Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Energia

Index Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

50 kapcsolatok: A termodinamika második főtétele, Alapvető kölcsönhatások, Arisztotelész, Atom, Atommag, Barótfi István, Béta-bomlás, Belső égésű motor, Biológia, Csillag, Elektromágnesség, Energiamegmaradás, Erős kölcsönhatás, Föld, Fúziós reaktor, Fizika, Fizikai mennyiség, Fosszilis tüzelőanyagok, Görög nyelv, Generátor, Geotermikus energia, Gravitáció, Gyenge kölcsönhatás, , Hőátadás, Hőerőgép, Joule, Kémia, Környezetvédelem, Magfúzió, Méter, Mechanikai munka, Molekula, Mozgási energia, Nap, Newton (mértékegység), Nukleon, Potenciális energia, Radioaktivitás, SI mértékegységrendszer, Szimmetria, Szivattyú, Szupernóva, Termodinamikai munka, Test (fizika), Turbina (erőgép), Vas, Vízenergia, Vízerőmű, Víztorony.

A termodinamika második főtétele

A természetben lejátszódó folyamatok többsége egy irányban zajlik le, fordított irányban maguktól nem mennek végbe (külső hatás egyes esetekben megfordíthatja a folyamatot).

Új!!: Energia és A termodinamika második főtétele · Többet látni »

Alapvető kölcsönhatások

A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.

Új!!: Energia és Alapvető kölcsönhatások · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Energia és Arisztotelész · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Energia és Atom · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást. Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Energia és Atommag · Többet látni »

Barótfi István

Barótfi István (Budapest, 1943. november 21.) gépészmérnök, professzor emeritus, volt tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató és rektorhelyettes.

Új!!: Energia és Barótfi István · Többet látni »

Béta-bomlás

A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.

Új!!: Energia és Béta-bomlás · Többet látni »

Belső égésű motor

Négyütemű Otto-motor Wankel-motor A belső égésű motor egy olyan volumetrikus működésű hőerőgép, amelynél egy megfelelően megválasztott periodikus termodinamikai munkafolyamat során a tüzelőanyag a hengerben elég és a munkaközeg hője mechanikai munkává alakul.

Új!!: Energia és Belső égésű motor · Többet látni »

Biológia

Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög bios – ’élő’ és logos – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.

Új!!: Energia és Biológia · Többet látni »

Csillag

Mira Ceti változócsillag aszimmetrikus formájú. A Hubble űrtávcső képe A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Új!!: Energia és Csillag · Többet látni »

Elektromágnesség

Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.

Új!!: Energia és Elektromágnesség · Többet látni »

Energiamegmaradás

Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad.

Új!!: Energia és Energiamegmaradás · Többet látni »

Erős kölcsönhatás

Az erős kölcsönhatás egyike a természet alapvető kölcsönhatásainak, a legerősebb közülük.

Új!!: Energia és Erős kölcsönhatás · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Energia és Föld · Többet látni »

Fúziós reaktor

Deutérium-trícium fúziója, a fúziós reaktor működésének alapelve A fúziós reaktor olyan energiatermelő eszköz, amely az egyes atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja.

Új!!: Energia és Fúziós reaktor · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Energia és Fizika · Többet látni »

Fizikai mennyiség

Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.

Új!!: Energia és Fizikai mennyiség · Többet látni »

Fosszilis tüzelőanyagok

Fosszilis tüzelőanyag szén kibocsátás, 1800-2004 A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket – kőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai.

Új!!: Energia és Fosszilis tüzelőanyagok · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen.

Új!!: Energia és Görög nyelv · Többet látni »

Generátor

publisher.

Új!!: Energia és Generátor · Többet látni »

Geotermikus energia

A Nesjavellir geotermikus erőmű Izlandon Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia.

Új!!: Energia és Geotermikus energia · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.

Új!!: Energia és Gravitáció · Többet látni »

Gyenge kölcsönhatás

A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.

Új!!: Energia és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »

A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő amúgy a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia mértéke. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Hőközlés, energiaátadás mindig két eltérő belső energiájú rendszerek között (hőmérséklet-különbség) esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.

Új!!: Energia és Hő · Többet látni »

Hőátadás

A hőátadás, hőközlés, hőátvitel vagy hőcsere az a fizikai folyamat, melynek során egy fizikai rendszer energiát ('''hőt''') ad át a másiknak.

Új!!: Energia és Hőátadás · Többet látni »

Hőerőgép

Kalorikus gép (gőzgép),1861, Vasárnapi Ujság A hőerőgép olyan valóságos vagy elméleti erőgép, amely hőenergiát mechanikai munkává alakít át.

Új!!: Energia és Hőerőgép · Többet látni »

Joule

A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.

Új!!: Energia és Joule · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Új!!: Energia és Kémia · Többet látni »

Környezetvédelem

A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.

Új!!: Energia és Környezetvédelem · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Új!!: Energia és Magfúzió · Többet látni »

Méter

A méter (rövidítése: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI mértékegységrendszerben.

Új!!: Energia és Méter · Többet látni »

Mechanikai munka

A mechanikai munka a fizika szűkebb területén (a kinetikában) értelmezett fizikai mennyiség, mely az energiaátadás egyik lehetséges formája.

Új!!: Energia és Mechanikai munka · Többet látni »

Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Energia és Molekula · Többet látni »

Mozgási energia

A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.

Új!!: Energia és Mozgási energia · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Energia és Nap · Többet látni »

Newton (mértékegység)

A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI mértékegységrendszerben.

Új!!: Energia és Newton (mértékegység) · Többet látni »

Nukleon

A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.

Új!!: Energia és Nukleon · Többet látni »

Potenciális energia

Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.

Új!!: Energia és Potenciális energia · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére csak egy vastag ólomlemez képes hatékonyan, habár a sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken. A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Energia és Radioaktivitás · Többet látni »

SI mértékegységrendszer

Az SI alapegységei és összefüggésük A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.

Új!!: Energia és SI mértékegységrendszer · Többet látni »

Szimmetria

250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.

Új!!: Energia és Szimmetria · Többet látni »

Szivattyú

gőzhajtású bányavíz szivattyúTolnai világtörténelme. A FÖLD FOKOZATOS FÖLFEDEZÉSE Dugattyús szivattyú elve Fogaskerékszivattyú Lamellás szivattyú 1. Szivattyúház2. Forgórész3. Lamellák4. Rugó Háromorsós csavarszivattyú Radiális átömlésű örvényszivattyú Több fokozatú örvényszivattyú Egyfokozatú, radiális centrifugális szivattyú robbantott nézete Vízemelő kos Mammut-szivattyú1. Levegő a kompresszortól2. Víz nyomócsonkja Vízsugár-szivattyú Arkhimédészi csavar A szivattyú folyadék, illetve zagy szállítására szolgáló gép.

Új!!: Energia és Szivattyú · Többet látni »

Szupernóva

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Új!!: Energia és Szupernóva · Többet látni »

Termodinamikai munka

A termodinamika I. főtételében szereplő munka fogalma alatt különböző fizika jellegű munkákat értünk, mint például az elektromos munka, a felületnöveléssel, az elegyítéssel járó munka stb.

Új!!: Energia és Termodinamikai munka · Többet látni »

Test (fizika)

A fizikai értelemben vett test (más néven fizikai test vagy fizikai tárgy) adott mennyiségű egybegyűlt, a térben egybefüggő kiterjedésű és együttesen mozgónak tekinthető anyag.

Új!!: Energia és Test (fizika) · Többet látni »

Turbina (erőgép)

A turbina forgó erőgép, mely arra szolgál, hogy egy közeg energiáját hasznos mechanikai munkává alakítsa.

Új!!: Energia és Turbina (erőgép) · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Új!!: Energia és Vas · Többet látni »

Vízenergia

A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek.

Új!!: Energia és Vízenergia · Többet látni »

Vízerőmű

Vízerőmű vázlataA: víztározó B: gépház C: vízturbina D: generátor E: vízbevezetés F: frissvíz-csatorna G: villamos távvezeték H: folyó A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja.

Új!!: Energia és Vízerőmű · Többet látni »

Víztorony

A szegedi „Öreg hölgy” víztorony A víztorony a vízhálózat kiszolgálására épült nagyméretű víztartály, amit olyan magasan helyeznek el, hogy a gravitáció révén így kialakuló hidrosztatikai nyomás elegendő legyen a hálózat működéséhez.

Új!!: Energia és Víztorony · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »