Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Duna

Index Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

453 kapcsolatok: A Duna hídjai, A dunai hajós, Aachtopf, Ada Kaleh, Adriai-tenger, Albánia, Alpok, Altmühl, Apatin, Aquincum, Arany (kémiai elem), Aranysakál, Argeș, Aschach an der Donau, Újmoldova, Újvidék, Augustus római császár, Aurignaci kultúra, Ausztria, Avarok, Az arany ember (regény), Árvaszúnyogok, Ürülék, Érd, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Északi-tenger, Baden-Württemberg, Bagolykeszeg, Baja, Bajorország, Bakcsó, Batla, Bécs, Bíbic, Bölömbika, Bős–nagymarosi vízlépcső, Belgrád, Bezdán, Bizánci Birodalom, Bolgár nyelv, Bolgárok, Borceai-Duna-ág, Bosznia-Hercegovina, Brăila, Breg, Bronzkor, Buda (történelmi település), Budafok, Budakalász, Budapest, ..., Budapest XXI. kerülete, Bulgária, Calafat, Călărași, Cernavodă, Cianobaktériumok, Claudio Magris, Corabia, Csalánozó, Csallóköz, Csapósügér, Csehország, Csehszlovákia, Csepel-sziget, Csuka, Dacia (római provincia), Dankasirály, Dél, Dévényi-kapu, Dévérkeszeg, Dömös, Deltatorkolat, Dobrudzsa, Donau-Auen Nemzeti Park, Donaueschingen, Dráva, Duna Bizottság, Duna-delta, Dunaújváros, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Fekete-tenger-csatorna, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunabogdány, Dunaföldvár, Dunaharaszti, Dunai galóca, Dunakanyar, Dunakeszi, Dunavirág, Eisack, Első keresztes háború, Első világháború, Emlősök, Enns (folyó), Enyves éger, Ercsi, Erdély, Esterházy Péter, Esztergom, Esztergomi bazilika, Etnikum, Eukarióták, Eurázsiai hód, Európa, Európa kék szalagja, a Duna, Európai őz, Európai Unió, EuroVelo, Evezőlábú rákok, Fűzfa, Függőcinege, Fülcsiga, Fehér fűz, Fehér nyár, Fekete nyár, Fekete-erdő, Fekete-tenger, Fetești (Ialomița megye), Fogas (hal), Folyami rák, Fugger-család, Galac, Galați, Garam, Gótok, Göd, Gönyű, Görény, Gellért-hegy, Gemenc, Giliszta, Giurgiulești, Gombos, Gránit, Grein, Gyékény, Győr, Gyenes Károly, Gyurgyevó, Hainburg an der Donau, Hallstatti kultúra, Hanság, Harasztok, Harmadidőszak, Havasalföld, Hârșova, Hüllők, Holocén, Holtág, Hordalék, Hordalékkúp, Horvát nyelv, Horvátország, Hosszú hadjárat, Hunok, Hunyadi János, I. e. 29, I. e. 4. század, I. e. 5. évezred, I. e. 6. évezred, I. e. 7. század, I. e. 8. század, Iller, Ingolstadt, Inn (folyó), Ipoly, Isaccea, Isar, Isère (folyó), Iszalag, Iszapgyopár, Iszker, Izmajil, Jancsó Miklós (filmrendező), Jókai Mór, József Attila, Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899), Jules Verne, Kalocsa, Karas, Kavicscsiga, Kárpátok, Kék Duna keringő, Kétéltűek, Közönséges kószapocok, Közönséges nád, Kőris, Kősüllő, Kecsege, Kecskebéka, Kelet, Keleti gótok, Kelta nyelvek, Kevevára, Kilija, Kilométer, Kis-Duna, Kis-Kárpátok, Kisalföld, Kismaros, Kisoroszi, Kockás sikló, Kocsányos tölgy, Komárom (Magyarország), Komárom (Szlovákia), Komló (növény), Kora kréta, Kormorán (madár), Krems an der Donau, Kvarc, La Tène-kultúra, Lajta-hegység, Laposféreg, Latin nyelv, Láperdő, Lápi csalán, Lösz, Leányfalu, Lech (folyó), Lengyelország, Leső harcsa, Limes, Linz, Lom (Bulgária), Longobárdok, Madarak, Magas-Tauern, Magyarok, Magyarország, Magyarország vízrajza, Májmohák, Második világháború, Mészkő (kőzet), Măcin, Melk, Miocén, Mocsári teknős, Mohács, Mohácsi-sziget, Mohák, Moldova, Morva (folyó), Mosoni-Duna, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Mura (Dráva), Naab, Nagy-Morava, Nagybánya, Nagymaros, Nagyrévi kultúra, Nándorfehérvár, Nátrium-cianid, Német nyelv, Német-római Császárság, Németország, Neandervölgyi ember, Nemzetközi Duna-túra, Nikápoly, Nyergesújfalu, Nyugat, Nyugati gótok, Olaszország, Olt, Oltenița, Orjahovo, Oroszország, Orsova, Oszam, Oszét nyelv, Oszmán Birodalom, Osztrák Hercegség, Osztrák–Magyar Monarchia, Paks, Palánka (Szerbia), Pannonia (provincia), Parti szűrésű kút, Passau, Párizs környéki békeszerződések, Párkány (település), Pézsmapocok, Pócsmegyer, Pest (történelmi település), Pilismarót, Plankton, Pleisztocén, Pliocén, Ponty, Pontytetű, Pozsony, Prokarióták, Prut, Rajka, Rajna, Rajna–Majna–Duna-csatorna, Rajzos csiga, Rába, Ráckeve, Ráckevei-Duna, Rákok, Récefélék, Római Birodalom, Rózsás gödény, Rózsás márna, Regensburg, Román nyelv, Románia, Rotterdam, Rucaöröm, Rusze, Sás, Selymes durbincs, Sió, Solt (település), Sulina, Sulyom, Sváb-Alb, Svájc, Szap, Szarvas (állat), Száva, Százhalombatta, Széchenyi lánchíd, Széles kárász, Szörényvár, Szürke gém, Szendrő (Szerbia), Szennyvíz, Szent István tér (Esztergom), Szentendre, Szentendrei-Duna, Szentendrei-sziget, Szerb nyelv, Szerbia, Szeret (Duna), Szigetköz, Szigetközi Tájvédelmi Körzet, Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Szil (növénynemzetség), Szilisztra, Szivárványos ökle, Szkíták, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovén nyelv, Szlovénia, Szob, Sztephanosz Büzantiosz, Szvistov, Tahitótfalu, Tarka géb, Tavikagyló, Törpeegér, Történelem, Tündérrózsa, Temes (folyó), Tengelyhatalmak, Termésarany, Timok, Tisza, Tiszai cianidszennyezés, Tiszavirág, Traun (folyó), Trákok, Tulcsa, Tulln an der Donau, Turnu Măgurele, Turzás, Ukrajna, Ukrán nyelv, Ulm, Vaddisznó, Vadszőlő, Vaskapu-szoros, Vaskor, Vác, Vág (folyó), Vándorkagyló, Várna (Bulgária), Vízerőmű, Vízgyűjtő terület, Vízicickány, Vízisikló, Víziskorpió, Víziváros (Esztergom), Vörös gém, Vörös róka, Verőce (Magyarország), Vidin, Vidraformák, Vindobona, Visegrád, Viza (hal), Volga, Vukovár, Wachau (tájegység), Ybbs an der Donau, Zátony, Zöldmoszatok, Zebegény, Zimnicea, Zimony, Zsil, 10, 1000, 106, 1096, 1099, 11. század, 1147, 1149, 1189, 1192, 13. század, 1335, 1396, 1451, 1456, 1501, 1521, 1526, 1529, 16. század, 17. század, 1775-ös pesti árvíz, 18. század, 1820, 1829, 1830, 1831, 1838, 1838-as esztergomi árvíz, 1838-as pesti árvíz, 1870-es évek, 1878, 19. század, 1913, 1923, 1948, 1959, 1970-es évek, 1972, 1987, 1992, 1998, 1999, 20. század, 2002, 2002-es közép-európai áradások, 2013-as közép-európai áradások, 271, 9. század. Bővíteni index (403 több) »

A Duna hídjai

A Duna hídjai – A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig a Yuki Stúdió gondozásában megjelent, képekkel illusztrált könyv.

Új!!: Duna és A Duna hídjai · Többet látni »

A dunai hajós

A regény címlapja A dunai hajós Jules Verne 1908-ban posztumusz megjelent regénye.

Új!!: Duna és A dunai hajós · Többet látni »

Aachtopf

Aachtopf Az Aachtopf (vagy Aach-forrás) Németország legbővizűbb karsztforrása, amely többek között arról is híres, hogy az alig 30 km-t futó Felső-Dunát teljes egészében képes elnyelni - száraz időszakban - Immendingen, Möhringen és Friedingen helységeknél található víznyelőin keresztül.

Új!!: Duna és Aachtopf · Többet látni »

Ada Kaleh

Ada Kaleh vagy Ada-Kalé törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel, valamint csempészéssel foglalkoztak.

Új!!: Duna és Ada Kaleh · Többet látni »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: Duna és Adriai-tenger · Többet látni »

Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.

Új!!: Duna és Albánia · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Új!!: Duna és Alpok · Többet látni »

Altmühl

Az Altmühl folyó Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Altmühl · Többet látni »

Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Új!!: Duna és Apatin · Többet látni »

Aquincum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquincum (történelmi település).

Új!!: Duna és Aquincum · Többet látni »

Arany (kémiai elem)

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.

Új!!: Duna és Arany (kémiai elem) · Többet látni »

Aranysakál

Az aranysakál (Canis aureus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Aranysakál · Többet látni »

Argeș

Az Argeș, régi magyar nevén Argyas folyó Románia déli részén.

Új!!: Duna és Argeș · Többet látni »

Aschach an der Donau

Alkoven település Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban, az Eferdingi járásban.

Új!!: Duna és Aschach an der Donau · Többet látni »

Újmoldova

Újmoldova (korábban) város Romániában, Krassó-Szörény megyében, a Duna bal partján.

Új!!: Duna és Újmoldova · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: Duna és Újvidék · Többet látni »

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Új!!: Duna és Augustus római császár · Többet látni »

Aurignaci kultúra

Az aurignaci típusú kultúrák elterjedése az ismert lelőhelyek alapján Aurignaci típusú eszköz Aurignaci véset (valószínűleg női vénuszdomb ábrázolása) a franciaországi Savignac-de-Miremont közeléből Jellegzetes aurignaci rajzok és kisplasztikák Az aurignaci kultúra Európa és Délnyugat-Ázsia régészeti kultúrája.

Új!!: Duna és Aurignaci kultúra · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Duna és Ausztria · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Új!!: Duna és Avarok · Többet látni »

Az arany ember (regény)

Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól.

Új!!: Duna és Az arany ember (regény) · Többet látni »

Árvaszúnyogok

Az árvaszúnyogok (Chironomidae) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Duna és Árvaszúnyogok · Többet látni »

Ürülék

Lóürülék Az ürülék, széklet vagy latinosan fécesz (faeces) az állati vagy emberi emésztés végbélnyíláson keresztül távozó végterméke.

Új!!: Duna és Ürülék · Többet látni »

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Új!!: Duna és Érd · Többet látni »

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Új!!: Duna és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »

Északi-tenger

Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.

Új!!: Duna és Északi-tenger · Többet látni »

Baden-Württemberg

Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.

Új!!: Duna és Baden-Württemberg · Többet látni »

Bagolykeszeg

A bagolykeszeg (Abramis sapa) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Bagolykeszeg · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Duna és Baja · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Új!!: Duna és Bajorország · Többet látni »

Bakcsó

A bakcsó (Nycticorax nycticorax) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Bakcsó · Többet látni »

Batla

indiai ludak ''(Anser indicus)'' A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Batla · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Duna és Bécs · Többet látni »

Bíbic

A bíbic könnyen felismerhető széles szárnyairól és csapongó röptéről Fiatal példány A bíbic (Vanellus vanellus), régi népi nevein bébic, libuc, kibic, klíbicz a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Bíbic · Többet látni »

Bölömbika

Egy állatkerti példány jellegzetes gubbasztó testtartásban (Poznań) A bölömbika (Botaurus stellaris) a madarak (Aves) osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.

Új!!: Duna és Bölömbika · Többet látni »

Bős–nagymarosi vízlépcső

A bősi erőmű látképe a felvízcsatornáról A bős–nagymarosi vízlépcső (BNV) – hivatalosan Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény.

Új!!: Duna és Bős–nagymarosi vízlépcső · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Belgrád · Többet látni »

Bezdán

Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.

Új!!: Duna és Bezdán · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Duna és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bolgár nyelv

A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Új!!: Duna és Bolgár nyelv · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Duna és Bolgárok · Többet látni »

Borceai-Duna-ág

A Borceai-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága a folyó alsó szakaszán, Romániában, Călărași megye és Ialomița megye közigazgatási területén.

Új!!: Duna és Borceai-Duna-ág · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Duna és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Brăila

Szent Arkangyalok-templom Magyar református templom (emléktábla) Szökőkút a Függetlenség terén Brăila (magyarul Brajla, régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye.

Új!!: Duna és Brăila · Többet látni »

Breg

#ÁTIRÁNYÍTÁS Breg (egyértelműsítő lap).

Új!!: Duna és Breg · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Új!!: Duna és Bronzkor · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Duna és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Duna és Budafok · Többet látni »

Budakalász

Luppa-sziget Bauhaus nyaraló Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Budakalász · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Duna és Budapest · Többet látni »

Budapest XXI. kerülete

Budapest XXI.

Új!!: Duna és Budapest XXI. kerülete · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Duna és Bulgária · Többet látni »

Calafat

Calafat város Romániában, Dolj megyében.

Új!!: Duna és Calafat · Többet látni »

Călărași

A városháza Călărași délkelet-romániai város a Borceai-Duna-ág partján, Călărași megye székhelye.

Új!!: Duna és Călărași · Többet látni »

Cernavodă

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csernavoda.

Új!!: Duna és Cernavodă · Többet látni »

Cianobaktériumok

A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.

Új!!: Duna és Cianobaktériumok · Többet látni »

Claudio Magris

Claudio Magris (Trieszt, 1939. április 10. –) olasz író, publicista, germanista, egyetemi tanár.

Új!!: Duna és Claudio Magris · Többet látni »

Corabia

Corabia kis kikötőváros Romániában, Olt megyében, a Duna bal partján.

Új!!: Duna és Corabia · Többet látni »

Csalánozó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csalánozók.

Új!!: Duna és Csalánozó · Többet látni »

Csallóköz

A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Új!!: Duna és Csallóköz · Többet látni »

Csapósügér

Csontváza A csapósügér (Perca fluviatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Csapósügér · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Duna és Csehország · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Új!!: Duna és Csehszlovákia · Többet látni »

Csepel-sziget

A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.

Új!!: Duna és Csepel-sziget · Többet látni »

Csuka

A csuka (Esox lucius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Csuka · Többet látni »

Dacia (római provincia)

date.

Új!!: Duna és Dacia (római provincia) · Többet látni »

Dankasirály

A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus vagy Larus ridibundus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Dankasirály · Többet látni »

Dél

Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.

Új!!: Duna és Dél · Többet látni »

Dévényi-kapu

Morva dunai torkolata A Dévényi-kapu (régebben) a Duna rövid áttörése a Kis-Kárpátok (Szlovákia) és a Hainburgi-rög (Ausztria) között, ahol a folyó a Morva-mezőt elhagyva a Kisalföldre ér.

Új!!: Duna és Dévényi-kapu · Többet látni »

Dévérkeszeg

A dévérkeszeg (Abramis brama) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Dévérkeszeg · Többet látni »

Dömös

Dömös község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Duna és Dömös · Többet látni »

Deltatorkolat

#ÁTIRÁNYÍTÁS Torkolat#Deltatorkolat.

Új!!: Duna és Deltatorkolat · Többet látni »

Dobrudzsa

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.

Új!!: Duna és Dobrudzsa · Többet látni »

Donau-Auen Nemzeti Park

A Donau-Auen Nemzeti Park Ausztriában, a Duna mentén fekszik, Bécstől a szlovák határig, a Morva folyó torkolatáig terül el.

Új!!: Duna és Donau-Auen Nemzeti Park · Többet látni »

Donaueschingen

Donaueschingen városa Németországban, Baden-Württemberg nyugati részén található.

Új!!: Duna és Donaueschingen · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Duna és Dráva · Többet látni »

Duna Bizottság

A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése.

Új!!: Duna és Duna Bizottság · Többet látni »

Duna-delta

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

Új!!: Duna és Duna-delta · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Dunaújváros · Többet látni »

Duna–Dráva Nemzeti Park

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.

Új!!: Duna és Duna–Dráva Nemzeti Park · Többet látni »

Duna–Fekete-tenger-csatorna

A Duna–Fekete-tenger-csatorna (románul Canalul Dunăre-Marea Neagră) egy 64 km hosszú hajózási csatorna Romániában, mely Cernavodătól Agigeáig és Năvodariig tart.

Új!!: Duna és Duna–Fekete-tenger-csatorna · Többet látni »

Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.

Új!!: Duna és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Többet látni »

Duna–Tisza–Duna-csatorna

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.

Új!!: Duna és Duna–Tisza–Duna-csatorna · Többet látni »

Dunabogdány

Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.

Új!!: Duna és Dunabogdány · Többet látni »

Dunaföldvár

Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.

Új!!: Duna és Dunaföldvár · Többet látni »

Dunaharaszti

Dunaharaszti város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Dunaharaszti · Többet látni »

Dunai galóca

A dunai galóca (Hucho hucho) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Dunai galóca · Többet látni »

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Új!!: Duna és Dunakanyar · Többet látni »

Dunakeszi

Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye.

Új!!: Duna és Dunakeszi · Többet látni »

Dunavirág

A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág (Palingenia longicauda), amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteres.

Új!!: Duna és Dunavirág · Többet látni »

Eisack

Az Eisack (ladin nyelven Isarch) folyó Észak-Olaszországban, Dél-Tirol második legnagyobb folyója.

Új!!: Duna és Eisack · Többet látni »

Első keresztes háború

#ÁTIRÁNYÍTÁS Első keresztes hadjárat.

Új!!: Duna és Első keresztes háború · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Duna és Első világháború · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Új!!: Duna és Emlősök · Többet látni »

Enns (folyó)

Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, 254 km-es hosszal.

Új!!: Duna és Enns (folyó) · Többet látni »

Enyves éger

#ÁTIRÁNYÍTÁS mézgás éger.

Új!!: Duna és Enyves éger · Többet látni »

Ercsi

Ercsi város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.

Új!!: Duna és Ercsi · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Duna és Erdély · Többet látni »

Esterházy Péter

Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

Új!!: Duna és Esterházy Péter · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Duna és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Új!!: Duna és Esztergomi bazilika · Többet látni »

Etnikum

viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.

Új!!: Duna és Etnikum · Többet látni »

Eukarióták

Az eukarióták (Eukaryota) olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak (eu.

Új!!: Duna és Eukarióták · Többet látni »

Eurázsiai hód

Az eurázsiai vagy európai vagy közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja.

Új!!: Duna és Eurázsiai hód · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Duna és Európa · Többet látni »

Európa kék szalagja, a Duna

Az Európa kék szalagja, a Duna egy színes, 28 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami egy evezős túra keretében mutatja be a Dunát és a folyó partján lévő nevezetességeket, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.

Új!!: Duna és Európa kék szalagja, a Duna · Többet látni »

Európai őz

Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.

Új!!: Duna és Európai őz · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Duna és Európai Unió · Többet látni »

EuroVelo

Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút-hálózat az Európai Kerékpáros Szövetség terve 16 hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítására.

Új!!: Duna és EuroVelo · Többet látni »

Evezőlábú rákok

Az evezőlábú rákok (Copepoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályába tartozó alosztály.

Új!!: Duna és Evezőlábú rákok · Többet látni »

Fűzfa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fűz.

Új!!: Duna és Fűzfa · Többet látni »

Függőcinege

Hím függőcinege közelről A függőcinege (Remiz pendulinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj.

Új!!: Duna és Függőcinege · Többet látni »

Fülcsiga

A fülcsiga (Radix auricularia korábban, Lymnaea auricularia) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a mocsári csigák (Lymnaeidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Fülcsiga · Többet látni »

Fehér fűz

A fehér fűz (Salix alba) a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó fűz (Salix) nemzetség legismertebb képviselője.

Új!!: Duna és Fehér fűz · Többet látni »

Fehér nyár

A fehér nyár (Populus alba) a fűzfafélék családjába tartozó kétlaki lombhullató fafaj.

Új!!: Duna és Fehér nyár · Többet látni »

Fekete nyár

A fekete nyár (Populus nigra) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Fekete nyár · Többet látni »

Fekete-erdő

A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.

Új!!: Duna és Fekete-erdő · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Új!!: Duna és Fekete-tenger · Többet látni »

Fetești (Ialomița megye)

Fetești municípium Ialomița megyében, Munténiában, Romániában.

Új!!: Duna és Fetești (Ialomița megye) · Többet látni »

Fogas (hal)

A fogassüllő vagy süllő (Sander lucioperca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Fogas (hal) · Többet látni »

Folyami rák

Főtt folyami rák A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike.

Új!!: Duna és Folyami rák · Többet látni »

Fugger-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fugger család.

Új!!: Duna és Fugger-család · Többet látni »

Galac

#ÁTIRÁNYÍTÁS Galați.

Új!!: Duna és Galac · Többet látni »

Galați

Galați (magyarul: Galac,, törökül: Kalas, bolgárul: Gałacz) város Románia délkeleti részén, a Duna mellett, a Moldva régióban, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával közös déli hármashatár közelében, Galați megye székhelye.

Új!!: Duna és Galați · Többet látni »

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Új!!: Duna és Garam · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: Duna és Gótok · Többet látni »

Göd

Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Göd · Többet látni »

Gönyű

Gönyű község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Új!!: Duna és Gönyű · Többet látni »

Görény

#ÁTIRÁNYÍTÁS Közönséges görény.

Új!!: Duna és Görény · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Új!!: Duna és Gellért-hegy · Többet látni »

Gemenc

Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.

