Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Pannonia (provincia)

Index Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

288 kapcsolatok: A Kárpát-medence története a honfoglalásig, Ad Flexum, Ad Mures, Ad Statuas (Ács), Ad Statuas (Várdomb), Adony (település), Adriai-tenger, Ala, Alatheus, Alánok, Alisca, Almásfüzitő, Alpok, Alta Ripa, Amantinok, Andautonia, Antoninus Pius római császár, Aqua Viva, Aquileia, Aquincum, Armenia Magna, Arrabona, Attila hun király, Augustus római császár, Ausztria, Auxilia, Azalok, Azaum, Ács (település), Árpás, Ízisz, Šćitarjevo, Óbuda (történelmi település), Ókori Görögország, Bad Deutsch-Altenburg, Balaton, Balácapuszta, Balkán (térség), Balti-tenger, Bassianae, Bánát, Bécs, Bifurkáció (földrajz), Boiok, Borhy László, Borostyánút, Bosznia-Hercegovina, Breukok, Brigetio, Britannia (provincia), ..., Budaörs, Budapest, Burgundok, Campona (római erőd), Caracalla római császár, Carnuntum, Cassius Dio, Centurio, Claudius római császár, Clodius Albinus római császár, Cohors, Colonia, Colonus, Commodus római császár, Contra Florentiam, Contra-Aquincum, Csörsz árka, Dacia (római provincia), Daruvár (Horvátország), Dákok, Dárda, Decebal, Didius Iulianus római császár, Diocletianus római császár, Dominatus, Domitianus római császár, Dráva, Duna, Dunaújváros, Dunabogdány, Dunafalva, Dunakanyar, Dunakömlőd, Dunakeszi, Dunántúl, Emona, Erdély, Eszék, Esztergom, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Fenékpuszta, Fertőrákos, Flavius Arcadius bizánci császár, Flavius Honorius római császár, Gótok, Gerulata, Gorsium, Győr, Hadrianopolisi csata (378), Hadrianus római császár, Holdvilág-árok, Horvátország, Hunok, I. Alarik nyugati gót király, I. Constantinus római császár, I. e. 1. század, I. e. 14, I. e. 35, I. e. 4. század, I. e. 44, I. e. 50, I. e. 50-es évek, I. e. 9, I. Theodosius római császár, I. Valentinianus római császár, Illírek, Illyricum, Intercisa, Iovia, Itália, Jazigok, Kapospula, Katonacsászárok, Kárpát-medence, Környe, Közel-Kelet, Keleti gótok, Kelták, Kvádok, Latin nyelv, Láng Nándor, Lébény, Légirégészet, Legatus, Legionarius (Római Birodalom), Limes, Ljubljana, Longobárdok, Lugdunum, Magyarország, Marcus Aurelius római császár, Marcus Aurelius-oszlop, Markomannok, Maroboduus, Matrica, Mithrász, Moesia, Mosonmagyaróvár, Municipium, Mursella, Nagytétény, Noricum, Nyugatrómai Birodalom, Oroszvár, Pannonia inferior, Pannonia Valeria, Pannonok, Parittya, Pártus Birodalom, Pártusok, Pécs, Póczy Klára, Pertinax római császár, Pescennius Niger, Pest (történelmi település), Pestis, Petronell, Petrovci, Pone Navata, Ptuj, Rajna, Rába, Régészet, Római Birodalom, Római légió, Római provinciák, Rómaiak, Res Gestae Divi Augusti, Romanizáció, Savaria, Ságvár, Sümeg, Scarbantia, Senatus, Septimius Severus római császár, Severus Alexander római császár, Sirmium, Socii, Solva, Sopianae (ókori város), Sopron, Soproni Sándor, Szabó Miklós (régész), Szahara, Szakcs, Szarmaták, Száva, Szávaszentdemeter, Százhalombatta, Székesfehérvár, Szíria, Szőny, Szekszárd, Szentendre, Szerémségi körzet, Szerbia, Sziszek, Szkordiszkuszok, Szlovákia, Szlovénia, Szombathely, Tata, Tauriszkuszok, Tác, Tóth Endre (régész), Tüskevár (település), Teutoburgi csata, Tiberius római császár, Tisza, Tolna (Magyarország), Traianus római császár, Trák, Tribunus militum, Ulcisia Castra, Vajdaság Autonóm Tartomány, Valcum, Vandálok, Varasd, Várdomb, Vörösmart, Verőce (Magyarország), Vespasianus római császár, Vetus Salina, Vicus (római közigazgatás), Vindobona, Vinkovce, Vinkovci, Visegrád, Visegrádi-hegység, Vizigótok, Volga, Zalalövő, Zsidók, 1. század, 10, 106, 107, 161, 166, 167, 169, 171, 172, 174, 175, 180, 193, 195, 197, 2. század, 211, 216, 235, 271, 284, 296, 3. század, 30, 364, 365, 370, 370-es évek, 375, 376, 378, 395, 4. század, 409, 430-as évek, 433, 46, 49, 5. század, 6, 68, 69, 9. Bővíteni index (238 több) »

A Kárpát-medence története a honfoglalásig

Kárpát-medencéről A Kárpát-medence első lakói az ősi emberszerűek (Hominoidea) voltak, maradványaik Rudabánya környékéről kerültek elő.

Új!!: Pannonia (provincia) és A Kárpát-medence története a honfoglalásig · Többet látni »

Ad Flexum

Ad Flexum római kori település és katonai táborhely volt a mai Magyarország területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ad Flexum · Többet látni »

Ad Mures

Ad Mures római segédcsapat-tábor (castellum) és falu volt Pannoniában a Duna mentén, a mai Ács külterületén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ad Mures · Többet látni »

Ad Statuas (Ács)

Ad Statuas római katonai segédcsapat-tábor (castellum) és település volt a Duna mentén Pannonia provinciában, a ma Ácshoz tartozó Vaspuszta területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ad Statuas (Ács) · Többet látni »

Ad Statuas (Várdomb)

Az Ad Statuas római erődítmény a Tolna vármegyei Várdomb község helyén állott. Az erődítmény Alisca (Őcsény) erődjét védte déli irányból a Mursát (Eszék) Aquincummal (Óbuda, Budapest) összekötő hadiúton. A katonai tábor „Ad Statuas” néven ismert. A fogalom jelentése: „a szobrokhoz”, azonban szobrokról nincs sem írásos, sem tárgyi jel.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ad Statuas (Várdomb) · Többet látni »

Adony (település)

Adony (római kori latin nevén: Vetus Salina, a 17. században: Rácadony, 1882 és 1902 között: Duna-Adony) város Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Adony (település) · Többet látni »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: Pannonia (provincia) és Adriai-tenger · Többet látni »

Ala

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ala (egyértelműsítő lap).

Új!!: Pannonia (provincia) és Ala · Többet látni »

Alatheus

#ÁTIRÁNYÍTÁSAlateus.

Új!!: Pannonia (provincia) és Alatheus · Többet látni »

Alánok

Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Alánok · Többet látni »

Alisca

Alisca római kori katonai tábor maradványa Őcsénytől kissé északra, a volt Szigethpuszta területén, a Báta-patak déli partján. Római kori táborhely Alsó Pannonia provinciában, a Duna jobb partján. A Tabula Peutingerián nem fordul elő. Az Itinerarium Lugio (Dunaszekcső) és Alta Ripa (Tolna) közé minden közelebbi meghatározás nélkül iktatja, ilyenformán: Alisca ad latus.

Új!!: Pannonia (provincia) és Alisca · Többet látni »

Almásfüzitő

Almásfüzitő község Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Almásfüzitő · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Új!!: Pannonia (provincia) és Alpok · Többet látni »

Alta Ripa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tolna (Magyarország) Kategória:Pannonia Kategória:A Római Birodalom városai.

Új!!: Pannonia (provincia) és Alta Ripa · Többet látni »

Amantinok

Az amantinok (latinul Amantini) ókori pannoniai kelta néptörzs volt, akik a Dráva és a Száva közt laktak.

Új!!: Pannonia (provincia) és Amantinok · Többet látni »

Andautonia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Šćitarjevo.

Új!!: Pannonia (provincia) és Andautonia · Többet látni »

Antoninus Pius római császár

Imperator Titus Aelius Caesar Hadrianus Antoninus Augustus Pius, általánosan elterjedt néven Antoninus Pius császár, született Titus Aurelius Fulvus Boionius Arrius Antoninus (Lanuvium, 86. szeptember 19. – Lorium, 161. március 7.), 138-tól 161-ig uralkodott a Római Birodalomban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Antoninus Pius római császár · Többet látni »

Aqua Viva

#ÁTIRÁNYÍTÁS Varasd Kategória:Pannonia Kategória:A Római Birodalom városai.

Új!!: Pannonia (provincia) és Aqua Viva · Többet látni »

Aquileia

Az ókori Aquileia Forumának maradványai Aquileia, Nürnbergi Krónika, 1493 Aquileia (friuliul: Aquilee) ókori római eredetű város Olaszországban, közel az Adriai-tengerhez, a Natissa folyó partján.

Új!!: Pannonia (provincia) és Aquileia · Többet látni »

Aquincum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquincum (történelmi település).

Új!!: Pannonia (provincia) és Aquincum · Többet látni »

Armenia Magna

Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Armenia Magna · Többet látni »

Arrabona

Arrabona római kori város és katonai táborhely volt, a mai Győr területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Arrabona · Többet látni »

Attila hun király

Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.

Új!!: Pannonia (provincia) és Attila hun király · Többet látni »

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Augustus római császár · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ausztria · Többet látni »

Auxilia

Auxilia a Római Birodalomban minden, a provinciákban állomásozó katonai csapat összefoglaló neve, a legiokat kivéve, függetlenül attól, hogy római polgárokból vagy peregrinusokból sorozták őket, hisz attól fogva, hogy Caracalla a birodalom minden polgárának polgárjogot adományozott, néhány zsoldba fogadott barbár csapat kivételével az auxilia is polgárokból állt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Auxilia · Többet látni »

Azalok

Aicca nevű azal nő római kori sírköve Sárisápról Az azalok vagy azaliak (latinul azalus, azali) ókori pannoniai néptörzs tagjai voltak, akik Ptolemaiosz Klaudiosz szerint Felső-Pannonia legészakibb részén laktak.

Új!!: Pannonia (provincia) és Azalok · Többet látni »

Azaum

Azaum (a késő római korban Oviadum) római katonai tábor (castellum) és mellé épült polgári település volt Pannonia provinciában, a Duna mentén, a mai Almásfüzitő területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Azaum · Többet látni »

Ács (település)

Ács (németül: Atsch) város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ács (település) · Többet látni »

Árpás

Árpás község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Árpás · Többet látni »

Ízisz

Balról jobbra: Hórusz, Ozirisz és Ízisz hármas szoborcsoportja a XX. dinasztia korából (Louvre, Párizs) Ízisz (ókori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet, 3s.t) az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz testvére és felesége, Hórusz anyja.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ízisz · Többet látni »

Šćitarjevo

Šćitarjevo (latinul: Andautonia) falu Horvátországban Zágráb megyében.

Új!!: Pannonia (provincia) és Šćitarjevo · Többet látni »

Óbuda (történelmi település)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).

Új!!: Pannonia (provincia) és Óbuda (történelmi település) · Többet látni »

Ókori Görögország

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ókori Görögország · Többet látni »

Bad Deutsch-Altenburg

Bad Deutsch-Altenburg (régebbi magyar nevén Németóvár) osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Bad Deutsch-Altenburg · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Pannonia (provincia) és Balaton · Többet látni »

Balácapuszta

Balácapuszta egy külterületi településrész Veszprém vármegyében, Nemesvámos közigazgatási területének délkeleti szélén, Veszprémfajsz határában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Balácapuszta · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Pannonia (provincia) és Balkán (térség) · Többet látni »

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Új!!: Pannonia (provincia) és Balti-tenger · Többet látni »

Bassianae

#ÁTIRÁNYÍTÁS Petrovci.

Új!!: Pannonia (provincia) és Bassianae · Többet látni »

Bánát

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bánság.

Új!!: Pannonia (provincia) és Bánát · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Pannonia (provincia) és Bécs · Többet látni »

Bifurkáció (földrajz)

Patak szétválása, vagyis bifurkáció Hövelhofnál A bifurkáció a folyók kétirányú lefolyása, szabatosabban a vízfolyások – felszíni vagy felszín alatti víztestek – külön rendszerbe áramlása, torkollása.

Új!!: Pannonia (provincia) és Bifurkáció (földrajz) · Többet látni »

Boiok

A boiok vagy bójok ókori kelta törzs volt, amelynek fő területe előbb Észak-Itáliában, majd a mai Magyarország és Szlovákia területén volt, ahol jelentős hatalommal bírtak.

Új!!: Pannonia (provincia) és Boiok · Többet látni »

Borhy László

Borhy László Rezső (Szombathely, 1963. április 24. –) Széchenyi-díjas régész, történész, ókortörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Pannonia (provincia) és Borhy László · Többet látni »

Borostyánút

A Borostyánkő út Borostyánkőút ma Szombathelyen a Romkertben 87-es főút felől, jól látszik az előbukkanó bazaltterítés Borostyánkőút útkereszteződése Szombathelyen, a Fő tér alatt, megtekinthető az OTP Bank fiókjából Borostyánkövek A borostyánút vagy borostyánkőút (litvánul: Gintaro kelias, lengyelül: Szlak Bursztynowy, Jantarowy Szlak; cseh/szlovák nyelven: Jantarová/Jantárová cesta; németül: Bernsteinstraße; oroszul: Янтарный путь; olaszul: Via dell'Ambra, latinul: Via Sucinaria) a Baltikum és a Mediterráneum közötti ókori kereskedelmi útvonalak hálózata volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Borostyánút · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Pannonia (provincia) és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Breukok

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és Breukok · Többet látni »

Brigetio

Brigetio térképe de Brigetio jelentős katonai tábor és polgárváros volt az ókori Római Birodalom Pannonia tartományában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Brigetio · Többet látni »

Britannia (provincia)

Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.

Új!!: Pannonia (provincia) és Britannia (provincia) · Többet látni »

Budaörs

Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.

Új!!: Pannonia (provincia) és Budaörs · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Pannonia (provincia) és Budapest · Többet látni »

Burgundok

A burgundok korai germán nép volt, amelyik a Visztula és Rajna érintésével a Rhône környékére vándorolt, ahol az 5. században létrehozta királyságát.

Új!!: Pannonia (provincia) és Burgundok · Többet látni »

Campona (római erőd)

Vénusz-szobrocska Campona római kori erőd, Aquincumtól délre helyezkedik el; az Exercitus Pannoniae erődláncolatának tagja.

Új!!: Pannonia (provincia) és Campona (római erőd) · Többet látni »

Caracalla római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt ragadványnevén Caracalla császár, született (Lucius) Septimius Bassianus (Lugdunum, 188. április 4. – Harran, 217. április 8.) római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia.

Új!!: Pannonia (provincia) és Caracalla római császár · Többet látni »

Carnuntum

diadalíve ''(Heidentor)'' Carnuntum a Római Birodalom Pannonia, majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az ókorban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Carnuntum · Többet látni »

Cassius Dio

Lucius (Claudius) Cassius Dio Cocceianus, (Nicea, 155 vagy 163/164 – 229 után) görög történetíró.

Új!!: Pannonia (provincia) és Cassius Dio · Többet látni »

Centurio

Centurio öltözékének modern rekonstrukciója A centurio az ókorban a római légió egy centuriájának vezetője volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Centurio · Többet látni »

Claudius római császár

Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven Claudius császár (Lugdunum, Kr. e. 10. augusztus 1. – Róma, Kr. u. 54. október 13.), korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus a Római Birodalom negyedik császára volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Claudius római császár · Többet látni »

Clodius Albinus római császár

Imperator Caesar Decimus Clodius Septimius Albinus Augustus, született Decimus Clodius Albinus (140/150 körül – 197. február 19.) kezdetben társcsászár (Caesar) Septimius Severus mellett, majd ellencsászár (Augustus) a Római Birodalom nyugati tartományaiban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Clodius Albinus római császár · Többet látni »

Cohors

A cohors Caius Marius hadseregreformja után kialakuló köztársaságkori római hadrendi egység.

Új!!: Pannonia (provincia) és Cohors · Többet látni »

Colonia

A colonia a Római Birodalom teljes római polgárjoggal rendelkező - római jogú - telepesei által alapított város volt, később ez számított a legmagasabb rangú településnek a municipium és az egyéb települések előtt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Colonia · Többet látni »

Colonus

A colonus alatt eredetileg a Római Birodalom mezőgazdasági (szabad) kisbérlőit értették, aki a nagybirtokosok földjeinek egy-egy parcelláját terményhányad fejében művelte.

Új!!: Pannonia (provincia) és Colonus · Többet látni »

Commodus római császár

Az ifjú Commodus Imperator Caesar Aurelius Commodus Antoninus Augustus, születési nevén Lucius Aelius Aurelius Commodus (Lanuvium, 161. augusztus 30. – Róma, 192. december 31.) a Római Birodalom császára (uralkodott társcsászárként 177-től, egyeduralkodóként 180. március 17-től haláláig), Marcus Aurelius fia és az Antoninus-dinasztia utolsó tagja volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Commodus római császár · Többet látni »

Contra Florentiam

Contra Florentiam római erőd a Duna bal partján.

Új!!: Pannonia (provincia) és Contra Florentiam · Többet látni »

Contra-Aquincum

Az egykori Contra-Aquincum légi felvételen a mai Március 15. téren (2014) Contra-Aquincum római kori erőd, a pannóniai limes egyik fontos állomása.

Új!!: Pannonia (provincia) és Contra-Aquincum · Többet látni »

Csörsz árka

date.

Új!!: Pannonia (provincia) és Csörsz árka · Többet látni »

Dacia (római provincia)

date.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dacia (római provincia) · Többet látni »

Daruvár (Horvátország)

Daruvár város és község Horvátországban, Belovár-Bilogora megyében.

Új!!: Pannonia (provincia) és Daruvár (Horvátország) · Többet látni »

Dákok

Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dákok · Többet látni »

Dárda

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dárda (egyértelműsítő lap).

Új!!: Pannonia (provincia) és Dárda · Többet látni »

Decebal

Conrad Cichorius: Decebal halála Decebal, eredeti nevén Diurpaneus (? – 106), 87 és 106 között dák király volt, halála után országa megszűnt létezni.

Új!!: Pannonia (provincia) és Decebal · Többet látni »

Didius Iulianus római császár

Marcus Didius Severus Iulianus Augustus, általánosan elterjedt néven Didius Iulianus császár, született Marcus Didius Severus Iulianus (Mediolanum, 133. január 30. – Róma, 193. június 1.) a Római Birodalom császára, a legrövidebb ideig uralkodó császárok közé tartozik a birodalom történetében, 66 napig volt a hatalom csúcsán.

Új!!: Pannonia (provincia) és Didius Iulianus római császár · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: Pannonia (provincia) és Diocletianus római császár · Többet látni »

Dominatus

A dominatus a principatust felváltó uralkodói rendszer a Római Birodalomban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dominatus · Többet látni »

Domitianus római császár

Imperator Caesar Domitianus Augustus, általánosan elterjedt néven Domitianus császár, született Titus Flavius Domitianus (Róma, 51. október 24. – Róma, 96. szeptember 18.) a Flavius-dinasztia római császára (81-től haláláig) Vespasianus fia és Titus öccse volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Domitianus római császár · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dráva · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Pannonia (provincia) és Duna · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dunaújváros · Többet látni »

Dunabogdány

Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dunabogdány · Többet látni »

Dunafalva

Dunafalva község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dunafalva · Többet látni »

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dunakanyar · Többet látni »

Dunakömlőd

Dunakömlőd (németül Kimling, szlovákul Dunajská Kemlá) korábban önálló község volt, 1978 óta Paks egyik városrésze.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dunakömlőd · Többet látni »

Dunakeszi

Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dunakeszi · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Pannonia (provincia) és Dunántúl · Többet látni »

Emona

Emona vagy Aemona egy római kori település volt, a Száva felső folyásánál, a mai Ljubljana helyén feküdt (Szlovénia).

Új!!: Pannonia (provincia) és Emona · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Erdély · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Eszék · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Esztergom · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Pannonia (provincia) és Földközi-tenger · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Új!!: Pannonia (provincia) és Fekete-tenger · Többet látni »

Fenékpuszta

Fenékpuszta a Zala vármegyei Keszthely egyik településrésze, a város központjától körülbelül 6 kilométerre délre, a Balaton partján.

Új!!: Pannonia (provincia) és Fenékpuszta · Többet látni »

Fertőrákos

A községháza Hosszúházas beépítés A püspöki kastély Az egykori várfal részlete Fertőrákos (horvátul: Krojspuh, régies németül: Krewspach) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban, a járásszékelytől mintegy tíz kilométerre északkeletre, közvetlenül az osztrák határ mellett.

Új!!: Pannonia (provincia) és Fertőrákos · Többet látni »

Flavius Arcadius bizánci császár

Flavius Arcadius, görögösen Arkadiosz (Hispania, 377 – Konstantinápoly, 408. május 1.) a Keletrómai Birodalom első császára 395-től haláláig, I. (Nagy) Theodosius és Flacilla idősebbik fia, Honorius nyugatrómai császár bátyja volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Flavius Arcadius bizánci császár · Többet látni »

Flavius Honorius római császár

Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.

Új!!: Pannonia (provincia) és Flavius Honorius római császár · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Gótok · Többet látni »

Gerulata

Gerulata római katonai segédcsapat-tábor (castellum) volt a Duna jobb partján, Pannonia provinciában, a mai Oroszvár területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Gerulata · Többet látni »

Gorsium

Gorsium romterülete Decumanus Maximus, főutca Gorsium-Herculia Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete, amely a mai Tác település közigazgatási területén található, Székesfehérvártól körülbelül 10 kilométerre délre.

Új!!: Pannonia (provincia) és Gorsium · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Pannonia (provincia) és Győr · Többet látni »

Hadrianopolisi csata (378)

A hadrianapoliszi csata (ami adrianapolisi csataként is ismert) 378.

Új!!: Pannonia (provincia) és Hadrianopolisi csata (378) · Többet látni »

Hadrianus római császár

Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.

Új!!: Pannonia (provincia) és Hadrianus római császár · Többet látni »

Holdvilág-árok

A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáz központjától északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Holdvilág-árok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Pannonia (provincia) és Horvátország · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Pannonia (provincia) és Hunok · Többet látni »

I. Alarik nyugati gót király

I.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. Alarik nyugati gót király · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. e. 1. század

A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 1. század · Többet látni »

I. e. 14

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 14 · Többet látni »

I. e. 35

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 35 · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 44

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 44 · Többet látni »

I. e. 50

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 50 · Többet látni »

I. e. 50-es évek

Évszázadok: i. e. 2. század – i. e. 1. század – 1. század Évtizedek: i. e. 100-as évek – i. e. 90-es évek – i. e. 80-as évek – i. e. 70-es évek – i. e. 60-as évek – i. e. 50-es évek – i. e. 40-es évek – i. e. 30-as évek – i. e. 20-as évek – i. e. 10-es évek – i. e. 1-es évek Évek: i. e. 59 – i. e. 58 – i. e. 57 – i. e. 56 – i. e. 55 – i. e. 54 – i. e. 53 – i. e. 52 – i. e. 51 – i. e. 50.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 50-es évek · Többet látni »

I. e. 9

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. e. 9 · Többet látni »

I. Theodosius római császár

I.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. Theodosius római császár · Többet látni »

I. Valentinianus római császár

I.

Új!!: Pannonia (provincia) és I. Valentinianus római császár · Többet látni »

Illírek

Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Illírek · Többet látni »

Illyricum

Dalmatia provincia (az i. e. 9 előtti Illyricum) a Római Birodalomban Illyricum provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amelyet az illír törzsek által lakott korábbi Illíria helyén hoztak létre.

Új!!: Pannonia (provincia) és Illyricum · Többet látni »

Intercisa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dunaújváros.

Új!!: Pannonia (provincia) és Intercisa · Többet látni »

Iovia

Iovia (Újtelep) egykori város volt az ókori Római Birodalom Pannonia Valeria tartományában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Iovia · Többet látni »

Itália

#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).

Új!!: Pannonia (provincia) és Itália · Többet látni »

Jazigok

Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.

Új!!: Pannonia (provincia) és Jazigok · Többet látni »

Kapospula

Kapospula község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Kapospula · Többet látni »

Katonacsászárok

A római katonacsászárok olyan személyek, akik a hadseregre támaszkodva, erővel próbálták magukhoz ragadni a hatalmat.

Új!!: Pannonia (provincia) és Katonacsászárok · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Kárpát-medence · Többet látni »

Környe

Környe község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Környe · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Új!!: Pannonia (provincia) és Közel-Kelet · Többet látni »

Keleti gótok

lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.

Új!!: Pannonia (provincia) és Keleti gótok · Többet látni »

Kelták

A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Kelták · Többet látni »

Kvádok

Az i.sz. 1. században a kvádok és a markomannok a Római Birodalommal szomszédos területek lakói voltak A kvádok a szvéb csoportba tartozó kisebb germán törzs, amely i. e. 8-ban elhagyta a Majna folyó vidékét, és a mai Morvaország területére költözött.

Új!!: Pannonia (provincia) és Kvádok · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Pannonia (provincia) és Latin nyelv · Többet látni »

Láng Nándor

Láng Nándor (Deliblát, 1871. január 3. – Budapest, 1952. március 17.) régész, művészettörténész, klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Új!!: Pannonia (provincia) és Láng Nándor · Többet látni »

Lébény

Lébény város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Lébény · Többet látni »

Légirégészet

A légirégészet a régészeti kutatások egy fajtája, ahol a régészeti lelőhelyeket a levegőből fényképezik.

Új!!: Pannonia (provincia) és Légirégészet · Többet látni »

Legatus

A legatus („küldött, megbízott”) a Római Birodalomban a senatus által más népekhez küldött követ, vagy a hadseregparancsnokok és helytartók mellé a senatus által kirendelt szenátori rangú segítő volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Legatus · Többet látni »

Legionarius (Római Birodalom)

Római legionarius Kr. u. 1. századi felszerelésének modern rekonstrukciója Legionarius vagy miles, a római legiók alapja, általában 45 év alatti írni és olvasni tudó, jó testfelépítésű római polgár.

Új!!: Pannonia (provincia) és Legionarius (Római Birodalom) · Többet látni »

Limes

Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).

Új!!: Pannonia (provincia) és Limes · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ljubljana · Többet látni »

Longobárdok

A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.

Új!!: Pannonia (provincia) és Longobárdok · Többet látni »

Lugdunum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lugdunum Sequanorum.

Új!!: Pannonia (provincia) és Lugdunum · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Pannonia (provincia) és Magyarország · Többet látni »

Marcus Aurelius római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161. március 7. – 180. március 17.).

Új!!: Pannonia (provincia) és Marcus Aurelius római császár · Többet látni »

Marcus Aurelius-oszlop

A Marcus Aurelius-oszlop (olaszul Colonna di Marco Aurelio) egy carrarai márványból faragott diadaloszlop Marcus Aurelius császár tiszteletére a római Piazza Colonnán.

Új!!: Pannonia (provincia) és Marcus Aurelius-oszlop · Többet látni »

Markomannok

A markomannok a nyugati germánok (szvébek) egyik ókori törzse; nevük határvidékieket jelent.

Új!!: Pannonia (provincia) és Markomannok · Többet látni »

Maroboduus

Maroboduus, eredeti nevén feltehetően Marbod (? – Ravenna, 37), a markomannok királya volt Kr. e. 8 és Kr. u. 17 között, aki elsőként hozott létre törzsszövetséget a germán népek történetében a római fenyegetés ellen.

Új!!: Pannonia (provincia) és Maroboduus · Többet látni »

Matrica

Matrica (ejtsd: Mátrika) ókori római katonai tábor és mellé épült polgári település volt Pannonia provinciában, a Duna mentén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Matrica · Többet látni »

Mithrász

Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség.

Új!!: Pannonia (provincia) és Mithrász · Többet látni »

Moesia

Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Moesia · Többet látni »

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Mosonmagyaróvár · Többet látni »

Municipium

A municipium eredetileg a Római Birodalom által meghódított területeken levő olyan várost jelentett, amelynek polgárai teljes római polgárjoggal és önkormányzattal rendelkeztek.

Új!!: Pannonia (provincia) és Municipium · Többet látni »

Mursella

Mursella ókori római település volt Pannonia provincia északi részén, a mai Árpás területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Mursella · Többet látni »

Nagytétény

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Pannonia (provincia) és Nagytétény · Többet látni »

Noricum

Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Noricum · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Oroszvár

Oroszvár (szlovákul Rusovce, németül Karlburg, Rossenburg, Kerchenburg, horvátul Rosvar) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Új!!: Pannonia (provincia) és Oroszvár · Többet látni »

Pannonia inferior

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pannonia (provincia).

Új!!: Pannonia (provincia) és Pannonia inferior · Többet látni »

Pannonia Valeria

Pannoniában. Pannonia Valeria vagy egyszerűen Valeria az ókori Római Birodalom provinciája volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pannonia Valeria · Többet látni »

Pannonok

Pannonok, ókori néptörzs, a rómaiak róluk nevezték el Pannoniát.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pannonok · Többet látni »

Parittya

Osmar Schindler: ''David és Góliát'' A parittya két végén erős zsinegre kötött hosszúkás, romboid alakú erős, vastag bőrdarab, amely közepén be van mélyítve, vagy esetenként ki van vágva, hogy a beleteendő kődarab annál biztosabban álljon.

Új!!: Pannonia (provincia) és Parittya · Többet látni »

Pártus Birodalom

A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pártus Birodalom · Többet látni »

Pártusok

Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pártusok · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pécs · Többet látni »

Póczy Klára

Póczy Klára, asszonynevén Szentgáli Ferencné, egyes publikációkban Sz.

Új!!: Pannonia (provincia) és Póczy Klára · Többet látni »

Pertinax római császár

Imperator Caesar Publius Helvius Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Pertinax császár, született Publius Helvius Pertinax (Alba Pompeia (Liguria), 126. augusztus 1. – Róma, 193. március 28.) a Római Birodalom császára 193-ban, a legrövidebb ideig uralkodó császárok közé tartozik a birodalom történetében, 87 napig volt a hatalom csúcsán, ahová már életének 66.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pertinax római császár · Többet látni »

Pescennius Niger

Imperator Caesar Caius Pescennius Niger Iustus Augustus, született Caius Pescennius Niger Iustus (135 körül – Antiocheia, 194 áprilisa) a Római Birodalom trónbitorló császára, a birodalom keleti felében.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pescennius Niger · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pestis

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pestis · Többet látni »

Petronell

#ÁTIRÁNYÍTÁS Petronell-Carnuntum.

Új!!: Pannonia (provincia) és Petronell · Többet látni »

Petrovci

Petrovci (szerbül Доњи Петровци / Donji Petrovci) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Ruma községben.

Új!!: Pannonia (provincia) és Petrovci · Többet látni »

Pone Navata

Az erőd rekonstrukciós rajza délkelet felől Pone Navata a pannoniai római limes egyik fontos erődítménye volt a Dunakanyar bejáratánál, a visegrádi Sibrik-dombon.

Új!!: Pannonia (provincia) és Pone Navata · Többet látni »

Ptuj

Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ptuj · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: Pannonia (provincia) és Rajna · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Új!!: Pannonia (provincia) és Rába · Többet látni »

Régészet

zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.

Új!!: Pannonia (provincia) és Régészet · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Pannonia (provincia) és Római Birodalom · Többet látni »

Római légió

A légió (latinul legio, kiejtése „legió”) a Római Birodalom története folyamán hosszú ideig a római hadsereg alapvető szervezeti egysége volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Római légió · Többet látni »

Római provinciák

A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek.

Új!!: Pannonia (provincia) és Római provinciák · Többet látni »

Rómaiak

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori Róma.

Új!!: Pannonia (provincia) és Rómaiak · Többet látni »

Res Gestae Divi Augusti

Részlet a Res Gestae Divi Augustiból Augustus császár által megfogalmazott szöveg (Kr.u. I. század), melyben Augustus maga számol be tetteiről.

Új!!: Pannonia (provincia) és Res Gestae Divi Augusti · Többet látni »

Romanizáció

Romanizáció alatt azt a folyamatot értjük, amely során a Római Birodalom meghódított területein (provinciáin) a leigázott népek átvették a rómaiak kultúráját.

Új!!: Pannonia (provincia) és Romanizáció · Többet látni »

Savaria

Savaria alaprajza és ismert lelőhelyei Szent Quirinus püspök emléktáblája halálának 1700. évfordulójára az Óperint utcában Szent Mártonnak az emlékére emelt kút Az Ízisz-szentélykerület és a Borostyánút helyreállított szakasza A város polgárainak névjegyzéke – kőtábla a Városháza építése során került elő, látogatható a Városháza aulájában A vízvezeték helyreállított darabja Bucsu közelében Székesegyházzal Savaria (későbbi nyelvhasználat szerint Sabaria) Szombathely római kori elődje, a borostyánút egyik állomása, a mai Magyarország területén lévő legkorábbi colonia, azaz városi rangú római kori település volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Savaria · Többet látni »

Ságvár

Ságvár (latinul: Tricciana, németül: Schleugberg am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ságvár · Többet látni »

Sümeg

Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Sümeg · Többet látni »

Scarbantia

Scarbantia római település (municipium) Pannonia nyugati részén, a mai Sopron területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Scarbantia · Többet látni »

Senatus

A senatus, magyarosan szenátus az egész római történelmet végigkísérő, az idők előrehaladtával más-más jogokkal felruházott, és sokszor változó létszámú testület volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Senatus · Többet látni »

Septimius Severus római császár

Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Septimius Severus, születési nevén Lucius Septimius Severus (Leptis Magna, 146. április 11. – Eboracum, 211. február 4.) az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója.

Új!!: Pannonia (provincia) és Septimius Severus római császár · Többet látni »

Severus Alexander római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Severus Alexander Augustus, általánosan elterjedt néven Severus Alexander császár, született Marcus Gessius Bassianus Alexianus (Arca Caesarea, 208. október 1. – Moguntiacum, 235. március 18.) római császár 222-től haláláig.

Új!!: Pannonia (provincia) és Severus Alexander római császár · Többet látni »

Sirmium

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szávaszentdemeter.

Új!!: Pannonia (provincia) és Sirmium · Többet látni »

Socii

Socii, más néven foederati, azaz szövetségesek.

Új!!: Pannonia (provincia) és Socii · Többet látni »

Solva

Solva római település volt a mai Esztergom területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Solva · Többet látni »

Sopianae (ókori város)

Sopianae római település Pannonia középső részén, a mai Pécs területén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Sopianae (ókori város) · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Sopron · Többet látni »

Soproni Sándor

Soproni Sándor (Szentendre, 1926. november 21. – Budapest, 1995. november 20.) római korral foglalkozó régész, a szentendrei Ferenczy Múzeum régésze, később igazgatója.

Új!!: Pannonia (provincia) és Soproni Sándor · Többet látni »

Szabó Miklós (régész)

Szabó Miklós (Szombathely, 1940. július 3. – 2023. december 14.) Széchenyi-díjas magyar régész, ókorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szabó Miklós (régész) · Többet látni »

Szahara

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szahara (sivatag).

Új!!: Pannonia (provincia) és Szahara · Többet látni »

Szakcs

Szakcs község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szakcs · Többet látni »

Szarmaták

II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szarmaták · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Pannonia (provincia) és Száva · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szávaszentdemeter · Többet látni »

Százhalombatta

Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.

Új!!: Pannonia (provincia) és Százhalombatta · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Székesfehérvár · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szíria · Többet látni »

Szőny

Szőny 1977 óta Komárom városának része, azelőtt önálló község, a város eredeti anyatelepülése.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szőny · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szekszárd · Többet látni »

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szentendre · Többet látni »

Szerémségi körzet

A Szerémségi körzet (szerbül Сремски округ / Sremski okrug) közigazgatási egység Szerbiában, Vajdaság délnyugati részén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szerémségi körzet · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szerbia · Többet látni »

Sziszek

Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Sziszek · Többet látni »

Szkordiszkuszok

Illír és kelta törzsek a Balkánon i.e. 50 körül A szkordiszkuszok (latinul Scordisci) kelta törzs az egykori Jugoszlávia területén élt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szkordiszkuszok · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szlovákia · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szlovénia · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Szombathely · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tata · Többet látni »

Tauriszkuszok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pannonia (provincia).

Új!!: Pannonia (provincia) és Tauriszkuszok · Többet látni »

Tác

Tác község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tác · Többet látni »

Tóth Endre (régész)

Tóth Endre (Szombathely, 1944. május 1.–) római korral és középkorral foglalkozó régész a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának nyugalmazott főosztályvezetője.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tóth Endre (régész) · Többet látni »

Tüskevár (település)

Tüskevár község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tüskevár (település) · Többet látni »

Teutoburgi csata

A teutoburgi csatát más néven Varus csatáját a 9.

Új!!: Pannonia (provincia) és Teutoburgi csata · Többet látni »

Tiberius római császár

Tiberius Caesar Augustus, általánosan elterjedt néven Tiberius császár, született Tiberius Claudius Nero, majd Augustus általi örökbefogadásától Tiberius Iulius Caesar (Fondi, Itália/Róma, Kr. e. 42. november 16. – Misenum, Kr. u. 37. március 16.), a Római Birodalom második császára, a népszerű Augustus császár fogadott fia volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tiberius római császár · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tisza · Többet látni »

Tolna (Magyarország)

Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tolna (Magyarország) · Többet látni »

Traianus római császár

Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.

Új!!: Pannonia (provincia) és Traianus római császár · Többet látni »

Trák

#ÁTIRÁNYÍTÁS Trákok.

Új!!: Pannonia (provincia) és Trák · Többet látni »

Tribunus militum

A tribunus militum a Római Birodalom hadseregében a legio legmagasabb rangú főtisztjeinek megjelölése volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Tribunus militum · Többet látni »

Ulcisia Castra

Ulcisia Castra a római limes térképén Ulcisia Castra alaprajza Szentendre belvárosától délnyugatra Szentendre, Ulcisia Castra maradványai Ulcisia Castra egykori római erőd a mai Szentendre közelében található, a katonai erőd a római korban Pannonia Duna menti limesének része volt.

Új!!: Pannonia (provincia) és Ulcisia Castra · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Valcum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fenékpuszta#Őskor, ókor, kora középkor.

Új!!: Pannonia (provincia) és Valcum · Többet látni »

Vandálok

Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vandálok · Többet látni »

Varasd

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Új!!: Pannonia (provincia) és Varasd · Többet látni »

Várdomb

Várdomb (németül Wardum) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Várdomb · Többet látni »

Vörösmart

Vörösmart (római kori nevén Ad Novas) drávaszögi magyar nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vörösmart · Többet látni »

Verőce (Magyarország)

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Verőce (Magyarország) · Többet látni »

Vespasianus római császár

Imperator Caesar Vespasianus Augustus, általánosan elterjedt néven Vespasianus császár, született Titus Flavius Vespasianus (Rente, 9. november 17. – Róma, 79. június 23.) a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik princepse.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vespasianus római császár · Többet látni »

Vetus Salina

Aquincum – Vetus Salina ''(Vetusallo)'' – Annamatia a ''Tabula Peutingeriana'' a Római Birodalom nyilvános úthálózatának útvonalleírásán Vetus Salina romjainak nagy részét a Duna mellékága elmosta Vetus Salina Adony közigazgatási területén található, a római korban a 2. századtól egy ezerfős helyőrség táborhelye volt a római határon.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vetus Salina · Többet látni »

Vicus (római közigazgatás)

A vicus az ókori Római Birodalom közigazgatásában egy adott közigazgatási egységhez (pagus) tartozó település, jobbára falu, esetleg egy városkerület (regio) része, szomszédsági körzete.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vicus (római közigazgatás) · Többet látni »

Vindobona

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bécs Kategória:A Római Birodalom városai.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vindobona · Többet látni »

Vinkovce

Vinkovce Vinkovci (középkori neve „Szentillye”) város Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vinkovce · Többet látni »

Vinkovci

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vinkovce.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vinkovci · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Pannonia (provincia) és Visegrád · Többet látni »

Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.

Új!!: Pannonia (provincia) és Visegrádi-hegység · Többet látni »

Vizigótok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyugati gótok.

Új!!: Pannonia (provincia) és Vizigótok · Többet látni »

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Új!!: Pannonia (provincia) és Volga · Többet látni »

Zalalövő

Zalalövő (az ókorban latinul Aelium Salla) város Zala vármegye északnyugati részén, a Zalai-dombság területén, a Zala folyó ősi átkelési helyén.

Új!!: Pannonia (provincia) és Zalalövő · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: Pannonia (provincia) és Zsidók · Többet látni »

1. század

Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.

Új!!: Pannonia (provincia) és 1. század · Többet látni »

10

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 10 · Többet látni »

106

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 106 · Többet látni »

107

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 107 · Többet látni »

161

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 161 · Többet látni »

166

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 166 · Többet látni »

167

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 167 · Többet látni »

169

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 169 · Többet látni »

171

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 171 · Többet látni »

172

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 172 · Többet látni »

174

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 174 · Többet látni »

175

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 175 · Többet látni »

180

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 180 · Többet látni »

193

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 193 · Többet látni »

195

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 195 · Többet látni »

197

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 197 · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: Pannonia (provincia) és 2. század · Többet látni »

211

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 211 · Többet látni »

216

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 216 · Többet látni »

235

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 235 · Többet látni »

271

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 271 · Többet látni »

284

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 284 · Többet látni »

296

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 296 · Többet látni »

3. század

A 3.

Új!!: Pannonia (provincia) és 3. század · Többet látni »

30

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 30 · Többet látni »

364

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 364 · Többet látni »

365

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 365 · Többet látni »

370

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 370 · Többet látni »

370-es évek

Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század Évtizedek: 320-as évek – 330-as évek – 340-es évek – 350-es évek – 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek Évek: 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379.

Új!!: Pannonia (provincia) és 370-es évek · Többet látni »

375

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 375 · Többet látni »

376

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 376 · Többet látni »

378

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 378 · Többet látni »

395

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 395 · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: Pannonia (provincia) és 4. század · Többet látni »

409

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 409 · Többet látni »

430-as évek

Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek Évek: 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439.

Új!!: Pannonia (provincia) és 430-as évek · Többet látni »

433

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 433 · Többet látni »

46

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 46 · Többet látni »

49

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 49 · Többet látni »

5. század

Az 5.

Új!!: Pannonia (provincia) és 5. század · Többet látni »

6

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 6 · Többet látni »

68

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 68 · Többet látni »

69

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 69 · Többet látni »

9

Nincs leírás.

Új!!: Pannonia (provincia) és 9 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »