Tartalomjegyzék
60 kapcsolatok: Albert Einstein, Alfa-részecske, Amedeo Avogadro, Antoine Lavoisier, Anyag (fizika), Arnold Sommerfeld, Atom, Atomtömeg, Ógörög nyelv, Berillium, Bohr-féle atommodell, Bolygó, Elektromágneses hullám, Elektromágnesesség, Elektromos feszültség, Elektromos mező, Elektron, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Filozófia, Frekvencia, Gamma-sugárzás, Görögország, Hőmérséklet, Hidrogén, India, James Chadwick, John Dalton, Joseph John Thomson, Karácsonyi puding, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kvantum, Max Planck, Mágneses mező, Molekula, Nap, Neon, Neutron, Neutroncsillag, Niels Bohr, Nitrogén, Nobel-díj, Nyomás, Oxigén, Perdület, Radioaktivitás, Részecskefizika, Robert Brown (botanikus), Rutherford-kísérlet, ... Bővíteni index (10 több) »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20.
Megnézni Atomelmélet és Albert Einstein
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Megnézni Atomelmélet és Alfa-részecske
Amedeo Avogadro
Amedeo Avogadro, gróf (Torino, 1776. augusztus 9. – Torino, 1856. július 9.) olasz fizikus, kémikus.
Megnézni Atomelmélet és Amedeo Avogadro
Antoine Lavoisier
Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. – Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész.
Megnézni Atomelmélet és Antoine Lavoisier
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Megnézni Atomelmélet és Anyag (fizika)
Arnold Sommerfeld
Arnold Sommerfeld, 1935, Stuttgart Arnold Sommerfeld (Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld; Königsberg, 1868. december 5. – München, 1951. április 26.) a kvantumfizika területén kiemelkedő munkásságáról ismert német elméleti fizikus.
Megnézni Atomelmélet és Arnold Sommerfeld
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Megnézni Atomelmélet és Atom
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Megnézni Atomelmélet és Atomtömeg
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i.
Megnézni Atomelmélet és Ógörög nyelv
Berillium
A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Atomelmélet és Berillium
Bohr-féle atommodell
A Bohr-féle atommodell Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus által 1913-ban közzétett modell az atom felépítéséről.
Megnézni Atomelmélet és Bohr-féle atommodell
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Megnézni Atomelmélet és Bolygó
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Megnézni Atomelmélet és Elektromágneses hullám
Elektromágnesesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.
Megnézni Atomelmélet és Elektromágnesesség
Elektromos feszültség
Elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség (villamos feszültség) megadja, hogy mennyi munkát végez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik pontból elmozdul a másikba.
Megnézni Atomelmélet és Elektromos feszültség
Elektromos mező
280x280px A villamos tér, másképpen az elektromos mező, vagy elektromos tér a fizikában az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti.
Megnézni Atomelmélet és Elektromos mező
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Atomelmélet és Elektron
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Megnézni Atomelmélet és Ernest Rutherford
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Megnézni Atomelmélet és Erwin Schrödinger
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Megnézni Atomelmélet és Filozófia
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Megnézni Atomelmélet és Frekvencia
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Megnézni Atomelmélet és Gamma-sugárzás
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Megnézni Atomelmélet és Görögország
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Megnézni Atomelmélet és Hőmérséklet
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Atomelmélet és Hidrogén
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Atomelmélet és India
James Chadwick
Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20. – Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.
Megnézni Atomelmélet és James Chadwick
John Dalton
John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.
Megnézni Atomelmélet és John Dalton
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Megnézni Atomelmélet és Joseph John Thomson
Karácsonyi puding
A karácsonyi puding (Christmas pudding) hagyományos angol karácsonyi desszert, melyet december 25-én fogyasztanak.
Megnézni Atomelmélet és Karácsonyi puding
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Megnézni Atomelmélet és Kémiai elem
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Megnézni Atomelmélet és Kémiai elemek periódusos rendszere
Kvantum
A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.
Megnézni Atomelmélet és Kvantum
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Megnézni Atomelmélet és Max Planck
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Megnézni Atomelmélet és Mágneses mező
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Megnézni Atomelmélet és Molekula
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Atomelmélet és Nap
Neon
A neon kémiai elem, nemesgáz.
Megnézni Atomelmélet és Neon
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Megnézni Atomelmélet és Neutron
Neutroncsillag
alt.
Megnézni Atomelmélet és Neutroncsillag
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Megnézni Atomelmélet és Niels Bohr
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Megnézni Atomelmélet és Nitrogén
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Megnézni Atomelmélet és Nobel-díj
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Megnézni Atomelmélet és Nyomás
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Atomelmélet és Oxigén
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Megnézni Atomelmélet és Perdület
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást.
Megnézni Atomelmélet és Radioaktivitás
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Megnézni Atomelmélet és Részecskefizika
Robert Brown (botanikus)
Robert Brown (Montrose, Skócia, 1773. december 21. – London, 1858. június 10.) angol botanikus.
Megnézni Atomelmélet és Robert Brown (botanikus)
Rutherford-kísérlet
''Fent:'' Várt eredmény: az alfa-részecske az atom szilvapuding modellje szerint eltérülés nélkül menne át az atomon. ''Lent:'' Megfigyelt eredmény: a részecskék kis hányada térült el, mely egy kis koncentrált pozitív töltésű részre utal.
Megnézni Atomelmélet és Rutherford-kísérlet
Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.
Megnézni Atomelmélet és Schrödinger-egyenlet
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Megnézni Atomelmélet és Szén-dioxid
Szubatomi részecske
Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.
Megnézni Atomelmélet és Szubatomi részecske
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Megnézni Atomelmélet és Térfogat
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Megnézni Atomelmélet és Teológia
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Megnézni Atomelmélet és Vákuum
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Megnézni Atomelmélet és Víz
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Megnézni Atomelmélet és Vegyület
Virágpor
Pollenszemek – pásztázó elektronmikroszkópos kép Virágport gyűjtő házi méh A virágpor (pollen) a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó, a harasztok mikrospóráival homológ finom por, bioaeroszol (neve latinul lisztet jelent).
Megnézni Atomelmélet és Virágpor
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Megnézni Atomelmélet és Werner Heisenberg