Új!!: Duna és Gemenc · Többet látni »

Giliszta

Földigiliszta-félék ''(Lumbricus terrestris)'' A giliszta elnevezéssel általában a gyűrűsférgek törzsének azokat a szárazföldi és édesvízi fajait jelölik, amelyeknek a táplálkozását az jellemzi, hogy a talajt a testükön áteresztve szűrik ki a számukra fontos szerves tápanyagokat.

Új!!: Duna és Giliszta · Többet látni »

Giurgiulești

Giurgiulești város Moldovában.

Új!!: Duna és Giurgiulești · Többet látni »

Gombos

Gombos (1899-ig Bogoja, szerbül Богојево / Bogojevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 27 km-re délkeletre, a Duna bal partján, a horvát határ mellett.

Új!!: Duna és Gombos · Többet látni »

Gránit

A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.

Új!!: Duna és Gránit · Többet látni »

Grein

Grein, település Felső-Ausztriában, a Pergi kerületben.

Új!!: Duna és Grein · Többet látni »

Gyékény

A gyékény (Typha) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Duna és Gyékény · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Duna és Győr · Többet látni »

Gyenes Károly

Gyenes Károly (Kiskunfélegyháza, 1947. augusztus 16.) magyar természetjáró, televíziós szerkesztő, riporter.

Új!!: Duna és Gyenes Károly · Többet látni »

Gyurgyevó

Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén.

Új!!: Duna és Gyurgyevó · Többet látni »

Hainburg an der Donau

Hainburg an der Donau (szlovákul Hájhrad) osztrák város Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában.

Új!!: Duna és Hainburg an der Donau · Többet látni »

Hallstatti kultúra

A hallstatti kultúra nevét a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19.

Új!!: Duna és Hallstatti kultúra · Többet látni »

Hanság

Rákosi vipera a Hanságban Tündérfátyol a Hanságban A Hanság (németül Waasen vagy Wasen) a Fertő tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.

Új!!: Duna és Hanság · Többet látni »

Harasztok

A harasztokat Pteridophyta, Polypodiophyta vagy Filicophyta néven korábban a növények egyik törzsének tekintették, de abban a felosztásban – a közéjük sorolt korpafüvek miatt – nem alkottak monofiletikus csoportot.

Új!!: Duna és Harasztok · Többet látni »

Harmadidőszak

A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.

Új!!: Duna és Harmadidőszak · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Duna és Havasalföld · Többet látni »

Hârșova

A. von Saar 19. század elejei litográfiája Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harszovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Hârșova · Többet látni »

Hüllők

A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.

Új!!: Duna és Hüllők · Többet látni »

Holocén

A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.

Új!!: Duna és Holocén · Többet látni »

Holtág

Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.

Új!!: Duna és Holtág · Többet látni »

Hordalék

A hordalék a víz (folyóvíz, állóvizek áramlásai vagy a hullámverés) által mozgatott, szállított szilárd, szemcsés-darabos anyag.

Új!!: Duna és Hordalék · Többet látni »

Hordalékkúp

Egy jellegzetes hordalékkúp Dél-Iránban Hatalmas hordalékkúp a Death Valley területén A hordalékkúp az üledékes kőzetek egyik lehetséges formája, az üledék felgyűlésének helye és módja szerinti osztályozásban.

Új!!: Duna és Hordalékkúp · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Duna és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Duna és Horvátország · Többet látni »

Hosszú hadjárat

A hosszú hadjárat más néven balkáni hadjárat egy Hunyadi János, I. Ulászló és burgundi Fülöp herceg által vezetett, és számos európai uralkodó török elleni hadjárata volt a Balkánon 1443.

Új!!: Duna és Hosszú hadjárat · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Duna és Hunok · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Duna és Hunyadi János · Többet látni »

I. e. 29

Nincs leírás.

Új!!: Duna és I. e. 29 · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Duna és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 5. évezred

I. e. 4500 körül készült korsó a Brandenburgi Állami Múzeumban.

Új!!: Duna és I. e. 5. évezred · Többet látni »

I. e. 6. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Duna és I. e. 6. évezred · Többet látni »

I. e. 7. század

Nincs leírás.

Új!!: Duna és I. e. 7. század · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Új!!: Duna és I. e. 8. század · Többet látni »

Iller

Az Iller (ősi nevén Ilargus) egy németországi folyó.

Új!!: Duna és Iller · Többet látni »

Ingolstadt

Ingolstadt város Németországban, Bajorországban.

Új!!: Duna és Ingolstadt · Többet látni »

Inn (folyó)

Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.

Új!!: Duna és Inn (folyó) · Többet látni »

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Új!!: Duna és Ipoly · Többet látni »

Isaccea

Isaccea város Romániában, Dobrudzsában, Tulcea megyében.

Új!!: Duna és Isaccea · Többet látni »

Isar

Az Isar egy folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Isar · Többet látni »

Isère (folyó)

Az Isère (IPA:, arpitánul Isera, okcitánul Isèra) folyó Franciaországban, a Rhône bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Isère (folyó) · Többet látni »

Iszalag

''Clematis akoensis'' Havasi iszalag ''(Clematis alpina)'' ''Clematis apiifolia'' ''Clematis aristata'' ''Clematis armandii'' ''Clematis brachiata'' ''Clematis campaniflora'' Bolyhos iszalag ''(Clematis cirrhosa)'' ''Clematis coactilis'' ''Clematis columbiana'' ''Clematis drummondii'' Illatos iszalag ''(Clematis flammula)'' ''Clematis florida'' ''Clematis formosana'' ''Clematis gouriana'' ''Clematis grata'' ''Clematis heracleifolia'' ''Clematis hexapetala'' ''Clematis hirsutissima'' Réti iszalag ''(Clematis integrifolia)'' ''Clematis lasiantha'' ''Clematis leschenaultiana'' ''Clematis ligusticifolia'' ''Clematis macropetala'' ''Clematis marmoraria'' ''Clematis mauritiana'' ''Clematis meyeniana'' ''Clematis microphylla'' Hegyi iszalag ''(Clematis montana)'' ''Clematis morefieldii'' ''Clematis napaulensis'' ''Clematis obvallata'' Az iszalag (Clematis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Duna és Iszalag · Többet látni »

Iszapgyopár

Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Duna és Iszapgyopár · Többet látni »

Iszker

Az Iszker vagy Iszkar (bolgárul Искър) folyó Bulgária területén, mely a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Iszker · Többet látni »

Izmajil

Izmajil (ukrán betűkkel: Ізмаїл), korábbi nevén Izmail (Измаил), 1812–1856 között Tucskov (Тучков), járási jogú város Ukrajna délnyugati részén, az Odesszai területen.

Új!!: Duna és Izmajil · Többet látni »

Jancsó Miklós (filmrendező)

Hernádi Gyula és Jancsó Miklós Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Duna és Jancsó Miklós (filmrendező) · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Duna és Jókai Mór · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Új!!: Duna és József Attila · Többet látni »

Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)

Ifjabb Johann Strauss (németül Johann Strauß Sohn) (Bécs, 1825. október 25. – Bécs, 1899. június 3.) osztrák zeneszerző, többek között a Kék Duna keringő és A denevér megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.

Új!!: Duna és Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899) · Többet látni »

Jules Verne

Jules Gabriel Verne Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

Új!!: Duna és Jules Verne · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: Duna és Kalocsa · Többet látni »

Karas

A Karas (románul Caraș, szerbül Karaš vagy Караш) folyó Románia és Szerbia területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Karas · Többet látni »

Kavicscsiga

#ÁTIRÁNYÍTÁS Folyami kavicscsiga.

