Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Uruk

Index Uruk

Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.

99 kapcsolatok: Agade, Agga, Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, An, Arab nyelv, Újasszír Birodalom, Újbabiloni Birodalom, Asszírok, Autonómia, Írás, Óbabiloni Birodalom, Éanna, Éannatum, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Babilónia, Babilon, Biblia, Dzsemdet Naszr-kultúra, Elám, En, Enlil, Enmerkar, Eposz, Eridu, Eufrátesz, Fém, Földközi-tenger, Gilgames, Gilgames-eposz, Gutik, Hammurapi babiloni király, Hektár, Hollandia, I. e. 1. évezred, I. e. 1. század, I. e. 2. évezred, I. e. 3. évezred, I. e. 3. század, I. e. 4. évezred, I. e. 5. évezred, II. Nabú-kudurri-uszur, III. uri dinasztia, Inanna, Irak, Iraki háború, Irán, Istár, Keselyűsztélé, ..., Kilométer, Király, Kis (település), Kolónia, Kulaba, Lagas, Larsza, Legenda, Lugal, Lugalbanda, Lugalkiginedudu, Lugalzageszi, Méter, Mebarageszi, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nabú-naid, Németország, Nippur, Panteon, Parthus Birodalom, Perzsa Birodalom, Politika, Sarrukín akkád király, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Szín (isten), Szeleukida Birodalom, Település, Ubaid-kultúra, Umma (település), Ur, Ur-Nammu, Uru, Uruk-kultúra, Uruki archaikus szövegek, Uruki epikus ciklus, Utu-hégál, Vallás, Város, Városállam (politika), 1912, 1928, 1939, 1954, 2003, 4. század. Bővíteni index (49 több) »

Agade

Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.

Új!!: Uruk és Agade · Többet látni »

Agga

Agga (vagy Aka) a sumer királylista szerint az I. kisi dinasztia utolsó királya, Mebarageszi fia volt – az i. e. 27. században.

Új!!: Uruk és Agga · Többet látni »

Akkád Birodalom

Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.

Új!!: Uruk és Akkád Birodalom · Többet látni »

Akkád nyelv

Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.

Új!!: Uruk és Akkád nyelv · Többet látni »

Akkádok

Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.

Új!!: Uruk és Akkádok · Többet látni »

An

Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.

Új!!: Uruk és An · Többet látni »

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Új!!: Uruk és Arab nyelv · Többet látni »

Újasszír Birodalom

Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.

Új!!: Uruk és Újasszír Birodalom · Többet látni »

Újbabiloni Birodalom

A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.

Új!!: Uruk és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »

Asszírok

Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.

Új!!: Uruk és Asszírok · Többet látni »

Autonómia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Autonómia (egyértelműsítő lap).

Új!!: Uruk és Autonómia · Többet látni »

Írás

Középkori magyar kódexszerző, valószínűleg Kálti Márk, a Képes krónika miniatúrája Öt karakter az Indus-völgyi civilizáció, más néven Harappá-civilizáció írásjelei közül Wikipédiában Írás-portál jelkép Az írás a gondolat rögzítése jelekkel, írásjegyekkel, betűkkel, számjegyekkel vagy hangjegyekkel.

Új!!: Uruk és Írás · Többet látni »

Óbabiloni Birodalom

Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.

Új!!: Uruk és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »

Éanna

Az Éanna-körzet térképe az archaikus romokkal a IV. (barna) és V. (halvány) ásatási réteg feltüntetésével. RB.

Új!!: Uruk és Éanna · Többet látni »

Éannatum

alapító táblájának felirata,A szöveg átírását lásd a rituális alapkő cikkben amelyben testvére, Énannatum is előfordul. A szövegben megnevezi apját, testvérét, saját címe enszi. Éannatum (e2-an-na-tum2, pontosabb átírással Éannatúm) az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója, Akurgal fia, Ur-Nanse unokája volt az i. e. 25. század körül.

Új!!: Uruk és Éannatum · Többet látni »

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Új!!: Uruk és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »

Babilónia

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.

Új!!: Uruk és Babilónia · Többet látni »

Babilon

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.

Új!!: Uruk és Babilon · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Uruk és Biblia · Többet látni »

Dzsemdet Naszr-kultúra

Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.

Új!!: Uruk és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Új!!: Uruk és Elám · Többet látni »

En

ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.

Új!!: Uruk és En · Többet látni »

Enlil

Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.

Új!!: Uruk és Enlil · Többet látni »

Enmerkar

Enmerkar Uruk félig mitikus, félig valóságos történeti királya.

Új!!: Uruk és Enmerkar · Többet látni »

Eposz

Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.

Új!!: Uruk és Eposz · Többet látni »

Eridu

Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.

Új!!: Uruk és Eridu · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Új!!: Uruk és Eufrátesz · Többet látni »

Fém

#ÁTIRÁNYÍTÁS fémek.

Új!!: Uruk és Fém · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Uruk és Földközi-tenger · Többet látni »

Gilgames

Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.

Új!!: Uruk és Gilgames · Többet látni »

Gilgames-eposz

Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.

Új!!: Uruk és Gilgames-eposz · Többet látni »

Gutik

A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.

Új!!: Uruk és Gutik · Többet látni »

Hammurapi babiloni király

Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.

Új!!: Uruk és Hammurapi babiloni király · Többet látni »

Hektár

m².

Új!!: Uruk és Hektár · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: Uruk és Hollandia · Többet látni »

I. e. 1. évezred

Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.

Új!!: Uruk és I. e. 1. évezred · Többet látni »

I. e. 1. század

A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).

Új!!: Uruk és I. e. 1. század · Többet látni »

I. e. 2. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Uruk és I. e. 2. évezred · Többet látni »

I. e. 3. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Uruk és I. e. 3. évezred · Többet látni »

I. e. 3. század

A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).

Új!!: Uruk és I. e. 3. század · Többet látni »

I. e. 4. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Uruk és I. e. 4. évezred · Többet látni »

I. e. 5. évezred

I. e. 4500 körül készült korsó a Brandenburgi Állami Múzeumban.

Új!!: Uruk és I. e. 5. évezred · Többet látni »

II. Nabú-kudurri-uszur

II.

Új!!: Uruk és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »

III. uri dinasztia

A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.

Új!!: Uruk és III. uri dinasztia · Többet látni »

Inanna

Inanna homokkőbe karcolt jelképe i. e. 3000 körüli időből Inanna edénybe karcolt ábrázolása az i. e. 2. évezred első feléből Inanna vagy Innin (sumer dInanna) sumer istennő, „az ég úrnője”.

Új!!: Uruk és Inanna · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Új!!: Uruk és Irak · Többet látni »

Iraki háború

Az iraki háború egy nyolc évig elhúzódó fegyveres konfliktus volt, amely 2003-ban kezdődött az Egyesült Államok által irányított katonai koalíció által Irakba indított invázióval, amely megdöntötte Szaddám Huszein kormányát és kaotikus helyzetet idézett elő az országban.

Új!!: Uruk és Iraki háború · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Uruk és Irán · Többet látni »

Istár

Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.

Új!!: Uruk és Istár · Többet látni »

Keselyűsztélé

A keselyűsztélé Éannatum, Lagas városkirályság lugaljának az i. e. 24. század első felében állított győzelmi emlékműve.

Új!!: Uruk és Keselyűsztélé · Többet látni »

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).

Új!!: Uruk és Kilométer · Többet látni »

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

Új!!: Uruk és Király · Többet látni »

Kis (település)

Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.

Új!!: Uruk és Kis (település) · Többet látni »

Kolónia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kolónia (egyértelműsítő lap).

Új!!: Uruk és Kolónia · Többet látni »

Kulaba

A Kulaba elhelyezkedése és az Éanna Kulaba (kul-aba4, KUL.A×BA) az ókori mezopotámiai Urukban An, azaz Anum, az istenek atyja szentélykörzete volt.

Új!!: Uruk és Kulaba · Többet látni »

Lagas

Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.

Új!!: Uruk és Lagas · Többet látni »

Larsza

Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.

Új!!: Uruk és Larsza · Többet látni »

Legenda

sárkánnyal''” (Jel 12,7). A legenda – (lat. olvasandó) - általában - egy vallási tárgyú kisepikai műfaj.

Új!!: Uruk és Legenda · Többet látni »

Lugal

A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.

Új!!: Uruk és Lugal · Többet látni »

Lugalbanda

Lugalbanda (sumer 50px22px LUGAL.BANDA3) mitikus uruki király, elődjének, Enmerkarnak veje.

Új!!: Uruk és Lugalbanda · Többet látni »

Lugalkiginedudu

Entemena alapköve a Lugalkigiseduduval kötött testvérségről, a legrégibb ismert diplomáciai „okirat” Lugalkiginedudu – más névváltozatok szerint Lugalkigisedudu vagy Lugalkinisedudu – i. e. 2410–2390 körül a belháborúktól sújtott Sumerben egyesítette Urt és Urukot.

Új!!: Uruk és Lugalkiginedudu · Többet látni »

Lugalzageszi

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lugalzaggeszi.

Új!!: Uruk és Lugalzageszi · Többet látni »

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Új!!: Uruk és Méter · Többet látni »

Mebarageszi

Mebarageszi (en mme-barag-ge4-si) a sumer királylista szerint Kis, az I. kisi dinasztia utolsó előtti királya.

Új!!: Uruk és Mebarageszi · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Uruk és Mezopotámia · Többet látni »

Nabú-apal-uszur

Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.

Új!!: Uruk és Nabú-apal-uszur · Többet látni »

Nabú-naid

Nabú-naid (nevének jelentése: Nabu legyen magasztalva) vagy "Nabu dicséretet kapjon." (uralkodott Kr. e. 555 – Kr. e. 539) az Újbabiloni Birodalom utolsó, talán legkülönösebb királya volt.

Új!!: Uruk és Nabú-naid · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Uruk és Németország · Többet látni »

Nippur

Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.

Új!!: Uruk és Nippur · Többet látni »

Panteon

A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes isten temploma”.

Új!!: Uruk és Panteon · Többet látni »

Parthus Birodalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pártus Birodalom.

Új!!: Uruk és Parthus Birodalom · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: Uruk és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Új!!: Uruk és Politika · Többet látni »

Sarrukín akkád király

Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.

Új!!: Uruk és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Új!!: Uruk és Sumer · Többet látni »

Sumer királylista

A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.

Új!!: Uruk és Sumer királylista · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Új!!: Uruk és Sumer nyelv · Többet látni »

Sumerek

Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.

Új!!: Uruk és Sumerek · Többet látni »

Szín (isten)

lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.

Új!!: Uruk és Szín (isten) · Többet látni »

Szeleukida Birodalom

A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).

Új!!: Uruk és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Település

észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak.

Új!!: Uruk és Település · Többet látni »

Ubaid-kultúra

Az Ubaid-kultúra területe Az Ubaid-kultúra egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz az egykori Sumer (a mai Dél-Irak) területén, ami az Ur városához közeli Tell el-Ubaid halomról kapta a nevét.

Új!!: Uruk és Ubaid-kultúra · Többet látni »

Umma (település)

Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.

Új!!: Uruk és Umma (település) · Többet látni »

Ur

Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.

Új!!: Uruk és Ur · Többet látni »

Ur-Nammu

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.

Új!!: Uruk és Ur-Nammu · Többet látni »

Uru

Uru (URU, vagy 26px) egy sumer fogalom, elsősorban települést jelent.

Új!!: Uruk és Uru · Többet látni »

Uruk-kultúra

Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.

Új!!: Uruk és Uruk-kultúra · Többet látni »

Uruki archaikus szövegek

Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.

Új!!: Uruk és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »

Uruki epikus ciklus

Az uruki epikus ciklus a sumer hőseposzok gyűjtőneve, az epika és ezen belül az eposzköltészet legrégebbi ismert darabjai.

Új!!: Uruk és Uruki epikus ciklus · Többet látni »

Utu-hégál

#ÁTIRÁNYÍTÁS Utu-héngál.

Új!!: Uruk és Utu-hégál · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Új!!: Uruk és Vallás · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: Uruk és Város · Többet látni »

Városállam (politika)

Monaco A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.

Új!!: Uruk és Városállam (politika) · Többet látni »

1912

Nincs leírás.

Új!!: Uruk és 1912 · Többet látni »

1928

Nincs leírás.

Új!!: Uruk és 1928 · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: Uruk és 1939 · Többet látni »

1954

Nincs leírás.

Új!!: Uruk és 1954 · Többet látni »

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Új!!: Uruk és 2003 · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: Uruk és 4. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »