Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
88 kapcsolatok: A nyugati császárok listája, A Szent Liga háborúja, A török kiűzése Magyarországról, Anglia, Angol Királyság, Augsburg, Augusztus 18., Augusztus 26., Bajor Választófejedelemség, Bajorország, Bécs, Belgrád, Brandenburgi Választófejedelemség, Dánia–Norvégia, Dél-Németalföld, Délvidék, Düsseldorf, December 9., Fülöp orléans-i herceg (1640–1701), Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem, Francia–spanyol háború (1683–1684), Galambóc, Genova, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Hollandia, Hugenották, I. János lengyel király, I. Lipót magyar király, II. Jakab angol király, II. Károly pfalzi választófejedelem, II. Károly spanyol király, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, II. Viktor Amadé szárd–piemonti király, III. Vilmos angol király, József Kelemen kölni hercegérsek, Július 9., Köln, Május 12., Május 7., Március 22., Március 5., Miksa Henrik kölni hercegérsek, Milánói Hercegség, Nantes-i ediktum, Német-római Birodalom, Nijmegeni béke, Október 4., Oszmán Birodalom, Perszonálunió, ..., Pfalzi örökösödési háború, Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné, Portugália, Rajna, Rajnai Palotagrófság, Regensburg, Regensburgi fegyverszünet, Rijswijki béke, Savoyai Hercegség, Savoyai hercegség, Spanyolország, Spanyolország uralkodóinak listája, Strasbourg, Svédország, Szász Választófejedelemség, Szendrő (Szerbia), Szent Liga (1684), Thököly-felkelés, Torino, Valle d’Aosta, Verrua Savoia, Vesztfáliai béke, Wittelsbach-ház, XI. Ince pápa, XI. Károly svéd király, XIV. Lajos francia király, 1648, 1680-as évek, 1683, 1684, 1685, 1686, 1688, 1689, 1690, 1691, 1693, 1697. Bővíteni index (38 több) »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
Új!!: Augsburgi liga és A nyugati császárok listája · Többet látni »
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
Új!!: Augsburgi liga és A Szent Liga háborúja · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Augsburgi liga és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Augsburgi liga és Anglia · Többet látni »
Angol Királyság
Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.
Új!!: Augsburgi liga és Angol Királyság · Többet látni »
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Új!!: Augsburgi liga és Augsburg · Többet látni »
Augusztus 18.
Névnapok: Ilona + Agenor, Elen, Elena, Eleni, Elin, Ila, Ilka, Illa, Illangó, Ilma, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelka, Lenke, Rajnald, Rinaldó, Ronald.
Új!!: Augsburgi liga és Augusztus 18. · Többet látni »
Augusztus 26.
Névnapok: Izsó, Natália + Cseke, Csekő, Margit, Natali, Natasa, Noella, Rita, Ritta, Szellő, Szellőke, Tália, Zamfira.
Új!!: Augsburgi liga és Augusztus 26. · Többet látni »
Bajor Választófejedelemség
A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén.
Új!!: Augsburgi liga és Bajor Választófejedelemség · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Augsburgi liga és Bajorország · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Augsburgi liga és Bécs · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Augsburgi liga és Belgrád · Többet látni »
Brandenburgi Választófejedelemség
A Brandenburgi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.
Új!!: Augsburgi liga és Brandenburgi Választófejedelemség · Többet látni »
Dánia–Norvégia
Dánia–Norvégia (dánul és) egy kora újkori többnemzetiségű és többnyelvű reálunió volt Dánia és Norvégia (beleértve az akkori norvég tengerentúli területeket: a Feröer-szigeteket, Izlandot és Grönlandot is), valamint a Schleswigi és a Holsteini Hercegségek között.
Új!!: Augsburgi liga és Dánia–Norvégia · Többet látni »
Dél-Németalföld
Dél-Németalföld, egy kora újkori történelmi régió volt Németalföld korábban egységes államának, a Tizenhét Tartománynak déli, katolikusok lakta részén, amely történelme során mindvégig a Német-római Birodalom részét képezte, a Burgundiai körzet részeként.
Új!!: Augsburgi liga és Dél-Németalföld · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Augsburgi liga és Délvidék · Többet látni »
Düsseldorf
Düsseldorf város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Augsburgi liga és Düsseldorf · Többet látni »
December 9.
Névnapok: Natália + Ábel, Delila, Filotea, Gardénia, Georgina, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Leona, Natali, Natasa, Noella, Péter, Pető, Piládész, Üdvöske, Valéria, Zsorzsett.
Új!!: Augsburgi liga és December 9. · Többet látni »
Fülöp orléans-i herceg (1640–1701)
Monsieur Philippe d’Orléans (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1640. szeptember 21. – Saint-Cloud, Franciaország, 1701. június 9.), Bourbon-házból származó francia királyi herceg, születése jogán Anjou hercege, XIII. Lajos francia király és Ausztriai Anna királyné fiatalabb fia, a Napkirály öccse.
Új!!: Augsburgi liga és Fülöp orléans-i herceg (1640–1701) · Többet látni »
Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem
Fülöp Vilmos (Neuburg an der Donau, 1615. november 24. – Bécs, 1690. szeptember 2.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1685–1690), az első katolikus rajnai palotagróf.
Új!!: Augsburgi liga és Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem · Többet látni »
Francia–spanyol háború (1683–1684)
Az 1683–84-es francia–spanyol háború, francia szóhasználatban „(újra)egyesítési háború” (guerre des réunions) egy viszonylag rövid ideig tartó katonai konfliktus volt a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között.
Új!!: Augsburgi liga és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Többet látni »
Galambóc
Galambóc falu és község Szerbiában.
Új!!: Augsburgi liga és Galambóc · Többet látni »
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Új!!: Augsburgi liga és Genova · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Augsburgi liga és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Augsburgi liga és Harmincéves háború · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Augsburgi liga és Hollandia · Többet látni »
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
Új!!: Augsburgi liga és Hugenották · Többet látni »
I. János lengyel király
I.
Új!!: Augsburgi liga és I. János lengyel király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Augsburgi liga és I. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Jakab angol király
II. Jakab II.
Új!!: Augsburgi liga és II. Jakab angol király · Többet látni »
II. Károly pfalzi választófejedelem
II.
Új!!: Augsburgi liga és II. Károly pfalzi választófejedelem · Többet látni »
II. Károly spanyol király
Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.
Új!!: Augsburgi liga és II. Károly spanyol király · Többet látni »
II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
II.
Új!!: Augsburgi liga és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem · Többet látni »
II. Viktor Amadé szárd–piemonti király
II.
Új!!: Augsburgi liga és II. Viktor Amadé szárd–piemonti király · Többet látni »
III. Vilmos angol király
III.
Új!!: Augsburgi liga és III. Vilmos angol király · Többet látni »
József Kelemen kölni hercegérsek
József Kelemen Kajetán bajor herceg, Joseph Clemens Kajetan von Bayern, (München, 1671. december 5. – Bonn, 1723. november 12.) a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, II. Miksa Emánuel választófejedelem öccse.
Új!!: Augsburgi liga és József Kelemen kölni hercegérsek · Többet látni »
Július 9.
Névnapok: Lukrécia + Bereniké, Detre, Eleonóra, Fausztia, Fausztina, Félix, Gotfrid, Hajna, Koppány, Leonóra, Margit, Marina, Marinella, Marinetta, Nóra, Réta, Vera, Verbéna, Verita, Veron, Verona, Veronika, Veronka.
Új!!: Augsburgi liga és Július 9. · Többet látni »
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
Új!!: Augsburgi liga és Köln · Többet látni »
Május 12.
Névnapok: Pongrác + Achilles, Achillesz, Adon, Adonisz, Ahillész, Böngér, Dalma, Domicella, Domitilla, Gemma, Germán, Gyöngy, Gyöngyvirág, Ivána, Ivica, Johanna, Kora, Korália, Korall, Násfa, Nerella, Nerina, Pongor, Viktor.
Új!!: Augsburgi liga és Május 12. · Többet látni »
Május 7.
Névnapok: Gizella + Bendegúz, Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Giza, Késa, Napóleon, Szaniszló.
Új!!: Augsburgi liga és Május 7. · Többet látni »
Március 22.
Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.
Új!!: Augsburgi liga és Március 22. · Többet látni »
Március 5.
Névnapok: Adorján, Adrián + Adria, Adrianna, Adriel, Adrienn, Geraszim, Oliva, Olivér, Olívia, Özséb, Teofil, Virgil, Virgília.
Új!!: Augsburgi liga és Március 5. · Többet látni »
Miksa Henrik kölni hercegérsek
Miksa Henrik bajor herceg (Maximilian Heinrich von Bayern) (München, 1621. december 8. – Bonn, 1688. június 5.), a Wittelsbach-ház bajor ágából származó herceg, a Bajor Választófejedelemség címzetes hercege (Herzog von Bayern). 1650-től a Kölni Érsekség hercegérseke és választófejedelme, Hildesheim és a Liège-i Püspökség hercegpüspöke, Berchtesgaden hercegprépostja, 1657-től a Stablo-Malmedy Birodalmi Apátság hercegapátja, 1683-tól Münster hercegpüspöke.
Új!!: Augsburgi liga és Miksa Henrik kölni hercegérsek · Többet látni »
Milánói Hercegség
A Milánói Hercegség egy államalakulat volt Észak-Itáliában 1395 és 1797 között.
Új!!: Augsburgi liga és Milánói Hercegség · Többet látni »
Nantes-i ediktum
IV. Henrik, az ediktum kibocsátója A nantes-i ediktum IV. Henrik francia királynak az 1598.
Új!!: Augsburgi liga és Nantes-i ediktum · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Augsburgi liga és Német-római Birodalom · Többet látni »
Nijmegeni béke
A nijmegeni béketárgyalások résztvevői (Henri Gascard festménye) A nijmegeni békeszerződés tulajdonképpen több egymáshoz kapcsolódó szerződés sorozata, amelyeket 1678–1679-ben kötöttek a kelet-németalföldi Nijmegen városában.
