Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: A Hídember, Abszolút monarchia, Anglia, Batthyány Kázmér, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batthyány-kormány, Budapest, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Dessewffy Aurél (író), Dessewffy József, Ellenzéki Párt, Erdély, Erdélyi országgyűlés, Franciaország, Gergely András (történész), Gondolat Kiadó, Helytartótanács, Hitel (Széchenyi István), II. József magyar király, Jobbágy, Jobbágyfelszabadítás, Jobbágytelek, Kölcsey Ferenc, Klemens Wenzel Lothar von Metternich, Kolerafelkelés, Kolozsvár, Kossuth Lajos, Lóverseny (Magyarország), Lovassy László (jogász), Magvető Könyvkiadó, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Március 15., Mérce (híroldal), Napóleoni háborúk, Népek tavasza, Országgyűlési Tudósítások, Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Petőfi Sándor, Rubicon (folyóirat), Selyemlepke, Szabad György, Széchenyi István, Széchenyi lánchíd, Táncsics Mihály, Törvény előtti egyenlőség, Türelmi rendelet, Trócsányi Zsolt, Vasút, Vaskapu-szoros, ..., Vasvári Pál (történész), Védegylet (reformkor), Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), 1825, 1825–27-es pozsonyi országgyűlés, 1832–36-os pozsonyi országgyűlés, 1835, 1837, 1839, 1840, 1847, 1848. Bővíteni index (12 több) »
A Hídember
A Hídember 2002-ben bemutatott magyar filmdráma, melyet Bereményi Géza rendezett.
Új!!: Reformkor és A Hídember · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: Reformkor és Abszolút monarchia · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Reformkor és Anglia · Többet látni »
Batthyány Kázmér
Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.
Új!!: Reformkor és Batthyány Kázmér · Többet látni »
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Új!!: Reformkor és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Új!!: Reformkor és Batthyány-kormány · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Reformkor és Budapest · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Reformkor és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Dessewffy Aurél (író)
Gróf Cserneki és tarkői Dessewffy Aurél (Nagymihály, 1808. július 27. – Pest, 1842. február 9.) közíró, főrend, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
Új!!: Reformkor és Dessewffy Aurél (író) · Többet látni »
Dessewffy József
Gróf cserneki és tarkő Dessewffy József (Krivány, 1771. február 13. – Pest, 1843. május 2.) országgyűlési követ, több megye táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.
Új!!: Reformkor és Dessewffy József · Többet látni »
Ellenzéki Párt
Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.
Új!!: Reformkor és Ellenzéki Párt · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Reformkor és Erdély · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: Reformkor és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Reformkor és Franciaország · Többet látni »
Gergely András (történész)
Gergely András (Sopron, 1946. május 23.Ki kicsoda?, i. m., 569. o. – ?, 2021. május 3.) magyar történész, diplomata, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa.
Új!!: Reformkor és Gergely András (történész) · Többet látni »
Gondolat Kiadó
A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.
Új!!: Reformkor és Gondolat Kiadó · Többet látni »
Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.
Új!!: Reformkor és Helytartótanács · Többet látni »
Hitel (Széchenyi István)
A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője.
Új!!: Reformkor és Hitel (Széchenyi István) · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Reformkor és II. József magyar király · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Reformkor és Jobbágy · Többet látni »
Jobbágyfelszabadítás
A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.
Új!!: Reformkor és Jobbágyfelszabadítás · Többet látni »
Jobbágytelek
A jobbágytelek a földesúrnak alávetett paraszt földje, mely a paraszt önálló gazdaságának és egyben függőségének is alapja.
Új!!: Reformkor és Jobbágytelek · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Reformkor és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Klemens Wenzel Lothar von Metternich
Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője.
Új!!: Reformkor és Klemens Wenzel Lothar von Metternich · Többet látni »
Kolerafelkelés
A kelet-szlovákiai parasztfelkelés emlékműve Eperjesenyickén A kolerafelkelés vagy koleralázadás névvel szokás illetni azt a parasztfelkelést, amely 1831 nyarán robbant ki Magyarország északkeleti részén a Galícia irányából érkező kolerajárvány következtében.
Új!!: Reformkor és Kolerafelkelés · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Reformkor és Kolozsvár · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Reformkor és Kossuth Lajos · Többet látni »
Lóverseny (Magyarország)
Az első pesti lófuttatás 1827-ben (Johann Erdmann Gottlieb Prestel színezett litográfiája) A lóversenyzés hagyományát Magyarországon Széchenyi István honosította meg.
Új!!: Reformkor és Lóverseny (Magyarország) · Többet látni »
Lovassy László (jogász)
Lovassy László (Nagyszalonta, 1815. május 8. – Nagyszalonta, 1892. január 6.) jogász, az országgyűlési ifjúság egyik vezetője.
Új!!: Reformkor és Lovassy László (jogász) · Többet látni »
Magvető Könyvkiadó
A Magvető Könyvkiadó 1955-ben alapított, budapesti székhelyű kiadó, mely elsősorban kortárs hazai és külföldi szépirodalmi műveket ad ki.
Új!!: Reformkor és Magvető Könyvkiadó · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Reformkor és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Reformkor és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Reformkor és Március 15. · Többet látni »
Mérce (híroldal)
A Mérce 2017-ben indult magyar baloldali internetes híroldal.
Új!!: Reformkor és Mérce (híroldal) · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Reformkor és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Népek tavasza
A párizsi forradalom A népek tavasza vagy 1848-as forradalmak 1848–1849-ben zajló forradalmi mozgalmak sorozata volt az európai országokban.
Új!!: Reformkor és Népek tavasza · Többet látni »
Országgyűlési Tudósítások
Az ''Országgyűlési Tudósítások'' egy lapjának részlete Az Országgyűlési Tudósítások Kossuth Lajos nevezetes időszaki lapja volt a reformkorban.
Új!!: Reformkor és Országgyűlési Tudósítások · Többet látni »
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Új!!: Reformkor és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Reformkor és Petőfi Sándor · Többet látni »
Rubicon (folyóirat)
A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.
Új!!: Reformkor és Rubicon (folyóirat) · Többet látni »
Selyemlepke
A selyemlepke (Bombyx mori) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a selyemlepkefélék (Bombycidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Reformkor és Selyemlepke · Többet látni »
Szabad György
Szabad György (Arad, 1924. augusztus 4. – Budapest, 2015. július 3.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, 1990 és 1994 között az Országgyűlés elnöke, Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Reformkor és Szabad György · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Reformkor és Széchenyi István · Többet látni »
Széchenyi lánchíd
A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.
Új!!: Reformkor és Széchenyi lánchíd · Többet látni »
Táncsics Mihály
Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.
Új!!: Reformkor és Táncsics Mihály · Többet látni »
Törvény előtti egyenlőség
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (U.S. Supreme Court) épülete. A nyugati homlokzaton található az "Equal justice under law" felirat. A törvény előtti egyenlőség vagy angolul Equal justice under law kifejezés az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága épületén található, Washington városban.
Új!!: Reformkor és Törvény előtti egyenlőség · Többet látni »
Türelmi rendelet
A türelmi rendelet allegóriája, akvarell (1785) A türelmi rendelet: II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése volt 1781.
Új!!: Reformkor és Türelmi rendelet · Többet látni »
Trócsányi Zsolt
Kohányi Trócsányi Zsolt (Pápa, 1926. április 15. – Budapest, 1987. augusztus 23.) magyar történész, levéltáros, a történelemtudomány doktora.
Új!!: Reformkor és Trócsányi Zsolt · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Reformkor és Vasút · Többet látni »
Vaskapu-szoros
A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.
Új!!: Reformkor és Vaskapu-szoros · Többet látni »
Vasvári Pál (történész)
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
Új!!: Reformkor és Vasvári Pál (történész) · Többet látni »
Védegylet (reformkor)
A Védegylet a magyarországi ipar védelmére 1844.
Új!!: Reformkor és Védegylet (reformkor) · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Reformkor és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Reformkor és 1825 · Többet látni »
1825–27-es pozsonyi országgyűlés
litográfiája A Pozsony városában megrendezett 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.
Új!!: Reformkor és 1825–27-es pozsonyi országgyűlés · Többet látni »
1832–36-os pozsonyi országgyűlés
A Karok és Rendek ülése Pozsonyban, A. J. Groitsch rézmetszete 1832 és 1836 között Pozsonyban ülésezett Magyarország rendi országgyűlése, amelyet a reformországgyűlések egyikeként tartanak számon.
Új!!: Reformkor és 1832–36-os pozsonyi országgyűlés · Többet látni »
1835
Nincs leírás.
Új!!: Reformkor és 1835 · Többet látni »
1837
Nincs leírás.
Új!!: Reformkor és 1837 · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Reformkor és 1839 · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Reformkor és 1840 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Reformkor és 1847 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Reformkor és 1848 · Többet látni »
