Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
169 kapcsolatok: A középkori Magyar Királyság története, A Magyar Köztársaság Alkotmánya, A zsidóság Magyarországon, Abszolút többség, Adminisztrátori rendszer, Alkotmányjog, Alsótábla, Amnesztia, Aranybulla, Arisztokrata, Április 10., Április 2., Április 3., Április 4., Április 5., Április 6., Április 7., Ľudovít Štúr, Óvadék (polgári jog), Bach-korszak, Bakar, Bank, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batthyány-kormány, Bán (méltóság), Bécs, Bocskoros nemes, Buda (történelmi település), Céh, Centralisták, Cenzúra, Cenzus, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Degré Alajos (ügyvéd), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ellenzéki Kör, Első bécsi forradalom, Erdély, Erdő, Esztergom, Evangélikus kereszténység, Faizás, Főispán (1526–1950), Főkegyúri jog, Február 25., Február 27., Felsőtábla, Feudalizmus, Fiume, Francia forradalom, ..., Galícia, Habsburg Birodalom, Hajdú kerület, Hatalmi ágak szétválasztása, Határőrvidék, Hétszemélyes Tábla, Helytartótanács, Horváth Mihály (történész), Horvátok, Horvátország, Igazságszolgáltatás, Irinyi János, Irinyi József, István nádor, Itália, Január 11., Jászkun kerület, Jókai Mór, Július 5., Jegyző, Jobbágy, Jobbágyfelszabadítás, Jogképesség, Kapcsolt részek, Katolicizmus, Katonai határőrvidék, Kálvinizmus, Költségvetés, Közteherviselés, Kiegyezés, Konvenciós forint, Kossuth Lajos, Kovács Lajos (politikus), Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete, Lakosság, Legelő, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Magyarországi németek, Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben, Május 30., Március 1., Március 12., Március 13., Március 14., Március 16., Március 17., Március 18., Március 20., Március 22., Március 23., Március 28., Március 3., Március 31., Március 5., Márciusi ifjak, Mezőváros, Napóleoni háborúk, Nádor, Nemzetőrség, Nemzetőrség (1848), Nemzeti bank, November 12., Ortodox kereszténység, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Passzív ellenállás, Pápa (település), Pest (történelmi település), Pesti Magyar Színház, Petőfi Sándor, Pogrom, Polgármester, Pozsony, Pragmatica Sanctio, Rákos-mező, Reformkor, Rendelet, Rendi országgyűlés, Sajtó, Szabad királyi város, Szabadka, Szalay László (jogász, 1813–1864), Széchenyi István, Székesfehérvár, Színház (intézmény), Szeged, Személynök, Szemere Bertalan, Szemere-kormány, Szolgabíró, Sztrájk, Tized, Udvari Haditanács, Unitáriusok, Urbanizáció, V. Ferdinánd magyar király, Vasút, Vasvári Pál (történész), Választókerület, Vármegye, Vízi közlekedés, Vukovár, 12 pont, 1351, 1832, 1837, 1840, 1843, 1845, 1847, 1848, 1848. februári forradalom, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1870, 1885, 1914, 1947, 1973. Bővíteni index (119 több) »
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
Új!!: Áprilisi törvények és A középkori Magyar Királyság története · Többet látni »
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország alaptörvénye.
Új!!: Áprilisi törvények és A Magyar Köztársaság Alkotmánya · Többet látni »
A zsidóság Magyarországon
A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság, mint közösség számát napjainkban 75–100 ezerre teszik.
Új!!: Áprilisi törvények és A zsidóság Magyarországon · Többet látni »
Abszolút többség
Az abszolút többség az egésznek több, mint a felét jelenti.
Új!!: Áprilisi törvények és Abszolút többség · Többet látni »
Adminisztrátori rendszer
Az adminisztrátori rendszer Magyarországon a reformkorban egyike volt a közigazgatás egyik legtöbbet bírált kérdésének.
Új!!: Áprilisi törvények és Adminisztrátori rendszer · Többet látni »
Alkotmányjog
Az alkotmányjog a közjog egyik részterületét képező jogág.
Új!!: Áprilisi törvények és Alkotmányjog · Többet látni »
Alsótábla
Az Alsótábla (még: kamara, képviselőház) a magyar országgyűlés alsóháza a Felsőtábla mellett a kétkamarás rendi országgyűlések időszakában (1608-1848), az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig.
Új!!: Áprilisi törvények és Alsótábla · Többet látni »
Amnesztia
Az amnesztia, magyarul közkegyelem (a görög közbocsánat szóból) a bűncselekmények vagy bűntettesek egész kategóriáira kiterjedő kegyelem.
Új!!: Áprilisi törvények és Amnesztia · Többet látni »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Új!!: Áprilisi törvények és Aranybulla · Többet látni »
Arisztokrata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztokrácia.
Új!!: Áprilisi törvények és Arisztokrata · Többet látni »
Április 10.
Névnapok: Zsolt + Ezékiel, Fulvia, Polidor, Radamesz.
Új!!: Áprilisi törvények és Április 10. · Többet látni »
Április 2.
Névnapok: Áron + Ferenc, Lévi, Mária, Múzsa, Ottokár, Teodózia, Tünde.
Új!!: Áprilisi törvények és Április 2. · Többet látni »
Április 3.
Névnapok: Buda, Richárd + Hóvirág, Indira, Irén, Iréne, Keresztély, Keresztes, Múzsa, Sükösd, Szixtusz, Ulpián.
Új!!: Áprilisi törvények és Április 3. · Többet látni »
Április 4.
Névnapok: Izidor + Izor, Kerény, Platina, Platón.
Új!!: Áprilisi törvények és Április 4. · Többet látni »
Április 5.
Névnapok: Vince + Honoráta, Irén, Iréne, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kreola, Kreszcencia, Teodóra.
Új!!: Áprilisi törvények és Április 5. · Többet látni »
Április 6.
Névnapok: Bíborka, Vilmos + Atlasz, Balzsam, Bíbor, Bíbora, Bíboranna, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Csát, Dénes, Dienes, Ruben, Szellő, Szellőke, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Taksony, Viliam.
Új!!: Áprilisi törvények és Április 6. · Többet látni »
Április 7.
Névnapok: Herman + Armand, Armanda, Armandina, Ármin, Árpád, Asszunta, Azucséna, Jelek, József, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Manna, Mária, Szenta, Urzulina.
Új!!: Áprilisi törvények és Április 7. · Többet látni »
Ľudovít Štúr
Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr) magyarul Stúr Lajos (Zayugróc, 1815. október 28. – Modor, 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is részt vevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.
Új!!: Áprilisi törvények és Ľudovít Štúr · Többet látni »
Óvadék (polgári jog)
A polgári jogban az óvadék a dologi hitelbiztosítékok egyike, tulajdonképpen a pénz- és tőkepiacok speciális zálogjoga.
Új!!: Áprilisi törvények és Óvadék (polgári jog) · Többet látni »
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Új!!: Áprilisi törvények és Bach-korszak · Többet látni »
Bakar
Bakar (magyarul Szádrév, vagy Bukkari) város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Áprilisi törvények és Bakar · Többet látni »
Bank
A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten A Szabolcs Takarék egyik fiókja Balkányban A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme.
Új!!: Áprilisi törvények és Bank · Többet látni »
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Új!!: Áprilisi törvények és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Új!!: Áprilisi törvények és Batthyány-kormány · Többet látni »
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Új!!: Áprilisi törvények és Bán (méltóság) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Áprilisi törvények és Bécs · Többet látni »
Bocskoros nemes
A bocskoros nemes a kisnemesek legalsó kategóriájához tartozó, egyetlen jobbágytelkén parasztmódra élő és gazdálkodó, vagy az iparban dolgozó nemes.
Új!!: Áprilisi törvények és Bocskoros nemes · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Áprilisi törvények és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Céh
Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.
Új!!: Áprilisi törvények és Céh · Többet látni »
Centralisták
A centralisták az 1843–1844-es országgyűlés idején megjelent új ellenzéki csoportosulás, a központi kormányzatot a vármegyék rovására megerősíteni szándékozó ellenzéki csoport volt, akik politikai párttá sohasem szerveződtek.
Új!!: Áprilisi törvények és Centralisták · Többet látni »
Cenzúra
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
Új!!: Áprilisi törvények és Cenzúra · Többet látni »
Cenzus
A cenzus latin eredetű szó.
Új!!: Áprilisi törvények és Cenzus · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Áprilisi törvények és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Degré Alajos (ügyvéd)
Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.
Új!!: Áprilisi törvények és Degré Alajos (ügyvéd) · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Áprilisi törvények és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Ellenzéki Kör
Ellenzéki Kör néven működött 1847-től a magyarországi reformellenzék szervezete.
Új!!: Áprilisi törvények és Ellenzéki Kör · Többet látni »
Első bécsi forradalom
A forradalmi Bécs 1848 március 13-án. A kassai Képes Ujság illusztrációja, 1848-ban Az első bécsi forradalom 1848.
Új!!: Áprilisi törvények és Első bécsi forradalom · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Áprilisi törvények és Erdély · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Áprilisi törvények és Erdő · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Áprilisi törvények és Esztergom · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Áprilisi törvények és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Faizás
A faizás (lat. lignatio) azt a jobbágyoknak tett engedményt jelenti, hogy a földesúr erdejéből fát hozhatnak, leginkább, hogy legyen mivel tüzelniük, de szerszám és épületjavításra is használhatják.
Új!!: Áprilisi törvények és Faizás · Többet látni »
Főispán (1526–1950)
A főispán a Magyar Királyságban a király által kinevezett méltóság volt, aki a királyt (a kiegyezés után a kormányt) képviselte a vármegyében, jelenleg az egykori kormánymegbízottak hivatalos megnevezése.
Új!!: Áprilisi törvények és Főispán (1526–1950) · Többet látni »
Főkegyúri jog
A főkegyúri jog (más néven királyi legfőbb kegyúri jog; latinul ius supremi patronatus) a Magyarország apostoli királyának felségjoga volt.
Új!!: Áprilisi törvények és Főkegyúri jog · Többet látni »
Február 25.
Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.
Új!!: Áprilisi törvények és Február 25. · Többet látni »
Február 27.
Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.
Új!!: Áprilisi törvények és Február 27. · Többet látni »
Felsőtábla
A Felsőtábla (főtábla, főrendi tábla) a magyar országgyűlés felsőháza az alsótábla mellett, a kéttáblás (kétkamarás) rendi országgyűlések időszakában, 1608-tól 1848-ig, az első népképviseleti országgyűlésig.
Új!!: Áprilisi törvények és Felsőtábla · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Áprilisi törvények és Feudalizmus · Többet látni »
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Áprilisi törvények és Fiume · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Áprilisi törvények és Francia forradalom · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Áprilisi törvények és Galícia · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Áprilisi törvények és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Hajdú kerület
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.
Új!!: Áprilisi törvények és Hajdú kerület · Többet látni »
Hatalmi ágak szétválasztása
#ÁTIRÁNYÍTÁS A hatalmi ágak szétválasztása.
Új!!: Áprilisi törvények és Hatalmi ágak szétválasztása · Többet látni »
Határőrvidék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Katonai határőrvidék.
Új!!: Áprilisi törvények és Határőrvidék · Többet látni »
Hétszemélyes Tábla
A Hétszemélyes Tábla egy felsőbíróság neve volt a királyi Magyarországon.
Új!!: Áprilisi törvények és Hétszemélyes Tábla · Többet látni »
Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.
Új!!: Áprilisi törvények és Helytartótanács · Többet látni »
Horváth Mihály (történész)
Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus címzetes püspök Csanádon 1848-tól 1849-ig.
Új!!: Áprilisi törvények és Horváth Mihály (történész) · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Áprilisi törvények és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Áprilisi törvények és Horvátország · Többet látni »
Igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás, vagy bírói szervezet a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló rendszerekben a klasszikus három hatalmi ág egyike.
Új!!: Áprilisi törvények és Igazságszolgáltatás · Többet látni »
Irinyi János
Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1. A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása Irinyi Irinyi János (Albis, 1817. május 18. – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.
Új!!: Áprilisi törvények és Irinyi János · Többet látni »
Irinyi József
Az Irinyi József szülőháza helyén álló emlékmű Albison Irinyi József mellszobra az albisi református templomkertben Irinyi Irinyi József (Albis, 1822. március 13. – Pest, 1859. február 20.) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse.
Új!!: Áprilisi törvények és Irinyi József · Többet látni »
István nádor
Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.
Új!!: Áprilisi törvények és István nádor · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Áprilisi törvények és Itália · Többet látni »
Január 11.
Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.
Új!!: Áprilisi törvények és Január 11. · Többet látni »
Jászkun kerület
Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.
Új!!: Áprilisi törvények és Jászkun kerület · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Áprilisi törvények és Jókai Mór · Többet látni »
Július 5.
Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.
Új!!: Áprilisi törvények és Július 5. · Többet látni »
Jegyző
A magyar közigazgatási rendszerben a jegyző a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.
Új!!: Áprilisi törvények és Jegyző · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Áprilisi törvények és Jobbágy · Többet látni »
Jobbágyfelszabadítás
A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.
Új!!: Áprilisi törvények és Jobbágyfelszabadítás · Többet látni »
Jogképesség
A jogképesség a jogtudományban a személynek azt a képességét jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet.
Új!!: Áprilisi törvények és Jogképesség · Többet látni »
Kapcsolt részek
IV. Krešimir horvát király horvát és dalmát királysága 1070. körül A Magyar Királyság és a társországok1867. évi I. törvénycikk: Fölséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik Horvát–Szlavónország térképe 1876-ban Kapcsolt részeknek (partes adnexae) nevezték a Magyar Királyság (regni Hungariae) történelme során a Horvát-Szlavón-Dalmát társországokat.
Új!!: Áprilisi törvények és Kapcsolt részek · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Áprilisi törvények és Katolicizmus · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: Áprilisi törvények és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Áprilisi törvények és Kálvinizmus · Többet látni »
Költségvetés
Alapvetően a költségvetés egy olyan kimutatás, mely tartalmazza összefüggően a jövőbeli bevételeket és kiadásokat, valamint azok különbségét.
Új!!: Áprilisi törvények és Költségvetés · Többet látni »
Közteherviselés
A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót.
Új!!: Áprilisi törvények és Közteherviselés · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Áprilisi törvények és Kiegyezés · Többet látni »
Konvenciós forint
A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.
Új!!: Áprilisi törvények és Konvenciós forint · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Áprilisi törvények és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kovács Lajos (politikus)
Kovács Lajos Kováts (Homok, 1812. február 25. – Szatmárnémeti, 1890. december 19.) politikus, publicista.
Új!!: Áprilisi törvények és Kovács Lajos (politikus) · Többet látni »
Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete
A Jézus Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete a magyarországi kereszténység egy kis csoportja, talán kétezernyi vagy kevesebb hívőjével és csaknem kétévszázadnyi üldöztetett múltjával.
Új!!: Áprilisi törvények és Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete · Többet látni »
Lakosság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Népesség.
Új!!: Áprilisi törvények és Lakosság · Többet látni »
Legelő
Tehenek egy svájci legelőn A legelő általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükséges növényeket, saját maguk legeltetés útján szerzik meg.
Új!!: Áprilisi törvények és Legelő · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Áprilisi törvények és Magyarország · Többet látni »
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Új!!: Áprilisi törvények és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Új!!: Áprilisi törvények és Magyarországi németek · Többet látni »
Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben.
Új!!: Áprilisi törvények és Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben · Többet látni »
Május 30.
Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.
Új!!: Áprilisi törvények és Május 30. · Többet látni »
Március 1.
A római és a Julián naptárban ez az újév napja.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 1. · Többet látni »
Március 12.
Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 12. · Többet látni »
Március 13.
Névnapok: Ajtony, Krisztián + Arabella, Arita, Arvéd, Arvid, Csolt, Egyed, Ida, Lándor, Leander, Lizander, Lizandra, Patrícia, Roderik, Rodrigó, Rozina, Rut, Salamon, Salvador, Solt, Zina, Zolta, Zoltán.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 13. · Többet látni »
Március 14.
Névnapok: Matild + Jarmila, Matilda, Méta, Metta, Paulina, Pólika, Tilda, Tikva, Tília, Tilla.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 14. · Többet látni »
Március 16.
Névnapok: Henrietta + Ábris, Bálint, Cirják, Cirjék, Eszmeralda, Euzébia, Geréb, Gereben, Hamlet, Harriet, Helmut, Hendrik, Henriett, Henrik, Herbert, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Jetta, Jetti, Nóna, Nónusz, Őzike, Valentin, Vidor, Zádor.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 16. · Többet látni »
Március 17.
Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 17. · Többet látni »
Március 18.
Névnapok: Sándor, Ede + Alexa, Alexander, Alexandra, Cirill, Ében, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Kirill, Nárcisz, Narcissza, Narcisszusz, Szalvátor, Szandra, Szibill, Szibilla.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 18. · Többet látni »
Március 20.
Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 20. · Többet látni »
Március 22.
Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 22. · Többet látni »
Március 23.
Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 23. · Többet látni »
Március 28.
Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 28. · Többet látni »
Március 3.
Névnapok: Kornélia + Frederik, Frigyes, Gunda, Irma, Kámea, Kamilla, Kornél, Kunigunda, Marinusz, Mirkó, Nelli, Oszkár, Ticiána.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 3. · Többet látni »
Március 31.
Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 31. · Többet látni »
Március 5.
Névnapok: Adorján, Adrián + Adria, Adrianna, Adriel, Adrienn, Geraszim, Oliva, Olivér, Olívia, Özséb, Teofil, Virgil, Virgília.
Új!!: Áprilisi törvények és Március 5. · Többet látni »
Márciusi ifjak
A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.
Új!!: Áprilisi törvények és Márciusi ifjak · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Áprilisi törvények és Mezőváros · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Áprilisi törvények és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Áprilisi törvények és Nádor · Többet látni »
Nemzetőrség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetőrség (egyértelműsítő lap).
Új!!: Áprilisi törvények és Nemzetőrség · Többet látni »
Nemzetőrség (1848)
1848.
Új!!: Áprilisi törvények és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »
Nemzeti bank
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti bank (egyértelműsítő lap).
Új!!: Áprilisi törvények és Nemzeti bank · Többet látni »
November 12.
Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.
Új!!: Áprilisi törvények és November 12. · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Áprilisi törvények és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Áprilisi törvények és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Áprilisi törvények és Partium · Többet látni »
Passzív ellenállás
A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.
Új!!: Áprilisi törvények és Passzív ellenállás · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Áprilisi törvények és Pápa (település) · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Áprilisi törvények és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pesti Magyar Színház
A Pesti Magyar Színház (röviden: Magyar Színház, 1840–2000 között Nemzeti Színház) állami fenntartású közintézmény, ami 1966 óta a Hevesi Sándor tér 4.
Új!!: Áprilisi törvények és Pesti Magyar Színház · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Áprilisi törvények és Petőfi Sándor · Többet látni »
Pogrom
Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.
Új!!: Áprilisi törvények és Pogrom · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Áprilisi törvények és Polgármester · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Áprilisi törvények és Pozsony · Többet látni »
Pragmatica Sanctio
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pragmatica sanctio.
Új!!: Áprilisi törvények és Pragmatica Sanctio · Többet látni »
Rákos-mező
Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot) jelentette.
Új!!: Áprilisi törvények és Rákos-mező · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Áprilisi törvények és Reformkor · Többet látni »
Rendelet
A rendelet a jogszabályok hierarchiájában a törvény alatt álló jogszabály, melyet törvényi felhatalmazás alapján, az alaptörvényben vagy más törvényben rendeletalkotási joggal felruházott szerv hozhat meg.
Új!!: Áprilisi törvények és Rendelet · Többet látni »
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
Új!!: Áprilisi törvények és Rendi országgyűlés · Többet látni »
Sajtó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Média (kommunikáció).
Új!!: Áprilisi törvények és Sajtó · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Áprilisi törvények és Szabad királyi város · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Áprilisi törvények és Szabadka · Többet látni »
Szalay László (jogász, 1813–1864)
Kéméndi Szalay László (Buda, 1813. április 18. – Salzburg, 1864. július 17.) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára (1861), a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.
Új!!: Áprilisi törvények és Szalay László (jogász, 1813–1864) · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Áprilisi törvények és Széchenyi István · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Áprilisi törvények és Székesfehérvár · Többet látni »
Színház (intézmény)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Színházművészet#Szervezeti forma.
Új!!: Áprilisi törvények és Színház (intézmény) · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Áprilisi törvények és Szeged · Többet látni »
Személynök
#ÁTIRÁNYÍTÁS királyi személynök.
Új!!: Áprilisi törvények és Személynök · Többet látni »
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Új!!: Áprilisi törvények és Szemere Bertalan · Többet látni »
Szemere-kormány
Szemere Bertalan A Szemere-kormány volt Magyarország harmadik kormánya 1849.
Új!!: Áprilisi törvények és Szemere-kormány · Többet látni »
Szolgabíró
A szolgabíró (latinul Iudex nobilium ~ a nemesek bírája; németül Stuhlrichter) a nemesi és polgári vármegyerendszer tisztviselője, aki igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat látott el, eleinte a nemesség, később a jobbágyság és a polgárság számára is.
Új!!: Áprilisi törvények és Szolgabíró · Többet látni »
Sztrájk
Munkácsy Mihály: ''Sztrájk'' (1895) A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés.
Új!!: Áprilisi törvények és Sztrájk · Többet látni »
Tized
A tized valaminek az egytizede, amelyet hozzájárulásként vagy kötelező adóként fizetnek egy világi (király, földesúr stb.) vagy vallási (egyház) intézménynek.
Új!!: Áprilisi törvények és Tized · Többet látni »
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
Új!!: Áprilisi törvények és Udvari Haditanács · Többet látni »
Unitáriusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Új!!: Áprilisi törvények és Unitáriusok · Többet látni »
Urbanizáció
Az urbanizált népesség aránya országonként 2018-ban A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között Urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések kialakulását (és fejlődését), sűrűsödését és növekedését értjük.
Új!!: Áprilisi törvények és Urbanizáció · Többet látni »
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.
Új!!: Áprilisi törvények és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Áprilisi törvények és Vasút · Többet látni »
Vasvári Pál (történész)
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
Új!!: Áprilisi törvények és Vasvári Pál (történész) · Többet látni »
Választókerület
Országos egyéni választókerületek (OEVK) Magyarországon 2011 óta A választókerület, más néven választási körzet egy olyan közigazgatási egység, amelyet azért hoztak létre, hogy a körzet lakossága képviselő(ke)t válasszon egy (általában törvényhozó) testületbe.
Új!!: Áprilisi törvények és Választókerület · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Áprilisi törvények és Vármegye · Többet látni »
Vízi közlekedés
Ömlesztett árut szállító hajó A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.
Új!!: Áprilisi törvények és Vízi közlekedés · Többet látni »
Vukovár
Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.
Új!!: Áprilisi törvények és Vukovár · Többet látni »
12 pont
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.
Új!!: Áprilisi törvények és 12 pont · Többet látni »
1351
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1351 · Többet látni »
1832
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1832 · Többet látni »
1837
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1837 · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1840 · Többet látni »
1843
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1843 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1845 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1847 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1848 · Többet látni »
1848. februári forradalom
Henri Félix Emmanuel Philippoteaux: Alphonse de Lamartine kikiáltja a Második Köztársaságot A februári forradalom 1848-ban zajlott, Franciaországban.
Új!!: Áprilisi törvények és 1848. februári forradalom · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Áprilisi törvények és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1870 · Többet látni »
1885
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1885 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1914 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1947 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Áprilisi törvények és 1973 · Többet látni »
