Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
30 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Amoriták, Apilkín, Arabok, Ázsia, Babilónia, Dzsemdet Naszr-kultúra, Ebla, Elám, Eufrátesz, Hammurapi babiloni király, Ibbí-Szín, III. uri dinasztia, Istár, Jaggid-Lim, Jahdun-Lim, Kis (város), Louvre, Lugal, Mezopotámia, Sagin, Samas, Sémi nyelvek, Sulgi, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Szíria, Ur, Zimrí-Lim.
- Városállamok
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Megnézni Mári és Akkád Birodalom
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Megnézni Mári és Amoriták
Apilkín
Apilkín (a-pil-ki-in, vagy apil-kīn) Mári uralkodója.
Megnézni Mári és Apilkín
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Megnézni Mári és Arabok
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Megnézni Mári és Ázsia
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Megnézni Mári és Babilónia
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Megnézni Mári és Dzsemdet Naszr-kultúra
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Megnézni Mári és Ebla
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Mári és Elám
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Megnézni Mári és Eufrátesz
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i.
Megnézni Mári és Hammurapi babiloni király
Ibbí-Szín
Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i.
Megnézni Mári és Ibbí-Szín
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Megnézni Mári és III. uri dinasztia
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Megnézni Mári és Istár
Jaggid-Lim
Jaggid-Lim amurrú törzsfő volt, valószínűleg a szimaliak közül.
Megnézni Mári és Jaggid-Lim
Jahdun-Lim
Jahdun-Lim (sumer ia-aḫ-du-li-im, i̯āḫdulīm) Mári amurrú származású uralkodója volt (kb. i. e. 1825 – 1810), Jaggid-Lim fia, valószínűleg a szimaliak közül.
Megnézni Mári és Jahdun-Lim
Kis (város)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kis (település).
Megnézni Mári és Kis (város)
Louvre
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.
Megnézni Mári és Louvre
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
Megnézni Mári és Lugal
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Mári és Mezopotámia
Sagin
A sagin (sumer GIRI2.ḪUB2, šagina(na), šakan6, KIŠ.ḪUB2, šakan, šakan3, šakkan6, katonai kormányzó, elöljáró) az ókori Mezopotámia egyik adminisztratív és uralkodói címe volt.
Megnézni Mári és Sagin
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Megnézni Mári és Samas
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Megnézni Mári és Sémi nyelvek
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Megnézni Mári és Sulgi
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Megnézni Mári és Sumer
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Megnézni Mári és Sumer királylista
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Mári és Sumer nyelv
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Megnézni Mári és Szíria
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Megnézni Mári és Ur
Zimrí-Lim
Terka-beli hűtőház alapításáról Zimrí-Lim az ókori mezopotámiai mári királya, (középső kronológia: kb. i. e. 1779 – 1759), Jahdun-Lim fia volt.
Megnézni Mári és Zimrí-Lim
Lásd még
Városállamok
- Íszín
- Addisz-Abeba
- Amalfi Köztársaság
- Athén
- Bécs
- Berlin
- Civitas libera
- Dér (Mezopotámia)
- Daman és Diu
- Danzig Szabad Város
- Danzigi Köztársaság
- Dire Dawa
- Dominikai Közösség
- Dzsibuti (település)
- Fiumei Szabadállam
- Gát (bibliai város)
- Goa
- Hamburg
- Kária
- Kítion
- Kowloon Walled City
- Lagas
- Larsza
- Mári
- Megiddó
- Monaco
- Nápolyi Hercegség
- Ninive (település)
- Nyugat-Berlin
- Palenque
- Pechina
- Polisz
- Szingapúr
- Ur
- Uru
- Városállam (politika)
- Vatikán
- Şanlıurfa (település)