Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Statisztikus mechanika

Index Statisztikus mechanika

A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.

20 kapcsolatok: Boltzmann-állandó, Boltzmann-tényező, Daniel Bernoulli, Energia, Entrópia, , Hőkapacitás, Ideális gáz, James Clerk Maxwell, Kinetikus gázelmélet, Kvantumgázok, Ludwig Boltzmann, Max Planck, Maxwell-eloszlás, Mágnesség, Mechanika, Mechanikai munka, Rudolf Clausius, Termodinamika, Valószínűségszámítás.

Boltzmann-állandó

A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.

Új!!: Statisztikus mechanika és Boltzmann-állandó · Többet látni »

Boltzmann-tényező

A Boltzmann-tényező a fizika egyik szakterminusa, egy súlyzó tényező, amely meghatározza egy többállapotú rendszerben az i állapotban lévő részecske relatív valószínűségét, amikor a rendszer termodinamikus egyensúlyban van T hőmérsékleten.

Új!!: Statisztikus mechanika és Boltzmann-tényező · Többet látni »

Daniel Bernoulli

Daniel Bernoulli (Hollandia, Groningen, 1700. február 8. – Svájc, Bázel, 1782. március 17.) svájci orvos, fizikus és matematikus.

Új!!: Statisztikus mechanika és Daniel Bernoulli · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Statisztikus mechanika és Energia · Többet látni »

Entrópia

Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.

Új!!: Statisztikus mechanika és Entrópia · Többet látni »

A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő amúgy a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia mértéke. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Hőközlés, energiaátadás mindig két eltérő belső energiájú rendszerek között (hőmérséklet-különbség) esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.

Új!!: Statisztikus mechanika és Hő · Többet látni »

Hőkapacitás

Egy rendszer hőkapacitása megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék.

Új!!: Statisztikus mechanika és Hőkapacitás · Többet látni »

Ideális gáz

Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció, a gázok olyan egyszerűsített modelljét írja le, amelynek termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.

Új!!: Statisztikus mechanika és Ideális gáz · Többet látni »

James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Cambridge (Anglia), 1879. november 5.), skót matematikus-fizikus.

Új!!: Statisztikus mechanika és James Clerk Maxwell · Többet látni »

Kinetikus gázelmélet

A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.

Új!!: Statisztikus mechanika és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »

Kvantumgázok

A kvantumgázok olyan gázok, amelyeket bizonyos kvantumállapot szerint vizsgálunk, rendszerint alacsony hőmérsékleten való viselkedésük alapján kvantumstatisztikai módszereket követve.

Új!!: Statisztikus mechanika és Kvantumgázok · Többet látni »

Ludwig Boltzmann

24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Statisztikus mechanika és Ludwig Boltzmann · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, Németország, 1858. április 23. – Göttingen, Németország, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Új!!: Statisztikus mechanika és Max Planck · Többet látni »

Maxwell-eloszlás

#ÁtirányításMaxwell–Boltzmann-eloszlás.

Új!!: Statisztikus mechanika és Maxwell-eloszlás · Többet látni »

Mágnesség

A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.

Új!!: Statisztikus mechanika és Mágnesség · Többet látni »

Mechanika

A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.

Új!!: Statisztikus mechanika és Mechanika · Többet látni »

Mechanikai munka

A mechanikai munka a fizika szűkebb területén (a kinetikában) értelmezett fizikai mennyiség, mely az energiaátadás egyik lehetséges formája.

Új!!: Statisztikus mechanika és Mechanikai munka · Többet látni »

Rudolf Clausius

Rudolf Julius Emanuel Clausius (született Rudolf Gottlieb; 1822. január 2. – 1888. augusztus 24.) német fizikus és matematikus, a termodinamika tudományának egyik fő megalapozója.

Új!!: Statisztikus mechanika és Rudolf Clausius · Többet látni »

Termodinamika

A termodinamika vagy (kissé elavult) magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.

Új!!: Statisztikus mechanika és Termodinamika · Többet látni »

Valószínűségszámítás

A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.

Új!!: Statisztikus mechanika és Valószínűségszámítás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »