Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
272 kapcsolatok: A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája, Alany (nyelvészet), Alanyeset, Alárendelés (nyelvészet), Alveoláris, Alveoláris hang, Amerikai Egyesült Államok, Analógia, Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Angol nyelv, Anyanyelv, Újszövetség, Újvidék, Ausztrália (ország), Ausztria, Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Đuro Daničić, Élőség, Észak-Amerika, Észak-Macedónia, Balkán (térség), Balti szláv nyelvek, Bácska, Bécs, Belgrád, Beočin, Beszédhang, Beszélt nyelv, Birtokos eset, Birtokos névmás, Birtokos személyjel, Bizánci Birodalom, Bolgár nyelv, Bolgárok, Bosnyák nyelv, Bosnyákok, Bosznia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cirill ábécé, Cirill írás, Cseh Köztársaság, Dalmácia (horvátországi régió), Délkelet-Európa, Délszláv nyelvek, Determináns (nyelvészet), Diakritikus jel, Dusán István, Elöljáró, Elhasonulás, ..., Első világháború, Elvonás (nyelvészet), Eset, Eszközhatározói eset, Európa, Főmondat, Főnév, Főnévi igenév, Felszólító mód, Feltételes mód, Feltételes mellékmondat, Flektáló nyelv, Fokozás (nyelvtan), Folyamatos múlt, Fonéma, Fonetika, Fonológia, Fonotaktika, Franc Miklošič, Francia nyelv, Görög nyelv, Graféma, Grimm fivérek, Habsburg Birodalom, Hanglejtés, Hangsúly (nyelvtan), Hangtan, Hangváltozás, Hasonulás, Határozó, Határozói eset, Határozói igenév, Határozószó, Helyesírás, Hivatalos nyelv, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, I. Péter orosz cár, Idézőjel, Ige (nyelvészet), Igeidő, Igekötő, Igemód, Igenem, Igeszemlélet, III. Arsenije Čarnojević, Indoeurópai nyelvcsalád, Irodalmi nyelv, Jövő idő (nyelvészet), Jövevényszó, Jelen idő (nyelvészet), Jelentéstapadás, Jelző, Jernej Kopitar, Jugoszlávia, Kanada, Katolikus egyház, Kérdő névmás, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Középkor, Központi Hírszerző Ügynökség, Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között, Keresztelés, Kettős szám, Kijelentő mód, Kisebbségi nyelv, Klérus, Kommunikáció, Kommunizmus, Kontextus (nyelvészet), Kopula, Koszovó, Labiális hang, Latin ábécé, Latin írás, Lazarevics István szerb despota, Liturgia, Macedón nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Magyarország, Marseille, Mássalhangzó, Módosítószó, Múlt idő (nyelvészet), Megszólító eset, Mellékmondat, Melléknév, Melléknévi igenév, Miroslav-evangélium, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondatszó, Mondattan, Montenegró, Montenegrói nyelv, Montenegróiak, Morfológia (nyelvészet), Mutató névmás, Német nyelv, Németország, Névelő, Névszó, Névutó, Nem (nyelvészet), Nemanja István szerb fejedelem, Nemanjics István szerb király, Nemzetiség, Niš, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvjárás, Nyelvtan, Nyelvtani eset, Nyelvtani kategória, Nyelvtani nem, Nyugat-Európa, Olaszország, Orosz nyelv, Orrhang, Ortodox kereszténység, Palatalizáció, Palatális hang, Partikula, Pátriárka, Pergőhang, Peter Paul Rubens, Posztalveoláris, Posztalveoláris hang, Prizren, Prozódia (nyelvészet), Rača, Raška (régió), Rag, Réshang, Részes eset, Romantika, Románia, Segédige, Simulószó, SVO-nyelv, Szandzsák, Szám (nyelvészet), Számnév, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szócsalád, Szófaj, Szófajváltás, Szóképzés, Szórend, Szószerkezet, Szótag, Szótő, Szemantika, Személyes névmás, Szent Száva, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, Szerbia, Szlavónia, Szláv nyelvek, Szlovákia, Szlovének, Szlovénia, Szociolingvisztika, Sztenderd nyelvváltozat, Szuffixum, Tagadás (nyelvészet), Tárgyeset, Tónus, Török Birodalom, Török nyelv, Timok, Toldalék, Topik és predikátum, Urbanizáció, Vajdaság, Veláris hang, Velencei nyelv, Vessző (írásjel), Visszaható névmás, Viszonyszó, Vonatkozó névmás, Vonzat, Vranje, Vuk Stefanović Karadžić, Zárhang, Zöngés és zöngétlen párok, Zeta (folyó), 11. század, 12. század, 1220, 13. század, 1331, 1349, 1354, 1355, 1393, 14. század, 1400, 1409, 1427, 16. század, 1680, 1690, 1749, 18. század, 1818, 1847, 1850, 1852, 1868, 1954, 1970-es évek, 1983, 1997, 2002, 2011, 2013. Bővíteni index (222 több) »
A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája
A magyar nyelv, a horvát nyelv és a szerb nyelv 207 szavas Swadesh-listája.
Új!!: Szerb nyelv és A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Szerb nyelv és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Szerb nyelv és Alanyeset · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Szerb nyelv és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Alveoláris
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alveoláris hang.
Új!!: Szerb nyelv és Alveoláris · Többet látni »
Alveoláris hang
4. alveoláris (a fogmedernél)5. posztalveoláris (a fogmeder mögött) Az alveoláris (latin: alveolum ’fogmeder’) vagy fogmederhang olyan mássalhangzó, amely a nyelvnek a felső metszőfogak mögötti fogmederhez történő érintésével képződik.
Új!!: Szerb nyelv és Alveoláris hang · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Szerb nyelv és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Analógia
Analóg: hasonló, valamivel bizonyos szempontból egyező, annak megfelelő.
Új!!: Szerb nyelv és Analógia · Többet látni »
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Új!!: Szerb nyelv és Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szerb nyelv és Angol nyelv · Többet látni »
Anyanyelv
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Új!!: Szerb nyelv és Anyanyelv · Többet látni »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Új!!: Szerb nyelv és Újszövetség · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Szerb nyelv és Újvidék · Többet látni »
Ausztrália (ország)
Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.
Új!!: Szerb nyelv és Ausztrália (ország) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Szerb nyelv és Ausztria · Többet látni »
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Eleanor Roosevelt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.
Új!!: Szerb nyelv és Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata · Többet látni »
Đuro Daničić
Đuro Daničić (Ђурo Даничић, eredeti családi nevén Đorđe Popović, Ђорђе Поповић) (Újvidék, 1825. április 6. – Zágráb, 1882. november 17.) szerb nyelvész és Biblia fordító, a zágrábi Délszláv Akadémia titkára volt.
Új!!: Szerb nyelv és Đuro Daničić · Többet látni »
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Új!!: Szerb nyelv és Élőség · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Szerb nyelv és Észak-Amerika · Többet látni »
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
Új!!: Szerb nyelv és Észak-Macedónia · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Szerb nyelv és Balkán (térség) · Többet látni »
Balti szláv nyelvek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Balti-szláv nyelvek.
Új!!: Szerb nyelv és Balti szláv nyelvek · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Szerb nyelv és Bácska · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Szerb nyelv és Bécs · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Szerb nyelv és Belgrád · Többet látni »
Beočin
#Átirányítás Belcsény.
Új!!: Szerb nyelv és Beočin · Többet látni »
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Új!!: Szerb nyelv és Beszédhang · Többet látni »
Beszélt nyelv
A beszélt nyelv az emberi nyelv két alapvető létezési formájának egyike.
Új!!: Szerb nyelv és Beszélt nyelv · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Szerb nyelv és Birtokos eset · Többet látni »
Birtokos névmás
A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).
Új!!: Szerb nyelv és Birtokos névmás · Többet látni »
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Új!!: Szerb nyelv és Birtokos személyjel · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Szerb nyelv és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Bolgár nyelv
A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Új!!: Szerb nyelv és Bolgár nyelv · Többet látni »
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Új!!: Szerb nyelv és Bolgárok · Többet látni »
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szerb nyelv és Bosnyák nyelv · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Szerb nyelv és Bosnyákok · Többet látni »
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Új!!: Szerb nyelv és Bosznia · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Szerb nyelv és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Szerb nyelv és Bulgária · Többet látni »
Cirill ábécé
A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.
Új!!: Szerb nyelv és Cirill ábécé · Többet látni »
Cirill írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cirill ábécé.
Új!!: Szerb nyelv és Cirill írás · Többet látni »
Cseh Köztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csehország.
Új!!: Szerb nyelv és Cseh Köztársaság · Többet látni »
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Új!!: Szerb nyelv és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »
Délkelet-Európa
Délkelet-Európa területe a Ciprusi Köztársaság jelölése nélkül Délkelet-Európa Európa egyik régiója.
Új!!: Szerb nyelv és Délkelet-Európa · Többet látni »
Délszláv nyelvek
A délszláv nyelvek a szláv nyelvek egy csoportja a keleti szláv és nyugati szláv mellett.
Új!!: Szerb nyelv és Délszláv nyelvek · Többet látni »
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Új!!: Szerb nyelv és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »
Diakritikus jel
Diakritikus jelnek (görög διακριτικός a. m. „megkülönböztető”) nevezünk minden olyan, betű fölé vagy alá helyezett mellékjelet, amelynek feladata, hogy az adott betű általános hangértékét – kisebb vagy nagyobb mértékben – módosítsa.
Új!!: Szerb nyelv és Diakritikus jel · Többet látni »
Dusán István
#ÁTIRÁNYÍTÁS IV. István Uroš szerb cár.
Új!!: Szerb nyelv és Dusán István · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Szerb nyelv és Elöljáró · Többet látni »
Elhasonulás
A fonetikában az elhasonulás, idegen szóval disszimiláció, olyan hangváltozás, amely során két ugyanabban a szóban létező azonos beszédhang között különbség keletkezik, vagy két hasonló beszédhang között a különbség fokozódik.
Új!!: Szerb nyelv és Elhasonulás · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Szerb nyelv és Első világháború · Többet látni »
Elvonás (nyelvészet)
A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.
Új!!: Szerb nyelv és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »
Eset
Az agglutináló nyelvekben és egyes flektáló nyelvekben az eset (latinul casus) a névszó (főnév, melléknév, névmás, számnév) és egyes nyelvekben a névelő azon grammatikai kategóriája, amely a mondattani funkció kifejezésének az egyik alaktani módszere.
Új!!: Szerb nyelv és Eset · Többet látni »
Eszközhatározói eset
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eszközhatározó eset.
Új!!: Szerb nyelv és Eszközhatározói eset · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Szerb nyelv és Európa · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Szerb nyelv és Főmondat · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Szerb nyelv és Főnév · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Szerb nyelv és Főnévi igenév · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Szerb nyelv és Felszólító mód · Többet látni »
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Új!!: Szerb nyelv és Feltételes mód · Többet látni »
Feltételes mellékmondat
A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.
Új!!: Szerb nyelv és Feltételes mellékmondat · Többet látni »
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
Új!!: Szerb nyelv és Flektáló nyelv · Többet látni »
Fokozás (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fokozás (nyelvészet).
Új!!: Szerb nyelv és Fokozás (nyelvtan) · Többet látni »
Folyamatos múlt
A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.
Új!!: Szerb nyelv és Folyamatos múlt · Többet látni »
Fonéma
A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.
Új!!: Szerb nyelv és Fonéma · Többet látni »
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Új!!: Szerb nyelv és Fonetika · Többet látni »
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Új!!: Szerb nyelv és Fonológia · Többet látni »
Fonotaktika
A fonotaktika a hangtan azon ága, amely azt tanulmányozza, hogy a beszédhangoknak milyen sorozatai használatosak törvényszerűen, azaz milyen hangfajták és mely helyzetben fordulhatnak elő (pl. lehetséges szótagszerkezetek, mássalhangzó-sorozatok).
Új!!: Szerb nyelv és Fonotaktika · Többet látni »
Franc Miklošič
Franc Miklošič régebbi alakban Fran Miklošič (a korabeli magyar nyelvű forrásokban általában Franz Miklosich alakban szerepel) (Pichelberg, 1813. november 28. – Bécs, 1891. március 7.) szlovén filológus, a szláv tanulmányok nyelvész professzora.
Új!!: Szerb nyelv és Franc Miklošič · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Szerb nyelv és Francia nyelv · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szerb nyelv és Görög nyelv · Többet látni »
Graféma
A graféma (görög szó) egy nyelv írásrendszerének legkisebb és szétválaszthatatlan eleme (a hangtanban a fonéma megfelelője).
Új!!: Szerb nyelv és Graféma · Többet látni »
Grimm fivérek
A Grimm fivérek, Jacob Grimm (Hanau, 1785. január 4. – Berlin, 1863. szeptember 20.) és Wilhelm Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) mesegyűjtőként és nyelvtudósként ismertek.
Új!!: Szerb nyelv és Grimm fivérek · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Szerb nyelv és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Szerb nyelv és Hanglejtés · Többet látni »
Hangsúly (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hangsúly (nyelvészet).
Új!!: Szerb nyelv és Hangsúly (nyelvtan) · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Szerb nyelv és Hangtan · Többet látni »
Hangváltozás
A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.
Új!!: Szerb nyelv és Hangváltozás · Többet látni »
Hasonulás
A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).
Új!!: Szerb nyelv és Hasonulás · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Szerb nyelv és Határozó · Többet látni »
Határozói eset
A határozói eset vagy határozóeset, latinul ablativus, bizonyos indoeurópai nyelvekben a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Szerb nyelv és Határozói eset · Többet látni »
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Új!!: Szerb nyelv és Határozói igenév · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Szerb nyelv és Határozószó · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Szerb nyelv és Helyesírás · Többet látni »
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
Új!!: Szerb nyelv és Hivatalos nyelv · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szerb nyelv és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Szerb nyelv és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerb nyelv és Horvátország · Többet látni »
I. Péter orosz cár
I.
Új!!: Szerb nyelv és I. Péter orosz cár · Többet látni »
Idézőjel
Az idézőjel olyan írásjel, mely idézetek, kifejezések vagy egyéb különlegességek kiemelésére szolgál.
Új!!: Szerb nyelv és Idézőjel · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Szerb nyelv és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Új!!: Szerb nyelv és Igeidő · Többet látni »
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Új!!: Szerb nyelv és Igekötő · Többet látni »
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Új!!: Szerb nyelv és Igemód · Többet látni »
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Új!!: Szerb nyelv és Igenem · Többet látni »
Igeszemlélet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Igeszemlélet és igejelleg.
Új!!: Szerb nyelv és Igeszemlélet · Többet látni »
III. Arsenije Čarnojević
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csernojevics Arzén.
Új!!: Szerb nyelv és III. Arsenije Čarnojević · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Szerb nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Irodalmi nyelv
Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.
Új!!: Szerb nyelv és Irodalmi nyelv · Többet látni »
Jövő idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Szerb nyelv és Jövő idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Szerb nyelv és Jövevényszó · Többet látni »
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Szerb nyelv és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelentéstapadás
A magyar nyelvészetben jelentéstapadásnak nevezik egyes szerzők azt a szóalkotási módot, amely következtében szóösszetétel vagy szószerkezet egyik tagja felveszi az egész entitás jelentését.
Új!!: Szerb nyelv és Jelentéstapadás · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Szerb nyelv és Jelző · Többet látni »
Jernej Kopitar
Jernej Kopitar (Repne (Krajna), 1780. augusztus 23. – Bécs, 1844. augusztus 11.) szlovén nyelvész.
Új!!: Szerb nyelv és Jernej Kopitar · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerb nyelv és Jugoszlávia · Többet látni »
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.
Új!!: Szerb nyelv és Kanada · Többet látni »
Katolikus egyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS római katolikus egyház.
Új!!: Szerb nyelv és Katolikus egyház · Többet látni »
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Új!!: Szerb nyelv és Kérdő névmás · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Szerb nyelv és Kötőszó · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Szerb nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Szerb nyelv és Középkor · Többet látni »
Központi Hírszerző Ügynökség
A Központi Hírszerző Ügynökség (angolul: Central Intelligence Agency, rövidítve CIA) az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségi hírszerző szervezete, a Hírszerző Közösség tagja.
Új!!: Szerb nyelv és Központi Hírszerző Ügynökség · Többet látni »
Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között
Ez a szócikk összeveti a bosnyák, a horvát és szerb nyelv közti különbségeket.
Új!!: Szerb nyelv és Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között · Többet látni »
Keresztelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztség.
Új!!: Szerb nyelv és Keresztelés · Többet látni »
Kettős szám
A kettős szám (duális) egyes nyelvekben névszó‑ és igeragozási alak az egyes és többes szám mellett.
Új!!: Szerb nyelv és Kettős szám · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Szerb nyelv és Kijelentő mód · Többet látni »
Kisebbségi nyelv
A kisebbségi nyelv egy ország kisebbsége által beszélt nyelv.
Új!!: Szerb nyelv és Kisebbségi nyelv · Többet látni »
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
Új!!: Szerb nyelv és Klérus · Többet látni »
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Új!!: Szerb nyelv és Kommunikáció · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Szerb nyelv és Kommunizmus · Többet látni »
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Új!!: Szerb nyelv és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Szerb nyelv és Kopula · Többet látni »
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerb nyelv és Koszovó · Többet látni »
Labiális hang
A labiális, más néven ajakhang, olyan beszédhang, amelynek képzésében valamilyen formában az ajkak működnek közre.
Új!!: Szerb nyelv és Labiális hang · Többet látni »
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Új!!: Szerb nyelv és Latin ábécé · Többet látni »
Latin írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Latin ábécé.
Új!!: Szerb nyelv és Latin írás · Többet látni »
Lazarevics István szerb despota
VI.
Új!!: Szerb nyelv és Lazarevics István szerb despota · Többet látni »
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Új!!: Szerb nyelv és Liturgia · Többet látni »
Macedón nyelv
A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Új!!: Szerb nyelv és Macedón nyelv · Többet látni »
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Új!!: Szerb nyelv és Magánhangzó · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szerb nyelv és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szerb nyelv és Magyarország · Többet látni »
Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.
Új!!: Szerb nyelv és Marseille · Többet látni »
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Új!!: Szerb nyelv és Mássalhangzó · Többet látni »
Módosítószó
A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.
Új!!: Szerb nyelv és Módosítószó · Többet látni »
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Szerb nyelv és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »
Megszólító eset
Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.
Új!!: Szerb nyelv és Megszólító eset · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Szerb nyelv és Mellékmondat · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Szerb nyelv és Melléknév · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Szerb nyelv és Melléknévi igenév · Többet látni »
Miroslav-evangélium
A 12. századi kézirat felkerült az UNESCO A világ emlékezete program listájára 2005-ben A Miroslav-evangélium a Szent Száva-templomban 2007-ben.
Új!!: Szerb nyelv és Miroslav-evangélium · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Szerb nyelv és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Szerb nyelv és Mondatrész · Többet látni »
Mondatszó
A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.
Új!!: Szerb nyelv és Mondatszó · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Szerb nyelv és Mondattan · Többet látni »
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerb nyelv és Montenegró · Többet látni »
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szerb nyelv és Montenegrói nyelv · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Szerb nyelv és Montenegróiak · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Szerb nyelv és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Új!!: Szerb nyelv és Mutató névmás · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szerb nyelv és Német nyelv · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Szerb nyelv és Németország · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Szerb nyelv és Névelő · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Szerb nyelv és Névszó · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Szerb nyelv és Névutó · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Szerb nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nemanja István szerb fejedelem
I.
Új!!: Szerb nyelv és Nemanja István szerb fejedelem · Többet látni »
Nemanjics István szerb király
II.
Új!!: Szerb nyelv és Nemanjics István szerb király · Többet látni »
Nemzetiség
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.
Új!!: Szerb nyelv és Nemzetiség · Többet látni »
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Új!!: Szerb nyelv és Niš · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Szerb nyelv és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Szerb nyelv és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dialektus.
Új!!: Szerb nyelv és Nyelvjárás · Többet látni »
Nyelvtan
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
Új!!: Szerb nyelv és Nyelvtan · Többet látni »
Nyelvtani eset
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Új!!: Szerb nyelv és Nyelvtani eset · Többet látni »
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Új!!: Szerb nyelv és Nyelvtani kategória · Többet látni »
Nyelvtani nem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).
Új!!: Szerb nyelv és Nyelvtani nem · Többet látni »
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Új!!: Szerb nyelv és Nyugat-Európa · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Szerb nyelv és Olaszország · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Szerb nyelv és Orosz nyelv · Többet látni »
Orrhang
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nazális hang.
Új!!: Szerb nyelv és Orrhang · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Szerb nyelv és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Palatalizáció
A palatalizáció (a latin palatum „szájpadlás” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük.
Új!!: Szerb nyelv és Palatalizáció · Többet látni »
Palatális hang
Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.
Új!!: Szerb nyelv és Palatális hang · Többet látni »
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Új!!: Szerb nyelv és Partikula · Többet látni »
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Új!!: Szerb nyelv és Pátriárka · Többet látni »
Pergőhang
A hangtanban, a pergőhangok (idegen szóval trillárisok vagy tremulánsok) olyan rotacizáló mássalhangzók, amelyeket a hangképző szerv és a hangképzés helye közti vibráció hoz létre.
Új!!: Szerb nyelv és Pergőhang · Többet látni »
Peter Paul Rubens
Önarcképe (1639 körül) Sir Peter Paul Rubens (Siegen, Vesztfália, 1577. június 28. – Antwerpen, 1640. május 30.) flamand festőművész, Rembrandt mellett kora művészetének legjelentősebb alakja, a 17. századi flamand festészet egységes arculatának megteremtője.
Új!!: Szerb nyelv és Peter Paul Rubens · Többet látni »
Posztalveoláris
#ÁTIRÁNYÍTÁS Posztalveoláris hang.
Új!!: Szerb nyelv és Posztalveoláris · Többet látni »
Posztalveoláris hang
A posztalveoláris (latin, „fogmeder mögötti”), más néven prepalatális („szájpadlás előtti”) olyan mássalhangzó, melynek képzésekor a nyelv a fogmeder mögötti – a fogmeder és a kemény szájpadlás közötti – részt érinti.
Új!!: Szerb nyelv és Posztalveoláris hang · Többet látni »
Prizren
Prizren történelmi város Koszovó délnyugati részén.
Új!!: Szerb nyelv és Prizren · Többet látni »
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Új!!: Szerb nyelv és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »
Rača
#ÁTIRÁNYÍTÁS Récse.
Új!!: Szerb nyelv és Rača · Többet látni »
Raška (régió)
250px Raška egy történeti régió Délnyugat-Szerbiában, amely keleten az Ibar és Lim folyóktól, déltől Koszovó és Metókia felől terül el Hercegovina és Montenegró határáig.
Új!!: Szerb nyelv és Raška (régió) · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Szerb nyelv és Rag · Többet látni »
Réshang
Alveoláris frikatív hang (pl. magyar „sz”) artikulációja A réshang, más néven frikatíva a fonetikában olyan mássalhangzó-képzési mód, melynek során a hangképző szervek valamilyen rést képeznek, amelyen keresztül a levegő kiáramlása folyamatos.
Új!!: Szerb nyelv és Réshang · Többet látni »
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Szerb nyelv és Részes eset · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Szerb nyelv és Romantika · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Szerb nyelv és Románia · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Szerb nyelv és Segédige · Többet látni »
Simulószó
A simulószó – a szakirodalomban gyakran: klitikum – olyan, hangsúlytalan mondatelem (morféma), amely a kötött morfémák leggyakoribb, tipikus fajtájától, a toldalékoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan meghatározott kategóriájú kifejezésekhez kapcsolódik.
Új!!: Szerb nyelv és Simulószó · Többet látni »
SVO-nyelv
SVO-nyelvnek (a latin Subiectum–Verbum–Obiectum, vagyis „alany–ige–tárgy” rövidítése) nevezik a nyelvtipológiában azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany–ige–tárgy sorrendet követi.
Új!!: Szerb nyelv és SVO-nyelv · Többet látni »
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Új!!: Szerb nyelv és Szandzsák · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Szerb nyelv és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Szerb nyelv és Számnév · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Szerb nyelv és Szóalkotás · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Szerb nyelv és Szóösszetétel · Többet látni »
Szócsalád
A szóalaktanban és a szókészlettanban használt szócsalád terminus olyan szavak csoportját jelenti, amelyek ugyanabból a szóból származnak vagy azzal összetett szót alkotnak.
Új!!: Szerb nyelv és Szócsalád · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Szerb nyelv és Szófaj · Többet látni »
Szófajváltás
A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.
Új!!: Szerb nyelv és Szófajváltás · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Szerb nyelv és Szóképzés · Többet látni »
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Új!!: Szerb nyelv és Szórend · Többet látni »
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Új!!: Szerb nyelv és Szószerkezet · Többet látni »
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Új!!: Szerb nyelv és Szótag · Többet látni »
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Új!!: Szerb nyelv és Szótő · Többet látni »
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Új!!: Szerb nyelv és Szemantika · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Szerb nyelv és Személyes névmás · Többet látni »
Szent Száva
Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, (1174 – 1236. január 14.), a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia.
Új!!: Szerb nyelv és Szent Száva · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Szerb nyelv és Szerbek · Többet látni »
Szerbhorvát nyelv
A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.
Új!!: Szerb nyelv és Szerbhorvát nyelv · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Szerb nyelv és Szerbia · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Szerb nyelv és Szlavónia · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Szerb nyelv és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Szerb nyelv és Szlovákia · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Szerb nyelv és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Szerb nyelv és Szlovénia · Többet látni »
Szociolingvisztika
A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába.
Új!!: Szerb nyelv és Szociolingvisztika · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Szerb nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Szuffixum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Toldalék.
Új!!: Szerb nyelv és Szuffixum · Többet látni »
Tagadás (nyelvészet)
A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.
Új!!: Szerb nyelv és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Új!!: Szerb nyelv és Tárgyeset · Többet látni »
Tónus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tónus (nyelvészet).
Új!!: Szerb nyelv és Tónus · Többet látni »
Török Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán Birodalom.
Új!!: Szerb nyelv és Török Birodalom · Többet látni »
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Új!!: Szerb nyelv és Török nyelv · Többet látni »
Timok
A Timok folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szerb nyelv és Timok · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Szerb nyelv és Toldalék · Többet látni »
Topik és predikátum
A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.
Új!!: Szerb nyelv és Topik és predikátum · Többet látni »
Urbanizáció
Az urbanizált népesség aránya országonként 2018-ban A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között Urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések kialakulását (és fejlődését), sűrűsödését és növekedését értjük.
Új!!: Szerb nyelv és Urbanizáció · Többet látni »
Vajdaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vajdaság Autonóm Tartomány.
Új!!: Szerb nyelv és Vajdaság · Többet látni »
Veláris hang
Veláris hangoknak nevezzük a szájüreg hátsó részében képzett beszédhangokat.
Új!!: Szerb nyelv és Veláris hang · Többet látni »
Velencei nyelv
Nem tévesztendő össze az ókori Itáliában beszélt venét nyelvvel.
Új!!: Szerb nyelv és Velencei nyelv · Többet látni »
Vessző (írásjel)
A vessző az írásjelek egyike, (a szóköz mellett) az elkülönítés legelterjedtebb eszköze.
Új!!: Szerb nyelv és Vessző (írásjel) · Többet látni »
Visszaható névmás
A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.
Új!!: Szerb nyelv és Visszaható névmás · Többet látni »
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Új!!: Szerb nyelv és Viszonyszó · Többet látni »
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Új!!: Szerb nyelv és Vonatkozó névmás · Többet látni »
Vonzat
A vonzat kötött bővítmény, amelyet egyes szavak mondattanilag és jelentéstanilag megkívánnak, és amely meghatározott alakú.
Új!!: Szerb nyelv és Vonzat · Többet látni »
Vranje
Vranje (cirill betűkkel Врање) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Pcsinyai körzetben.
Új!!: Szerb nyelv és Vranje · Többet látni »
Vuk Stefanović Karadžić
Vuk Stefanović Karadžić (cirill írással Вук Стефановић Караџић) (Tršić, 1787. november 6. – Bécs, 1864. február 7.), szerb filológus, nyelvész, folklórkutató, író és történész, a modern szerb nyelv sztenderdizálásának a kezdeményezője, e nyelv cirill írásának a megalkotója és helyesírásának a megalapozója.
Új!!: Szerb nyelv és Vuk Stefanović Karadžić · Többet látni »
Zárhang
A zárhang vagy okkluzíva a fonetikában olyan mássalhangzót jelöl, melynek képzése a hangképző szervek által a kiáramló levegő útjának teljes elzárásával, majd a zár feloldásával történik.
Új!!: Szerb nyelv és Zárhang · Többet látni »
Zöngés és zöngétlen párok
A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek.
Új!!: Szerb nyelv és Zöngés és zöngétlen párok · Többet látni »
Zeta (folyó)
A Zeta folyó Montenegró területén, a Morača jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szerb nyelv és Zeta (folyó) · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Szerb nyelv és 11. század · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Szerb nyelv és 12. század · Többet látni »
1220
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1220 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Szerb nyelv és 13. század · Többet látni »
1331
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1331 · Többet látni »
1349
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1349 · Többet látni »
1354
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1354 · Többet látni »
1355
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1355 · Többet látni »
1393
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1393 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Szerb nyelv és 14. század · Többet látni »
1400
1400 a 14. század utolsó éve.
Új!!: Szerb nyelv és 1400 · Többet látni »
1409
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1409 · Többet látni »
1427
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1427 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Szerb nyelv és 16. század · Többet látni »
1680
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1680 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1690 · Többet látni »
1749
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1749 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Szerb nyelv és 18. század · Többet látni »
1818
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1818 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1847 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1850 · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1852 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1868 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1954 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1970-es évek · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1983 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Szerb nyelv és 1997 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Szerb nyelv és 2002 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Szerb nyelv és 2011 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Szerb nyelv és 2013 · Többet látni »
