Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Anyagmennyiség, Atom, Atommag, Avogadro-szám, Boltzmann-állandó, Egyetemes gázállandó, Elektron, Energiamegmaradás, Entalpia, Entrópia, Extenzív mennyiség, Fázisátalakulás, Halmazállapot, Hő, Hőkapacitás, Hőmérséklet, Ideális gáz, Integrál, Ion, Izoterm állapotváltozás, Kémiai elem, Kémiai potenciál, Kémiai reakció, Kötési energia, Kinetikus gázelmélet, Mechanikai munka, Molekula, Nyomás, Szabadsági fok, Térfogat, Térfogati munka, Teljes differenciál, Termodinamika, Termodinamikai munka, Vegyület.
Anyagmennyiség
Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.
Új!!: Belső energia és Anyagmennyiség · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Belső energia és Atom · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Belső energia és Atommag · Többet látni »
Avogadro-szám
Az Avogadro-szám vagy Avogadro-állandó az egyik fizikai állandó, melynek értéke a Committee on Data for Science and Technology 2017-es ajánlása szerint: Amedeo Avogadro (1776–1856) A leggyakrabban a kémiában és a fizikában alkalmazott állandó definíció szerint megegyezik a 12 gramm (0,012 kg) 12-es tömegszámú szénizotópban lévő szénatomok számával.
Új!!: Belső energia és Avogadro-szám · Többet látni »
Boltzmann-állandó
A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.
Új!!: Belső energia és Boltzmann-állandó · Többet látni »
Egyetemes gázállandó
Az egyetemes gázállandó jele: R Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére vonatkozóan a \frac.
Új!!: Belső energia és Egyetemes gázállandó · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Belső energia és Elektron · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Belső energia és Energiamegmaradás · Többet látni »
Entalpia
Az entalpia --> az állandó nyomáson lejátszódó folyamatok jellemzésére bevezetett – energia dimenziójú – termodinamikai állapotfüggvény (jele H, mértékegysége J), melynek értéke a rendszer belső energiája plusz a rendszer nyomásának és térfogatának szorzata.
Új!!: Belső energia és Entalpia · Többet látni »
Entrópia
Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.
Új!!: Belső energia és Entrópia · Többet látni »
Extenzív mennyiség
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ.
Új!!: Belső energia és Extenzív mennyiség · Többet látni »
Fázisátalakulás
A fázisátalakulás a természetben gyakran lejátszódó folyamat.
Új!!: Belső energia és Fázisátalakulás · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: Belső energia és Halmazállapot · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Belső energia és Hő · Többet látni »
Hőkapacitás
Egy rendszer hőkapacitása megadja, hogy mennyi hőt (Q) kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete (T) egy kelvinnel emelkedjék.
Új!!: Belső energia és Hőkapacitás · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Belső energia és Hőmérséklet · Többet látni »
Ideális gáz
Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció: a gázok olyan, egyszerűsített modelljét írja le, amelynek a termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.
Új!!: Belső energia és Ideális gáz · Többet látni »
Integrál
alt.
Új!!: Belső energia és Integrál · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Belső energia és Ion · Többet látni »
Izoterm állapotváltozás
Az izoterm állapotváltozás vagy izoterm folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer hőmérséklete nem változik.
Új!!: Belső energia és Izoterm állapotváltozás · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Belső energia és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai potenciál
A kémiai potenciál más néven parciális moláris szabadentalpia, parciális moláris Gibbs-energia, egy parciális moláris mennyiség.
Új!!: Belső energia és Kémiai potenciál · Többet látni »
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Új!!: Belső energia és Kémiai reakció · Többet látni »
Kötési energia
A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában.
Új!!: Belső energia és Kötési energia · Többet látni »
Kinetikus gázelmélet
A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.
Új!!: Belső energia és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »
Mechanikai munka
A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre.
Új!!: Belső energia és Mechanikai munka · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Belső energia és Molekula · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Belső energia és Nyomás · Többet látni »
Szabadsági fok
A szabadsági fok kifejezés a hőtanban honosodott meg, a gázok egyik jellemzőjeként.
Új!!: Belső energia és Szabadsági fok · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Belső energia és Térfogat · Többet látni »
Térfogati munka
#ÁTIRÁNYÍTÁS Termodinamikai munka.
Új!!: Belső energia és Térfogati munka · Többet látni »
Teljes differenciál
Teljes differenciál alatt a matematikában (közelebbről az analízisben) az egyváltozós függvény differenciáljának legalább kétféle többdimenziós általánosítását értjük.
Új!!: Belső energia és Teljes differenciál · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: Belső energia és Termodinamika · Többet látni »
Termodinamikai munka
A termodinamika I. főtételében szereplő munka fogalma alatt különböző fizika jellegű munkákat értünk, mint például az elektromos munka, a felületnöveléssel, az elegyítéssel járó munka stb.
Új!!: Belső energia és Termodinamikai munka · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Belső energia és Vegyület · Többet látni »
