Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Statisztikus mechanika

Index Statisztikus mechanika

A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.

21 kapcsolatok: Boltzmann-állandó, Boltzmann-tényező, Daniel Bernoulli, Energia, Entrópia, Fajhő, , Hőkapacitás, Ideális gáz, James Clerk Maxwell, Kinetikus gázelmélet, Kvantumgázok, Ludwig Boltzmann, Max Planck, Maxwell-eloszlás, Mágnesesség, Mechanika, Mechanikai munka, Rudolf Clausius, Termodinamika, Valószínűségszámítás.

Boltzmann-állandó

A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.

Új!!: Statisztikus mechanika és Boltzmann-állandó · Többet látni »

Boltzmann-tényező

A Boltzmann-tényező a fizika egyik szakterminusa, egy súlyzó tényező, amely meghatározza egy többállapotú rendszerben az i állapotban lévő részecske relatív valószínűségét, amikor a rendszer termodinamikus egyensúlyban van T hőmérsékleten.

Új!!: Statisztikus mechanika és Boltzmann-tényező · Többet látni »

Daniel Bernoulli

Daniel Bernoulli (Groningen, Hollandia, 1700. február 8. – Bázel, Svájc, 1782. március 17.) svájci orvos, fizikus és matematikus.

Új!!: Statisztikus mechanika és Daniel Bernoulli · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Statisztikus mechanika és Energia · Többet látni »

Entrópia

Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.

Új!!: Statisztikus mechanika és Entrópia · Többet látni »

Fajhő

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fajlagos hőkapacitás Kategória:Termodinamika en:Specific heat capacity ast:Calor específica ca:Calor específica cs:Měrná tepelná kapacita da:Varmefylde de:Spezifische Wärmekapazität es:Calor específico eu:Bero espezifiko fr:Chaleur massique ko:비열용량 it:Calore specifico he:קיבול חום סגולי mk:Специфична топлина nl:Specifieke warmte ja:比熱容量 no:Spesifikk varmekapasitet pl:Ciepło właściwe pt:Calor específico ru:Удельная теплоёмкость sk:Merná tepelná kapacita sl:Specifična toplota sr:Специфична топлота sh:Specifična toplota fi:Ominaislämpökapasiteetti vi:Nhiệt dung riêng uz:Solishtirma issiqlik sigʻimi zh:比热 tr:Özgül ısı.

Új!!: Statisztikus mechanika és Fajhő · Többet látni »

A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.

Új!!: Statisztikus mechanika és Hő · Többet látni »

Hőkapacitás

Egy rendszer hőkapacitása megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék.

Új!!: Statisztikus mechanika és Hőkapacitás · Többet látni »

Ideális gáz

Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció: a gázok olyan, egyszerűsített modelljét írja le, amelynek a termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.

Új!!: Statisztikus mechanika és Ideális gáz · Többet látni »

James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.

Új!!: Statisztikus mechanika és James Clerk Maxwell · Többet látni »

Kinetikus gázelmélet

A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.

Új!!: Statisztikus mechanika és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »

Kvantumgázok

A kvantumgázok olyan gázok, amelyeket bizonyos kvantumállapot szerint vizsgálunk, rendszerint alacsony hőmérsékleten való viselkedésük alapján kvantumstatisztikai módszereket követve.

Új!!: Statisztikus mechanika és Kvantumgázok · Többet látni »

Ludwig Boltzmann

24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Statisztikus mechanika és Ludwig Boltzmann · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Új!!: Statisztikus mechanika és Max Planck · Többet látni »

Maxwell-eloszlás

#ÁtirányításMaxwell–Boltzmann-eloszlás.

Új!!: Statisztikus mechanika és Maxwell-eloszlás · Többet látni »

Mágnesesség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mágnesség.

Új!!: Statisztikus mechanika és Mágnesesség · Többet látni »

Mechanika

A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.

Új!!: Statisztikus mechanika és Mechanika · Többet látni »

Mechanikai munka

A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre.

Új!!: Statisztikus mechanika és Mechanikai munka · Többet látni »

Rudolf Clausius

Rudolf Julius Emanuel Clausius (született Rudolf Gottlieb) (Köslin, 1822. január 2. – Bonn, 1888. augusztus 24.) német fizikus és matematikus, a termodinamika tudományának egyik fő megalapozója.

Új!!: Statisztikus mechanika és Rudolf Clausius · Többet látni »

Termodinamika

A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.

Új!!: Statisztikus mechanika és Termodinamika · Többet látni »

Valószínűségszámítás

A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.

Új!!: Statisztikus mechanika és Valószínűségszámítás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »