Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Áprilisi törvények

Index Áprilisi törvények

Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.

Tartalomjegyzék

  1. 156 kapcsolatok: A középkori Magyar Királyság története, A Magyar Köztársaság Alkotmánya, A zsidóság Magyarországon, Abszolút többség, Adminisztrátori rendszer, Alkotmányjog, Alsótábla, Amnesztia, Aranybulla, Arisztokrata, Április 10., Április 2., Április 3., Április 4., Április 5., Április 6., Április 7., Ľudovít Štúr, Óvadék (polgári jog), Bach-korszak, Bakar, Bank, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batthyány-kormány, Bán (méltóság), Bécs, Bocskoros nemes, Buda (történelmi település), Céh, Centralisták, Cenzúra, Cenzus, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Degré Alajos (ügyvéd), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ellenzéki Kör, Első bécsi forradalom, Erdély, Erdő, Esztergom, Evangélikus kereszténység, Faizás, Főispán (1526–1950), Főkegyúri jog, Február 25., Február 27., Felsőtábla, Feudalizmus, Fiume, Francia forradalom, ... Bővíteni index (106 több) »

  2. Magyar jogtörténet

A középkori Magyar Királyság története

Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.

Megnézni Áprilisi törvények és A középkori Magyar Királyság története

A Magyar Köztársaság Alkotmánya

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország alaptörvénye.

Megnézni Áprilisi törvények és A Magyar Köztársaság Alkotmánya

A zsidóság Magyarországon

A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság, mint közösség számát napjainkban 75–100 ezerre teszik.

Megnézni Áprilisi törvények és A zsidóság Magyarországon

Abszolút többség

Az abszolút többség az egésznek több, mint a felét jelenti.

Megnézni Áprilisi törvények és Abszolút többség

Adminisztrátori rendszer

Az adminisztrátori rendszer Magyarországon a reformkorban egyike volt a közigazgatás egyik legtöbbet bírált kérdésének.

Megnézni Áprilisi törvények és Adminisztrátori rendszer

Alkotmányjog

Az alkotmányjog a közjog egyik részterületét képező jogág.

Megnézni Áprilisi törvények és Alkotmányjog

Alsótábla

Az Alsótábla (még: kamara, képviselőház) a magyar országgyűlés alsóháza a Felsőtábla mellett a kétkamarás rendi országgyűlések időszakában (1608-1848), az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig.

Megnézni Áprilisi törvények és Alsótábla

Amnesztia

Az amnesztia, magyarul közkegyelem (a görög közbocsánat szóból) a bűncselekmények vagy bűntettesek egész kategóriáira kiterjedő kegyelem.

Megnézni Áprilisi törvények és Amnesztia

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Megnézni Áprilisi törvények és Aranybulla

Arisztokrata

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztokrácia.

Megnézni Áprilisi törvények és Arisztokrata

Április 10.

Névnapok: Zsolt + Ezékiel, Fulvia, Polidor, Radamesz.

Megnézni Áprilisi törvények és Április 10.

Április 2.

Névnapok: Áron + Ferenc, Lévi, Mária, Múzsa, Ottokár, Teodózia, Tünde.

Megnézni Áprilisi törvények és Április 2.

Április 3.

Névnapok: Buda, Richárd + Hóvirág, Indira, Irén, Iréne, Keresztély, Keresztes, Múzsa, Sükösd, Szixtusz, Ulpián.

Megnézni Áprilisi törvények és Április 3.

Április 4.

Névnapok: Izidor + Izor, Kerény, Platina, Platón.

Megnézni Áprilisi törvények és Április 4.

Április 5.

Névnapok: Vince + Honoráta, Irén, Iréne, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kreola, Kreszcencia, Teodóra.

Megnézni Áprilisi törvények és Április 5.

Április 6.

Névnapok: Bíborka, Vilmos + Atlasz, Balzsam, Bíbor, Bíbora, Bíboranna, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Csát, Dénes, Dienes, Ruben, Szellő, Szellőke, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Taksony, Viliam.

Megnézni Áprilisi törvények és Április 6.

Április 7.

Névnapok: Herman + Armand, Armanda, Armandina, Ármin, Árpád, Asszunta, Azucséna, Jelek, József, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Manna, Mária, Szenta, Urzulina.

Megnézni Áprilisi törvények és Április 7.

Ľudovít Štúr

Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr) magyarul Stúr Lajos (Zayugróc, 1815. október 28. – Modor, 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is részt vevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.

Megnézni Áprilisi törvények és Ľudovít Štúr

Óvadék (polgári jog)

A polgári jogban az óvadék a dologi hitelbiztosítékok egyike, tulajdonképpen a pénz- és tőkepiacok speciális zálogjoga.

Megnézni Áprilisi törvények és Óvadék (polgári jog)

Bach-korszak

Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Megnézni Áprilisi törvények és Bach-korszak

Bakar

Bakar (magyarul Szádrév, vagy Bukkari) város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Megnézni Áprilisi törvények és Bakar

Bank

A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten A Szabolcs Takarék egyik fiókja Balkányban A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme.

Megnézni Áprilisi törvények és Bank

Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.

Megnézni Áprilisi törvények és Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány-kormány

A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).

Megnézni Áprilisi törvények és Batthyány-kormány

Bán (méltóság)

A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.

Megnézni Áprilisi törvények és Bán (méltóság)

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Megnézni Áprilisi törvények és Bécs

Bocskoros nemes

A bocskoros nemes a kisnemesek legalsó kategóriájához tartozó, egyetlen jobbágytelkén parasztmódra élő és gazdálkodó, vagy az iparban dolgozó nemes.

Megnézni Áprilisi törvények és Bocskoros nemes

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Megnézni Áprilisi törvények és Buda (történelmi település)

Céh

Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.

Megnézni Áprilisi törvények és Céh

Centralisták

A centralisták az 1843–1844-es országgyűlés idején megjelent új ellenzéki csoportosulás, a központi kormányzatot a vármegyék rovására megerősíteni szándékozó ellenzéki csoport volt, akik politikai párttá sohasem szerveződtek.

Megnézni Áprilisi törvények és Centralisták

Cenzúra

A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.

Megnézni Áprilisi törvények és Cenzúra

Cenzus

A cenzus latin eredetű szó.

Megnézni Áprilisi törvények és Cenzus

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Megnézni Áprilisi törvények és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Degré Alajos (ügyvéd)

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.

Megnézni Áprilisi törvények és Degré Alajos (ügyvéd)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Megnézni Áprilisi törvények és Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ellenzéki Kör

Ellenzéki Kör néven működött 1847-től a magyarországi reformellenzék szervezete.

Megnézni Áprilisi törvények és Ellenzéki Kör

Első bécsi forradalom

A forradalmi Bécs 1848 március 13-án. A kassai Képes Ujság illusztrációja, 1848-ban Az első bécsi forradalom 1848.

Megnézni Áprilisi törvények és Első bécsi forradalom

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni Áprilisi törvények és Erdély

Erdő

Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.

Megnézni Áprilisi törvények és Erdő

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Megnézni Áprilisi törvények és Esztergom

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Megnézni Áprilisi törvények és Evangélikus kereszténység

Faizás

A faizás (lat. lignatio) azt a jobbágyoknak tett engedményt jelenti, hogy a földesúr erdejéből fát hozhatnak, leginkább, hogy legyen mivel tüzelniük, de szerszám és épületjavításra is használhatják.

Megnézni Áprilisi törvények és Faizás

Főispán (1526–1950)

A főispán a Magyar Királyságban a király által kinevezett méltóság volt, aki a királyt (a kiegyezés után a kormányt) képviselte a vármegyében, jelenleg az egykori kormánymegbízottak hivatalos megnevezése.

Megnézni Áprilisi törvények és Főispán (1526–1950)

Főkegyúri jog

A főkegyúri jog (más néven királyi legfőbb kegyúri jog; latinul ius supremi patronatus) a Magyarország apostoli királyának felségjoga volt.

Megnézni Áprilisi törvények és Főkegyúri jog

Február 25.

Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.

Megnézni Áprilisi törvények és Február 25.

Február 27.

Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.

Megnézni Áprilisi törvények és Február 27.

Felsőtábla

A Felsőtábla (főtábla, főrendi tábla) a magyar országgyűlés felsőháza az alsótábla mellett, a kéttáblás (kétkamarás) rendi országgyűlések időszakában, 1608-tól 1848-ig, az első népképviseleti országgyűlésig.

Megnézni Áprilisi törvények és Felsőtábla

Feudalizmus

A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.

Megnézni Áprilisi törvények és Feudalizmus

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Megnézni Áprilisi törvények és Fiume

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Megnézni Áprilisi törvények és Francia forradalom

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Megnézni Áprilisi törvények és Galícia

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Megnézni Áprilisi törvények és Habsburg Birodalom

Hajdú kerület

Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.

Megnézni Áprilisi törvények és Hajdú kerület

Hatalmi ágak szétválasztása

#ÁTIRÁNYÍTÁS A hatalmi ágak szétválasztása.

Megnézni Áprilisi törvények és Hatalmi ágak szétválasztása

Határőrvidék

#ÁTIRÁNYÍTÁS Katonai határőrvidék.

Megnézni Áprilisi törvények és Határőrvidék

Hétszemélyes Tábla

A Hétszemélyes Tábla egy felsőbíróság neve volt a királyi Magyarországon.

Megnézni Áprilisi törvények és Hétszemélyes Tábla

Helytartótanács

A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.

Megnézni Áprilisi törvények és Helytartótanács

Horváth Mihály (történész)

Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus címzetes püspök Csanádon 1848-tól 1849-ig.

Megnézni Áprilisi törvények és Horváth Mihály (történész)

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Megnézni Áprilisi törvények és Horvátok

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Megnézni Áprilisi törvények és Horvátország

Igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltatás, vagy bírói szervezet a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló rendszerekben a klasszikus három hatalmi ág egyike.

Megnézni Áprilisi törvények és Igazságszolgáltatás

Irinyi János

Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1. A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása Irinyi Irinyi János (Albis, 1817. május 18. – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.

Megnézni Áprilisi törvények és Irinyi János

Irinyi József

Az Irinyi József szülőháza helyén álló emlékmű Albison Irinyi József mellszobra az albisi református templomkertben Irinyi Irinyi József (Albis, 1822. március 13. – Pest, 1859. február 20.) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse.

Megnézni Áprilisi törvények és Irinyi József

István nádor

Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.

Megnézni Áprilisi törvények és István nádor

Itália

#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).

Megnézni Áprilisi törvények és Itália

Január 11.

Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.

Megnézni Áprilisi törvények és Január 11.

Jászkun kerület

Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.

Megnézni Áprilisi törvények és Jászkun kerület

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Megnézni Áprilisi törvények és Jókai Mór

Július 5.

Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.

Megnézni Áprilisi törvények és Július 5.

Jegyző

A magyar közigazgatási rendszerben a jegyző a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.

Megnézni Áprilisi törvények és Jegyző

Jobbágy

II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.

Megnézni Áprilisi törvények és Jobbágy

Jobbágyfelszabadítás

A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.

Megnézni Áprilisi törvények és Jobbágyfelszabadítás

Jogképesség

A jogképesség a jogtudományban a személynek azt a képességét jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet.

Megnézni Áprilisi törvények és Jogképesség

Kapcsolt részek

IV. Krešimir horvát király horvát és dalmát királysága 1070. körül A Magyar Királyság és a társországok1867. évi I. törvénycikk: Fölséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik Horvát–Szlavónország térképe 1876-ban Kapcsolt részeknek (partes adnexae) nevezték a Magyar Királyság (regni Hungariae) történelme során a Horvát-Szlavón-Dalmát társországokat.

Megnézni Áprilisi törvények és Kapcsolt részek

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között.

Megnézni Áprilisi törvények és Katolicizmus

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Megnézni Áprilisi törvények és Katonai határőrvidék

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Megnézni Áprilisi törvények és Kálvinizmus

Költségvetés

Alapvetően a költségvetés egy olyan kimutatás, mely tartalmazza összefüggően a jövőbeli bevételeket és kiadásokat, valamint azok különbségét.

Megnézni Áprilisi törvények és Költségvetés

Közteherviselés

A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót.

Megnézni Áprilisi törvények és Közteherviselés

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Megnézni Áprilisi törvények és Kiegyezés

Konvenciós forint

A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.

Megnézni Áprilisi törvények és Konvenciós forint

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Megnézni Áprilisi törvények és Kossuth Lajos

Kovács Lajos (politikus)

Kovács Lajos Kováts (Homok, 1812. február 25. – Szatmárnémeti, 1890. december 19.) politikus, publicista.

Megnézni Áprilisi törvények és Kovács Lajos (politikus)

Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete

A Jézus Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete a magyarországi kereszténység egy kis csoportja, talán kétezernyi vagy kevesebb hívőjével és csaknem kétévszázadnyi üldöztetett múltjával.

Megnézni Áprilisi törvények és Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete

Lakosság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Népesség.

Megnézni Áprilisi törvények és Lakosság

Legelő

Tehenek egy svájci legelőn A legelő általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükséges növényeket, saját maguk legeltetés útján szerzik meg.

Megnézni Áprilisi törvények és Legelő

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Áprilisi törvények és Magyarország

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Megnézni Áprilisi törvények és Magyarország uralkodóinak listája

Magyarországi németek

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.

Megnézni Áprilisi törvények és Magyarországi németek

Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben.

Megnézni Áprilisi törvények és Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Megnézni Áprilisi törvények és Május 30.

Március 1.

A római és a Julián naptárban ez az újév napja.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 1.

Március 12.

Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 12.

Március 13.

Névnapok: Ajtony, Krisztián + Arabella, Arita, Arvéd, Arvid, Csolt, Egyed, Ida, Lándor, Leander, Lizander, Lizandra, Patrícia, Roderik, Rodrigó, Rozina, Rut, Salamon, Salvador, Solt, Zina, Zolta, Zoltán.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 13.

Március 14.

Névnapok: Matild + Jarmila, Matilda, Méta, Metta, Paulina, Pólika, Tilda, Tikva, Tília, Tilla.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 14.

Március 16.

Névnapok: Henrietta + Ábris, Bálint, Cirják, Cirjék, Eszmeralda, Euzébia, Geréb, Gereben, Hamlet, Harriet, Helmut, Hendrik, Henriett, Henrik, Herbert, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Jetta, Jetti, Nóna, Nónusz, Őzike, Valentin, Vidor, Zádor.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 16.

Március 17.

Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 17.

Március 18.

Névnapok: Sándor, Ede + Alexa, Alexander, Alexandra, Cirill, Ében, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Kirill, Nárcisz, Narcissza, Narcisszusz, Szalvátor, Szandra, Szibill, Szibilla.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 18.

Március 20.

Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 20.

Március 22.

Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 22.

Március 23.

Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 23.

Március 28.

Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 28.

Március 3.

Névnapok: Kornélia + Frederik, Frigyes, Gunda, Irma, Kámea, Kamilla, Kornél, Kunigunda, Marinusz, Mirkó, Nelli, Oszkár, Ticiána.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 3.

Március 31.

Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 31.

Március 5.

Névnapok: Adorján, Adrián + Adria, Adrianna, Adriel, Adrienn, Geraszim, Oliva, Olivér, Olívia, Özséb, Teofil, Virgil, Virgília.

Megnézni Áprilisi törvények és Március 5.

Márciusi ifjak

A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848.

Megnézni Áprilisi törvények és Márciusi ifjak

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Megnézni Áprilisi törvények és Mezőváros

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Megnézni Áprilisi törvények és Napóleoni háborúk

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333.

Megnézni Áprilisi törvények és Nádor

Nemzetőrség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetőrség (egyértelműsítő lap).

Megnézni Áprilisi törvények és Nemzetőrség

Nemzetőrség (1848)

1848.

Megnézni Áprilisi törvények és Nemzetőrség (1848)

Nemzeti bank

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti bank (egyértelműsítő lap).

Megnézni Áprilisi törvények és Nemzeti bank

November 12.

Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.

Megnézni Áprilisi törvények és November 12.

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Megnézni Áprilisi törvények és Ortodox kereszténység

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Megnézni Áprilisi törvények és Osztrák–Magyar Monarchia

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Megnézni Áprilisi törvények és Partium

Passzív ellenállás

A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.

Megnézni Áprilisi törvények és Passzív ellenállás

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Megnézni Áprilisi törvények és Pápa (település)

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Megnézni Áprilisi törvények és Pest (történelmi település)

Pesti Magyar Színház

A Pesti Magyar Színház (röviden: Magyar Színház, 1840–2000 között Nemzeti Színház) állami fenntartású közintézmény, ami 1966 óta a Hevesi Sándor tér 4.

Megnézni Áprilisi törvények és Pesti Magyar Színház

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Megnézni Áprilisi törvények és Petőfi Sándor

Pogrom

Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.

Megnézni Áprilisi törvények és Pogrom

Polgármester

A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.

Megnézni Áprilisi törvények és Polgármester

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni Áprilisi törvények és Pozsony

Pragmatica Sanctio

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pragmatica sanctio.

Megnézni Áprilisi törvények és Pragmatica Sanctio

Rákos-mező

Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot) jelentette.

Megnézni Áprilisi törvények és Rákos-mező

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Megnézni Áprilisi törvények és Reformkor

Rendelet

A rendelet a jogszabályok hierarchiájában a törvény alatt álló jogszabály, melyet törvényi felhatalmazás alapján, az alaptörvényben vagy más törvényben rendeletalkotási joggal felruházott szerv hozhat meg.

Megnézni Áprilisi törvények és Rendelet

Rendi országgyűlés

A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.

Megnézni Áprilisi törvények és Rendi országgyűlés

Sajtó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Média (kommunikáció).

Megnézni Áprilisi törvények és Sajtó

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Megnézni Áprilisi törvények és Szabad királyi város

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Megnézni Áprilisi törvények és Szabadka

Szalay László (jogász, 1813–1864)

Kéméndi Szalay László (Buda, 1813. április 18. – Salzburg, 1864. július 17.) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára (1861), a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.

Megnézni Áprilisi törvények és Szalay László (jogász, 1813–1864)

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Megnézni Áprilisi törvények és Széchenyi István

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Megnézni Áprilisi törvények és Székesfehérvár

Színház (intézmény)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Színházművészet#Szervezeti forma.

Megnézni Áprilisi törvények és Színház (intézmény)

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni Áprilisi törvények és Szeged

Személynök

#ÁTIRÁNYÍTÁS királyi személynök.

Megnézni Áprilisi törvények és Személynök

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

Megnézni Áprilisi törvények és Szemere Bertalan

Szemere-kormány

Szemere Bertalan A Szemere-kormány volt Magyarország harmadik kormánya 1849.

Megnézni Áprilisi törvények és Szemere-kormány

Szolgabíró

A szolgabíró (latinul Iudex nobilium ~ a nemesek bírája; németül Stuhlrichter) a nemesi és polgári vármegyerendszer tisztviselője, aki igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat látott el, eleinte a nemesség, később a jobbágyság és a polgárság számára is.

Megnézni Áprilisi törvények és Szolgabíró

Sztrájk

Munkácsy Mihály: ''Sztrájk'' (1895) A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés.

Megnézni Áprilisi törvények és Sztrájk

Tized

A tized valaminek az egytizede, amelyet hozzájárulásként vagy kötelező adóként fizetnek egy világi (király, földesúr stb.) vagy vallási (egyház) intézménynek.

Megnézni Áprilisi törvények és Tized

Udvari Haditanács

Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.

Megnézni Áprilisi törvények és Udvari Haditanács

Unitáriusok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.

Megnézni Áprilisi törvények és Unitáriusok

Urbanizáció

Az urbanizált népesség aránya országonként 2018-ban A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között Urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések kialakulását (és fejlődését), sűrűsödését és növekedését értjük.

Megnézni Áprilisi törvények és Urbanizáció

V. Ferdinánd magyar király

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II.

Megnézni Áprilisi törvények és V. Ferdinánd magyar király

Vasút

A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.

Megnézni Áprilisi törvények és Vasút

Vasvári Pál (történész)

Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.

Megnézni Áprilisi törvények és Vasvári Pál (történész)

Választókerület

Országos egyéni választókerületek (OEVK) Magyarországon 2011 óta A választókerület, más néven választási körzet egy olyan közigazgatási egység, amelyet azért hoztak létre, hogy a körzet lakossága képviselő(ke)t válasszon egy (általában törvényhozó) testületbe.

Megnézni Áprilisi törvények és Választókerület

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Megnézni Áprilisi törvények és Vármegye

Vízi közlekedés

Ömlesztett árut szállító hajó A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.

Megnézni Áprilisi törvények és Vízi közlekedés

Vukovár

Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Megnézni Áprilisi törvények és Vukovár

12 pont

A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.

Megnézni Áprilisi törvények és 12 pont

1848. februári forradalom

Henri Félix Emmanuel Philippoteaux: Alphonse de Lamartine kikiáltja a Második Köztársaságot A februári forradalom 1848-ban zajlott, Franciaországban.

Megnézni Áprilisi törvények és 1848. februári forradalom

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Megnézni Áprilisi törvények és 1848–49-es forradalom és szabadságharc

Lásd még

Magyar jogtörténet

, Galícia, Habsburg Birodalom, Hajdú kerület, Hatalmi ágak szétválasztása, Határőrvidék, Hétszemélyes Tábla, Helytartótanács, Horváth Mihály (történész), Horvátok, Horvátország, Igazságszolgáltatás, Irinyi János, Irinyi József, István nádor, Itália, Január 11., Jászkun kerület, Jókai Mór, Július 5., Jegyző, Jobbágy, Jobbágyfelszabadítás, Jogképesség, Kapcsolt részek, Katolicizmus, Katonai határőrvidék, Kálvinizmus, Költségvetés, Közteherviselés, Kiegyezés, Konvenciós forint, Kossuth Lajos, Kovács Lajos (politikus), Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete, Lakosság, Legelő, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Magyarországi németek, Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben, Május 30., Március 1., Március 12., Március 13., Március 14., Március 16., Március 17., Március 18., Március 20., Március 22., Március 23., Március 28., Március 3., Március 31., Március 5., Márciusi ifjak, Mezőváros, Napóleoni háborúk, Nádor, Nemzetőrség, Nemzetőrség (1848), Nemzeti bank, November 12., Ortodox kereszténység, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Passzív ellenállás, Pápa (település), Pest (történelmi település), Pesti Magyar Színház, Petőfi Sándor, Pogrom, Polgármester, Pozsony, Pragmatica Sanctio, Rákos-mező, Reformkor, Rendelet, Rendi országgyűlés, Sajtó, Szabad királyi város, Szabadka, Szalay László (jogász, 1813–1864), Széchenyi István, Székesfehérvár, Színház (intézmény), Szeged, Személynök, Szemere Bertalan, Szemere-kormány, Szolgabíró, Sztrájk, Tized, Udvari Haditanács, Unitáriusok, Urbanizáció, V. Ferdinánd magyar király, Vasút, Vasvári Pál (történész), Választókerület, Vármegye, Vízi közlekedés, Vukovár, 12 pont, 1848. februári forradalom, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.