29 kapcsolatok: Adad, Akkád nyelv, An, Asszíria, É (templom), Babilon, Dingir, Enki, Enlil, Epitheton ornans, Gilgames-eposz, Hammurapi babiloni király, Hammurapi törvényoszlopa, Hold, Istár, Larsza, Mári, Nanna, Nap, Nergal, Ninive, Ninurta, Nippur, Sumerek, Szín (isten), Szinkretizmus, Szippar, Ur, Utu.
Adad
Asszír katonák Adad szobrát hordozzák Adad vagy Addu az akkád mitológia viharistene, illetve általános időjárásisten és szelek irányítója.
Új!!: Samas és Adad · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Samas és Akkád nyelv · Többet látni »
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Új!!: Samas és An · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Samas és Asszíria · Többet látni »
É (templom)
É, azaz E2 É (vagy E2) a sumer ékírásban a ház vagy templom ideografikus jele.
Új!!: Samas és É (templom) · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Samas és Babilon · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Samas és Dingir · Többet látni »
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Új!!: Samas és Enki · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Samas és Enlil · Többet látni »
Epitheton ornans
Az epitheton ornans görög-latin eredetű kifejezés, jelentése: „díszítő jelző”, állandósult jelző, állandó jelző, eposzi jelző: sorozatosan visszatérő, a főbb szereplők, természeti jelenségek, visszatérő kifejezések említésekor használt stíluseszköz.
Új!!: Samas és Epitheton ornans · Többet látni »
Gilgames-eposz
Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.
Új!!: Samas és Gilgames-eposz · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Samas és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Hammurapi törvényoszlopa
A Hammurapi törvényoszlopa (vagy Hammurapi-sztélé) akkád irodalmi mű, Hammurapi babiloni király törvényeinek gyűjteménye.
Új!!: Samas és Hammurapi törvényoszlopa · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Samas és Hold · Többet látni »
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Új!!: Samas és Istár · Többet látni »
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Új!!: Samas és Larsza · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Samas és Mári · Többet látni »
Nanna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín (isten).
Új!!: Samas és Nanna · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Samas és Nap · Többet látni »
Nergal
Nergal képmása Hattuszaszban Nergal (Nirgal DNIR.GAL2, ékírással, DIGI (bizonytalan)) az atipikus mezopotámiai istenségek egyike, a késősumer kortól a halottak birodalmának uralkodója, a dögvész hozója.
Új!!: Samas és Nergal · Többet látni »
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Új!!: Samas és Ninive · Többet látni »
Ninurta
Ninurta (DNIN.UR.TA) a sumerek és akkádok nyelvén is azonos néven tisztelt ősi istenalak.
Új!!: Samas és Ninurta · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Samas és Nippur · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Samas és Sumerek · Többet látni »
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.
Új!!: Samas és Szín (isten) · Többet látni »
Szinkretizmus
A szinkretizmus különböző hitek és irányzatok ötvözése.
Új!!: Samas és Szinkretizmus · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Samas és Szippar · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Samas és Ur · Többet látni »
Utu
dUtu a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.
Új!!: Samas és Utu · Többet látni »