Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Duna

Index Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

443 kapcsolatok: A Duna hídjai, A dunai hajós, Aachtopf, Ada Kaleh, Adriai-tenger, Albánia, Alpok, Altmühl, Apatin, Aquincum (történelmi település), Arany, Aranysakál, Argeș, Újmoldova, Újvidék, Augustus római császár, Aurignaci kultúra, Ausztria, Avarok, Az arany ember (regény), Ásványráró, Ínség-szikla, Érd, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Északi-tenger, Baden-Württemberg, Bagolykeszeg, Baja, Bajorország, Bakcsó, Batla, Bécs, Bíbic, Bölömbika, Bős–nagymarosi vízlépcső, Belgrád, Bezdán, Bizánci Birodalom, Bolgár nyelv, Bolgárok, Bosznia-Hercegovina, Brăila, Bronzkor, Buda (történelmi település), Budafok, Budakalász, Budapest, Budapest XXI. kerülete, Bulgária, Calafat, ..., Călărași, Cernavodă, Cianobaktériumok, Claudio Magris, Corabia, Csalánozók, Csallóköz, Csapósügér, Csehország, Csehszlovákia, Csepel-sziget, Csuka, Dacia (római provincia), Dankasirály, Dél, Dévényi-kapu, Dévérkeszeg, Dömös, Dobrudzsa, Donau-Auen Nemzeti Park, Donaueschingen, Dráva, Duna Bizottság, Duna-delta, Dunaújváros, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Fekete-tenger-csatorna, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunabogdány, Dunaföldvár, Dunaharaszti, Dunai galóca, Dunakanyar, Dunakeszi, Dunavirág, Eisack, Első világháború, Emlősök, Enns, Ercsi, Erdély, Esterházy Péter, Esztergom, Esztergomi bazilika, Etnikum, Eukarióták, Eurázsiai hód, Európa, Európai őz, Európai harcsa, EuroVelo, Evezőlábú rákok, Fűz, Függőcinege, Fülcsiga, Fehér fűz, Fehér nyár, Fekete nyár, Fekete-erdő, Fekete-tenger, Fetești (Ialomița megye), Finnek, Fogas (hal), Folyami kavicscsiga, Folyami rák, Fugger család, Galați, Galambóc, Garam, Gótok, Göd, Gönyű, Gemenc, Giliszta, Giurgiulești, Gombos, Gránit, Grein, Gyékény, Győr, Gyurgyevó, Hainburg an der Donau, Hallstatti kultúra, Haltetvek, Hanság, Harasztok, Harmadidőszak, Havasalföld, Hârșova, Hüllők, Holocén, Holtág, Hordalék, Hordalékkúp, Horvát nyelv, Horvátország, Hosszú hadjárat, Hunok, Hunyadi János, I. e. 29, I. e. 4. század, I. e. 5. évezred, I. e. 6. évezred, I. e. 7. század, I. e. 8. század, Iller, Ingolstadt, Inn (folyó), Ipoly, Isaccea, Isar, Isère (folyó), Istár, Iszalag, Iszapgyopár, Iszker, Izmajil, Jancsó Miklós (filmrendező), Jókai Mór, József Attila, Johann Christian Brand, Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899), Jules Verne, Kagylók, Kalocsa, Karas, Kárász (egyértelműsítő lap), Kárókatonafélék, Kárpátok, Kék Duna keringő, Kétéltűek, Közönséges görény, Közönséges kószapocok, Közönséges nád, Közönséges víziskorpió, Kőris, Kősüllő, Kecsege, Kecskebéka, Kelet, Keleti gótok, Kelta nyelvek, Keresztes háborúk, Kevevára, Kilija, Kilométer, Kis-Duna, Kis-Kárpátok, Kisalföld, Kismaros, Kisoroszi, Kockás sikló, Kocsányos tölgy, Komárom (Magyarország), Komárom (Szlovákia), Komló (növénynemzetség), Kora kréta, Krems an der Donau, Kvarc, La Tène-kultúra, Lajta-hegység, Laposférgek, Latin nyelv, Láperdő, Lápi csalán, Lösz, Leányfalu, Lech (folyó), Lengyelország, Limes, Linz, Lom (Bulgária), Longobárdok, Madarak, Magas-Tauern, Magyarok, Magyarország, Magyarország vízrajza, Májmohák, Mária Valéria híd, Márna, Második világháború, Mészkő (kőzet), Mézgás éger, Măcin, Melk, Miocén, Mocsári teknős, Mohács, Mohácsi-sziget, Mohák, Moldova, Morva (folyó), Mosoni-Duna, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Mura, Naab, Nagy-Morava, Nagymaros, Nagyrévi kultúra, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németország, Neandervölgyi ember, Nemzetközi Duna-túra, Nikápoly, Nyergesújfalu, Nyugat, Nyugati gótok, Olaszország, Olt, Oltenița, Orjahovo, Orsova, Oszam, Oszét nyelv, Oszmán Birodalom, Osztrák Hercegség, Osztrák–Magyar Monarchia, Paks, Palánka (Szerbia), Pannonia (provincia), Parti szűrésű kút, Passau, Párizs környéki békeszerződések, Párkány (település), Pézsmapocok, Pócsmegyer, Pest (történelmi település), Pilismarót, Plankton, Pleisztocén, Pliocén, Ponty, Pozsony, Prokarióták, Prut, Rajka, Rajna, Rajna–Majna–Duna-csatorna, Rába, Ráckeve, Ráckevei-Duna, Rákok, Récefélék, Római Birodalom, Rózsás gödény, Regensburg, Román nyelv, Románia, Rotterdam, Rusze, Sárvíz (folyó), Sás, Selymes durbincs, Solt (település), Sulina, Sulyom, Sumer, Sváb-Alb, Svájc, Szap, Szarvas (állat), Száva, Százhalombatta, Széchenyi lánchíd, Szörényvár, Szürke gém, Szendrő (Szerbia), Szent István tér (Esztergom), Szentendre, Szentendrei-Duna, Szentendrei-sziget, Szerb nyelv, Szerbia, Szeret, Szigetköz, Szigetközi Tájvédelmi Körzet, Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Szil (növénynemzetség), Szilisztra, Szivárványos ökle, Szkíták, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovén nyelv, Szlovénia, Szob, Sztephanosz Büzantiosz, Szvistov, Tahitótfalu, Tarka géb, Tavikagyló, Törpeegér, Történelem, Tündérrózsa, Temes (folyó), Tengelyhatalmak, Termésarany, Timok, Tisza, Tiszavirág, Torkolat, Traun (folyó), Trákia, Tulcsa, Tulln an der Donau, Turnu Măgurele, Turzás, Ukrajna, Ukrán nyelv, Ulm, Vaddisznó, Vaskapu-szoros, Vaskor, Vác, Vág (folyó), Vándorkagyló, Várna (Bulgária), Vízerőmű, Vízgyűjtő terület, Vízi rucaöröm, Vízicickány (egyértelműsítő lap), Vízisikló, Víziváros (Esztergom), Vörös gém, Vörös róka, Verőce (Magyarország), Vidin, Vidraformák, Visegrád, Viza, Volga, Vukovár, Wachau, Zátony, Zöldmoszatok, Zebegény, Zimnicea, Zimony, Zsil, 10, 1000, 106, 1096, 1099, 11. század, 1147, 1149, 1189, 1192, 13. század, 1335, 1396, 1451, 1456, 1501, 1521, 1526, 1529, 16. század, 17. század, 1760, 1775-ös pesti árvíz, 18. század, 1820, 1829, 1830, 1831, 1838, 1838-as esztergomi árvíz, 1838-as pesti árvíz, 1870-es évek, 1878, 19. század, 1913, 1923, 1948, 1959, 1970-es évek, 1972, 1987, 1992, 1998, 1999, 20. század, 2002, 2002-es közép-európai áradások, 2013-as közép-európai áradások, 271, 9. század. Bővíteni index (393 több) »

A Duna hídjai

A Duna hídjai – A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig a Yuki Stúdió gondozásában megjelent, képekkel illusztrált könyv.

Új!!: Duna és A Duna hídjai · Többet látni »

A dunai hajós

A regény címlapja A dunai hajós Jules Verne 1908-ban posztumusz megjelent regénye.