Új!!: Duna és Kavicscsiga · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Új!!: Duna és Kárpátok · Többet látni »

Kék Duna keringő

A Kék Duna keringő (op. 314) ifj. Johann Strauss 1866-ban komponált leghíresebb műve, a történelem eddig legtartósabb sikerű tánczenéje.

Új!!: Duna és Kék Duna keringő · Többet látni »

Kétéltűek

A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.

Új!!: Duna és Kétéltűek · Többet látni »

Közönséges kószapocok

A közönséges kószapocok vagy régebben vízipocok (Arvicola amphibius) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Közönséges kószapocok · Többet látni »

Közönséges nád

A közönséges nád (Phragmites australis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Közönséges nád · Többet látni »

Kőris

A kőris (Fraxinus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 70 fajjal.

Új!!: Duna és Kőris · Többet látni »

Kősüllő

A kősüllő (Sander volgensis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Kősüllő · Többet látni »

Kecsege

A kecsege (Acipenser ruthenus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Kecsege · Többet látni »

Kecskebéka

250px A kecskebéka mindig vízközelben marad A kecskebéka (Pelophylax kl., mme.hu (hozzáférés: 2021. jenuár 7.) esculenta) egy rendkívül elterjedt kétéltű, amely – mint az utóbbi évek DNS-vizsgálatai kiderítették – valójában nem önálló faj, hanem a tavi béka (Pelophylax ridibundus) és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) természetes hibridje, így fennmaradása mindkét faj jelenlétét igényli.

Új!!: Duna és Kecskebéka · Többet látni »

Kelet

Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.

Új!!: Duna és Kelet · Többet látni »

Keleti gótok

lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.

Új!!: Duna és Keleti gótok · Többet látni »

Kelta nyelvek

A kelta nyelvek összefoglaló elnevezés az indoeurópai nyelvcsalád nyugati ágát alkotó – nem germán és nem itáliai nyelvekre, amelyek feltételezhetően egy, az itáliai alapnyelvvel közeli rokon indoeurópai nyelvjárásból (kelta ősnyelv vagy alapnyelv) váltak le.

Új!!: Duna és Kelta nyelvek · Többet látni »

Kevevára

Kevevára (1899-ig Temeskubin, szerbül Ковин / Kovin, románul Cuvin, németül Temeschkubin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Új!!: Duna és Kevevára · Többet látni »

Kilija

Kilija (ukránul Кілія; oroszul Килия, románul Chilia (Nouă) ukrán város a Duna-delta vidékén, a román határ közelében.

Új!!: Duna és Kilija · Többet látni »

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).

Új!!: Duna és Kilométer · Többet látni »

Kis-Duna

A Kis-Duna Vereknyénél Híd a pozsonyi repülőtér közelében Híd a folyó felett Gútánál A csallóközi Kis-Duna (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, 135 km hosszan folyik a Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), Pozsony alatt (Vereknyénél) ágazik ki a főágból.

Új!!: Duna és Kis-Duna · Többet látni »

Kis-Kárpátok

A Kis-Kárpátok mintegy 100 km hosszú hegylánca az Északnyugati-Kárpátok része.

Új!!: Duna és Kis-Kárpátok · Többet látni »

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Új!!: Duna és Kisalföld · Többet látni »

Kismaros

Kismaros község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Kismaros · Többet látni »

Kisoroszi

Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Kisoroszi · Többet látni »

Kockás sikló

A kockás sikló (Natrix tessellata) egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él, és tápláléka nagy részét is innen szerzi.

Új!!: Duna és Kockás sikló · Többet látni »

Kocsányos tölgy

A kocsányos tölgy (Quercus robur) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.

Új!!: Duna és Kocsányos tölgy · Többet látni »

Komárom (Magyarország)

Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.

Új!!: Duna és Komárom (Magyarország) · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Duna és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komló (növény)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Komló (növénynemzetség).

Új!!: Duna és Komló (növény) · Többet látni »

Kora kréta

A kora kréta vagy kőzetrétegtani nevén alsó kréta a kréta földtörténeti időszak két korszaka közül a korábbi.

Új!!: Duna és Kora kréta · Többet látni »

Kormorán (madár)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kárókatonafélék.

Új!!: Duna és Kormorán (madár) · Többet látni »

Krems an der Donau

Krems an der Donau város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban.

Új!!: Duna és Krems an der Donau · Többet látni »

Kvarc

A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.

Új!!: Duna és Kvarc · Többet látni »

La Tène-kultúra

A hallstatti kultúra és a La Tène kultúra elterjedése. A fő Hallstatt terület (i. e. 800) narancssárga színű, a terjeszkedés (i. e. 500 körül) sárga színű. A La Tène kultúra (i.e. 450.) zöld színű, a végső La Tène elterjedés (i.e. 50.) világoszöld színű. A nagyobb kelta törzsek neve fekete felirattal i. e. 1 századi kelta tükör Desborough-ból La Tène-kultúra (vagy La Tène műveltség, La Tène periódus, La Tène-korszak) a közép-európai vaskornak a hallstatti korszakot követő második korszakára (az i. e. 5. századtól időszámításunk kezdetéig) jellemző anyagi kultúra.

Új!!: Duna és La Tène-kultúra · Többet látni »

Lajta-hegység

A Lajta-hegység (németül Leithagebirge) Burgenland egyik hegysége és kistája Soprontól északra; az Alpokalja legészakibb tagja.

Új!!: Duna és Lajta-hegység · Többet látni »

Laposféreg

#ÁTIRÁNYÍTÁSLaposférgek.

Új!!: Duna és Laposféreg · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Duna és Latin nyelv · Többet látni »

Láperdő

A láperdő nedves mélyedések, kis medencék, holtágak, oxigénszegény, tőzeges talajú termőhelyeinek társulása.

Új!!: Duna és Láperdő · Többet látni »

Lápi csalán

A lápi csalán vagy kúszó csalán (Urtica kioviensis) a csalánfélék családjába tartozó védett, endemikus növényfaj.

Új!!: Duna és Lápi csalán · Többet látni »

Lösz

Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.

Új!!: Duna és Lösz · Többet látni »

Leányfalu

Leányfalu nagyközség Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Leányfalu · Többet látni »

Lech (folyó)

A Lech folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Lech (folyó) · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Duna és Lengyelország · Többet látni »

Leső harcsa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai harcsa.

Új!!: Duna és Leső harcsa · Többet látni »

Limes

Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).

Új!!: Duna és Limes · Többet látni »

Linz

Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.

Új!!: Duna és Linz · Többet látni »

Lom (Bulgária)

Lom (cirill betűkkel Лом) város Bulgáriában, Montana megyében, a Duna jobb partján, 1 km-re a Lom folyó torkolatától.

Új!!: Duna és Lom (Bulgária) · Többet látni »

Longobárdok

A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.

Új!!: Duna és Longobárdok · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Duna és Madarak · Többet látni »

Magas-Tauern

A Magas-Tauern (németül Hohe Tauern) egy hegyvonulat a Keleti-Alpokban.

Új!!: Duna és Magas-Tauern · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Duna és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Duna és Magyarország · Többet látni »

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.

Új!!: Duna és Magyarország vízrajza · Többet látni »

Májmohák

A májmohák (Marchantiophyta, Hepaticophyta vagy gyakran, tévesen Hepatophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.

Új!!: Duna és Májmohák · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Duna és Második világháború · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Új!!: Duna és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

Măcin

Nincs leírás.

