Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
77 kapcsolatok: A Szent Liga háborúja, A török kiűzése Magyarországról, Augsburgi liga, Augusztus 5., Ágyú (löveg), Óbecse, Barcelona, Batthyány Ádám (országbíró), Bécs, Béga, Beglerbég, Belgrád, Bihács, Bosznia, Diván, Duna, Erdély, Felső-Magyarország, Franciaország, Guido von Starhemberg, Habsburg Birodalom, Habsburg–török háború (1716–18), Hága, Hegyaljai felkelés, Hetényi csata, I. Lipót magyar király, II. Ágost lengyel király, II. Musztafa oszmán szultán, III. János lengyel király, III. Vilmos angol király, Isztambul, Janicsár aga, Jean Rabutin, Johann Friedrich Ambrosius von Veterani, Karlócai béke, Kereszténység, Konstantinápoly, Krími Tatár Kánság, Kurucok, Lengyelország, Lippa, Lugosi csata, Magyar Királyság, Magyarország, Maros, Mohácsi csata, Október 30., Oszmán Birodalom, Palásti csata, Pancsova, ..., Pasa, Pétervárad, Pfalzi örökösödési háború, Rajna, Rijswijk, Rijswijki béke, Savoyai Jenő, Sigbert Heister, Szarajevó, Szentgotthárdi csata (1664), Szeptember 11., Török hódoltság, Török porta, Temesvár, Thököly Imre, Tisza, Titel, Tokaji borvidék, Vezír (muszlim méltóság), XIV. Lajos francia király, Zenta, 1664, 1683, 1695, 1697, 1699, 1716. Bővíteni index (27 több) »
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
Új!!: Zentai csata és A Szent Liga háborúja · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Zentai csata és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Augsburgi liga
Az augsburgi liga vagy augsburgi szövetség 1686.
Új!!: Zentai csata és Augsburgi liga · Többet látni »
Augusztus 5.
Névnapok: Krisztina + Ábel, Abélia, Abelina, Áfra, Afrodita, Afrodité, Árven, Emőd, Hargita, Havaska, Hófehérke, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Lamine, Lúciusz, Manon, Mária, Nóna, Oszvald, Oszvalda, Ozsvát, Őzike, Páris, Peregrina, Szalvátor, Tinka, Viátor, Zebadiás, Zebulon.
Új!!: Zentai csata és Augusztus 5. · Többet látni »
Ágyú (löveg)
Elöltöltős ostromágyú, kártány az egri várban Ágyú a karib-tengeri Fort de France erődjében, a Fort Saint Louisban Az ágyú, régebbi nevén pattantyú olyan hosszú csövű löveg, amelyet a lövedék nagy kezdősebességgel hagy el, lapos lövedékröppályán halad, és nagy távolságra csapódik be.
Új!!: Zentai csata és Ágyú (löveg) · Többet látni »
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Új!!: Zentai csata és Óbecse · Többet látni »
Barcelona
Barcelona (katalánul, spanyolul) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.
Új!!: Zentai csata és Barcelona · Többet látni »
Batthyány Ádám (országbíró)
Németújvári gróf Batthyány II.
Új!!: Zentai csata és Batthyány Ádám (országbíró) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Zentai csata és Bécs · Többet látni »
Béga
A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Zentai csata és Béga · Többet látni »
Beglerbég
#ÁTIRÁNYÍTÁS bejler-bej Kategória:Török katonai rangok.
Új!!: Zentai csata és Beglerbég · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Zentai csata és Belgrád · Többet látni »
Bihács
Bihács (horvátul Bihać, helyi nyelvjárásban Bišće) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján.
Új!!: Zentai csata és Bihács · Többet látni »
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Új!!: Zentai csata és Bosznia · Többet látni »
Diván
A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács.
Új!!: Zentai csata és Diván · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Zentai csata és Duna · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Zentai csata és Erdély · Többet látni »
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Új!!: Zentai csata és Felső-Magyarország · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Zentai csata és Franciaország · Többet látni »
Guido von Starhemberg
Guido von Starhemberg gróf, teljes német nevén Guido Wald (Guidobald) Rüdiger Graf von Starhemberg magyarosan gróf Starhemberg Guidó (Graz, 1657. november 11. – Bécs, 1737. március 7.) osztrák főnemes, a Starhemberg család grófi ágának tagja, császári tábornagy, Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy unokaöccse, a Német Lovagrend tagja.
Új!!: Zentai csata és Guido von Starhemberg · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Zentai csata és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg–török háború (1716–18)
A pozsareváci békekötés császári–királyi nyeresége Az 1716–18-as Habsburg–török háború vagy III.
Új!!: Zentai csata és Habsburg–török háború (1716–18) · Többet látni »
Hága
Hága (hollandul eredetileg Fájl:Ltspkr.png’s-Gravenhage, hivatalosan Fájl:Ltspkr.pngDen Haag) Hollandia harmadik legnagyobb városa Amszterdam és Rotterdam után fős lakosságával (az agglomeráció lakossága 600 000 fő) és 100 km²-es területével.
Új!!: Zentai csata és Hága · Többet látni »
Hegyaljai felkelés
A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben.
Új!!: Zentai csata és Hegyaljai felkelés · Többet látni »
Hetényi csata
A hetényi csata, más neveken hetini csata vagy Béga-menti csata 1696.
Új!!: Zentai csata és Hetényi csata · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Zentai csata és I. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Ágost lengyel király
II.
Új!!: Zentai csata és II. Ágost lengyel király · Többet látni »
II. Musztafa oszmán szultán
II.
Új!!: Zentai csata és II. Musztafa oszmán szultán · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: Zentai csata és III. János lengyel király · Többet látni »
III. Vilmos angol király
III.
Új!!: Zentai csata és III. Vilmos angol király · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: Zentai csata és Isztambul · Többet látni »
Janicsár aga
Janicsár aga A janicsár aga (törökül jenicseri agaszi) török katonai rang, rendszerint a bejler-bejjel egyenrangú, a fővárosi rendőrség főnöke.
Új!!: Zentai csata és Janicsár aga · Többet látni »
Jean Rabutin
Jean Rabutin (teljes nevén: Jean-Louis Rabutin de Bussy, németes névformában Johann Ludwig von Bussy-Rabutin, Lotaringia, 1642. november 16. – Bécs, 1717. november 16.) francia származású arisztokrata, német-római császári hadvezér, a Rákóczi-szabadságharc idején lovassági tábornoki rangban az erdélyi császári haderő parancsnoka.
Új!!: Zentai csata és Jean Rabutin · Többet látni »
Johann Friedrich Ambrosius von Veterani
Johann Friedrich Anton Ambrosius von Veterani, Monte Calvo grófja (Urbino, 1643. március 13. – Lugos, 1695. szeptember 21.) olasz származású katonatiszt, német-római császári hadvezér.
Új!!: Zentai csata és Johann Friedrich Ambrosius von Veterani · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: Zentai csata és Karlócai béke · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Zentai csata és Kereszténység · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Zentai csata és Konstantinápoly · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Zentai csata és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Új!!: Zentai csata és Kurucok · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Zentai csata és Lengyelország · Többet látni »
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Új!!: Zentai csata és Lippa · Többet látni »
Lugosi csata
A lugosi csata 1695.
Új!!: Zentai csata és Lugosi csata · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Zentai csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Zentai csata és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Zentai csata és Maros · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Zentai csata és Mohácsi csata · Többet látni »
Október 30.
Névnapok: Alfonz + Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Arzén, Aszter, Éneás, Fáni, Fanni, Kolos, Kolozs, Pompónia, Roderik, Rodrigó, Stefánia, Stefi, Zenóbia, Zinaida, Zinajda.
Új!!: Zentai csata és Október 30. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Zentai csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Palásti csata
A palásti csata (szlovákul Bitka pri Plášťovciach) 1552.
Új!!: Zentai csata és Palásti csata · Többet látni »
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Zentai csata és Pancsova · Többet látni »
Pasa
Kara Musztafa pasa (1634–1683) Mohamed Ali pasa (1769–1849) A pasa (törökül Paşa, magyarosan basa) az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető méltóság, cím volt.
Új!!: Zentai csata és Pasa · Többet látni »
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Új!!: Zentai csata és Pétervárad · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: Zentai csata és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Zentai csata és Rajna · Többet látni »
Rijswijk
Rijswijk község Hollandiában, Dél-Holland tartományban, Hága és Delft között.
Új!!: Zentai csata és Rijswijk · Többet látni »
Rijswijki béke
A Huis ter Nieuwburg palota, 1697. A rijswijki békeszerződések, amelyeket 1697.
Új!!: Zentai csata és Rijswijki béke · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: Zentai csata és Savoyai Jenő · Többet látni »
Sigbert Heister
Sigbert Heister, 1692-től gróf (Kirchberg an der Raab, Stíria, 1646. augusztus 6. – Kirchberg an der Raab, 1718. február 22.) osztrák gróf, tábornagy, a Habsburg-ház szolgálatában álló császári hadvezér.
Új!!: Zentai csata és Sigbert Heister · Többet látni »
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Új!!: Zentai csata és Szarajevó · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: Zentai csata és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
Szeptember 11.
. Névnapok: Teodóra + Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Igor, Jácint, Milán, Milton.
Új!!: Zentai csata és Szeptember 11. · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Zentai csata és Török hódoltság · Többet látni »
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Új!!: Zentai csata és Török porta · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Zentai csata és Temesvár · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: Zentai csata és Thököly Imre · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Zentai csata és Tisza · Többet látni »
Titel
Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
Új!!: Zentai csata és Titel · Többet látni »
Tokaji borvidék
A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta.
Új!!: Zentai csata és Tokaji borvidék · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: Zentai csata és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Zentai csata és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Új!!: Zentai csata és Zenta · Többet látni »
1664
Nincs leírás.
Új!!: Zentai csata és 1664 · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: Zentai csata és 1683 · Többet látni »
1695
Nincs leírás.
Új!!: Zentai csata és 1695 · Többet látni »
1697
Nincs leírás.
Új!!: Zentai csata és 1697 · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Zentai csata és 1699 · Többet látni »
1716
Nincs leírás.
Új!!: Zentai csata és 1716 · Többet látni »