Új!!: Augsburgi liga és Nijmegeni béke · Többet látni »
Október 4.
Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.
Új!!: Augsburgi liga és Október 4. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Augsburgi liga és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
Új!!: Augsburgi liga és Perszonálunió · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: Augsburgi liga és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné
Pfalzi Erzsébet Sarolta (Heidelberg, Rajna–Pfalz, 1652. május 27. – Saint-Cloud, Franciaország, 1722. december 8.), a Wittelsbach-ház pfalz–simmerni ágából származó német hercegnő, aki XIV. Lajos francia király öccsének, a Monsieurnak második felesége, majd özvegye.
Új!!: Augsburgi liga és Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné · Többet látni »
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Új!!: Augsburgi liga és Portugália · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Augsburgi liga és Rajna · Többet látni »
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
Új!!: Augsburgi liga és Rajnai Palotagrófság · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: Augsburgi liga és Regensburg · Többet látni »
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
Új!!: Augsburgi liga és Regensburgi fegyverszünet · Többet látni »
Rijswijki béke
A Huis ter Nieuwburg palota, 1697. A rijswijki békeszerződések, amelyeket 1697.
Új!!: Augsburgi liga és Rijswijki béke · Többet látni »
Savoyai Hercegség
A Savoya Hercegség államai 1700 körül Savoya zászlaja Savoya címere a 16. században A Savoyai Hercegség történelmi állam volt 1416–1847 között Nyugat-Európában.
Új!!: Augsburgi liga és Savoyai Hercegség · Többet látni »
Savoyai hercegség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Savoyai Hercegség.
Új!!: Augsburgi liga és Savoyai hercegség · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Augsburgi liga és Spanyolország · Többet látni »
Spanyolország uralkodóinak listája
Ez a lap Spanyolország uralkodóinak listáját tartalmazza.
Új!!: Augsburgi liga és Spanyolország uralkodóinak listája · Többet látni »
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Új!!: Augsburgi liga és Strasbourg · Többet látni »
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Augsburgi liga és Svédország · Többet látni »
Szász Választófejedelemség
A Szász Választófejedelemség a 14.-19.
Új!!: Augsburgi liga és Szász Választófejedelemség · Többet látni »
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Új!!: Augsburgi liga és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: Augsburgi liga és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Thököly-felkelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thököly Imre.
Új!!: Augsburgi liga és Thököly-felkelés · Többet látni »
Torino
A Medusa feje a királyi palota kapuján Torino (piemontiul, valamint több egyéb nyelven Turin) közel 871 ezer lakosával Róma, Milánó és Nápoly után Olaszország negyedik legnépesebb városa (közigazgatásilag comune).
Új!!: Augsburgi liga és Torino · Többet látni »
Valle d’Aosta
Valle d’Aosta Olaszország egyik régiója.
Új!!: Augsburgi liga és Valle d’Aosta · Többet látni »
Verrua Savoia
Verrua Savoia (piemonti nyelven Avrùa) egy olasz község a Piemont régióban, Torino megyében.
Új!!: Augsburgi liga és Verrua Savoia · Többet látni »
Vesztfáliai béke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincéves háború#A vesztfáliai béke Kategória:1648 Kategória:Európa történelme Kategória:Békeszerződések en:Peace of Westphalia ca:Pau de Westfàlia cs:Vestfálský mír da:Westfalske fred de:Westfälischer Friede eo:Vestfalia Paco es:Paz de Westfalia fr:Traités de Westphalie he:שלום וסטפליה it:Pace di Westfalia ja:ヴェストファーレン条約 ko:베스트팔렌 조약 la:Pax Westphalica nl:Vrede van Westfalen no:Freden i Westfalen pl:Pokój westfalski 1648 pt:Paz de Vestfália ro:Pacea Westfalică ru:Вестфальский мир sk:Vestfálsky mier sl:Vestfalski mir sr:Вестфалски мир sv:Westfaliska freden tr:Vestfalya Antlaşması uk:Вестфальський мир 1648 zh:威斯特法倫和約.
Új!!: Augsburgi liga és Vesztfáliai béke · Többet látni »
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
Új!!: Augsburgi liga és Wittelsbach-ház · Többet látni »
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
Új!!: Augsburgi liga és XI. Ince pápa · Többet látni »
XI. Károly svéd király
XI. Károly XI.
Új!!: Augsburgi liga és XI. Károly svéd király · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Augsburgi liga és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1648 · Többet látni »
1680-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1680-as évek · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1683 · Többet látni »
1684
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1684 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1685 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1686 · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1688 · Többet látni »
1689
Az alkotmányos királyság ekkor alakult ki.
Új!!: Augsburgi liga és 1689 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1690 · Többet látni »
1691
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1691 · Többet látni »
1693
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1693 · Többet látni »
1697
Nincs leírás.
Új!!: Augsburgi liga és 1697 · Többet látni »