Új!!: Duna és Măcin · Többet látni »

Melk

Az alsó-ausztriai Melk városa a Duna partján épült, az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott wachaui kultúrtáj nyugati kapuja és az azonos nevű járás központja.

Új!!: Duna és Melk · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Új!!: Duna és Miocén · Többet látni »

Mocsári teknős

Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Mocsári teknős · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Duna és Mohács · Többet látni »

Mohácsi-sziget

A Mohácsi-sziget (más néven Margitta-sziget) egy egykori Duna-sziget Magyarországon, Baranya- és Bács-Kiskun vármegyékben, egy kis, határon átnyúló déli része pedig vitatott hovatartozású Szerbia és Horvátország között.

Új!!: Duna és Mohácsi-sziget · Többet látni »

Mohák

Fali csavartfogúmoha ''(Tortula muralis)'' A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 146 májmoha és 511 lombosmoha).

Új!!: Duna és Mohák · Többet látni »

Moldova

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.

Új!!: Duna és Moldova · Többet látni »

Morva (folyó)

A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.

Új!!: Duna és Morva (folyó) · Többet látni »

Mosoni-Duna

A Mosoni-Duna a Duna folyam jobbparti fattyúága.

Új!!: Duna és Mosoni-Duna · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Új!!: Duna és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Új!!: Duna és Mura (Dráva) · Többet látni »

Naab

A Naab folyó Bajorországban, Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Naab · Többet látni »

Nagy-Morava

A Nagy-Morava (szerbül Велика Морава / Velika Morava) folyó Szerbia területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Nagy-Morava · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Duna és Nagybánya · Többet látni »

Nagymaros

Nagymaros város Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Nagymaros · Többet látni »

Nagyrévi kultúra

A nagyrévi kultúra a magyarországi kora bronzkor egyik jelentős régészeti kultúrája.

Új!!: Duna és Nagyrévi kultúra · Többet látni »

Nándorfehérvár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.

Új!!: Duna és Nándorfehérvár · Többet látni »

Nátrium-cianid

A nátrium-cianid egy rendkívül mérgező szervetlen vegyület, a kéksav nátriumsója.

Új!!: Duna és Nátrium-cianid · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Duna és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Császárság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Német-római Birodalom.

Új!!: Duna és Német-római Császárság · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Duna és Németország · Többet látni »

Neandervölgyi ember

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle.

Új!!: Duna és Neandervölgyi ember · Többet látni »

Nemzetközi Duna-túra

Fakenu A nemzetközi Duna-túra, más néven TID (Tour International Danubien) 2455 folyamkilométeren a németországi Ingolstadttól a bulgáriai Szilisztrán keresztül a Fekete Tengerig tart.

Új!!: Duna és Nemzetközi Duna-túra · Többet látni »

Nikápoly

Nikápoly, (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Nikápoly · Többet látni »

Nyergesújfalu

Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Duna és Nyergesújfalu · Többet látni »

Nyugat

Nyugati irány egy iránytűn('''W''' - West, azaz „nyugat”, angolul) Nyugat a négy fő égtáj egyike.

Új!!: Duna és Nyugat · Többet látni »

Nyugati gótok

Lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A nyugati gótok vagy vizigótok a 3.

Új!!: Duna és Nyugati gótok · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Duna és Olaszország · Többet látni »

Olt

Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.

Új!!: Duna és Olt · Többet látni »

Oltenița

Oltenița város Romániában Călărași megyében, ahol az Argeș folyó a Dunába torkollik.

Új!!: Duna és Oltenița · Többet látni »

Orjahovo

Az orjahovoi kikötő a Duna felől Orjahovo város (Оряхово) Bulgária északnyugati részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Orjahovo · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Duna és Oroszország · Többet látni »

Orsova

A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.

Új!!: Duna és Orsova · Többet látni »

Oszam

Az Oszam (bolgárul Осъм) folyó Bulgáriа területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Oszam · Többet látni »

Oszét nyelv

Az oszét nyelv (Oszétul ирон æвзаг, iron ævzhag vagy иронау, ironau, perzsául: آسی) az iráni nyelvek közé tartozó nyelv, amelyet főképp az Oroszország és Grúzia nemzetközileg elismert határán elterülő kettéosztott Oszétiában beszélnek.

Új!!: Duna és Oszét nyelv · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Duna és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák Hercegség

Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.

Új!!: Duna és Osztrák Hercegség · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Duna és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Új!!: Duna és Paks · Többet látni »

Palánka (Szerbia)

Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Duna és Palánka (Szerbia) · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Duna és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Parti szűrésű kút

Egy parti szűrésű kút a homokos, kavicsos vízáteresztő rétegek szűrőképességét használja ki víz kitermelésére egy folyó- vagy állóvíz közelében.

Új!!: Duna és Parti szűrésű kút · Többet látni »

Passau

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.

Új!!: Duna és Passau · Többet látni »

Párizs környéki békeszerződések

William Orpen: ''A párizsi békeszerződés aláírása a Tükörgalériában, Versailles, 1919. junius 28.'' Az 1919-es Párizs környéki békeszerződések alakították ki az első világháborút lezáró kényszer-békerendet, amely jogilag rögzítette az antant győzelmét a központi hatalmak felett, és amellyel létrejött a háborút követő új világrend, amely azonban nem bizonyult tartósnak, és kevesebb, mint 20 év alatt összeomlott.

Új!!: Duna és Párizs környéki békeszerződések · Többet látni »

Párkány (település)

Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Új!!: Duna és Párkány (település) · Többet látni »

Pézsmapocok

A pézsmapocok vagy fakó pézsmapocok (Ondatra zibethicus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó Ondatra emlősnem egyetlen faja.

Új!!: Duna és Pézsmapocok · Többet látni »

Pócsmegyer

Pócsmegyer község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Pócsmegyer · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Duna és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pilismarót

Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Duna és Pilismarót · Többet látni »

Plankton

Planktonszervezetek A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége.

Új!!: Duna és Plankton · Többet látni »

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Új!!: Duna és Pleisztocén · Többet látni »

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Új!!: Duna és Pliocén · Többet látni »

Ponty

A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.

Új!!: Duna és Ponty · Többet látni »

Pontytetű

#ÁTIRÁNYÍTÁS Haltetvek.

Új!!: Duna és Pontytetű · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Pozsony · Többet látni »

Prokarióták

A prokarióták, más néven elősejtmagosok vagy sejtmag nélküli egysejtűek (Prokaryota vagy Monera) egysejtű (ritkán többsejtű), körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények.

Új!!: Duna és Prokarióták · Többet látni »

Prut

A Prut (ukránul Прут) egy 953 km hosszú folyó Kelet-Európában.

Új!!: Duna és Prut · Többet látni »

Rajka

Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.

Új!!: Duna és Rajka · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: Duna és Rajna · Többet látni »

Rajna–Majna–Duna-csatorna

#ÁTIRÁNYÍTÁS Majna–Duna-csatorna.

Új!!: Duna és Rajna–Majna–Duna-csatorna · Többet látni »

Rajzos csiga

A rajzos csiga (Theodoxus danubialis), egy Magyarországon is őshonos vízicsiga faj, amely hazánk területén számos helyen található meg és nagyobb folyóinkban is elterjedt (Pl.: Duna, Dráva).

Új!!: Duna és Rajzos csiga · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Új!!: Duna és Rába · Többet látni »

Ráckeve

Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.

Új!!: Duna és Ráckeve · Többet látni »

Ráckevei-Duna

A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül.

Új!!: Duna és Ráckevei-Duna · Többet látni »

Rákok

A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.

Új!!: Duna és Rákok · Többet látni »

Récefélék

Nyári lúd ''(Anser anser)'' A Kerguelen-szigeteki nyílfarkúréce egyike a család legdélebbre előforduló fajainak A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Duna és Récefélék · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Duna és Római Birodalom · Többet látni »

Rózsás gödény

A rózsás gödény, más néven rózsás pelikán (Pelecanus onocrotalus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó nagyméretű vízimadár.

Új!!: Duna és Rózsás gödény · Többet látni »

Rózsás márna

#ÁTIRÁNYÍTÁS Márna.

Új!!: Duna és Rózsás márna · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Új!!: Duna és Regensburg · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Duna és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Duna és Románia · Többet látni »

Rotterdam

Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Rotterdam · Többet látni »

Rucaöröm

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vízi rucaöröm.

Új!!: Duna és Rucaöröm · Többet látni »

Rusze

Rusze (korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Gyurgyevó (Giurgiu) román várossal szemközt.

Új!!: Duna és Rusze · Többet látni »

Sás

Csőrös sás A sás (Carex) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége.

Új!!: Duna és Sás · Többet látni »

Selymes durbincs

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.

Új!!: Duna és Selymes durbincs · Többet látni »

Sió

A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.

Új!!: Duna és Sió · Többet látni »

Solt (település)

Az első világháborús hősi emlékmű Solt város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Új!!: Duna és Solt (település) · Többet látni »

Sulina

Nincs leírás.

Új!!: Duna és Sulina · Többet látni »

Sulyom

A sulyom (Trapa natans) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vízinövényfaj.

Új!!: Duna és Sulyom · Többet látni »

Sváb-Alb

A Sváb-Alb mintegy 180 km hosszú és 30-40 km széles középhegység Németország déli részén, nagyobb részt Baden-Württemberg, kisebb részt Bajorország területén.

Új!!: Duna és Sváb-Alb · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Duna és Svájc · Többet látni »

Szap

Szap (szlovákul Sap, 1948 és 1990 között Palkovičovo) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Új!!: Duna és Szap · Többet látni »

Szarvas (állat)

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.

Új!!: Duna és Szarvas (állat) · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Száva · Többet látni »

Százhalombatta

Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.

Új!!: Duna és Százhalombatta · Többet látni »

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.

Új!!: Duna és Széchenyi lánchíd · Többet látni »

Széles kárász

A széles kárász vagy kárász (Carassius carassius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Széles kárász · Többet látni »

Szörényvár

Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.

Új!!: Duna és Szörényvár · Többet látni »

Szürke gém

A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagyméretű gázlómadár.

Új!!: Duna és Szürke gém · Többet látni »

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Új!!: Duna és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »

Szennyvíz

Szennyvíz elvezető csatorna építése Szennyvíztelep a németországi Cuxhavenben A szennyvíz az ipari vagy háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely olyan víz, amely emberi behatásra szennyeződött, illetve eredeti minősége romlott.

Új!!: Duna és Szennyvíz · Többet látni »

Szent István tér (Esztergom)

Főszékesegyházi Kincstárban kiállítva Az esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el.

Új!!: Duna és Szent István tér (Esztergom) · Többet látni »

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

Új!!: Duna és Szentendre · Többet látni »

Szentendrei-Duna

A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest vármegye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén.

Új!!: Duna és Szentendrei-Duna · Többet látni »

Szentendrei-sziget

A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.

Új!!: Duna és Szentendrei-sziget · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Duna és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Duna és Szerbia · Többet látni »

Szeret (Duna)

A Szeret (románul Siret) a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Szeret (Duna) · Többet látni »

Szigetköz

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.

Új!!: Duna és Szigetköz · Többet látni »

Szigetközi Tájvédelmi Körzet

A Szigetköz sajátos vízrendszere, tipikus növény- és állatvilága megőrzése érdekében alapították meg 1987-ben a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet.

Új!!: Duna és Szigetközi Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Szigetmonostor

Szigetmonostor község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Szigetmonostor · Többet látni »

Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Új!!: Duna és Szigetszentmiklós · Többet látni »

Szil (növénynemzetség)

Levélzete A vörös szil termése A szil vagy szilfa (Ulmus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjében a szilfafélék (Ulmaceae) család névadó, egyúttal legnagyobb és legészakabbra hatoló nemzetsége.

Új!!: Duna és Szil (növénynemzetség) · Többet látni »

Szilisztra

Szilisztra (Силистра / Silistra) (régi magyar neve: Durosztol) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Dél-Dobrudzsa régióban.

Új!!: Duna és Szilisztra · Többet látni »

Szivárványos ökle

250px A szivárványos ökle (Rhodeus amarus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és az Acheilognathinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Szivárványos ökle · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Új!!: Duna és Szkíták · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Duna és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Duna és Szlovákia · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Duna és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Duna és Szlovénia · Többet látni »

Szob

Szob város Pest vármegyében, a Szobi járás központja.

Új!!: Duna és Szob · Többet látni »

Sztephanosz Büzantiosz

Sztephanosz Büzantiosz (Στέφανος Βυζάντιος, újgörög átírásban Sztéfanosz Vizándiosz) az i. sz.

Új!!: Duna és Sztephanosz Büzantiosz · Többet látni »

Szvistov

Szvistov város (Свищов) Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Szvistov · Többet látni »

Tahitótfalu

Tahitótfalu község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Tahitótfalu · Többet látni »

Tarka géb

A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Tarka géb · Többet látni »

Tavikagyló

A tavikagyló (Anodonta cygnea) a kagylók (Bivalvia) osztályának folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Tavikagyló · Többet látni »

Törpeegér

A törpeegér (Micromys minutus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Törpeegér · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Új!!: Duna és Történelem · Többet látni »

Tündérrózsa

Tündérrózsa és egy torkos méhecske ''Nymphaea mexicana'' A tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 45 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.

Új!!: Duna és Tündérrózsa · Többet látni »

Temes (folyó)

A Temes (vagy Tamiš) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.

Új!!: Duna és Temes (folyó) · Többet látni »

Tengelyhatalmak

A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák.

Új!!: Duna és Tengelyhatalmak · Többet látni »

Termésarany

A termésarany a terméselemek ásványosztályban a fémek alosztályon belül az I.A.a jelű réz-, ezüst-, aranycsoport tagja.

Új!!: Duna és Termésarany · Többet látni »

Timok

A Timok folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Duna és Timok · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Duna és Tisza · Többet látni »

Tiszai cianidszennyezés

A tiszai cianidszennyezés (gyakran használt, de pontatlan megnevezéssel tiszai ciánszennyezés) több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000.

Új!!: Duna és Tiszai cianidszennyezés · Többet látni »

Tiszavirág

A tiszavirág (Palingenia longicauda) nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályába, az ősszárnyúak (Palaeoptera) alosztályágába, a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe, annak tiszavirágok (Palingengidae) családjába tartozik.

Új!!: Duna és Tiszavirág · Többet látni »

Traun (folyó)

A Traun a Duna 153 km hosszú jobb oldali mellékfolyója Stájerországban és Felső-Ausztriában.

Új!!: Duna és Traun (folyó) · Többet látni »

Trákok

A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.

Új!!: Duna és Trákok · Többet látni »

Tulcsa

Tulcsa (románul Tulcea, bolgárul, oroszul, és ukránul: Тулча, Tulcha; törökül: Tulça) város Dobrudzsában, Romániában, az azonos nevű megye székhelye, a Duna-delta kapujának is nevezik.

Új!!: Duna és Tulcsa · Többet látni »

Tulln an der Donau

Tulln an der Donau osztrák város, Alsó-Ausztria Tullni járásának központja.

Új!!: Duna és Tulln an der Donau · Többet látni »

Turnu Măgurele

Sétány Turnu Măgureleben Turnu Măgurele (magyarul: Kisnikápoly) város Romániában, Teleorman megyében.

Új!!: Duna és Turnu Măgurele · Többet látni »

Turzás

A Hel-félsziget (Lengyelország) az egyik leglátványosabb turzás. A turzás az épülő sekély tengerparti területek sajátos homokformája.

Új!!: Duna és Turzás · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Duna és Ukrajna · Többet látni »

Ukrán nyelv

Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.

Új!!: Duna és Ukrán nyelv · Többet látni »

Ulm

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Új!!: Duna és Ulm · Többet látni »

Vaddisznó

250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Vaddisznó · Többet látni »

Vadszőlő

A vadszőlő (Parthenocissus) a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe és a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Duna és Vadszőlő · Többet látni »

Vaskapu-szoros

A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.

Új!!: Duna és Vaskapu-szoros · Többet látni »

Vaskor

A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.

Új!!: Duna és Vaskor · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Duna és Vác · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Új!!: Duna és Vág (folyó) · Többet látni »

Vándorkagyló

A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a vándorkagylók (Dreissenidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Vándorkagyló · Többet látni »

Várna (Bulgária)

Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Duna és Várna (Bulgária) · Többet látni »

Vízerőmű

Vízerőmű vázlataA: víztározó B: gépház C: vízturbina D: generátor E: vízbevezetés F: frissvíz-csatorna G: villamos távvezeték H: folyó A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja.

Új!!: Duna és Vízerőmű · Többet látni »

Vízgyűjtő terület

Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak).

Új!!: Duna és Vízgyűjtő terület · Többet látni »

Vízicickány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vízicickány (egyértelműsítő lap).

Új!!: Duna és Vízicickány · Többet látni »

Vízisikló

A vízisikló legjellegzetesebb ismertetőjegye a két félhold alakú, többnyire sárga folt a tarkóján Zöld alapszínű vízisikló Melanisztikus példány A vízisikló (Natrix natrix) egy közismert és elterjedt eurázsiai, nevével ellentétben nem szorosan a vízhez kötődő kígyófaj.

Új!!: Duna és Vízisikló · Többet látni »

Víziskorpió

#ÁTIRÁNYÍTÁS Közönséges víziskorpió.

Új!!: Duna és Víziskorpió · Többet látni »

Víziváros (Esztergom)

Az Érseki Víziváros (latinul Civitas archiepiscopalis, egykor telepített lakosai után Németváros) 1895 óta Esztergom városrésze.

Új!!: Duna és Víziváros (Esztergom) · Többet látni »

Vörös gém

A vörös gém (Ardea purpurea) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár.

Új!!: Duna és Vörös gém · Többet látni »

Vörös róka

Vörös róka téli bundájában Kanadai vörös róka prédával A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja.

Új!!: Duna és Vörös róka · Többet látni »

Verőce (Magyarország)

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Verőce (Magyarország) · Többet látni »

Vidin

Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.

Új!!: Duna és Vidin · Többet látni »

Vidraformák

A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.

Új!!: Duna és Vidraformák · Többet látni »

Vindobona

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bécs Kategória:A Római Birodalom városai.

Új!!: Duna és Vindobona · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Duna és Visegrád · Többet látni »

Viza (hal)

A viza (Huso huso) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Duna és Viza (hal) · Többet látni »

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Új!!: Duna és Volga · Többet látni »

Vukovár

Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Új!!: Duna és Vukovár · Többet látni »

Wachau (tájegység)

A Wachau vagy wachaui kultúrtáj Ausztria 2000 óta világörökségi védelmet élvező 30 kilométer hosszú völgyszorosa a Duna mentén, Melk és Krems an der Donau városok között, Alsó-Ausztriában.

Új!!: Duna és Wachau (tájegység) · Többet látni »

Ybbs an der Donau

Ybbs an der Donau település Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, a Melki járásban.

Új!!: Duna és Ybbs an der Donau · Többet látni »

Zátony

A zátony a folyómeder, tó- vagy tengerfenék olyan része, amelyet a hordalék feltöltött.

Új!!: Duna és Zátony · Többet látni »

Zöldmoszatok

Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.

Új!!: Duna és Zöldmoszatok · Többet látni »

Zebegény

Zebegény (szlovákul Zebegíň) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Duna és Zebegény · Többet látni »

Zimnicea

Zimnicea város Romániában, Teleorman megyében, a Duna bal partján, szemben a bulgáriai Szvistov várossal.

Új!!: Duna és Zimnicea · Többet látni »

Zimony

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.

Új!!: Duna és Zimony · Többet látni »

Zsil

A Zsil (románul Jiu, latin nevén Rabon) a Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.

Új!!: Duna és Zsil · Többet látni »

10

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 10 · Többet látni »

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Új!!: Duna és 1000 · Többet látni »

106

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 106 · Többet látni »

1096

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1096 · Többet látni »

1099

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1099 · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Duna és 11. század · Többet látni »

1147

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1147 · Többet látni »

1149

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1149 · Többet látni »

1189

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1189 · Többet látni »

1192

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1192 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Duna és 13. század · Többet látni »

1335

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1335 · Többet látni »

1396

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1396 · Többet látni »

1451

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1451 · Többet látni »

1456

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1456 · Többet látni »

1501

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1501 · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1521 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1526 · Többet látni »

1529

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1529 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Duna és 16. század · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Duna és 17. század · Többet látni »

1775-ös pesti árvíz

Az 1775-ös pesti árvíz február 15-én pusztított Pesten, Budán és Vácott, melynek során összesen 611 lakóház ment tönkre.

Új!!: Duna és 1775-ös pesti árvíz · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Duna és 18. század · Többet látni »

1820

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1820 · Többet látni »

1829

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1829 · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1830 · Többet látni »

1831

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1831 · Többet látni »

1838

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.

Új!!: Duna és 1838 · Többet látni »

1838-as esztergomi árvíz

Az 1838-as árvíz Esztergom történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, a királyi város épületeinek hetven százaléka összedőlt.

Új!!: Duna és 1838-as esztergomi árvíz · Többet látni »

1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.

Új!!: Duna és 1838-as pesti árvíz · Többet látni »

1870-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1870-es évek · Többet látni »

1878

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1878 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Duna és 19. század · Többet látni »

1913

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1913 · Többet látni »

1923

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1923 · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1948 · Többet látni »

1959

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1959 · Többet látni »

1970-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1970-es évek · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1972 · Többet látni »

1987

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1987 · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1992 · Többet látni »

1998

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1998 · Többet látni »

1999

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 1999 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Duna és 20. század · Többet látni »

2002

* az ökoturizmus nemzetközi éve.

Új!!: Duna és 2002 · Többet látni »

2002-es közép-európai áradások

A 2002-es közép-európai áradások augusztusban következtek be Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Románia területén.

Új!!: Duna és 2002-es közép-európai áradások · Többet látni »

2013-as közép-európai áradások

A 72 órás esőzés által érintett terület 2013. május 31. és június 2. között Közép-Európában A 2013-as közép-európai áradások május végén-június elején következtek be Svájc, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország területén.

Új!!: Duna és 2013-as közép-európai áradások · Többet látni »

271

Nincs leírás.

Új!!: Duna és 271 · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Duna és 9. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Danube River.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »