Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Coulomb-törvény, Derivált, Elektromos potenciál, Elektromos töltés, Elektrosztatika, Energia, Erő, Fizika, Gradiens, Idő, Lendület, Ligandum (szervetlen kémia), Michael Faraday, Osztás, Parciális derivált, Permittivitás, Skalár, Skalármező, Szuperpozíció, Térfogat, Tenzor, Vektor.
Coulomb-törvény
A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.
Új!!: Elektromos mező és Coulomb-törvény · Többet látni »
Derivált
A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Elektromos mező és Derivált · Többet látni »
Elektromos potenciál
Az elektromos potenciál az elektromosságtan egyik alapfogalma.
Új!!: Elektromos mező és Elektromos potenciál · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Elektromos mező és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektrosztatika
Az elektrosztatikus töltés miatt a polisztirol gyöngyök macskára tapadnak. Az elektrosztatika a fizika azon ága, amely a nyugalomban lévő töltésekkel és az általuk keltett elektromos mező leírásával foglalkozik.
Új!!: Elektromos mező és Elektrosztatika · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Elektromos mező és Energia · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Elektromos mező és Erő · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Elektromos mező és Fizika · Többet látni »
Gradiens
Két skalármező szürkeárnyalatosan ábrázolva (a sötétebb árnyalat nagyobb függvényértéknek felel meg). A kék nyilak a gradienseket jelzik. A gradiens a matematikában egy skalármezőkre alkalmazható differenciáloperátor.
Új!!: Elektromos mező és Gradiens · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Elektromos mező és Idő · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Elektromos mező és Lendület · Többet látni »
Ligandum (szervetlen kémia)
A kettőnél több atomból álló molekulákban rendszerint egy központi atom (centrális, akceptor) körül több azonos vagy többé-kevésbé hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum (perifériális, donor) helyezkedik el.
Új!!: Elektromos mező és Ligandum (szervetlen kémia) · Többet látni »
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Új!!: Elektromos mező és Michael Faraday · Többet látni »
Osztás
20 / 4.
Új!!: Elektromos mező és Osztás · Többet látni »
Parciális derivált
A matematikai analízisben parciális deriváltnak nevezzük a többváltozós függvények olyan deriváltját, amikor a függvényt egy rögzített változójának függvényeként fogjuk fel, eszerint deriválunk, miközben a többi változójelet konstans értéknek tekintjük.
Új!!: Elektromos mező és Parciális derivált · Többet látni »
Permittivitás
Nem polarizált részecskék egy dielektrikumban (fent), illetve a dielektrikumban lejátszódó polarizációs jelenség (lent), amikor egy elektromos tér hat a benne található részecskékre A permittivitás, abszolút permittivitás, dielektromos állandó vagy abszolút dielektromos állandó egy, az anyagi minőségre jellemző állandó.
Új!!: Elektromos mező és Permittivitás · Többet látni »
Skalár
A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változik.
Új!!: Elektromos mező és Skalár · Többet látni »
Skalármező
#ÁTIRÁNYÍTÁS Skalártér.
Új!!: Elektromos mező és Skalármező · Többet látni »
Szuperpozíció
A szuperpozíció elve lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszerre vonatkozó általános elv.
Új!!: Elektromos mező és Szuperpozíció · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Elektromos mező és Térfogat · Többet látni »
Tenzor
A tenzor egy matematikai objektum, amely a skalár és vektor fogalom általánosítása.
Új!!: Elektromos mező és Tenzor · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Elektromos mező és Vektor · Többet látni »