Új!!: Duna és A dunai hajós · Többet látni »

Aachtopf

Aachtopf Az Aachtopf (vagy Aach-forrás) Németország legbővizűbb karsztforrása, amely többek között arról is híres, hogy az alig 30 km-t futó Felső-Dunát teljes egészében képes elnyelni - száraz időszakban - Immendingen, Möhringen és Friedingen helységeknél található víznyelőin keresztül.

Új!!: Duna és Aachtopf · Többet látni »

Ada Kaleh

Ada Kaleh vagy Ada-Kalé a törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak és csempészéssel.

Új!!: Duna és Ada Kaleh · Többet látni »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: Duna és Adriai-tenger · Többet látni »

Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.

Új!!: Duna és Albánia · Többet látni »

Alpok

Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) egy magashegység Európa középső részén.

Új!!: Duna és Alpok · Többet látni »

Altmühl

Az Altmühl folyó Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Altmühl · Többet látni »

Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Új!!: Duna és Apatin · Többet látni »

Aquincum (történelmi település)

Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum egy római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.

Új!!: Duna és Aquincum (történelmi település) · Többet látni »

Arany

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme.

Új!!: Duna és Arany · Többet látni »

Aranysakál

Az aranysakál (Canis aureus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal.

Új!!: Duna és Aranysakál · Többet látni »

Argeș

Az Argeș régi magyar nevén: Argyas egy folyó Románia déli részén.

Új!!: Duna és Argeș · Többet látni »

Újmoldova

Újmoldova (korábban) város Romániában, Krassó-Szörény megyében, a Duna bal partján.

Új!!: Duna és Újmoldova · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: Duna és Újvidék · Többet látni »

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Új!!: Duna és Augustus római császár · Többet látni »

Aurignaci kultúra

Az aurignaci típusú kultúrák elterjedése az ismert lelőhelyek alapján Aurignaci típusú eszköz Aurignaci véset (valószínűleg női vénuszdomb ábrázolása) a franciaországi Savignac-de-Miremont közeléből Jellegzetes aurignaci rajzok és kisplasztikák Az aurignaci kultúra Európa és Délnyugat-Ázsia régészeti kultúrája.

Új!!: Duna és Aurignaci kultúra · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai állam.

Új!!: Duna és Ausztria · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Új!!: Duna és Avarok · Többet látni »

Az arany ember (regény)

Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól.

Új!!: Duna és Az arany ember (regény) · Többet látni »

Ásványráró

Ásványráró község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Új!!: Duna és Ásványráró · Többet látni »

Ínség-szikla

Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő, Ínség-zátony egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél.

Új!!: Duna és Ínség-szikla · Többet látni »

Érd

Érd (németül Hanselbeck, horvátul Andzabeg) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járás székhelye.

Új!!: Duna és Érd · Többet látni »

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN, magyarosan kiejtve: nátó) 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.

Új!!: Duna és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »

Északi-tenger

Az Északi-tenger egy selftenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.

Új!!: Duna és Északi-tenger · Többet látni »

Baden-Württemberg

Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.

Új!!: Duna és Baden-Württemberg · Többet látni »

Bagolykeszeg

A bagolykeszeg (Abramis sapa) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Bagolykeszeg · Többet látni »

Baja

Baja (németül: Frankenstadt) város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Duna és Baja · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Új!!: Duna és Bajorország · Többet látni »

Bakcsó

A víz partján várakozó bakcsó A bakcsó (Nycticorax nycticorax) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Bakcsó · Többet látni »

Batla

indiai ludak ''(Anser indicus)'' A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Batla · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Duna és Bécs · Többet látni »

Bíbic

A bíbic könnyen felismerhető széles szárnyairól és csapongó röptéről Fiatal példány A bíbic (Vanellus vanellus), régi népi nevein bébic, libuc, kibic, klíbicz a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Bíbic · Többet látni »

Bölömbika

Egy állatkerti példány jellegzetes gubbasztó testtartásban (Poznań) A bölömbika (Botaurus stellaris) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.

Új!!: Duna és Bölömbika · Többet látni »

Bős–nagymarosi vízlépcső

A bősi erőmű látképe a felvízcsatornáról A bős–nagymarosi vízlépcső (BNV) – hivatalosan Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény.

Új!!: Duna és Bős–nagymarosi vízlépcső · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Belgrád · Többet látni »

Bezdán

Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.

Új!!: Duna és Bezdán · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Duna és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bolgár nyelv

Bolgárnak két nyelvet nevezünk: a bolgárok eredeti, türk (egyes szerzők szerint: iráni) eredetű nyelvét, az ősbolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett bolgár nyelvet, s a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvet.

Új!!: Duna és Bolgár nyelv · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Duna és Bolgárok · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Duna és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Brăila

Szent Arkangyalok-templom Magyar református templom (emléktábla) Szökőkút a Függetlenség terén Brăila (régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye.

Új!!: Duna és Brăila · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor egy régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Új!!: Duna és Bronzkor · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda egyike volt Magyarország történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Duna és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budafok

Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Duna és Budafok · Többet látni »

Budakalász

Budakalász város Pest megyében, a Szentendrei járásban található.

Új!!: Duna és Budakalász · Többet látni »

Budapest

jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa.

Új!!: Duna és Budapest · Többet látni »

Budapest XXI. kerülete

Budapest XXI.

Új!!: Duna és Budapest XXI. kerülete · Többet látni »

Bulgária

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában.

Új!!: Duna és Bulgária · Többet látni »

Calafat

Calafat város Romániában, Dolj megyében.

Új!!: Duna és Calafat · Többet látni »

Călărași

A városháza Călărași délkelet-romániai város a Duna Borcea ágának partján, Călărași megye székhelye.

Új!!: Duna és Călărași · Többet látni »

Cernavodă

A cernavodăi atomerőmű Az I. Károly király híd korabeli felvételen Cernavodă (görögül: Axiopolis, bolgárul: Черна вода Cserna voda, törökül: Boğazköy) város Románia Constanța megyéjében, Dobrudzsában.

Új!!: Duna és Cernavodă · Többet látni »

Cianobaktériumok

A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.

Új!!: Duna és Cianobaktériumok · Többet látni »

Claudio Magris

Claudio Magris (Trieszt, 1939. április 10.) olasz író, publicista, germanista, egyetemi tanár.

Új!!: Duna és Claudio Magris · Többet látni »

Corabia

Corabia kis kikötőváros Romániában, Olt megyében, a Duna bal partján.

Új!!: Duna és Corabia · Többet látni »

Csalánozók

A csalánozók (Cnidaria) a valódi szövetes állatok közé tartozó rendszertani törzs, mintegy 11 000 fajjal.

Új!!: Duna és Csalánozók · Többet látni »

Csallóköz

A Csallóköz hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Új!!: Duna és Csallóköz · Többet látni »

Csapósügér

Csontváza A csapósügér (Perca fluviatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Csapósügér · Többet látni »

Csehország

Csehország (IPA), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (IPA) egy szárazföldi ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.

Új!!: Duna és Csehország · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo) volt közép-európai ország.

Új!!: Duna és Csehszlovákia · Többet látni »

Csepel-sziget

A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget az egyik legnagyobb dunai sziget.

Új!!: Duna és Csepel-sziget · Többet látni »

Csuka

A csuka (Esox lucius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe és a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Csuka · Többet látni »

Dacia (római provincia)

Dacia fekvése a Római Birodalmon belül 107-ben Dacia 106–271 között (kék színnel) Dacia római provincia volt, amely a mai Erdély nyugati és déli részét, a Bánság keleti területét és Olténiát foglalta magába.

Új!!: Duna és Dacia (római provincia) · Többet látni »

Dankasirály

Nincs leírás.

Új!!: Duna és Dankasirály · Többet látni »

Dél

Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.

Új!!: Duna és Dél · Többet látni »

Dévényi-kapu

Morva dunai torkolata A Dévényi-kapu (régebben) a Duna rövid áttörése a Kis-Kárpátok (Szlovákia) és a Hainburgi-rög (Ausztria) között, ahol a folyó a Morva-mezőt elhagyva a Kisalföldre ér.

Új!!: Duna és Dévényi-kapu · Többet látni »

Dévérkeszeg

A dévérkeszeg (Abramis brama) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Dévérkeszeg · Többet látni »

Dömös

Dömös község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Duna és Dömös · Többet látni »

Dobrudzsa

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.

Új!!: Duna és Dobrudzsa · Többet látni »

Donau-Auen Nemzeti Park

A Donau-Auen Nemzeti Park Ausztriában, a Duna mentén fekszik, Bécstől a szlovák határig, a Morva folyó torkolatáig terül el.

Új!!: Duna és Donau-Auen Nemzeti Park · Többet látni »

Donaueschingen

Donaueschingen városa Németországban, Baden-Württemberg nyugati részén található.

Új!!: Duna és Donaueschingen · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Duna és Dráva · Többet látni »

Duna Bizottság

Duna Bizottság: '''Piros'''-Tagországok '''Sárga'''-Megfigyelők A Duna Bizottság budapesti épülete és zászlaja A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése.

Új!!: Duna és Duna Bizottság · Többet látni »

Duna-delta

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

Új!!: Duna és Duna-delta · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (1951 előtt Pentele vagy Dunapentele, 1951–1961 között Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Dunaújváros · Többet látni »

Duna–Dráva Nemzeti Park

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.

Új!!: Duna és Duna–Dráva Nemzeti Park · Többet látni »

Duna–Fekete-tenger-csatorna

A Duna–Fekete-tenger-csatorna (románul Canalul Dunăre-Marea Neagră) egy 64 km hosszú hajózási csatorna Romániában, mely Cernavodătól Agigeáig tart.

Új!!: Duna és Duna–Fekete-tenger-csatorna · Többet látni »

Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.

Új!!: Duna és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Többet látni »

Duna–Tisza–Duna-csatorna

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna, szerbül Канал Дунав-Тиса-Дунав / Kanal Dunav-Tisa-Dunav) Szerbiában, a Dél-bácskai körzetben, a Duna és a Tisza között folyik.

Új!!: Duna és Duna–Tisza–Duna-csatorna · Többet látni »

Dunabogdány

Dunabogdány község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Duna és Dunabogdány · Többet látni »

Dunaföldvár

Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna megye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér megyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.

Új!!: Duna és Dunaföldvár · Többet látni »

Dunaharaszti

Dunaharaszti város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban.

Új!!: Duna és Dunaharaszti · Többet látni »

Dunai galóca

A dunai galóca (Hucho hucho) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Dunai galóca · Többet látni »

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Új!!: Duna és Dunakanyar · Többet látni »

Dunakeszi

Dunakeszi város Pest megyében, a Dunakeszi járás központja.

Új!!: Duna és Dunakeszi · Többet látni »

Dunavirág

A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág (Palingenia longicauda), amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteres.

Új!!: Duna és Dunavirág · Többet látni »

Eisack

Az Eisack (ladin nyelven Isarch) folyó Észak-Olaszországban, Dél-Tirol második legnagyobb folyója.

Új!!: Duna és Eisack · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak világháború, „Nagy Háború” vagy „a háború, amely véget vet minden háborúnak”) néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

Új!!: Duna és Első világháború · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Új!!: Duna és Emlősök · Többet látni »

Enns

Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, 254 km-es hosszal.

Új!!: Duna és Enns · Többet látni »

Ercsi

Ercsi város Fejér megye északkeleti szélén, a Martonvásári járásban.

Új!!: Duna és Ercsi · Többet látni »

Erdély

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Duna és Erdély · Többet látni »

Esterházy Péter

Galántai és fraknói gróf Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

Új!!: Duna és Esterházy Péter · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján.

Új!!: Duna és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi bazilika

A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházvagy esztergomi bazilika, esztergomi székesegyház az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza, mely az esztergomi Szent István téren áll.

Új!!: Duna és Esztergomi bazilika · Többet látni »

Etnikum

Etnikumokat ábrázoló színes üvegablak Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.

Új!!: Duna és Etnikum · Többet látni »

Eukarióták

Az eukarióták (Eukaryota) olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak (eu.

Új!!: Duna és Eukarióták · Többet látni »

Eurázsiai hód

Az eurázsiai vagy európai vagy közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja.

Új!!: Duna és Eurázsiai hód · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Duna és Európa · Többet látni »

Európai őz

Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.

Új!!: Duna és Európai őz · Többet látni »

Európai harcsa

Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Európai harcsa · Többet látni »

EuroVelo

Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat az Európai Kerékpáros Szövetség terve 15 hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítására.

Új!!: Duna és EuroVelo · Többet látni »

Evezőlábú rákok

Az evezőlábú rákok (Copepoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályába tartozó alosztály.

Új!!: Duna és Evezőlábú rákok · Többet látni »

Fűz

Szomorúfűz Európai szomorúfűz A fűz vagy fűzfa (Salix) a fűzfafélék (Salicaceae) család névadó nemzetsége.

Új!!: Duna és Fűz · Többet látni »

Függőcinege

Hím függőcinege közelről A függőcinege (Remiz pendulinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj.

Új!!: Duna és Függőcinege · Többet látni »

Fülcsiga

A fülcsiga (Radix auricularia korábban, Lymnaea auricularia) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a mocsári csigák (Lymnaeidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Fülcsiga · Többet látni »

Fehér fűz

A fehér fűz (Salix alba) a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó fűz (Salix) nemzetség legismertebb képviselője.

Új!!: Duna és Fehér fűz · Többet látni »

Fehér nyár

A fehér nyár (Populus alba) a fűzfafélék családjába tartozó kétlaki lombhullató fafaj.

Új!!: Duna és Fehér nyár · Többet látni »

Fekete nyár

Magasra törő magyarországi fekete nyár-változat (''Plantierensis'' Group) A fekete nyár (Populus nigra) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Fekete nyár · Többet látni »

Fekete-erdő

A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.

Új!!: Duna és Fekete-erdő · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Új!!: Duna és Fekete-tenger · Többet látni »

Fetești (Ialomița megye)

Fetești municípium Ialomița megyében, Munténiában, Romániában.

Új!!: Duna és Fetești (Ialomița megye) · Többet látni »

Finnek

Finneknek (finnül suomalaiset) nevezzük Finnország lakosságát, mind földrajzi, mind történelmi értelemben.

Új!!: Duna és Finnek · Többet látni »

Fogas (hal)

A fogassüllő vagy süllő (Sander lucioperca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Fogas (hal) · Többet látni »

Folyami kavicscsiga

A folyami kavicscsiga vagy kavicscsiga (Lithoglyphus naticoides) Délkelet- és Közép-Európa folyóiban élő vízicsigafaj.

Új!!: Duna és Folyami kavicscsiga · Többet látni »

Folyami rák

Főtt folyami rák A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike.

Új!!: Duna és Folyami rák · Többet látni »

Fugger család

A Fugger család címere Fugger Jakab Fugger Kristóf A Fugger család a középkori és kora újkori Európa meghatározó bankár-kereskedő családja.

Új!!: Duna és Fugger család · Többet látni »

Galați

Galați (magyarul: Galac) város Románia délkeleti részén, a Duna mellett, Galați megye székhelye.

Új!!: Duna és Galați · Többet látni »

Galambóc

Galambóc falu és község Szerbiában.

Új!!: Duna és Galambóc · Többet látni »

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Új!!: Duna és Garam · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: Duna és Gótok · Többet látni »

Göd

Göd város Pest megyében, a Dunakeszi járásban.

Új!!: Duna és Göd · Többet látni »

Gönyű

Gönyű község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Új!!: Duna és Gönyű · Többet látni »

Gemenc

Gemenci táj Légi fotó Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország déli részében.

Új!!: Duna és Gemenc · Többet látni »

Giliszta

Földigiliszta-félék (''Lumbricus terrestris'') A giliszta elnevezéssel általában a gyűrűsférgek törzsének azokat a szárazföldi és édesvízi fajait jelölik, amelyeknek a táplálkozását az jellemzi, hogy a talajt a testükön áteresztve szűrik ki a számukra fontos szerves tápanyagokat.

Új!!: Duna és Giliszta · Többet látni »

Giurgiulești

Giurgiulești egy város Moldáviában.

Új!!: Duna és Giurgiulești · Többet látni »

Gombos

Gombos (1899-ig Bogojeva, szerbül Богојево / Bogojevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 27 km-re délkeletre, a Duna bal partján, a horvát határ mellett.

Új!!: Duna és Gombos · Többet látni »

Gránit

A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.

Új!!: Duna és Gránit · Többet látni »

Grein

Grein, település Felső-Ausztriában, a Pergi kerületben.

Új!!: Duna és Grein · Többet látni »

Gyékény

A gyékény (Typha) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Duna és Gyékény · Többet látni »

Győr

Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum) egy megyei jogú város Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye.

Új!!: Duna és Győr · Többet látni »

Gyurgyevó

Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye fővárosa, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén.

Új!!: Duna és Gyurgyevó · Többet látni »

Hainburg an der Donau

Hainburg an der Donau kisváros Alsó-Ausztriában, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Hainburg an der Donau · Többet látni »

Hallstatti kultúra

A hallstatti kultúra egy régészeti kultúrkör, ami az elnevezését a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19.

Új!!: Duna és Hallstatti kultúra · Többet látni »

Haltetvek

A haltetvek (Branchiura) a rákok egy élősködő csoportja.

Új!!: Duna és Haltetvek · Többet látni »

Hanság

Rákosi vipera a Hanságban Tündérfátyol a Hanságban A Hanság (németül Waasen vagy Wasen) a Fertő tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.

Új!!: Duna és Hanság · Többet látni »

Harasztok

A harasztokat Pteridophyta, Polypodiophyta vagy Filicophyta néven korábban a növények egyik törzsének tekintették, de abban a felosztásban – a közéjük sorolt korpafüvek miatt – nem alkottak monofiletikus csoportot.

Új!!: Duna és Harasztok · Többet látni »

Harmadidőszak

A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier egy földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.

Új!!: Duna és Harmadidőszak · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven Román-alföld) egyike Románia fő történelmi tartományainak (Moldva mellett).

Új!!: Duna és Havasalföld · Többet látni »

Hârșova

A. von Saar 19. század elejei litográfiája Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harszovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Hârșova · Többet látni »

Hüllők

A hüllők (Reptilia) négylábú magzatburkos állatok. Négy ma élő rendjük ismeretes.

Új!!: Duna és Hüllők · Többet látni »

Holocén

A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.

Új!!: Duna és Holocén · Többet látni »

Holtág

Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.

Új!!: Duna és Holtág · Többet látni »

Hordalék

Hordaléknak nevezzük azokat az ásványi anyagokat, amelyeket a folyóvizek szállítanak.

Új!!: Duna és Hordalék · Többet látni »

Hordalékkúp

Egy jellegzetes hordalékkúp Dél-Iránban Hatalmas hordalékkúp a Death Valley területén A hordalékkúp az üledékes kőzetek egyik lehetséges formája, az üledék felgyűlésének helye és módja szerinti osztályozásban.

Új!!: Duna és Hordalékkúp · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Duna és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Duna és Horvátország · Többet látni »

Hosszú hadjárat

A hosszú hadjárat más néven balkáni hadjárat egy Hunyadi János és I. Ulászló által vezetett török elleni hadjárat volt a Balkánon 1443.

Új!!: Duna és Hosszú hadjárat · Többet látni »

Hunok

Attila halálakor (453) A hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, valószínűleg török nyelvű nomád nép volt.

Új!!: Duna és Hunok · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Duna és Hunyadi János · Többet látni »

I. e. 29

Nincs leírás.

Új!!: Duna és I. e. 29 · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Duna és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 5. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Duna és I. e. 5. évezred · Többet látni »

I. e. 6. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Duna és I. e. 6. évezred · Többet látni »

I. e. 7. század

Nincs leírás.

Új!!: Duna és I. e. 7. század · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Új!!: Duna és I. e. 8. század · Többet látni »

Iller

Az Iller (ősi nevén Ilargus) egy németországi folyó.

Új!!: Duna és Iller · Többet látni »

Ingolstadt

Ingolstadt lakossal Bajorország hatodik legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Ingolstadt · Többet látni »

Inn (folyó)

Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.

Új!!: Duna és Inn (folyó) · Többet látni »

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly egy folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Új!!: Duna és Ipoly · Többet látni »

Isaccea

Isaccea város Romániában, Dobrudzsában, Tulcea megyében.

Új!!: Duna és Isaccea · Többet látni »

Isar

Az Isar egy folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Isar · Többet látni »

Isère (folyó)

Az Isère folyó Franciaország területén, a Rhône bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Isère (folyó) · Többet látni »

Istár

Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.

Új!!: Duna és Istár · Többet látni »

Iszalag

''Clematis akoensis'' Havasi iszalag ''(Clematis alpina)'' ''Clematis apiifolia'' ''Clematis aristata'' ''Clematis armandii'' ''Clematis brachiata'' ''Clematis campaniflora'' Bolyhos iszalag ''(Clematis cirrhosa)'' ''Clematis coactilis'' ''Clematis columbiana'' ''Clematis drummondii'' Illatos iszalag ''(Clematis flammula)'' ''Clematis florida'' ''Clematis formosana'' ''Clematis gouriana'' ''Clematis grata'' ''Clematis heracleifolia'' ''Clematis hexapetala'' ''Clematis hirsutissima'' Réti iszalag ''(Clematis integrifolia)'' ''Clematis lasiantha'' ''Clematis leschenaultiana'' ''Clematis ligusticifolia'' ''Clematis macropetala'' ''Clematis marmoraria'' ''Clematis mauritiana'' ''Clematis meyeniana'' ''Clematis microphylla'' Hegyi iszalag ''(Clematis montana)'' ''Clematis morefieldii'' ''Clematis napaulensis'' ''Clematis obvallata'' Az iszalag (Clematis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Duna és Iszalag · Többet látni »

Iszapgyopár

Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Duna és Iszapgyopár · Többet látni »

Iszker

Az Iszker vagy Iszkar (bolgárul Искър) folyó Bulgária területén, mely a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Iszker · Többet látni »

Izmajil

Izmajil (ukrán betűkkel: Ізмаїл), korábbi nevén Izmail (Измаил), 1812–1856 között Tucskov (Тучков), járási jogú város Ukrajna délnyugati részén, az Odesszai területen.

Új!!: Duna és Izmajil · Többet látni »

Jancsó Miklós (filmrendező)

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Duna és Jancsó Miklós (filmrendező) · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Duna és Jókai Mór · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Duna és József Attila · Többet látni »

Johann Christian Brand

Johann Christian Brand (Bécs, 1722. november 15. – Bécs, 1795. június 12.) osztrák tájképfestő és rézkarcoló.

Új!!: Duna és Johann Christian Brand · Többet látni »

Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)

Ifjabb Johann Strauss (németül Johann Strauß Sohn) (Bécs, 1825. október 25. – Bécs, 1899. június 3.) osztrák zeneszerző, többek között a Kék Duna keringő és A denevér megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.

Új!!: Duna és Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899) · Többet látni »

Jules Verne

Jules Gabriel Verne Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

Új!!: Duna és Jules Verne · Többet látni »

Kagylók

''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Új!!: Duna és Kagylók · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (szerbül: Kaloča vagy Калоча, németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: Duna és Kalocsa · Többet látni »

Karas

A Karas (románul Caraș, szerbül Karaš vagy Караш) folyó Románia és Szerbia területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Karas · Többet látni »

Kárász (egyértelműsítő lap)

* kárászok, a pontyfélék családjába tartozó állatnem, Carassius.

Új!!: Duna és Kárász (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Kárókatonafélék

Nagy kárókatona ''(Phalacrocorax carbo)'' Vörösarcú kárókatona ''(Phalacrocorax urile)'' Kárókatona a Kikötőben - Balatonmáriafürdő A kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Duna és Kárókatonafélék · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig.

Új!!: Duna és Kárpátok · Többet látni »

Kék Duna keringő

A partitúra címlapja A Kék Duna keringő (An der Schönen blauen Donau (Op. 314)) ifj. Johann Strauss 1866-ban komponált leghíresebb műve, a történelem eddig legtartósabb sikerű tánczenéje.

Új!!: Duna és Kék Duna keringő · Többet látni »

Kétéltűek

A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.

Új!!: Duna és Kétéltűek · Többet látni »

Közönséges görény

A közönséges görény (Mustela putorius), vagy európai (erdei) görény, az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Közönséges görény · Többet látni »

Közönséges kószapocok

A közönséges kószapocok vagy régebben vízipocok (Arvicola amphibius, korábban Arvicola terrestris) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Közönséges kószapocok · Többet látni »

Közönséges nád

A közönséges nád (Phragmites australis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Közönséges nád · Többet látni »

Közönséges víziskorpió

A közönséges víziskorpió (Nepa cinerea) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a poloskák (Heteroptera) alrendjébe és a víziskorpiók (Nepidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Közönséges víziskorpió · Többet látni »

Kőris

A kőris (Fraxinus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 70 fajjal.

Új!!: Duna és Kőris · Többet látni »

Kősüllő

A kősüllő (Sander volgensis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Kősüllő · Többet látni »

Kecsege

A kecsege (Acipenser ruthenus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Kecsege · Többet látni »

Kecskebéka

250px A kecskebéka mindig vízközelben marad A kecskebéka (Rana esculenta) egy rendkívül elterjedt kétéltű, amely – mint az utóbbi évek DNS-vizsgálatai kiderítették – valójában nem önálló faj, hanem a tavi béka (Pelophylax ridibundus) és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) természetes hibridje, így fennmaradása mindkét faj jelenlétét igényli.

Új!!: Duna és Kecskebéka · Többet látni »

Kelet

Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.

Új!!: Duna és Kelet · Többet látni »

Keleti gótok

lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok vagy osztrogótok a 3.

Új!!: Duna és Keleti gótok · Többet látni »

Kelta nyelvek

A kelta nyelvek összefoglaló elnevezés az indoeurópai nyelvcsalád nyugati ágát alkotó – nem germán és nem itáliai nyelvekre, amelyek feltételezhetően egy, az itáliai alapnyelvvel közeli rokon indoeurópai nyelvjárásból (kelta ősnyelv vagy alapnyelv) váltak le.

Új!!: Duna és Kelta nyelvek · Többet látni »

Keresztes háborúk

Antiokheia ostroma 1097-ben A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11–13. században.

Új!!: Duna és Keresztes háborúk · Többet látni »

Kevevára

Kevevára (1899-ig Temeskubin, szerbül Ковин / Kovin, románul Cuvin, németül Temeschkubin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Új!!: Duna és Kevevára · Többet látni »

Kilija

Kilija (ukránul Кілія; oroszul Килия, románul Chilia (Nouă) ukrán város a Duna-delta vidékén, a román határ közelében.

Új!!: Duna és Kilija · Többet látni »

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixe).

Új!!: Duna és Kilométer · Többet látni »

Kis-Duna

A Kis-Duna Vereknyénél Híd a pozsonyi repülőtér közelében Híd a folyó felett Gútánál A csallóközi Kis-Duna (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, 135 km hosszan folyik a Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), Pozsony alatt (Vereknyénél) ágazik ki a főágból.

Új!!: Duna és Kis-Duna · Többet látni »

Kis-Kárpátok

A Kis-Kárpátok egy alacsony és mintegy 100 km hosszú hegylánc, a Kárpátok része.

Új!!: Duna és Kis-Kárpátok · Többet látni »

Kisalföld

A KisalföldMagyarország északnyugati részén található A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől”különbözteti meg.A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól.

Új!!: Duna és Kisalföld · Többet látni »

Kismaros

Kismaros község Pest megyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Kismaros · Többet látni »

Kisoroszi

Kisoroszi község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Duna és Kisoroszi · Többet látni »

Kockás sikló

A kockás sikló (Natrix tessellata) egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él, és tápláléka nagy részét is innen szerzi.

Új!!: Duna és Kockás sikló · Többet látni »

Kocsányos tölgy

A kocsányos tölgy (Quercus robur) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.

Új!!: Duna és Kocsányos tölgy · Többet látni »

Komárom (Magyarország)

Komárom, nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, a Duna folyó jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.

Új!!: Duna és Komárom (Magyarország) · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Duna és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komló (növénynemzetség)

A komló (Humulus) a kenderfélék (Cannabaceae) család egyik nemzetsége.

Új!!: Duna és Komló (növénynemzetség) · Többet látni »

Kora kréta

A kora kréta vagy kőzetrétegtani nevén alsó kréta a kréta földtörténeti időszak két korszaka közül a korábbi.

Új!!: Duna és Kora kréta · Többet látni »

Krems an der Donau

Krems an der Donau város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban.

Új!!: Duna és Krems an der Donau · Többet látni »

Kvarc

A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.

Új!!: Duna és Kvarc · Többet látni »

La Tène-kultúra

A hallstatti kultúra és a La Tène kultúra elterjedése. A fő Hallstatt terület (i. e. 800) narancssárga színű, a terjeszkedés (i. e. 500 körül) sárga színű. A La Tène kultúra (i.e. 450.) zöld színű, a végső La Tène elterjedés (i.e. 50.) világoszöld színű. A nagyobb kelta törzsek neve fekete felirattal i. e. 1 századi kelta tükör Desborough-ból La Tène–kultúra (vagy La Tène műveltség, La Tène periódus, La Tène–korszak) a közép-európai vaskornak a hallstatti korszakot követő második korszakára (az i. e. 5. századtól időszámításunk kezdetéig) jellemző anyagi kultúra.

Új!!: Duna és La Tène-kultúra · Többet látni »

Lajta-hegység

A Lajta-hegység (németül Leithagebirge) Burgenland egyik hegysége és kistája Soprontól északra; az Alpokalja legészakibb tagja.

Új!!: Duna és Lajta-hegység · Többet látni »

Laposférgek

A laposférgek (Platyhelminthes) az állatvilág egyik törzse, mely a laposféregszerű ősszájúak főtörzsében (Platyzoa) foglal helyet.

Új!!: Duna és Laposférgek · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Duna és Latin nyelv · Többet látni »

Láperdő

A láperdő nedves mélyedések, kis medencék, holtágak, oxigénszegény, tőzeges talajú termőhelyeinek társulása.

Új!!: Duna és Láperdő · Többet látni »

Lápi csalán

A lápi vagy kúszó csalán (Urtica kioviensis) a csalánfélék családjába tartozó védett, endemikus növényfaj.

Új!!: Duna és Lápi csalán · Többet látni »

Lösz

Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.

Új!!: Duna és Lösz · Többet látni »

Leányfalu

Leányfalu nagyközség Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Duna és Leányfalu · Többet látni »

Lech (folyó)

A Lech folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Lech (folyó) · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos.

Új!!: Duna és Lengyelország · Többet látni »

Limes

Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez. Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).

Új!!: Duna és Limes · Többet látni »

Linz

Linz (ejtsd) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.

Új!!: Duna és Linz · Többet látni »

Lom (Bulgária)

Lom város (Лом) Bulgáriában, a Duna jobb partján, 1 km-re a Lom folyó torkolatától.

Új!!: Duna és Lom (Bulgária) · Többet látni »

Longobárdok

A longobárd királyok vaskoronája Theodelinda királynő A longobard állam 526-ban Itália Alboin halálakor (572 A longobárdok vagy langobárdok a germán népek közé tartozó népcsoport.

Új!!: Duna és Longobárdok · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Duna és Madarak · Többet látni »

Magas-Tauern

A Magas-Tauern (németül Hohe Tauern) egy hegyvonulat a Keleti-Alpokban.

Új!!: Duna és Magas-Tauern · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Duna és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország független parlamentáris köztársaság, amely Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el.

Új!!: Duna és Magyarország · Többet látni »

Magyarország vízrajza

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. (1938-as térkép) Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.

Új!!: Duna és Magyarország vízrajza · Többet látni »

Májmohák

A májmohák (Marchantiophyta, Hepaticophyta vagy gyakran, tévesen Hepatophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.

Új!!: Duna és Májmohák · Többet látni »

Mária Valéria híd

A Mária Valéria híd (szlovákul most Márie Valérie) az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél található.

Új!!: Duna és Mária Valéria híd · Többet látni »

Márna

A márna vagy rózsás márna (Barbus barbus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Duna és Márna · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Duna és Második világháború · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Új!!: Duna és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

Mézgás éger

Csíkos égererdő a Hanságban '' Alnus glutinosa'' A mézgás éger vagy enyves éger (Alnus glutinosa) a nyírfafélék (Betulaceae) családjába és az éger (Alnus) nemzetségébe tartozó növényfaj.

Új!!: Duna és Mézgás éger · Többet látni »

Măcin

Nincs leírás.

Új!!: Duna és Măcin · Többet látni »

Melk

Az alsó-ausztriai Melk városa a Duna partján épült, az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott wachaui kultúrtáj nyugati kapuja és az azonos nevű járás központja.

Új!!: Duna és Melk · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,332 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Új!!: Duna és Miocén · Többet látni »

Mocsári teknős

Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testitudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Mocsári teknős · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya megyében, a Mohácsi járás központja.

Új!!: Duna és Mohács · Többet látni »

Mohácsi-sziget

A Mohácsi-sziget (más néven Margitta-sziget) egy egykori Duna-sziget Magyarországon, Baranya- és Bács-Kiskun megyékben.

Új!!: Duna és Mohácsi-sziget · Többet látni »

Mohák

Fali csavartfogúmoha (''Tortula muralis'') A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 149 májmoha és 511 lombosmoha).

Új!!: Duna és Mohák · Többet látni »

Moldova

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.

Új!!: Duna és Moldova · Többet látni »

Morva (folyó)

A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.

Új!!: Duna és Morva (folyó) · Többet látni »

Mosoni-Duna

A Mosoni-Duna a Duna folyó déli fattyúága.

Új!!: Duna és Mosoni-Duna · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija, gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Új!!: Duna és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »

Mura

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Új!!: Duna és Mura · Többet látni »

Naab

A Naab folyó Bajorországban, Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Naab · Többet látni »

Nagy-Morava

A Nagy-Morava (szerbül Велика Морава / Velika Morava) folyó Szerbia területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Nagy-Morava · Többet látni »

Nagymaros

Nagymaros város Pest megyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Nagymaros · Többet látni »

Nagyrévi kultúra

A nagyrévi kultúra a magyarországi kora bronzkor egyik jelentős régészeti kultúrája.

Új!!: Duna és Nagyrévi kultúra · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Duna és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 15. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Duna és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németország

Németország vagy hivatalosan nevén Németországi Szövetségi Köztársaság, egy szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Duna és Németország · Többet látni »

Neandervölgyi ember

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle.

Új!!: Duna és Neandervölgyi ember · Többet látni »

Nemzetközi Duna-túra

Fakenu A nemzetközi Duna-túra, más néven TID (Tour International Danubien) 2455 folyamkilométeren a németországi Ingolstadttól a bulgáriai Szilisztrán keresztül a Fekete Tengerig tart.

Új!!: Duna és Nemzetközi Duna-túra · Többet látni »

Nikápoly

Flandriai Krónikában Nikápoly, (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Nikápoly · Többet látni »

Nyergesújfalu

Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Duna és Nyergesújfalu · Többet látni »

Nyugat

Nyugati irány egy iránytűn('''W''' - West, azaz „nyugat”, angolul) Nyugat a négy fő égtáj egyike.

Új!!: Duna és Nyugat · Többet látni »

Nyugati gótok

Lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A nyugati gótok vagy vizigótok a 3.

Új!!: Duna és Nyugati gótok · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Duna és Olaszország · Többet látni »

Olt

Az Olt Románia egyik legfontosabb folyója.

Új!!: Duna és Olt · Többet látni »

Oltenița

Oltenița város Romániában Călărași megyében, ahol az Argeș folyó a Dunába torkollik.

Új!!: Duna és Oltenița · Többet látni »

Orjahovo

Az orjahovoi kikötő a Duna felől Orjahovo város (Оряхово) Bulgária északnyugati részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Orjahovo · Többet látni »

Orsova

A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava, németül Orschowa, szerbül Оршава vagy Ryшава, csehül Oršova) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.

Új!!: Duna és Orsova · Többet látni »

Oszam

Az Oszam (bolgárul Осъм) folyó Bulgáriа területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Oszam · Többet látni »

Oszét nyelv

Az oszét nyelv (Oszétul Ирон æвзаг, Iron ævzhag vagy Иронау, Ironau, perzsául: آسی) az iráni nyelvek közé tartozó nyelv, amelyet főképp az Oroszország és Grúzia nemzetközileg elismert határán elterülő kettéosztott Oszétiában beszélnek.

Új!!: Duna és Oszét nyelv · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt az európai erőviszonyok alakulásában.

Új!!: Duna és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák Hercegség

Az Osztrák Hercegség, a Német-római Birodalom egyik állama, a Habsburg Birodalom bölcsője, az Osztrák Birodalom elődje volt.

Új!!: Duna és Osztrák Hercegség · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország, vagy Österreich-Ungarn) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.

Új!!: Duna és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Paks

Paks város logója Paks város Tolna megyében, a Paksi járás központja.

Új!!: Duna és Paks · Többet látni »

Palánka (Szerbia)

Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Duna és Palánka (Szerbia) · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Duna és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Parti szűrésű kút

Egy parti szűrésű kút a homokos, kavicsos vízáteresztő rétegek szűrőképességét használja ki víz kitermelésére egy folyó- vagy állóvíz közelében.

Új!!: Duna és Parti szűrésű kút · Többet látni »

Passau

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.

Új!!: Duna és Passau · Többet látni »

Párizs környéki békeszerződések

William Orpen: ''A párizsi békeszerződés aláírása a Tükörgalériában, Versailles, 1919. junius 28.'' Az 1919-es Párizs környéki békeszerződések alakították ki az első világháborút lezáró kényszer-békerendet, amely jogilag rögzítette az antant győzelmét a központi hatalmak felett, és amellyel létrejött a háborút követő új világrend, amely azonban nem bizonyult tartósnak, és kevesebb, mint 20 év alatt összeomlott.

Új!!: Duna és Párizs környéki békeszerződések · Többet látni »

Párkány (település)

Párkány és Esztergom, 1664 A 2005-ben átadott sétálóutca Kétnyelvű utcanévtábla Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Új!!: Duna és Párkány (település) · Többet látni »

Pézsmapocok

A pézsmapocok vagy fakó pézsmapocok (Ondatra zibethicus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó Ondatra emlősnem egyetlen faja.

Új!!: Duna és Pézsmapocok · Többet látni »

Pócsmegyer

Pócsmegyer község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Duna és Pócsmegyer · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Buda ostromakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele A Római Birodalom határa a Duna keleti oldalán Contra-Aquincum erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai budapesti Március 15.

Új!!: Duna és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pilismarót

Pilismarót község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Duna és Pilismarót · Többet látni »

Plankton

Planktonszervezetek A plankton görög szó (πλαγκτον), a jelentése „vándorló”, „sodródó”.

Új!!: Duna és Plankton · Többet látni »

Pleisztocén

A pleisztocén a földtörténet a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora, a kainozoikum negyedidőszakába tartozik.

Új!!: Duna és Pleisztocén · Többet látni »

Pliocén

A pliocén a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,332 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Új!!: Duna és Pliocén · Többet látni »

Ponty

A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.

Új!!: Duna és Ponty · Többet látni »

Pozsony

Pozsony (hagyományos szlovák elnevezéssel Prešporok, vagy Prešporek, esetenként Wilsonovo mesto) a Szlovák Köztársaság fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.

Új!!: Duna és Pozsony · Többet látni »

Prokarióták

A prokarióták, más néven elősejtmagosok vagy sejtmag nélküli egysejtűek (Prokaryota vagy Monera) egysejtű (ritkán többsejtű), körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények.

Új!!: Duna és Prokarióták · Többet látni »

Prut

A Prut (ukránul: Прут) egy 953 km hosszú folyó, amely Ukrajnában (az Ivano-frankivszki területen, az Északkeleti-Kárpátokban, a Hoverla közelében) ered, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik, annak második legnagyobb mellékfolyója.

Új!!: Duna és Prut · Többet látni »

Rajka

Rajka község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Új!!: Duna és Rajka · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: Duna és Rajna · Többet látni »

Rajna–Majna–Duna-csatorna

A csatorna Nürnberg közelében A Rajna–Majna–Duna-csatorna a világ leghosszabb belvízi útja. Hossza 3483 km A Rajna–Majna–Duna-csatorna vagy hivatalos nevén Majna–Duna-csatorna közel 171 kilométer hosszú vízi út Bajorországban, nemzetközi jelentőségű belvízi út.

Új!!: Duna és Rajna–Majna–Duna-csatorna · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Új!!: Duna és Rába · Többet látni »

Ráckeve

Ráckeve Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján.

Új!!: Duna és Ráckeve · Többet látni »

Ráckevei-Duna

A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül.

Új!!: Duna és Ráckevei-Duna · Többet látni »

Rákok

A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.

Új!!: Duna és Rákok · Többet látni »

Récefélék

Nyári lúd ''(Anser anser)'' A Kerguelen-szigeteki nyílfarkúréce egyike a család legdélebbre előforduló fajainak A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Duna és Récefélék · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Duna és Római Birodalom · Többet látni »

Rózsás gödény

A rózsás gödény, más néven rózsás pelikán (Pelecanus onocrotalus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó nagyméretű vízimadár.

Új!!: Duna és Rózsás gödény · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul: Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban.

Új!!: Duna és Regensburg · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvekhez tartozik.

Új!!: Duna és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Duna és Románia · Többet látni »

Rotterdam

Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Rotterdam · Többet látni »

Rusze

Battenberg-palota Szent György-templom Rusze (korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík) város Bulgáriában, a Duna jobb partján, Gyurgyevó ('Giurgiu') román várossal szemközt.

Új!!: Duna és Rusze · Többet látni »

Sárvíz (folyó)

A Sárvíz Magyarország egyik legjelentősebb folyója.

Új!!: Duna és Sárvíz (folyó) · Többet látni »

Sás

Csőrös sás A sás (Carex) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége.

Új!!: Duna és Sás · Többet látni »

Selymes durbincs

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.

Új!!: Duna és Selymes durbincs · Többet látni »

Solt (település)

Az első világháborús emlékmű Solt város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járásban.

Új!!: Duna és Solt (település) · Többet látni »

Sulina

Nincs leírás.

Új!!: Duna és Sulina · Többet látni »

Sulyom

A sulyom (Trapa natans) a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vízinövény.

Új!!: Duna és Sulyom · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KI-EN-ĜIR15, „Fényúr országa”) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Új!!: Duna és Sumer · Többet látni »

Sváb-Alb

A Sváb-Alb mintegy 180 km hosszú és 30-40 km széles középhegység Németország déli részén, nagyobb részt Baden-Württemberg, kisebb részt Bajorország területén.

Új!!: Duna és Sváb-Alb · Többet látni »

Svájc

A Svájci Államszövetség (hivatalos nevén latinul: Confoederatio Helvetica, tükörfordításban Svájci Konföderáció; németül: Schweizerische Eidgenossenschaft, vagyis Svájci Esküszövetség) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Duna és Svájc · Többet látni »

Szap

Szap (szlovákul Sap, 1948 és 1990 között Palkovičovo) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Új!!: Duna és Szap · Többet látni »

Szarvas (állat)

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.

Új!!: Duna és Szarvas (állat) · Többet látni »

Száva

A Száva (horvátul és) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Száva · Többet látni »

Százhalombatta

Őskori házikó a Régészeti Park skanzenjében Prehisztorikus épület a skanzenben Százhalombatta város Pest megyében, az Érdi járásban.

Új!!: Duna és Százhalombatta · Többet látni »

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.

Új!!: Duna és Széchenyi lánchíd · Többet látni »

Szörényvár

Az ókori Drobeta romjai Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.

Új!!: Duna és Szörényvár · Többet látni »

Szürke gém

A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagyméretű gázlómadár.

Új!!: Duna és Szürke gém · Többet látni »

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Új!!: Duna és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »

Szent István tér (Esztergom)

Főszékesegyházi Kincstárban kiállítva Az esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el.

Új!!: Duna és Szent István tér (Esztergom) · Többet látni »

Szentendre

Szentendre (Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 632, 911.) város Pest megyében a Szentendrei járás székhelye.

Új!!: Duna és Szentendre · Többet látni »

Szentendrei-Duna

A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest megye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén.

Új!!: Duna és Szentendrei-Duna · Többet látni »

Szentendrei-sziget

A sziget északi csücske A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.

Új!!: Duna és Szentendrei-sziget · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Duna és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerbia Köztársaság (Szerbiában magyarul hivatalosan Szerb Köztársaság, szerbül cirill írással Република Србија, latin írással Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Duna és Szerbia · Többet látni »

Szeret

A Szeret (románul Siret) a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Szeret · Többet látni »

Szigetköz

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.

Új!!: Duna és Szigetköz · Többet látni »

Szigetközi Tájvédelmi Körzet

A Szigetköz sajátos vízrendszere, tipikus növény- és állatvilága megőrzése érdekében alapították meg 1987-ben a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet.

Új!!: Duna és Szigetközi Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Szigetmonostor

Szigetmonostor község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Duna és Szigetmonostor · Többet látni »

Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Új!!: Duna és Szigetszentmiklós · Többet látni »

Szil (növénynemzetség)

Levélzete A vörös szil termése A szil vagy szilfa (Ulmus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjében a szilfafélék (Ulmaceae) család névadó, egyúttal legnagyobb és legészakabbra hatoló nemzetsége.

Új!!: Duna és Szil (növénynemzetség) · Többet látni »

Szilisztra

Szilisztra város (Силистра / Silistra) (régi magyar neve: Durosztol) Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Dél-Dobrudzsa régióban.

Új!!: Duna és Szilisztra · Többet látni »

Szivárványos ökle

250px A szivárványos ökle (Rhodeus amarus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és az Acheilognathinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Szivárványos ökle · Többet látni »

Szkíták

Szkíta íjász ábrázolása egy görög vázán (i. e. 530–520.) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – magyar nyelvhez igazítva szittyák – nevet tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Új!!: Duna és Szkíták · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Duna és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Duna és Szlovákia · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a szerbhorvát nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól.

Új!!: Duna és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Duna és Szlovénia · Többet látni »

Szob

Szob város Pest megyében, a Szobi járás központja.

Új!!: Duna és Szob · Többet látni »

Sztephanosz Büzantiosz

Sztephanosz Büzantiosz (középgörög Στέφανος Βυζάντιος) az i. sz.

Új!!: Duna és Sztephanosz Büzantiosz · Többet látni »

Szvistov

Szvistov város (Свищов) Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Szvistov · Többet látni »

Tahitótfalu

Tahitótfalu község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Duna és Tahitótfalu · Többet látni »

Tarka géb

A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Tarka géb · Többet látni »

Tavikagyló

A tavikagyló (Anodonta cygnea) a kagylók (Bivalvia) osztályának folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Tavikagyló · Többet látni »

Törpeegér

A törpeegér (Micromys minutus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Törpeegér · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Új!!: Duna és Történelem · Többet látni »

Tündérrózsa

Tündérrózsa és egy torkos méhecske ''Nymphaea mexicana'' A tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 45 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.

Új!!: Duna és Tündérrózsa · Többet látni »

Temes (folyó)

A Temes (vagy Tamiš) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.

Új!!: Duna és Temes (folyó) · Többet látni »

Tengelyhatalmak

A második világháború résztvevői: a szövetséges hatalmak zölddel (világoszölddel azok, akik a Pearl Harbour elleni támadás után csatlakoztak), a tengelyhatalmak kékkel (megszállt vagy bekebelezett területeikkel együtt), a semleges országok szürkével japán propagandaplakát a tengelyhatalmakról A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést használták a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére.

Új!!: Duna és Tengelyhatalmak · Többet látni »

Termésarany

A termésarany a terméselemek ásványosztályban a fémek alosztályon belül az I.A.a jelű réz-, ezüst-, aranycsoport tagja.

Új!!: Duna és Termésarany · Többet látni »

Timok

A Timok folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Timok · Többet látni »

Tisza

A Tisza (szlovákul és) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Duna és Tisza · Többet látni »

Tiszavirág

A tiszavirág (Palingenia longicauda) nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályába, az ősszárnyúak (Palaeoptera) alosztályágába, a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe, annak tiszavirágok (Palingengidae) családjába tartozik.

Új!!: Duna és Tiszavirág · Többet látni »

Torkolat

A torkolat (vagy folyótorkolat) az a hely, ahol egy folyó egy tóba, tengerbe ömlik.

Új!!: Duna és Torkolat · Többet látni »

Traun (folyó)

A Traun a Duna 153 km hosszú jobb oldali mellékfolyója Stájerországban és Felső-Ausztriában.

Új!!: Duna és Traun (folyó) · Többet látni »

Trákia

Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.

Új!!: Duna és Trákia · Többet látni »

Tulcsa

Tulcsa (románul Tulcea, bolgárul, oroszul, és ukránul: Тулча, Tulcha; törökül: Tulça) város Dobrudzsában, Romániában, az azonos nevű megye székhelye, a Duna-delta kapujának is nevezik.

Új!!: Duna és Tulcsa · Többet látni »

Tulln an der Donau

Tulln an der Donau az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány Tullni járásának központja.

Új!!: Duna és Tulln an der Donau · Többet látni »

Turnu Măgurele

Sétány Turnu Măgureleben Turnu Măgurele város Romániában, Teleorman megyében.

Új!!: Duna és Turnu Măgurele · Többet látni »

Turzás

A Hel-félsziget (Lengyelország) az egyik leglátványosabb turzás. A turzás az épülő sekély tengerparti területek sajátos homokformája.

Új!!: Duna és Turzás · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Duna és Ukrajna · Többet látni »

Ukrán nyelv

Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.

Új!!: Duna és Ukrán nyelv · Többet látni »

Ulm

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Új!!: Duna és Ulm · Többet látni »

Vaddisznó

250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Vaddisznó · Többet látni »

Vaskapu-szoros

A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.

Új!!: Duna és Vaskapu-szoros · Többet látni »

Vaskor

A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.

Új!!: Duna és Vaskor · Többet látni »

Vác

Vác város Pest megyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Duna és Vác · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág (szlovákul Váh, németül Waag) Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Vág (folyó) · Többet látni »

Vándorkagyló

A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a vándorkagylók (Dreissenidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Vándorkagyló · Többet látni »

Várna (Bulgária)

Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Várna (Bulgária) · Többet látni »

Vízerőmű

Vízerőmű vázlataA: víztározó B: gépház C: vízturbina D: generátor E: vízbevezetés F: frissvíz-csatorna G: villamos távvezeték H: folyó A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja.

Új!!: Duna és Vízerőmű · Többet látni »

Vízgyűjtő terület

Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe.

Új!!: Duna és Vízgyűjtő terület · Többet látni »

Vízi rucaöröm

A vízi rucaöröm (Salvinia natans) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának a rucaörömpáfrányok (Salviniales) rendjébe, ezen belül a Salviniaceae családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Vízi rucaöröm · Többet látni »

Vízicickány (egyértelműsítő lap)

* Közönséges vízicickány.

Új!!: Duna és Vízicickány (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Vízisikló

A vízisikló legjellegzetesebb ismertetőjegye a két félhold alakú, többnyire sárga folt a tarkóján Zöld alapszínű vízisikló Melanisztikus példány A vízisikló (Natrix natrix) egy közismert és elterjedt eurázsiai, nevével ellentétben nem szorosan a vízhez kötődő kígyófaj.

Új!!: Duna és Vízisikló · Többet látni »

Víziváros (Esztergom)

Az Érseki Víziváros (latinul Civitas archiepiscopalis, egykor telepített lakosai után Németváros) 1895 óta Esztergom városrésze.

Új!!: Duna és Víziváros (Esztergom) · Többet látni »

Vörös gém

Behúzott nyakkal repül A vörös gém (Ardea purpurea) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagyméretű gázlómadár.

Új!!: Duna és Vörös gém · Többet látni »

Vörös róka

Vörös róka téli bundájában Kanadai vörös róka prédával A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja.

Új!!: Duna és Vörös róka · Többet látni »

Verőce (Magyarország)

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Verőce (Magyarország) · Többet látni »

Vidin

Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Vidin · Többet látni »

Vidraformák

A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.

Új!!: Duna és Vidraformák · Többet látni »

Visegrád

Visegrád a 16. században Hoefnagel szerint Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) város a Közép-Dunántúl régióban, Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Új!!: Duna és Visegrád · Többet látni »

Viza

A viza (Huso huso) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Viza · Többet látni »

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Új!!: Duna és Volga · Többet látni »

Vukovár

Vukovár vagy Valkóvár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Új!!: Duna és Vukovár · Többet látni »

Wachau

A Wachau vagy wachaui kultúrtáj Ausztria 2000 óta világörökségi védelmet élvező 30 kilométer hosszú völgyszorosa a Duna mentén, Melk és Krems an der Donau városok között, Alsó-Ausztriában.

Új!!: Duna és Wachau · Többet látni »

Zátony

A zátony a folyómeder, tó- vagy tengerfenék olyan része, melyet a hordalék feltöltött.

Új!!: Duna és Zátony · Többet látni »

Zöldmoszatok

Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.

Új!!: Duna és Zöldmoszatok · Többet látni »

Zebegény

Zebegény község Pest megyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Zebegény · Többet látni »

Zimnicea

Zimnicea város Romániában, Teleorman megyében, a Duna bal partján, szemben a bulgáriai Szvistov várossal.

Új!!: Duna és Zimnicea · Többet látni »

Zimony

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.

Új!!: Duna és Zimony · Többet látni »

Zsil

A Zsil (románul Jiu, latin nevén Rabon) Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.

Új!!: Duna és Zsil · Többet látni »

10

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 10 · Többet látni »

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Új!!: Duna és 1000 · Többet látni »

106

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 106 · Többet látni »

1096

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1096 · Többet látni »

1099

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1099 · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Duna és 11. század · Többet látni »

1147

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1147 · Többet látni »

1149

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1149 · Többet látni »

1189

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1189 · Többet látni »

1192

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1192 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Duna és 13. század · Többet látni »

1335

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1335 · Többet látni »

1396

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1396 · Többet látni »

1451

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1451 · Többet látni »

1456

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1456 · Többet látni »

1501

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1501 · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1521 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1526 · Többet látni »

1529

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1529 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Duna és 16. század · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Duna és 17. század · Többet látni »

1760

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1760 · Többet látni »

1775-ös pesti árvíz

Az 1775-ös pesti árvíz február 15-én pusztított Pesten, Budán és Vácott, melynek során összesen 611 lakóház ment tönkre.

Új!!: Duna és 1775-ös pesti árvíz · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Duna és 18. század · Többet látni »

1820

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1820 · Többet látni »

1829

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1829 · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1830 · Többet látni »

1831

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1831 · Többet látni »

1838

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.

Új!!: Duna és 1838 · Többet látni »

1838-as esztergomi árvíz

Az 1838-as árvíz Esztergom történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, a királyi város épületeinek hetven százaléka összedőlt.

Új!!: Duna és 1838-as esztergomi árvíz · Többet látni »

1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.

Új!!: Duna és 1838-as pesti árvíz · Többet látni »

1870-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1870-es évek · Többet látni »

1878

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1878 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Duna és 19. század · Többet látni »

1913

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1913 · Többet látni »

1923

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1923 · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1948 · Többet látni »

1959

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1959 · Többet látni »

1970-es évek

Az 1970-es években folytatódott a világűr kutatása emberekkel és személyzet nélküli bolygókutató szondákkal.

Új!!: Duna és 1970-es évek · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1972 · Többet látni »

1987

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1987 · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1992 · Többet látni »

1998

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1998 · Többet látni »

1999

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1999 · Többet látni »

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek A 20.

Új!!: Duna és 20. század · Többet látni »

2002

* az ökoturizmus nemzetközi éve.

Új!!: Duna és 2002 · Többet látni »

2002-es közép-európai áradások

A 2002-es közép-európai áradások augusztusban következtek be Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Románia területén.

Új!!: Duna és 2002-es közép-európai áradások · Többet látni »

2013-as közép-európai áradások

A 72 órás esőzés által érintett terület 2013. május 31. és június 2. között Közép-Európában A 2013-as közép-európai áradások május végén-június elején következtek be Svájc, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország területén.

Új!!: Duna és 2013-as közép-európai áradások · Többet látni »

271

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 271 · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Duna és 9. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Danube River, Danuvius, Ister.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »