Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Alsópetény, Aranybulla, Łaski-statútum, Barcsay Ákos, Báthory András erdélyi fejedelem, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Bécs, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Diploma Leopoldinum, Erdély, Gazda István (tudománytörténész), Hóman Bálint, I. Apafi Mihály, I. Mátyás magyar király, II. Ulászló magyar király, Kemény János erdélyi fejedelem, Kodifikáció, Második világháború, Nádor, Országbíró, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Szent Korona, Szent Korona-tan, Szokásjog (jog), Werbőczy István, 1486. évi törvénycikk, 15. század, 1504, 1514, 1516, 1517, 1565, 1848.
Alsópetény
Alsópetény község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Tripartitum és Alsópetény · Többet látni »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Új!!: Tripartitum és Aranybulla · Többet látni »
Łaski-statútum
Łaski-statútum (lengyelül: Statut Łaskiego, latinul: Commune Incliti Poloniae regni privilegium constitutionum et indultuum publicitus decretorum approbatorumque) a Lengyel Királyság 1505-ben elfogadott egységes (kodifikált) törvénygyűjteménye.
Új!!: Tripartitum és Łaski-statútum · Többet látni »
Barcsay Ákos
Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.
Új!!: Tripartitum és Barcsay Ákos · Többet látni »
Báthory András erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory András (IV. András) (Szilágysomlyó, 1563 – Csíkszentdomokos, 1599. október 31.) magyar bíboros, hét hónapig Erdély fejedelme.
Új!!: Tripartitum és Báthory András erdélyi fejedelem · Többet látni »
Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
Új!!: Tripartitum és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Tripartitum és Bécs · Többet látni »
Dózsa György-féle parasztfelkelés
A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
Új!!: Tripartitum és Dózsa György-féle parasztfelkelés · Többet látni »
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Új!!: Tripartitum és Diploma Leopoldinum · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Tripartitum és Erdély · Többet látni »
Gazda István (tudománytörténész)
Gazda István (Budapest, 1948. december 2. –) tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.
Új!!: Tripartitum és Gazda István (tudománytörténész) · Többet látni »
Hóman Bálint
Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is.
Új!!: Tripartitum és Hóman Bálint · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Tripartitum és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Tripartitum és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Tripartitum és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
Kemény János erdélyi fejedelem
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.
Új!!: Tripartitum és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »
Kodifikáció
CORPUS IURIS CIVILIS ROMANI (''Gothofredus'', 1583) A kodifikáció egy nagyobb életviszony-csoportra vonatkozó egynemű jogszabályok rendszerbe foglalása, szerves egységbe ötvözése.
Új!!: Tripartitum és Kodifikáció · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Tripartitum és Második világháború · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Tripartitum és Nádor · Többet látni »
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
Új!!: Tripartitum és Országbíró · Többet látni »
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Új!!: Tripartitum és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Tripartitum és Szent Korona · Többet látni »
Szent Korona-tan
koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.
Új!!: Tripartitum és Szent Korona-tan · Többet látni »
Szokásjog (jog)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szokásjog.
Új!!: Tripartitum és Szokásjog (jog) · Többet látni »
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Új!!: Tripartitum és Werbőczy István · Többet látni »
1486. évi törvénycikk
Az 1486.
Új!!: Tripartitum és 1486. évi törvénycikk · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Tripartitum és 15. század · Többet látni »
1504
Nincs leírás.
Új!!: Tripartitum és 1504 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Tripartitum és 1514 · Többet látni »
1516
Nincs leírás.
Új!!: Tripartitum és 1516 · Többet látni »
1517
Nincs leírás.
Új!!: Tripartitum és 1517 · Többet látni »
1565
Nincs leírás.
Új!!: Tripartitum és 1565 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Tripartitum és 1848 · Többet látni »
