Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Apatin

Index Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

69 kapcsolatok: Albánok, Apatin község, Ábrahám Pál, Baden-Württemberg, Bács-Bodrog vármegye, Bácsföldvár, Bácskörtés, Bácskertes, Bácsszentiván, Besenyők, Bolgárok, Bosnyákok, Bunyevácok, Cigányok, Csemely nemzetség, Dávid magyar királyi herceg, Duna, Gádor (Szerbia), Györffy György, Horvátok, I. László magyar király, Jugoszlávok, Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, Karácsonyi János, Kék Lajos, Kiefer Ferenc, Lika, Macedónok, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Mihályi József, Montenegróiak, Muszlimok (etnikum), Német nyelv, Németek, Nyugat-bácskai körzet, Oroszok, Partizán, Pártos Gyula (építész), Pásty Júlia, Románok, Sinkó Ervin, Szűcs Lajos (labdarúgó, 1943), Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szilágyi (település), Szlovákok, Szlovének, ..., Szond, Terray Barnabás, Tihanyi apátság, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszinok, Vlachok, Zombor, 1090, 11. század, 1337, 1401, 1453, 18. század, 1910, 1941, 1944, 1945. Bővíteni index (19 több) »

Albánok

Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.

Új!!: Apatin és Albánok · Többet látni »

Apatin község

Apatin község (szerbül Општина Апатин / Opština Apatin) egy vajdasági község a Nyugat-bácskai körzetben.

Új!!: Apatin és Apatin község · Többet látni »

Ábrahám Pál

Ábrahám Pál: Júlia. Városi Színház, 1937. Honthy Hanna (Júlia) és Dénes Oszkár (Bajusz Pista) Ábrahám Pál (Zombor,Az Ábrahámmal foglalkozó lexikonok nagy része Apatint jelöli meg a születés helyéül, házasságkötési anyakönyvi kivonatában azonban Zombor olvasható. 1892. november 2. – Hamburg, 1960. május 6.) magyar zeneszerző, karmester.

Új!!: Apatin és Ábrahám Pál · Többet látni »

Baden-Württemberg

Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.

Új!!: Apatin és Baden-Württemberg · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Új!!: Apatin és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »

Bácsföldvár

Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a Tiszamente legdélebbi magyar jellegű települése.

Új!!: Apatin és Bácsföldvár · Többet látni »

Bácskörtés

Bácskörtés vagy Körtés (/ Kruševlje, / Kruschiwl / Birndorf) lakott hely Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.

Új!!: Apatin és Bácskörtés · Többet látni »

Bácskertes

Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.

Új!!: Apatin és Bácskertes · Többet látni »

Bácsszentiván

Bácsszentiván (szerbül Пригревица / Prigrevica, németül Sonnhofen vagy Priglewitz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, az apatini községben.

Új!!: Apatin és Bácsszentiván · Többet látni »

Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

Új!!: Apatin és Besenyők · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Apatin és Bolgárok · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Új!!: Apatin és Bosnyákok · Többet látni »

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Új!!: Apatin és Bunyevácok · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Új!!: Apatin és Cigányok · Többet látni »

Csemely nemzetség

A Csemely, vagy Csemény (Chemel) nemzetség Bodrog és Baranya megyék déli részén élt, de hamar elaprózódott nemzetség volt.

Új!!: Apatin és Csemely nemzetség · Többet látni »

Dávid magyar királyi herceg

Árpád-házi Dávid (1053/55 – 1094 után) magyar királyi herceg, I. András magyar király másodszülött fia.

Új!!: Apatin és Dávid magyar királyi herceg · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Apatin és Duna · Többet látni »

Gádor (Szerbia)

Gádor vagy Gákova (szerbül Гаково / Gakovo, németül Gakowa vagy Gaumarkt) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.

Új!!: Apatin és Gádor (Szerbia) · Többet látni »

Györffy György

Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.

Új!!: Apatin és Györffy György · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Apatin és Horvátok · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Apatin és I. László magyar király · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Új!!: Apatin és Jugoszlávok · Többet látni »

Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek.

Új!!: Apatin és Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye · Többet látni »

Karácsonyi János

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Új!!: Apatin és Karácsonyi János · Többet látni »

Kék Lajos

Kék Lajos (Apatin, 1854 – Apatin, 1909. november 27.) jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő, tűzoltóparancsnok.

Új!!: Apatin és Kék Lajos · Többet látni »

Kiefer Ferenc

Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Apatin és Kiefer Ferenc · Többet látni »

Lika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lika (egyértelműsítő lap).

Új!!: Apatin és Lika · Többet látni »

Macedónok

A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).

Új!!: Apatin és Macedónok · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Apatin és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Apatin és Magyarország · Többet látni »

Mihályi József

Mihályi József (Apatin, 1889. január 27. – Rochester, USA, 1978. szeptember 11.): precíziós műszerész, több forradalmi jelentőségű fényképészeti műszaki újítás megalkotója.

Új!!: Apatin és Mihályi József · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Új!!: Apatin és Montenegróiak · Többet látni »

Muszlimok (etnikum)

A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.

Új!!: Apatin és Muszlimok (etnikum) · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Apatin és Német nyelv · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Apatin és Németek · Többet látni »

Nyugat-bácskai körzet

A Nyugat-bácskai körzet (szerbül Западнобачки округ / Zapadnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északnyugati részén.

Új!!: Apatin és Nyugat-bácskai körzet · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Új!!: Apatin és Oroszok · Többet látni »

Partizán

Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.

Új!!: Apatin és Partizán · Többet látni »

Pártos Gyula (építész)

Pártos Gyula, születési nevén Puntzman Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17. – Budapest, 1916. december 22.) építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője.

Új!!: Apatin és Pártos Gyula (építész) · Többet látni »

Pásty Júlia

Pásty Júlia (írói álneve Jusztin Harsona) (Apatin, 1944. június 6. –) Bródy Sándor-díjas vajdasági-szegedi magyar írónő.

Új!!: Apatin és Pásty Júlia · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Apatin és Románok · Többet látni »

Sinkó Ervin

Sinkó Ervin (szül. Spitzer Franjo, Apatin, 1898. október 5. – Zágráb, 1967. március 26.) magyar-jugoszláv költő, író, irodalomtörténész.

Új!!: Apatin és Sinkó Ervin · Többet látni »

Szűcs Lajos (labdarúgó, 1943)

Szűcs Lajos (Apatin, 1943. december 10. – Budapest, 2020. július 12.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, balfedezet, beállós, középpályás.

Új!!: Apatin és Szűcs Lajos (labdarúgó, 1943) · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Apatin és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Apatin és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Apatin és Szerbia · Többet látni »

Szilágyi (település)

Szilágyi (szerbül Свилојево / Svilojevo) település a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 7 km-re délre.

Új!!: Apatin és Szilágyi (település) · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Apatin és Szlovákok · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Apatin és Szlovének · Többet látni »

Szond

Szond (szerbül Сонта / Sonta, németül Waldau) település a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.

Új!!: Apatin és Szond · Többet látni »

Terray Barnabás

Terray Barnabás (Apatin, 1919. december 18. – Veszprém, 1991. június 24.) irodalom szakos szaktanár, Kölcsey Ferenc-kutató, főiskolai oktató, szakterülete a neveléselmélet és pedagógiatörténet, a Terray család kutatója.

Új!!: Apatin és Terray Barnabás · Többet látni »

Tihanyi apátság

A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.

Új!!: Apatin és Tihanyi apátság · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Apatin és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Új!!: Apatin és Ukránok · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Apatin és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Új!!: Apatin és Vajdasági ruszinok · Többet látni »

Vlachok

A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.

Új!!: Apatin és Vlachok · Többet látni »

Zombor

Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Új!!: Apatin és Zombor · Többet látni »

1090

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és 1090 · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Apatin és 11. század · Többet látni »

1337

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és 1337 · Többet látni »

1401

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és 1401 · Többet látni »

1453

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és 1453 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Apatin és 18. század · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és 1910 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és 1941 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Apatin és 1944 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Apatin és 1945 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »