneses sugárzás, Elektron, Fénysebesség, Fehér törpe, Fekete lyuk, Gamma-sugárzás, Gömb, Gravitációs lencse, Hertz, Hubble űrtávcső, Kötési energia, Kelvin, Kristályszerkezet, Látható spektrum, Magnetár, Mágneses mező, Naptömeg, Neutrínó, Neutron, Perdület, Plazma, Pulzár, Rák-köd, Röntgensugárzás, Sűrűség, Szupernóva, Tömegszám, Vas, 2006.

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Neutroncsillag és Atommag · Többet látni »

Centrifugális erő

A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.

Új!!: Neutroncsillag és Centrifugális erő · Többet látni »

Chandra űrtávcső

A Chandra űrtávcső (angolul: Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat harmadik tagja.

Új!!: Neutroncsillag és Chandra űrtávcső · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Neutroncsillag és Csillag · Többet látni »

Dávid Gyula (fizikus)

Dávid Gyula (általánosan használt szignója: dgy, Budapest, 1952. szeptember 14.) fizikus, egyetemi oktató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék egyetemi adjunktusa.

Új!!: Neutroncsillag és Dávid Gyula (fizikus) · Többet látni »

December 20.

Névnapok: Teofil + Baján, Bojta, Bojtorján, Eugén, Ignác, Kerecsen, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Vajta, Vata.

Új!!: Neutroncsillag és December 20. · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Neutroncsillag és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Neutroncsillag és Elektron · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Neutroncsillag és Fénysebesség · Többet látni »

Fehér törpe

A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.

Új!!: Neutroncsillag és Fehér törpe · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Neutroncsillag és Fekete lyuk · Többet látni »

Gamma-sugárzás

A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.

Új!!: Neutroncsillag és Gamma-sugárzás · Többet látni »

Gömb

A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.

Új!!: Neutroncsillag és Gömb · Többet látni »

Gravitációs lencse

Gravitációs lencsehatás: egy távoli forrásról érkező fény útját az előtte lévő nagy tömegű objektum meggörbíti. Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.

Új!!: Neutroncsillag és Gravitációs lencse · Többet látni »

Hertz

Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.

Új!!: Neutroncsillag és Hertz · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Új!!: Neutroncsillag és Hubble űrtávcső · Többet látni »

Kötési energia

A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában.

Új!!: Neutroncsillag és Kötési energia · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Új!!: Neutroncsillag és Kelvin · Többet látni »

Kristályszerkezet

Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.

Új!!: Neutroncsillag és Kristályszerkezet · Többet látni »

Látható spektrum

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.

Új!!: Neutroncsillag és Látható spektrum · Többet látni »

Magnetár

Fantáziakép a magnetárról A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.

Új!!: Neutroncsillag és Magnetár · Többet látni »

Mágneses mező

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.

Új!!: Neutroncsillag és Mágneses mező · Többet látni »

Naptömeg

A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.

Új!!: Neutroncsillag és Naptömeg · Többet látni »

Neutrínó

A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.

Új!!: Neutroncsillag és Neutrínó · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Neutroncsillag és Neutron · Többet látni »

Perdület

A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.

Új!!: Neutroncsillag és Perdület · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Új!!: Neutroncsillag és Plazma · Többet látni »

Pulzár

A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).

Új!!: Neutroncsillag és Pulzár · Többet látni »

Rák-köd

A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben.

Új!!: Neutroncsillag és Rák-köd · Többet látni »

Röntgensugárzás

A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.

Új!!: Neutroncsillag és Röntgensugárzás · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Neutroncsillag és Sűrűség · Többet látni »

Szupernóva

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Új!!: Neutroncsillag és Szupernóva · Többet látni »

Tömegszám

A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.

Új!!: Neutroncsillag és Tömegszám · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Új!!: Neutroncsillag és Vas · Többet látni »

2006

----.

Új!!: Neutroncsillag és 2006 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »