Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
132 kapcsolatok: Alföld, Algyő, Ammianus Marcellinus, Augusztus 24., Augusztus 27., Balaton, Bácska, Bánát, Béga, Bodrog (folyó), Borzsa, Caius Plinius Secundus, Cibakháza, Cibakházi Holt-Tisza, Csépa, Csongrád (település), Délmagyar.hu, Duna, Eger-patak (Heves vármegye), Fegyvernek, Fehér-Tisza, Fekete-tenger, Fekete-Tisza, Gyálarét, Gyenes Károly, Hódmezővásárhely, Hernád (folyó), Horgos, Hulladék, Iordanes, Iráni népek, Iráni nyelvek, Iza (folyó), Június 2., Kárpátalja, Körösök, Közép-Európa, Keleti-főcsatorna, Keleti-Kárpátok, Kelták, Kisköre, Kiskörei vízerőmű, Kiskörei-víztározó, Kraszna (folyó), Kvassay Jenő, Lakitelek, Lónyai-főcsatorna, Magyarok, Magyarország, Magyarország legbővizűbb folyóinak listája, ..., Maros, Május 23., Mártély, Mátrai Lajos, ifj., Múlt-kor, Miocén, Nagy-ág, Nagykörű, Nagyrév, Német nyelv, Népvándorláskor, PET Kupa, Petőfi Sándor, Priszkosz rétor, Rahó, Rakamaz, Röszke, Rezsőháza, Román nyelv, Románia, Sajó (folyó), Szajol, Szamos, Szatmárcseke, Szatmári-síkság, Szádeczky-Kardoss Samu, Száva, Széchenyi István, Szép, szőke szerelmünk, a Tisza, Szeged, Szelevény, Szerb nyelv, Szerbia, Szkíta nyelv, Szkíták, Szláv népek, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szolnok, Sztrabón, Talabor (folyó), Tarac, Túr, Telex.hu, Theophülaktosz Szimokattész, Tisza-tó, Tiszaalpár, Tiszabecs, Tiszabezdéd, Tiszadada, Tiszadob, Tiszadorogma, Tiszanagyfalu, Tiszasas, Tiszaszentmárton, Tiszaug, Titel, Tokaj, Torkolat, Trákok, Ukrajna, Ukrán nyelv, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök), Vásárosnamény, Víz, Visó, Zagyva, Záhony, 1846, 1879, 1884, 1894, 1905, 1908, 1920, 1937, 1970, 1975, 2000, 2006, 2009. Bővíteni index (82 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Tisza és Alföld · Többet látni »
Algyő
Algyő nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedi járásban.
Új!!: Tisza és Algyő · Többet látni »
Ammianus Marcellinus
Ammianus Marcellinus (330 körül – 395/400 körül) a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója.
Új!!: Tisza és Ammianus Marcellinus · Többet látni »
Augusztus 24.
Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.
Új!!: Tisza és Augusztus 24. · Többet látni »
Augusztus 27.
Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.
Új!!: Tisza és Augusztus 27. · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Tisza és Balaton · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Tisza és Bácska · Többet látni »
Bánát
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bánság.
Új!!: Tisza és Bánát · Többet látni »
Béga
A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Tisza és Béga · Többet látni »
Bodrog (folyó)
A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Tisza és Bodrog (folyó) · Többet látni »
Borzsa
A Borzsa (ukránul Боржава, Borzsava) folyó Ukrajnában a Tisza vízgyűjtő területén.
Új!!: Tisza és Borzsa · Többet látni »
Caius Plinius Secundus
Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.
Új!!: Tisza és Caius Plinius Secundus · Többet látni »
Cibakháza
Cibakháza nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.
Új!!: Tisza és Cibakháza · Többet látni »
Cibakházi Holt-Tisza
A Cibakházi Holt-Tisza a Tisza magyarországi folyószakaszának az egyik leghosszabb holtága, 17 kilométert megközelítő teljes hosszúságával.
Új!!: Tisza és Cibakházi Holt-Tisza · Többet látni »
Csépa
Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.
Új!!: Tisza és Csépa · Többet látni »
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Új!!: Tisza és Csongrád (település) · Többet látni »
Délmagyar.hu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Delmagyar.hu.
Új!!: Tisza és Délmagyar.hu · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Tisza és Duna · Többet látni »
Eger-patak (Heves vármegye)
Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén.
Új!!: Tisza és Eger-patak (Heves vármegye) · Többet látni »
Fegyvernek
Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Új!!: Tisza és Fegyvernek · Többet látni »
Fehér-Tisza
A Fehér-Tisza folyó Kárpátalján, a Tisza bal oldali forrásága.
Új!!: Tisza és Fehér-Tisza · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Tisza és Fekete-tenger · Többet látni »
Fekete-Tisza
A Fekete-Tisza folyó Kárpátalján, a Tisza bal oldali forrásága.
Új!!: Tisza és Fekete-Tisza · Többet látni »
Gyálarét
Gyálarét (korábban Gyála, szerbül Đala) Szeged Délikert nevű városrészének egyik települése, a városközponttól 6 km-re délre található.
Új!!: Tisza és Gyálarét · Többet látni »
Gyenes Károly
Gyenes Károly (Kiskunfélegyháza, 1947. augusztus 16.) magyar természetjáró, televíziós szerkesztő, riporter.
Új!!: Tisza és Gyenes Károly · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Tisza és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Hernád (folyó)
A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.
Új!!: Tisza és Hernád (folyó) · Többet látni »
Horgos
A vasútállomás A röszkei határátkelőhely, a háttérben Horgos A horgosi határátkelőhely Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik.
Új!!: Tisza és Horgos · Többet látni »
Hulladék
Hulladéknak azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek, és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük tulajdonosuk megválik, vagy megválni köteles.
Új!!: Tisza és Hulladék · Többet látni »
Iordanes
Iordanes vagy Jordanes (? – 553 után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt.
Új!!: Tisza és Iordanes · Többet látni »
Iráni népek
Az iráni népek az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó népcsoportok Közép- és Elő-Ázsiában.
Új!!: Tisza és Iráni népek · Többet látni »
Iráni nyelvek
Az iráni nyelvek (régiesen iranoárja nyelvek) az indoeurópai nyelvcsaládon belül az indoiráni nyelvekhez tartoznak.
Új!!: Tisza és Iráni nyelvek · Többet látni »
Iza (folyó)
Az Iza a Tisza bal oldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében, a történelmi Máramaros területén.
Új!!: Tisza és Iza (folyó) · Többet látni »
Június 2.
Névnapok: Anita, Kármen + Ábel, Amélia, Anna, Ármin, Ármina, Blandina, Csilla, Erazmus, Etele, Etre, Eugén, Gamáliel, Gemella, Geminián, Irma, Jenő, Kornél, Péter, Pető, Razmus, Rézmán, Vénusz.
Új!!: Tisza és Június 2. · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Tisza és Kárpátalja · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Tisza és Körösök · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Tisza és Közép-Európa · Többet látni »
Keleti-főcsatorna
A Keleti-főcsatorna Hajdúnánás közelében A Keleti-főcsatorna 98 km hosszú csatorna Tiszalök (Tisza) és Bakonszeg (Berettyó) között.
Új!!: Tisza és Keleti-főcsatorna · Többet látni »
Keleti-Kárpátok
A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában.
Új!!: Tisza és Keleti-Kárpátok · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Tisza és Kelták · Többet látni »
Kisköre
Kisköre város Heves vármegye déli szegélyén a Hevesi járásában, a Tisza-tó partján, az Alföld középső részén.
Új!!: Tisza és Kisköre · Többet látni »
Kiskörei vízerőmű
A Kiskörei vízerőmű vagy Kiskörei vízlépcső Magyarország legnagyobb vízerőműve, amely 1973-ban készült el Kiskörén a Tisza 403-as folyamkilométerénél.
Új!!: Tisza és Kiskörei vízerőmű · Többet látni »
Kiskörei-víztározó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tisza-tó.
Új!!: Tisza és Kiskörei-víztározó · Többet látni »
Kraszna (folyó)
A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.
Új!!: Tisza és Kraszna (folyó) · Többet látni »
Kvassay Jenő
Kvassói és brogyáni Kvassay Jenő (Buda, 1850. július 5. – Budapest, 1919. június 6.) vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja.
Új!!: Tisza és Kvassay Jenő · Többet látni »
Lakitelek
Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun vármegyében, a Tiszakécskei járásban, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál.
Új!!: Tisza és Lakitelek · Többet látni »
Lónyai-főcsatorna
A Lónyai-főcsatorna Berkesztől kiindulva a Nyírség vizeit gyűjti össze, és Gávavencsellő alatt vezeti a Tisza folyóba.
Új!!: Tisza és Lónyai-főcsatorna · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Tisza és Magyarország · Többet látni »
Magyarország legbővizűbb folyóinak listája
A lista Magyarország legbővizűbb folyóit tartalmazza.
Új!!: Tisza és Magyarország legbővizűbb folyóinak listája · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Tisza és Maros · Többet látni »
Május 23.
Névnapok: Dezső + Dés, Dézi, Dezsér, Dezsider, Norma, Röné, Viliam, Vilmos.
Új!!: Tisza és Május 23. · Többet látni »
Mártély
Mártély község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.
Új!!: Tisza és Mártély · Többet látni »
Mátrai Lajos, ifj.
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mátrai Lajos.
Új!!: Tisza és Mátrai Lajos, ifj. · Többet látni »
Múlt-kor
A Múlt-kor egy Magyarországon negyedévente megjelenő történelmi magazin, mely az egyetemes és a magyar történelmet magazin-szerűen, szórakoztató, figyelemfelkeltő formában tárgyalja.
Új!!: Tisza és Múlt-kor · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Tisza és Miocén · Többet látni »
Nagy-ág
A Nagy-ág (ukránul Ріка) folyó Kárpátalján, a Huszti járásban, a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Tisza és Nagy-ág · Többet látni »
Nagykörű
Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.
Új!!: Tisza és Nagykörű · Többet látni »
Nagyrév
Nagyrév község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.
Új!!: Tisza és Nagyrév · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Tisza és Német nyelv · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Tisza és Népvándorláskor · Többet látni »
PET Kupa
A PET Kupa egy szemétszedő-hajóépítő vetélkedő, egy hosszú távú folyami hajós verseny, egy Tisza-menti közösségeket egybe kovácsoló civil kezdeményezés, és egy életre szóló kaland.
Új!!: Tisza és PET Kupa · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Tisza és Petőfi Sándor · Többet látni »
Priszkosz rétor
Priszkosz rétor, (410/420 körül – 472 után) késő ókori keletrómai (görög) diplomata, történetíró.
Új!!: Tisza és Priszkosz rétor · Többet látni »
Rahó
Rahó város Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járás székhelye.
Új!!: Tisza és Rahó · Többet látni »
Rakamaz
Rakamaz város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Új!!: Tisza és Rakamaz · Többet látni »
Röszke
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Tisza és Röszke · Többet látni »
Rezsőháza
Rezsőháza (szerbül Книћанин / Knićanin, németül Rudolfsgnad) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Új!!: Tisza és Rezsőháza · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Tisza és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Tisza és Románia · Többet látni »
Sajó (folyó)
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Új!!: Tisza és Sajó (folyó) · Többet látni »
Szajol
Szajol község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Új!!: Tisza és Szajol · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Tisza és Szamos · Többet látni »
Szatmárcseke
Szatmárcseke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Új!!: Tisza és Szatmárcseke · Többet látni »
Szatmári-síkság
A Szatmári-síkság a 18. században. (Az I. katonai felmérés alapján.) Jelmagyarázat: l.
Új!!: Tisza és Szatmári-síkság · Többet látni »
Szádeczky-Kardoss Samu
Szádeczky-Kardoss Samu (szádecsnei és kardossfalvy Szádeczky–Kardoss Sámuel, Kolozsvár, 1918. január 21. – Szeged, 2004. november 10.) klasszika-filológus, egyetemi tanár.
Új!!: Tisza és Szádeczky-Kardoss Samu · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Tisza és Száva · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Tisza és Széchenyi István · Többet látni »
Szép, szőke szerelmünk, a Tisza
A Szép, szőke szerelmünk, a Tisza című színes, 17 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami egy gyalogos és egy evezős túra keretében mutatja be a Tiszát és a folyó partján lévő nevezetességeket, a forráskótól a torkolatig.
Új!!: Tisza és Szép, szőke szerelmünk, a Tisza · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Tisza és Szeged · Többet látni »
Szelevény
Szelevény község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában, a vármegye legdélibb települése.
Új!!: Tisza és Szelevény · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Tisza és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Tisza és Szerbia · Többet látni »
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Új!!: Tisza és Szkíta nyelv · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Tisza és Szkíták · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Tisza és Szláv népek · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Tisza és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Tisza és Szlovákia · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Tisza és Szolnok · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Tisza és Sztrabón · Többet látni »
Talabor (folyó)
A Talabor folyó Ukrajnában, Kárpátalján, a Tisza vízgyűjtő területén.
Új!!: Tisza és Talabor (folyó) · Többet látni »
Tarac
A Tarac folyó Kárpátalján, a Tisza jobb oldali mellékvize.
Új!!: Tisza és Tarac · Többet látni »
Túr
A Túr (románul Tur) folyó a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója Romániában és Magyarországon.
Új!!: Tisza és Túr · Többet látni »
Telex.hu
A Telex.hu internetes hírportál, amelynek kiadója a Van Másik Zrt.
Új!!: Tisza és Telex.hu · Többet látni »
Theophülaktosz Szimokattész
Theophülaktosz Szimokattész (Θεοφύλακτος Σιμοκάττης, Theofílaktosz Szimokátisz), (580 körül – 630 után) kora középkori bizánci történetíró.
Új!!: Tisza és Theophülaktosz Szimokattész · Többet látni »
Tisza-tó
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.
Új!!: Tisza és Tisza-tó · Többet látni »
Tiszaalpár
Tiszaalpár nagyközség Bács-Kiskun vármegye Tiszakécskei járásában.
Új!!: Tisza és Tiszaalpár · Többet látni »
Tiszabecs
turulmadaras Rákóczi emlékmű avatása 1903. szeptember 20-ánhttp://epa.oszk.hu/00000/00030/02594/pdf/VU_EPA00030_1903_39.pdf Vasárnapi Ujság 39. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.) A Turul emlékmű 2011. július 17-én. Tiszabecs nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Új!!: Tisza és Tiszabecs · Többet látni »
Tiszabezdéd
Tiszabezdéd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban, 5 kilométerre a záhonyi magyar-ukrán határátkelőtől.
Új!!: Tisza és Tiszabezdéd · Többet látni »
Tiszadada
Tiszadada község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban.
Új!!: Tisza és Tiszadada · Többet látni »
Tiszadob
Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban.
Új!!: Tisza és Tiszadob · Többet látni »
Tiszadorogma
Tiszadorogma község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járásban; a vármegye legdélebbi fekvésű települése.
Új!!: Tisza és Tiszadorogma · Többet látni »
Tiszanagyfalu
Tiszanagyfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Új!!: Tisza és Tiszanagyfalu · Többet látni »
Tiszasas
Tiszasas község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában.
Új!!: Tisza és Tiszasas · Többet látni »
Tiszaszentmárton
Tiszaszentmárton község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Új!!: Tisza és Tiszaszentmárton · Többet látni »
Tiszaug
Tiszaug község Bács-Kiskun vármegye Tiszakécskei járásában.
Új!!: Tisza és Tiszaug · Többet látni »
Titel
Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
Új!!: Tisza és Titel · Többet látni »
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Új!!: Tisza és Tokaj · Többet látni »
Torkolat
A torkolat (vagy folyótorkolat) az a hely, ahol egy folyó egy tóba, tengerbe ömlik (kivételt képez a szárazföldi deltatorkolat (pl: Okavango-delta). Két típusa a tölcsértorkolat és a deltatorkolat. A folyótorkolatok a Föld legproduktívabb ökoszisztémái közé tartoznak.
Új!!: Tisza és Torkolat · Többet látni »
Trákok
A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.
Új!!: Tisza és Trákok · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Tisza és Ukrajna · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Tisza és Ukrán nyelv · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Tisza és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)
szobra Szegeden (Mátrai Lajos, ifj. alkotása) Vásárhelyi Pál síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 10/2-sziget. Zilahi István műve. Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Tisza és Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök) · Többet látni »
Vásárosnamény
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Új!!: Tisza és Vásárosnamény · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Tisza és Víz · Többet látni »
Visó
A Visó a Tisza első nagyobb bal oldali mellékfolyója Romániában, a történeti Máramarosban.
Új!!: Tisza és Visó · Többet látni »
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Új!!: Tisza és Zagyva · Többet látni »
Záhony
Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye.
Új!!: Tisza és Záhony · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1846 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1879 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1884 · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1894 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1905 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Tisza és 1908 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1920 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1937 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1970 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 1975 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Tisza és 2000 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Tisza és 2006 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Tisza és 2009 · Többet látni »
