Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Atom, Atommag, Determinizmus, Einstein-modell, Ekvipartíció-tétel, Elektrodinamika, Ernest Rutherford, Fizikai Nobel-díj, Foton, Hőkapacitás, Hőmérsékleti sugárzás, Hullámhossz, Ibolyántúli sugárzás, Joseph John Thomson, Joseph Louis Lagrange, Káoszelmélet, Kétrés-kísérlet, Klasszikus mechanika, Kvantummechanika, Maxwell-egyenletek, Molekula, Newton törvényei, Planck-állandó, Relativitáselmélet, Retronímia, Rutherford-féle atommodell, Speciális relativitáselmélet, Szabadsági fok, Termodinamika, Thomson-féle atommodell, Ultraibolya katasztrófa, William Rowan Hamilton.
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Klasszikus fizika és Atom · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Klasszikus fizika és Atommag · Többet látni »
Determinizmus
A determinizmus a jelenségek egyetemes oksági meghatározottságát állító filozófiai nézet.
Új!!: Klasszikus fizika és Determinizmus · Többet látni »
Einstein-modell
A Debye-modellből és az Einstein-modellből számolható, hőmérsékletfüggő hőkapacitás összevetése. A szilárdtestfizikában és statisztikus fizikában alkalmazott Einstein-modell segítségével a szilárdtestek fajhőjének klasszikus leírásából adódó ellentmondások oldhatók fel.
Új!!: Klasszikus fizika és Einstein-modell · Többet látni »
Ekvipartíció-tétel
Az ekvipartíció-tétel a klasszikus statisztikus mechanika egyik általános tétele, mely egy rendszer hőmérséklete és általános energiája között teremt összefüggést.
Új!!: Klasszikus fizika és Ekvipartíció-tétel · Többet látni »
Elektrodinamika
Az elektrodinamika az elektromosság, mágnesség és hullámoptika egységes elmélete.
Új!!: Klasszikus fizika és Elektrodinamika · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Klasszikus fizika és Ernest Rutherford · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Klasszikus fizika és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Klasszikus fizika és Foton · Többet látni »
Hőkapacitás
Egy rendszer hőkapacitása megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék.
Új!!: Klasszikus fizika és Hőkapacitás · Többet látni »
Hőmérsékleti sugárzás
Forró fém hősugárzása (futtatási színek) Hőmérsékleti sugárzásnak nevezzük az anyag töltött részecskéinek hőmozgása által kibocsátott elektromágneses sugárzást.
Új!!: Klasszikus fizika és Hőmérsékleti sugárzás · Többet látni »
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Új!!: Klasszikus fizika és Hullámhossz · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Klasszikus fizika és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Új!!: Klasszikus fizika és Joseph John Thomson · Többet látni »
Joseph Louis Lagrange
Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.
Új!!: Klasszikus fizika és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »
Káoszelmélet
A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre.
Új!!: Klasszikus fizika és Káoszelmélet · Többet látni »
Kétrés-kísérlet
A kvantummechanika egyik fontos kísérlete a kétrés-kísérlet, amely a fény kvantumjaival, a fotonokkal foglalkozik.
Új!!: Klasszikus fizika és Kétrés-kísérlet · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Klasszikus fizika és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Klasszikus fizika és Kvantummechanika · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Klasszikus fizika és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Klasszikus fizika és Molekula · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Klasszikus fizika és Newton törvényei · Többet látni »
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Új!!: Klasszikus fizika és Planck-állandó · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Klasszikus fizika és Relativitáselmélet · Többet látni »
Retronímia
Retronímiának hívjuk azt a szemantikai jelenséget, amikor egy dolognak korábban már volt önálló elnevezése, de mivel időközben új típusai jöttek létre az illető dolognak, a megkülönböztetés kedvéért a régi típusra új elnevezést kellett találni.
Új!!: Klasszikus fizika és Retronímia · Többet látni »
Rutherford-féle atommodell
Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul.
Új!!: Klasszikus fizika és Rutherford-féle atommodell · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Klasszikus fizika és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Szabadsági fok
A szabadsági fok kifejezés a hőtanban honosodott meg, a gázok egyik jellemzőjeként.
Új!!: Klasszikus fizika és Szabadsági fok · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: Klasszikus fizika és Termodinamika · Többet látni »
Thomson-féle atommodell
A Thomson-féle atommodell.Elektronok: sárgaPozitív rész: piros A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsoláskalács-modell, mazsoláspuding-modell egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagyobb, pozitív töltésű része, és abban mozognak a kis tömegű elektronok.
Új!!: Klasszikus fizika és Thomson-féle atommodell · Többet látni »
Ultraibolya katasztrófa
Az ultraibolya katasztrófa (vagy Rayleigh–Jeans katasztrófa) a 20. század eleji klasszikus fizika egyik jóslata volt, mely szerint az ideális feketetest termikus egyensúlyban végtelen mennyiségű sugárzást bocsát ki.
Új!!: Klasszikus fizika és Ultraibolya katasztrófa · Többet látni »
William Rowan Hamilton
Sir William Rowan Hamilton (Dublin, 1805. augusztus 4. – Dublin, 1865. szeptember 2.) ír matematikus, fizikus, csillagász.
Új!!: Klasszikus fizika és William Rowan Hamilton · Többet látni »
