Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bach-korszak

Index Bach-korszak

Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

66 kapcsolatok: Alexander Bach, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Ausztria, Baranya vármegye, Benedek Lajos (katonatiszt), Csendőrség, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Dunántúl, Erdély, Felix zu Schwarzenberg, Forinyák Géza, Gimnázium, Habsburg Birodalom, Habsburg–Tescheni Albert főherceg, Horvátország, I. Ferenc József magyar király, I. Miklós orosz cár, III. Napóleon francia császár, Isztambul, Jobbágy, Johann Kempen, Julius Jacob von Haynau, Kassa, Katonai határőrvidék, Közigazgatás, Kütahya (település), Klapka György (tábornok), Krími háború, Kufstein, Libényi János, London, Magyar Királyság, Magyarország, Makk József (tüzér), Március 15., Menesztés, Nagyvárad, Német nyelv, Noszlopy Gáspár, Olmützi alkotmány, Párizs, Pest (történelmi település), Pozsony, Pulszky Ferenc, Rózsa Sándor (betyár), Sopron, Széchenyi István, Székelyföld, Szemere Bertalan, Szerb Vajdaság, ..., Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Török Birodalom, Teleki László (politikus, 1811–1861), Temesi bánság, Tolna vármegye, Vármegyerendszer, Vukovics Sebő, 1839, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1850, 1850-es évek, 1851, 1853, 1859, 1860. Bővíteni index (16 több) »

Alexander Bach

Báró Alexander von Bach (Loosdorf, 1813. január 4. – Unterwaldersdorf, 1893. november 12.) osztrák politikus, ügyvéd.

Új!!: Bach-korszak és Alexander Bach · Többet látni »

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.

Új!!: Bach-korszak és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Bach-korszak és Ausztria · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Bach-korszak és Baranya vármegye · Többet látni »

Benedek Lajos (katonatiszt)

Lovag Benedek Lajos, német nevén Ludwig von Benedek (Sopron, 1804.

Új!!: Bach-korszak és Benedek Lajos (katonatiszt) · Többet látni »

Csendőrség

Egy 1896-os lovastáboricsendőr-tanfolyam emléklapja Vasárnapi Ujság, 1897) A csendőrség (korábban francia eredetű szóval zsandárság) Európa számos országában létező, helyenként szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv, melynek fő feladata a rendfenntartás.

Új!!: Bach-korszak és Csendőrség · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Új!!: Bach-korszak és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Bach-korszak és Dunántúl · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Bach-korszak és Erdély · Többet látni »

Felix zu Schwarzenberg

Felix Ludwig Johann, Fürst zu Schwarzenberg (Böhmisch-Krumau, 1800. október 2. – Bécs, 1852. április 5.); német–cseh származású arisztokrata, Schwarzenberg hercege, államférfi, diplomata, császári katonatiszt, 1848–1852 között az Osztrák Császárság miniszterelnöke és külügyminisztere.

Új!!: Bach-korszak és Felix zu Schwarzenberg · Többet látni »

Forinyák Géza

Forinyák Géza, teljes nevén: Forinyák Géza József János (Pest, 1841. szeptember 17. – Pest, 1860. április 2.) joghallgató, a magyar nemzeti függetlenség mártírja.

Új!!: Bach-korszak és Forinyák Géza · Többet látni »

Gimnázium

A gimnázium (egyes országokban líceum) olyan, középfokú oktatási intézménytípus, mely általános képzést nyújt, és a képzés érettségi vizsgával zárul.

Új!!: Bach-korszak és Gimnázium · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Bach-korszak és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg–Tescheni Albert főherceg

Habsburg–Tescheni Albert (ismert még mint Ausztria–Tescheni Albert főherceg,; 1817. augusztus 3. – 1895. február 18.) a Habsburg–Lotaringiai-ház tescheni ágából származó osztrák főherceg, Teschen második uralkodó hercege, Károly Lajos főherceg és Nassau–Weilburgi Henrietta Alexandrina fia, aki a Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, eredményes katonai vezető, nagybirtokos, nagyiparos.

Új!!: Bach-korszak és Habsburg–Tescheni Albert főherceg · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Bach-korszak és Horvátország · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Bach-korszak és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. Miklós orosz cár

I.

Új!!: Bach-korszak és I. Miklós orosz cár · Többet látni »

III. Napóleon francia császár

III. Napóleon 1848-ban, a nagybátyjától megismert kéztartással III.

Új!!: Bach-korszak és III. Napóleon francia császár · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Bach-korszak és Isztambul · Többet látni »

Jobbágy

II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.

Új!!: Bach-korszak és Jobbágy · Többet látni »

Johann Kempen

Johann Franz Kempen von Fichtenstamm báró (Pardubitz, 1793. június 26. – Schwarzau, 1863. november 29.) A Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) főtisztje, császári-királyi altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant).

Új!!: Bach-korszak és Johann Kempen · Többet látni »

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Új!!: Bach-korszak és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Bach-korszak és Kassa · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: Bach-korszak és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Közigazgatás

A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

Új!!: Bach-korszak és Közigazgatás · Többet látni »

Kütahya (település)

Kütahya város Nyugat-Anatóliában, az azonos nevű tartomány székhelye, Kütahya körzet központja.

Új!!: Bach-korszak és Kütahya (település) · Többet látni »

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Új!!: Bach-korszak és Klapka György (tábornok) · Többet látni »

Krími háború

A krími háború 1853 és 1856 között Délkelet-Európában és a Közel-Keleten, egyfelől az Orosz Birodalom és szövetségesei, másfelől az Oszmán Birodalom és az azt támogató brit–francia–szárd szövetséges erők, illetve különféle nemzetiségű önkéntes csapatok részvételével zajlott.

Új!!: Bach-korszak és Krími háború · Többet látni »

Kufstein

Kufstein város Ausztriában, Tirolban, a Kufsteini járásban.

Új!!: Bach-korszak és Kufstein · Többet látni »

Libényi János

Libényi János (Csákvár, 1831. december 8. – Bécs, 1853. február 26.) szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg I. Ferenc József magyar király ellen.

Új!!: Bach-korszak és Libényi János · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Bach-korszak és London · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Bach-korszak és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Bach-korszak és Magyarország · Többet látni »

Makk József (tüzér)

Makk József (1848-ig Mack) (Buda, 1810 körül – Észak-Karolina, USA, 1868. augusztus 27.) magyar tüzérezredes az 1848-49-es szabadságharcban.

Új!!: Bach-korszak és Makk József (tüzér) · Többet látni »

Március 15.

Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.

Új!!: Bach-korszak és Március 15. · Többet látni »

Menesztés

A menesztés köznyelvi kifejezés, amelyet a sajtó is gyakran használ anélkül, hogy pontosan meghatározná, egy munkaviszony vagy megbízási viszony megszüntetésére milyen jogi formában kerül sor.

Új!!: Bach-korszak és Menesztés · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Bach-korszak és Nagyvárad · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Bach-korszak és Német nyelv · Többet látni »

Noszlopy Gáspár

Noszlopi Noszlopy Gáspár (Vrácsik (ma Újvárfalva), Somogy vármegye, 1820. augusztus 27. – Pest, 1853. március 3.) honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja.

Új!!: Bach-korszak és Noszlopy Gáspár · Többet látni »

Olmützi alkotmány

Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.

Új!!: Bach-korszak és Olmützi alkotmány · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Bach-korszak és Párizs · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Bach-korszak és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Bach-korszak és Pozsony · Többet látni »

Pulszky Ferenc

Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.

Új!!: Bach-korszak és Pulszky Ferenc · Többet látni »

Rózsa Sándor (betyár)

Rózsa Sándor (Ruzsa Sándor) (röszkei–szegedi tanyavilág, 1813.

Új!!: Bach-korszak és Rózsa Sándor (betyár) · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Bach-korszak és Sopron · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Új!!: Bach-korszak és Széchenyi István · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Bach-korszak és Székelyföld · Többet látni »

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

Új!!: Bach-korszak és Szemere Bertalan · Többet látni »

Szerb Vajdaság

A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.

Új!!: Bach-korszak és Szerb Vajdaság · Többet látni »

Szerb Vajdaság és Temesi Bánság

A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.

Új!!: Bach-korszak és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Többet látni »

Török Birodalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán Birodalom.

Új!!: Bach-korszak és Török Birodalom · Többet látni »

Teleki László (politikus, 1811–1861)

Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.

Új!!: Bach-korszak és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Temesi bánság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerb Vajdaság és Temesi Bánság.

Új!!: Bach-korszak és Temesi bánság · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Új!!: Bach-korszak és Tolna vármegye · Többet látni »

Vármegyerendszer

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.

Új!!: Bach-korszak és Vármegyerendszer · Többet látni »

Vukovics Sebő

Berekszói Vukovics Sebő (Fiume, 1811. július 20. – London, 1872. november 19.) politikus, a Szemere-kormány igazságügyminisztere.

Új!!: Bach-korszak és Vukovics Sebő · Többet látni »

1839

Nincs leírás.

Új!!: Bach-korszak és 1839 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Bach-korszak és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Bach-korszak és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1850

Nincs leírás.

Új!!: Bach-korszak és 1850 · Többet látni »

1850-es évek

adórendszer kialakulása.

Új!!: Bach-korszak és 1850-es évek · Többet látni »

1851

Nincs leírás.

Új!!: Bach-korszak és 1851 · Többet látni »

1853

Nincs leírás.

Új!!: Bach-korszak és 1853 · Többet látni »

1859

Nincs leírás.

Új!!: Bach-korszak és 1859 · Többet látni »

1860

Nincs leírás.

Új!!: Bach-korszak és 1860 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Bach-rendszer.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »