Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Bíró (igazságszolgáltatás), Belügyminisztérium, Cselekvőképesség, Főváros, Határidő, Helyi önkormányzatok Magyarországon, Információ, Irat, Jog, Jogszabály, Jogviszony, Képviselő-testület, Körjegyzőség, Kötelezettség, Közigazgatás, Község, Köztisztviselő, Konszenzus, Magyar állampolgárság, Magyarország, Munkakör, Nyilvánosság, Polgármester, Polgármesteri hivatal, Politika, Rendelet, Sajtóközlemény, Szakma, Személy, Törvény (jogszabály), Település, Választás, Város, Vezetés, Vezető.
Bíró (igazságszolgáltatás)
Bírói kalapács, amelynek a magyarországi jogi kultúrában nincs hagyományahttp://nol.hu/archivum/archiv-337972-155523 Rendteremtés kalapáccsal, nol.hu Miles Ehrlich bíró a pulpituson egy amerikai bíróságon A hivatásos bíró az állami igazságszolgáltatás meghatározott területen és terjedelemben való gyakorlásával megbízott személy, jogi szakvizsgával rendelkező jogász, a bírói hatalom gyakorolója.
Új!!: Jegyző és Bíró (igazságszolgáltatás) · Többet látni »
Belügyminisztérium
Magyarországon a Belügyminisztérium (rövidítése: BM) a közigazgatási struktúra egyik minisztériuma, országos illetékességű költségvetési szerv.
Új!!: Jegyző és Belügyminisztérium · Többet látni »
Cselekvőképesség
A cselekvőképesség mint jogi fogalom alatt a természetes személynek azt a képességét értjük, hogy cselekedeteivel saját nevében jogokat szerezhet, illetőleg kötelezettségeket vállalhat.
Új!!: Jegyző és Cselekvőképesség · Többet látni »
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Új!!: Jegyző és Főváros · Többet látni »
Határidő
Határidő ügyfelek között meghatározott időtartam, amely alatt bármikor, de legkésőbb annak lejártáig valamely cselekményt végre kell hajtani.
Új!!: Jegyző és Határidő · Többet látni »
Helyi önkormányzatok Magyarországon
A helyi önkormányzás „a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
Új!!: Jegyző és Helyi önkormányzatok Magyarországon · Többet látni »
Információ
Az '''i''' számos területen az információ jelképe Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent.
Új!!: Jegyző és Információ · Többet látni »
Irat
Az irat az ügyvitel, ügyviteli munka (ügyiratkezelés) alapját képezi, minden ügyintézés iratokban testesül meg.
Új!!: Jegyző és Irat · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Jegyző és Jog · Többet látni »
Jogszabály
A jogszabály szó három értelemben használatos.
Új!!: Jegyző és Jogszabály · Többet látni »
Jogviszony
Jogviszony alatt a jogtudományban olyan társadalmi viszonyt értünk, amelyet a jogalkotó a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott.
Új!!: Jegyző és Jogviszony · Többet látni »
Képviselő-testület
A képviselő-testület a magyarországi helyi önkormányzatok legfőbb döntéshozó testülete, amelynek tagjai az önkormányzati választáson megválasztott önkormányzati képviselők, közöttük a közvetlenül választott polgármester.
Új!!: Jegyző és Képviselő-testület · Többet látni »
Körjegyzőség
A körjegyzőség Magyarországon a rendszerváltás óta ismét működő, nagy múltú közigazgatási jogintézmény.
Új!!: Jegyző és Körjegyzőség · Többet látni »
Kötelezettség
A kötelezettség olyan pénzbeli tartozás vagy egyéb, kötelezően teljesítendő feladat, amelyre valakit általában jogszabály vagy szerződés kötelez.
Új!!: Jegyző és Kötelezettség · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Jegyző és Közigazgatás · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Jegyző és Község · Többet látni »
Köztisztviselő
A köztisztviselő Magyarországon a közigazgatásban dolgozó olyan hivatalnok, aki az állam vagy a helyi önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol.
Új!!: Jegyző és Köztisztviselő · Többet látni »
Konszenzus
A konszenzus latin eredetű szó, a jelentése: egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között.
Új!!: Jegyző és Konszenzus · Többet látni »
Magyar állampolgárság
A magyar állampolgárság születéssel, honosítással vagy visszahonosítással és családjogi tények alapján keletkezhet.
Új!!: Jegyző és Magyar állampolgárság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Jegyző és Magyarország · Többet látni »
Munkakör
A munkakör a munkavállaló munkafolyamatait, tevékenységeit, feladatait, funkcióit és kapcsolatrendszerét írja le.
Új!!: Jegyző és Munkakör · Többet látni »
Nyilvánosság
A nyilvánosság vagy közszféra egy adott társadalom szabad polgárainak összessége, illetve az az intézményesített társadalmi tér, amelyben ezek a polgárok a gyülekezés, egyesülés és szabad szólás jogát és a politikai intézmények feletti ellenőrzést gyakorolják (közélet).
Új!!: Jegyző és Nyilvánosság · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Jegyző és Polgármester · Többet látni »
Polgármesteri hivatal
A polgármesteri hivatal Makón A polgármesteri hivatal Balkányban Polgármesteri hivatal Röjtökmuzsaj községben A polgármesteri hivatal Magyarországon a helyi önkormányzat hivatásos szakapparátusa.
Új!!: Jegyző és Polgármesteri hivatal · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Jegyző és Politika · Többet látni »
Rendelet
A rendelet a jogszabályok hierarchiájában a törvény alatt álló jogszabály, melyet törvényi felhatalmazás alapján, az alaptörvényben vagy más törvényben rendeletalkotási joggal felruházott szerv hozhat meg.
Új!!: Jegyző és Rendelet · Többet látni »
Sajtóközlemény
A sajtóközlemény professzionálisan megírt sajtóanyagot jelent.
Új!!: Jegyző és Sajtóközlemény · Többet látni »
Szakma
A szakma (más néven mesterség) képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozás; ill.
Új!!: Jegyző és Szakma · Többet látni »
Személy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Személy (egyértelműsítő lap).
Új!!: Jegyző és Személy · Többet látni »
Törvény (jogszabály)
A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.
Új!!: Jegyző és Törvény (jogszabály) · Többet látni »
Település
észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak.
Új!!: Jegyző és Település · Többet látni »
Választás
Egy francia elnökválasztás átlátszó választási urnája (2007) A választás alatt azt a döntéshozatalt értjük, amikor az érintett közösség választójoggal rendelkező tagjai arról döntenek, hogy kik töltsék be a hivatalos tisztségeket.
Új!!: Jegyző és Választás · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Jegyző és Város · Többet látni »
Vezetés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromos vezetés.
Új!!: Jegyző és Vezetés · Többet látni »
Vezető
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vezető (egyértelműsítő lap).
Új!!: Jegyző és Vezető · Többet látni »
