Tartalomjegyzék
105 kapcsolatok: Abzu, Agyagtábla-könyvtárak, Akkád nyelv, Akkádok, Amurruk, An, Antropomorfizmus, Anunnaki, Anunnakik, Aphrodité, Arámiak, Assur (isten), Assur (település), Assur-bán-apli, Asszír Birodalom, Asszírok, Astarté, Asztrológia, Áldozat (vallás), Ökörhajcsár csillagkép, Ördögűzés, Özönvíz (mítosz), Éa, Édenkert, Babilónia, Babilon, Béljóslás, Bibliai teremtéstörténet, Csillagászat, Csillagkép, Dumuzi, Elám, En, Enúma elis, Enki, Enlil, Eridu, Esthajnalcsillag, Etika (vallás), Eufrátesz, Göncölszekér, Görög istenek, Gilgames, Gilgames-eposz, Hérodotosz, Hektár, Hettiták, Hurriták, I. babiloni dinasztia, I. e. 1400, ... Bővíteni index (55 több) »
Abzu
Abzu ékírással írva Az Abzu (vagy Engur, sumer ZU.AB, sumer: „távoli víz” vagyis „édesvíz”, akkád: Apszú, Apszum) a mitikus, távoli, a földet körülvevő édesvízi óceán, illetve az ő hiposztázisának, a férfi ősistennek a neve.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Abzu
Agyagtábla-könyvtárak
Az ókori agyagtábla-könyvtárak az ókori Kelet könyvtárainak egyike.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Agyagtábla-könyvtárak
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Akkád nyelv
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Akkádok
Amurruk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Amurruk
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és An
Antropomorfizmus
Az antropomorf északi szél egy utazó kabátját próbálja letépni Aiszóposz ''Az északi szél és a Nap'' című meséjében. Az antropomorfizmus olyan, az 1700-as években létrehozott kifejezés, amely élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizárólagosan emberinek hitt) tulajdonságaira utal.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Antropomorfizmus
Anunnaki
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anunnakik.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Anunnaki
Anunnakik
Az Anunnaki istenek Az anunnakik egy istenségcsoportot alkotnak a mezopotámiai mitológiában.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Anunnakik
Aphrodité
"Szégyenlős Aphrodité" (Aphorodite pudica), Athéni Nemzeti Régészeti Múzeum Aphrodité Aphrodité (ógörögül Ἀφροδίτη „a habokból kiemelkedő”) a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Aphrodité
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Arámiak
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Assur (isten)
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Assur (település)
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Assur-bán-apli
Asszír Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszíria.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Asszír Birodalom
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Asszírok
Astarté
Astarté (héberül: Astóret, többesszáma: Astarot, görögül: Asztarté) ókori kánaáni termékenység- és háborús istennő, akinek kultusza a bronz- és vaskori Levante területén virágzott.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Astarté
Asztrológia
Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Asztrológia
Áldozat (vallás)
accessdate.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Áldozat (vallás)
Ökörhajcsár csillagkép
Az Ökörhajcsár és a Corona Borealis rajza a Mercatorban Az Ökörhajcsár (latin: Bootes) egy csillagkép.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Ökörhajcsár csillagkép
Ördögűzés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Exorcizmus.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Ördögűzés
Özönvíz (mítosz)
Özönvíz (Gustave Doré) Az özönvíz mítosza sok nép kultúrájában megtalálható.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Özönvíz (mítosz)
Éa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Enki Kategória:Akkád mitológia Kategória:Teremtő istenek.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Éa
Édenkert
Az Édenkert.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) Így képzelte el az Édenkertet Hieronymus Bosch Id. Jan Brueghel Édenkert-víziója Giovanni di Paolo: Kiűzetés a Paradicsomból Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: גן עדן, Gán-'Éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Édenkert
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Babilónia
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Babilon
Béljóslás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római vallás#Béljóslás.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Béljóslás
Bibliai teremtéstörténet
A Föld és az ember teremtése a Bibliában, Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Bibliai teremtéstörténet
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Csillagászat
Csillagkép
A Delfin csillagkép Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb eligazodás érdekében az emberek már több ezer évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjait – nem kis képzelőerővel – emberi vagy isteni lények, állatok vagy tárgyak képével azonosították: ma is ez a csillagkép – latin eredetű szóval konstelláció – egyik jelentése.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Csillagkép
Dumuzi
Dumuzi (sumer DUMU.ZI, „Hűséges, vagy igaz fiú”, akkád Dūzu) Uruk I. dinasztiájának uralkodója a sumer királylistákon.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Dumuzi
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Elám
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és En
Enúma elis
Tiamatot Marduk és Mushussu Az Enúma elis (másképp 150px e-nu2-ma e-liš) akkád nyelvű amorita teremtéseposz, amely már az óbabiloni kor után nyerte el végső formáját.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Enúma elis
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Enki
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Enlil
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Eridu
Esthajnalcsillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vénusz.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Esthajnalcsillag
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Etika (vallás)
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Eufrátesz
Göncölszekér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagy Medve csillagkép.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Göncölszekér
Görög istenek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Görög mitológia.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Görög istenek
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Gilgames
Gilgames-eposz
Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Gilgames-eposz
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Hérodotosz
Hektár
m².
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Hektár
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Hettiták
Hurriták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hurrik.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Hurriták
I. babiloni dinasztia
Az I. babiloni dinasztia az amoriták letelepedésétől az Óbabiloni Birodalom bukásáig tartó periódus Mezopotámiában.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és I. babiloni dinasztia
I. e. 1400
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 14. század.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 1400
I. e. 2000
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 20. század.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 2000
I. e. 3000
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 30. század.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 3000
I. e. 5. évezred
I. e. 4500 körül készült korsó a Brandenburgi Állami Múzeumban.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 5. évezred
Inanna
Inanna homokkőbe karcolt jelképe i. e. 3000 körüli időből Inanna edénybe karcolt ábrázolása az i. e. 2. évezred első feléből Inanna vagy Innin (sumer dInanna) sumer istennő, „az ég úrnője”.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Inanna
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Istár
Jós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jövendölés.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Jós
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Kassúk
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Kánaán
Közép-Kelet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közel-Kelet.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Közép-Kelet
Kühár Flóris
Kühár Flóris OSB (Pártosfalva, 1893. július 5. – Budapest, 1943. november 26.) római katolikus pap, bencés szerzetes, teológiai és filozófiai író, egyetemi tanár.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Kühár Flóris
Küprosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ciprus (sziget).
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Küprosz
Kerub
ortodox ikonográfiában A kerubok (héber: כְּרוּב kərūv, t.sz. כְּרוּבִים kərūvîm) az ábrahámi vallások alapján mennyei lények; a zsidó apologetikában azok rendjében is a legmagasabban állnak.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Kerub
Ki (istennő)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja, a földanya megtestesítője volt.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Ki (istennő)
Kozmogónia
A kozmogónia a világegyetem, az égitestek és rendszereik keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Kozmogónia
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Lagas
Leonard Woolley
Woolley (jobbra) Karkemisnél 1913 tavaszán T. E. Lawrence társaságában Sir Charles Leonard Woolley (London, 1880. április 17. – London, 1960. február 20.) angol régész.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Leonard Woolley
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Marduk
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Mári
Me (mitológia)
A me (ékírással:; akkád: paršu) a sumer mitológiában szereplő hatalmas titokzatos erők, amelyek a világot, a földet és az eget irányítják.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Me (mitológia)
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Mennyország
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Mezopotámia
Mezopotámiai mitológia
A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Mezopotámiai mitológia
Nagy Sándor makedón király
#ÁTIRÁNYÍTÁS III. Alexandrosz makedón király.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Nagy Sándor makedón király
Nap-éj egyenlőség
300px Naplemente a nap-éj egyenlőség napján (Fondachelli-Fantina, Szicília) A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (március 21.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Nap-éj egyenlőség
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Ninive
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Nippur
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Ontológia
Panteon
A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes isten temploma”.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Panteon
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Perzsa-öböl
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Perzsák
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Platón
Pokol
A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Pokol
Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Próféta
Rák csillagkép
Az Ikrek és a Rák csillagkép rajza a Mercatorban A Rák (latin: Cancer) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Rák csillagkép
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Samas
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Sarrukín akkád király
Sémita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szemita.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Sémita
Subat
Aranycsésze Subat sírjából Subat (vagy Šubad, Pùad, ékírással akkád olvasatban Pù-abí, sumer jelentése: „a száj hangja”, akkádul „apám szája ”) az I. uri dinasztia egy fontos személye i.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Subat
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer királylista
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer nyelv
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Sumerek
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Szín (isten)
Szimbiózis
Bohóchal ''(Amphiprion ocellaris)'' az egyébként halálos mérgű óriás anemóna ''(Heteractis magnifica)'' tengeri rózsában. A szimbiózis két vagy több különböző faj egyedeinek (általában egymásra utalt) szoros együttélése.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Szimbiózis
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Szippar
Sztadion (mértékegység)
A sztadion (stadium) ókori, görög eredetű hosszúság- illetve távolság-mértékegység.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Sztadion (mértékegység)
Túlvilág
A halál utáni élet vagy túlvilági élet azon nézetek összessége, amelyek a különböző kultúrákban és vallásokban megtalálhatók arról, hogy mi vár az emberekre a halál után, illetve egyes vallásokban az idők végezetén.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Túlvilág
Tiamat (istennő)
Tiamat (sumer: „tenger”, eredetileg talán: ti „élet” + ama „anya”) a mezopotámiai mitológiában a sósvizű tenger és az őskáosz nőnemű megtestesítője.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Tiamat (istennő)
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Tigris (folyó)
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Ur
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Uruk
Ut-napistim
A Gilgames-eposz vízözön-táblája Ut-napistim (vagy Úm-napisti) az akkád mitológia egyik halhatatlan szereplője, Ubar-tutu fia.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Ut-napistim
Utu
dUtu a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Utu
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Vallás
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
Megnézni Az ókori Mezopotámia vallása és Zikkurat