Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: A termodinamika első főtétele, Albert Einstein, Belső energia, Derivált, Differenciálegyenlet, Disszipatív erő, Energia, Energiamegmaradás, Erő, Fénysebesség, Föld, Függvény (matematika), Gottfried Wilhelm Leibniz, Gravitációs tér, Gyorsulás, Hő, Hőmérséklet, Helyvektor, Idő, Integrál, Isaac Newton, Joule, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Lendület, Lorentz-transzformáció, Mechanikai munka, Merev test, Minkowski-tér, Modern fizika, Mozgás (fizika), Newton törvényei, Potenciális energia, Relativitáselmélet, Súrlódás, Sebesség, SI-mértékegységrendszer, Skaláris szorzat, Statisztikus mechanika, Szögsebesség, Tömeg, Tömegközéppont, Tömegpont, Tehetetlenségi nyomaték, Transzponált, Vákuum.
A termodinamika első főtétele
A termodinamika első főtétele a termodinamikai rendszerekre kimondja az energiamegmaradást, vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai folyamatok során átalakulhat, de nem keletkezhet és nem veszhet el.
Új!!: Mozgási energia és A termodinamika első főtétele · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Mozgási energia és Albert Einstein · Többet látni »
Belső energia
A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma.
Új!!: Mozgási energia és Belső energia · Többet látni »
Derivált
A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Mozgási energia és Derivált · Többet látni »
Differenciálegyenlet
A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.
Új!!: Mozgási energia és Differenciálegyenlet · Többet látni »
Disszipatív erő
A konzervatív erőknek különleges szerepük van a fizikában, mert csak ilyen erők által végzett munka független az úttól, továbbá a mechanikai energia is csak konzervatív erők esetén állandó.
Új!!: Mozgási energia és Disszipatív erő · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Mozgási energia és Energia · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Mozgási energia és Energiamegmaradás · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Mozgási energia és Erő · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Mozgási energia és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Mozgási energia és Föld · Többet látni »
Függvény (matematika)
intervallumon értelmezett valós függvény grafikonja a koordinátasíkon ábrázolva. f: -4;1,5 → '''R'''; ''x''↦ex(x2-x) A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések, elemi algebrai műveletek, folytonosan változó mennyiségek és hasonló, bemeneti értékekből egyetlen kimeneti értéket produkáló fogalmak általános leírására szolgál.
Új!!: Mozgási energia és Függvény (matematika) · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: Mozgási energia és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Gravitációs tér
A gravitációs tér (nehézségi erőtér vagy helytelenebb szóhasználatban gravitációs mező) egy fizikai modell, ahol egy tömör test hat a körülötte lévő térre, és erővel hat egy másik testre.
Új!!: Mozgási energia és Gravitációs tér · Többet látni »
Gyorsulás
A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.
Új!!: Mozgási energia és Gyorsulás · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Mozgási energia és Hő · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Mozgási energia és Hőmérséklet · Többet látni »
Helyvektor
A matematikában a sík vagy a tér egy adott pontjának helyvektora az a vektor, amely a koordináta-rendszer origójából (kezdőpontjából) a pontba mutat.
Új!!: Mozgási energia és Helyvektor · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Mozgási energia és Idő · Többet látni »
Integrál
alt.
Új!!: Mozgási energia és Integrál · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Mozgási energia és Isaac Newton · Többet látni »
Joule
A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Mozgási energia és Joule · Többet látni »
Klasszikus fizika
A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.
Új!!: Mozgási energia és Klasszikus fizika · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Mozgási energia és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Mozgási energia és Lendület · Többet látni »
Lorentz-transzformáció
A Lorentz-transzformáció egy holland fizikus, Hendrik Lorentz (1853-1928) nevéhez fűződik.
Új!!: Mozgási energia és Lorentz-transzformáció · Többet látni »
Mechanikai munka
A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre.
Új!!: Mozgási energia és Mechanikai munka · Többet látni »
Merev test
A klasszikus mechanikában a merev test a véges nagyságú szilárd test idealizált modellje, amelynél az alakváltozás olyan kis mértékű, hogy a számításokban elhanyagolják.
Új!!: Mozgási energia és Merev test · Többet látni »
Minkowski-tér
A Minkowski-tér vagy Minkowski téridő (Hermann Minkowski matematikusról elnevezett) matematikai-fizikai fogalom; a térnek az az értelmezése, amelyben az Einstein-féle speciális relativitáselmélet legjobban megfogalmazható.
Új!!: Mozgási energia és Minkowski-tér · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Mozgási energia és Modern fizika · Többet látni »
Mozgás (fizika)
A mozgás a fizikában egy test helyének megváltozása az idő és egy viszonyítási pont viszonylatában.
Új!!: Mozgási energia és Mozgás (fizika) · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Mozgási energia és Newton törvényei · Többet látni »
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Új!!: Mozgási energia és Potenciális energia · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Mozgási energia és Relativitáselmélet · Többet látni »
Súrlódás
A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.
Új!!: Mozgási energia és Súrlódás · Többet látni »
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Új!!: Mozgási energia és Sebesség · Többet látni »
SI-mértékegységrendszer
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.
Új!!: Mozgási energia és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »
Skaláris szorzat
A geometriában a sík két, egymással \theta szöget bezáró \mathbf, \mathbf vektorának skaláris szorzata az \mathbf \cdot \mathbf.
Új!!: Mozgási energia és Skaláris szorzat · Többet látni »
Statisztikus mechanika
A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.
Új!!: Mozgási energia és Statisztikus mechanika · Többet látni »
Szögsebesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körmozgás.
Új!!: Mozgási energia és Szögsebesség · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Mozgási energia és Tömeg · Többet látni »
Tömegközéppont
A fizikában egy részekből álló rendszer tömegközéppontja az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a rendszer tömege ebbe a pontba volna koncentrálva.
Új!!: Mozgási energia és Tömegközéppont · Többet látni »
Tömegpont
A tömegpont nem más, mint egy test egyszerűsített fizikai modellje.
Új!!: Mozgási energia és Tömegpont · Többet látni »
Tehetetlenségi nyomaték
A perdületmegmaradás bemutatása A tehetetlenségi nyomaték (SI egysége a kg×m²), a tömeggel analóg mennyiség forgómozgásnál.
Új!!: Mozgási energia és Tehetetlenségi nyomaték · Többet látni »
Transzponált
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mátrix (matematika)#Transzponálás.
Új!!: Mozgási energia és Transzponált · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Mozgási energia és Vákuum · Többet látni »
