Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
168 kapcsolatok: Akadémiai Kiadó, Alteregó, Angol nyelv, Anyanyelv, Arab nyelv, Archaizmus, Arománok, Új Forrás (folyóirat), Augusztus 28., Balázs Lajos (néprajzkutató), Ballada, Basszus, Bánság, Beavatás, Beszterce-Naszód vármegye, Betlehemezés, Brassó, Budapest, Bukarest, Constantin Alexandru Rosetti, Csalhó-hegység, Csángók, Csíki Székely Múzeum, Csernyivci, Dal, Dallam, Dalos Anna, Dsida Jenő, Duna, Erdély, Erdélyi József (költő), Esküvő, Ethnographia, Faragó József (néprajzkutató), Fatalizmus, Február 11., Finn nyelv, Francia nyelv, Franciák, Furulya, Fuvola, Görög nyelv, Gelu Păteanu, George Călinescu, Gheorghe Șincai, Gordonka, Gudzsarát, Halál, Hangszer, Hárfa, ..., Holler László, Idióma, Illyés Gyula, India, Indiai farkas, Indoeurópai nyelvcsalád, Iosif Vulcan, Japán nyelv, Jászvásár, Juh, Jules Michelet, Kanász, Kádár Imre (író), Kárpátok, Kászonmonostor, Kósa György, Költészet, Középkor, Keresztség, Király, Kiss Jenő (költő), Kolozsvár, Komjáthy István, Konstanca, Kutya, Lengyel nyelv, Lett nyelv, Liturgia, Lucian Blaga, Magyar néprajzi lexikon, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Mahárástra, Manole mester, Marosvásárhely, Máramaros, Művészet, Mese, Metafora, Mihai Eminescu, Mihail Sadoveanu, Milánó, Mircea Eliade, Miskolczy Ambrus, Moldova, Moldován Gergely, Moldva (fejedelemség), Moldvahosszúmező, Munténia, Naszód, Német nyelv, Népballada, Nyelvészet, Nyelvjárás, Olasz nyelv, Oláhlápos, Oratórium, Orosz nyelv, Ortutay Gyula, Osztrákok, Partium, Párizs, Pásztor, Pentatónia, Pest (történelmi település), Petrás Ince János, Pomogáts Béla, Popkultúra, Próza, Rádzsasztán, Román nyelv, Romániai magyar folklór, Románok, Székely Nemzeti Múzeum, Székelyek, Szél, Szótag, Szenti Tibor, Szerb nyelv, Szlovén nyelv, Szoprán, Szovjetunió, Tatárok, Táltos, Társadalom, Tenor, Transzhumálás, Transzhumáló pásztorkodás, Ukrajna, Ukrán nyelv, Valóság, Vasile Alecsandri, Vrancea megye, Zdob și Zdub, Zeneszerző, 1792, 1794, 18. század, 1840, 1843, 1846, 1850, 1852, 1854, 1855, 1859, 1862, 1866, 1884, 19. század, 1930, 1977, 1982, 1991, 20. század, 2001, 2004. Bővíteni index (118 több) »
Akadémiai Kiadó
Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.
Új!!: Miorița és Akadémiai Kiadó · Többet látni »
Alteregó
Az alteregó (latin: alter ego.
Új!!: Miorița és Alteregó · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Miorița és Angol nyelv · Többet látni »
Anyanyelv
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Új!!: Miorița és Anyanyelv · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Miorița és Arab nyelv · Többet látni »
Archaizmus
A nyelvészetben az archaizmus.
Új!!: Miorița és Archaizmus · Többet látni »
Arománok
Keleti újlatin nyelveket beszélők által lakott régiók Arománok által lakott régiók a Balkánon (sárga színnel) Az arománok egy keleti újlatin nyelvet, az arománt beszélő népesség, amely a legelterjedtebb vélemény szerint a középkorban vált ki a Balkán-félszigeten az i. e. 3. században elkezdődött római hódítások nyomán hat századon át kialakult újlatin ajkú népesség nagyobb csoportjából.
Új!!: Miorița és Arománok · Többet látni »
Új Forrás (folyóirat)
A Forrás antológiát a Komárom Megyei Tanács alapította 1969 tavaszán, a tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján.
Új!!: Miorița és Új Forrás (folyóirat) · Többet látni »
Augusztus 28.
Névnapok: Ágoston + Adelina, Adelinda, Adolár, Ágost, Ágosta, Agrippa, Alfréd, Bán, Elemér, Hermész, Hermia, Jermák, László, Mimóza, Morgan, Morgána, Mózes, Pelágia, Pelágiusz.
Új!!: Miorița és Augusztus 28. · Többet látni »
Balázs Lajos (néprajzkutató)
Balázs Lajos (Bukarest, 1939. december 22. –) egyetemi docens, erdélyi magyar néprajzkutató.
Új!!: Miorița és Balázs Lajos (néprajzkutató) · Többet látni »
Ballada
A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.
Új!!: Miorița és Ballada · Többet látni »
Basszus
A basszus a legmélyebb férfihang.
Új!!: Miorița és Basszus · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Miorița és Bánság · Többet látni »
Beavatás
A beavatás (latin: initiatio) olyan vallási fogalom, amely vallásokon átívelő jelentést hordoz: jelöli egyrészt a tagságra pályázó ember beavatását a vallás (hit)titkaiba, másrészt befogadását a vallási közösségbe.
Új!!: Miorița és Beavatás · Többet látni »
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.
Új!!: Miorița és Beszterce-Naszód vármegye · Többet látni »
Betlehemezés
Betlehemes csoport Hajdúdorogon A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar keresztény népszokás.
Új!!: Miorița és Betlehemezés · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Miorița és Brassó · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Miorița és Budapest · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Miorița és Bukarest · Többet látni »
Constantin Alexandru Rosetti
Rosetti szobra Bukarestben Maria Rosetti Constantin Alexandru Rosetti (Bukarest, 1816. június 2. – 1885. április 8.) román politikus, publicista, az 1848-as havasalföldi forradalom egyik vezetője.
Új!!: Miorița és Constantin Alexandru Rosetti · Többet látni »
Csalhó-hegység
Csalhó-hegység háromdimenziós képe A Csalhó (románul Masivul Ceahlău) az egyik legismertebb hegység Romániában.
Új!!: Miorița és Csalhó-hegység · Többet látni »
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Új!!: Miorița és Csángók · Többet látni »
Csíki Székely Múzeum
Káldi György bibliafordítása, 1626 A Csíki Székely Múzeum múzeum Csíkszeredában.
Új!!: Miorița és Csíki Székely Múzeum · Többet látni »
Csernyivci
Csernyivci (tört. Csernovic,,,,,, Csernovci) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye.
Új!!: Miorița és Csernyivci · Többet látni »
Dal
„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.
Új!!: Miorița és Dal · Többet látni »
Dallam
A dallam vagy melódia (gör. μελῳδία, melōidía, „énekel, kántál”) zenei hangok sorozata, amit a hallgató egyetlen egységként érzékel.
Új!!: Miorița és Dallam · Többet látni »
Dalos Anna
Dalos Anna Erzsébet Szabolcsi Bence-díjas magyar zenetörténész és -kritikus, az úgynevezett új zenetudomány művelője.
Új!!: Miorița és Dalos Anna · Többet látni »
Dsida Jenő
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Miorița és Dsida Jenő · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Miorița és Duna · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Miorița és Erdély · Többet látni »
Erdélyi József (költő)
Erdélyi József (eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) háromszoros Baumgarten-díjas magyar költő.
Új!!: Miorița és Erdélyi József (költő) · Többet látni »
Esküvő
gyűrű felhúzása Az esküvő az a jogi aktus, amely a házasság jogérvényességéhez szükséges.
Új!!: Miorița és Esküvő · Többet látni »
Ethnographia
Az Ethnographia a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata (ISSN 0200-0237).
Új!!: Miorița és Ethnographia · Többet látni »
Faragó József (néprajzkutató)
Faragó József (Brassó, 1922. február 2. – Kolozsvár, 2004. október 23.) néprajzkutató, író, egyetemi tanár.
Új!!: Miorița és Faragó József (néprajzkutató) · Többet látni »
Fatalizmus
A fatalizmus az a hit, hogy a jövő determinált, meghatározott és semmit sem tehetünk ez ellen.
Új!!: Miorița és Fatalizmus · Többet látni »
Február 11.
Névnapok: Bertold, Marietta + Bozsena, Dezsér, Dezsider, Dezső, Elek, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Paszkál, Paszkália, Teodolinda, Teodóra, Titánia, Titanilla, Tittína.
Új!!: Miorița és Február 11. · Többet látni »
Finn nyelv
A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Miorița és Finn nyelv · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Miorița és Francia nyelv · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Miorița és Franciák · Többet látni »
Furulya
A furulya vagy blockflöte aerofon hangszer, az ajaksípos fúvós hangszerek közé tartozik.
Új!!: Miorița és Furulya · Többet látni »
Fuvola
A fuvola aerofon hangszer, az ajaksípos hangszerek közé tartozik.
Új!!: Miorița és Fuvola · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Miorița és Görög nyelv · Többet látni »
Gelu Păteanu
Gelu Păteanu, névváltozatai: Gelu Perian, Gelu Păteanu-Perian (Kolozsvár, 1925. június 3. – Budapest, 1995. március 25.) román műfordító, szerkesztő, író.
Új!!: Miorița és Gelu Păteanu · Többet látni »
George Călinescu
George Călinescu román kritikus, irodalomtörténész, író és újságíró, 1948-tól a Román Akadémia tagja.
Új!!: Miorița és George Călinescu · Többet látni »
Gheorghe Șincai
Gheorghe Șincai, magyaros írásmóddal Sinkay György (Mezősámsond, 1754. február 28. – Petőszinye, 1816. november 2.) román történész, nyelvész, fordító, költő, az erdélyi iskola képviselője.
Új!!: Miorița és Gheorghe Șincai · Többet látni »
Gordonka
#ÁTIRÁNYÍTÁS cselló.
Új!!: Miorița és Gordonka · Többet látni »
Gudzsarát
Gudzsarát India egyik állama az ország északnyugati részén.
Új!!: Miorița és Gudzsarát · Többet látni »
Halál
Ez a lap a halállal mint az élet befejeződésével, a test sorsával és a halál kulturális kérdéseivel foglalkozik.
Új!!: Miorița és Halál · Többet látni »
Hangszer
Zenei íj Hangszer a legáltalánosabb értelemben minden olyan eszköz, amelyet abból a célból készítettünk, vagy arra használunk, hogy hangot állítsunk vele elő.
Új!!: Miorița és Hangszer · Többet látni »
Hárfa
Afrikai hárfa (Mangbetu nép) A hárfa húros, pengetős hangszer.
Új!!: Miorița és Hárfa · Többet látni »
Holler László
Holler László (Budapest, 1948 –) tudományos kutató.
Új!!: Miorița és Holler László · Többet látni »
Idióma
A magyar nyelvészeti szakirodalomban az idióma (Tótfalusi 2008, idióma szócikk. Például Almásy György használja 1903-ban, amikor „török idiomák”-ról ír. Ez a használat megtalálható 21. századbeli szerzőknél is. Egyes nyelvészetekben, mint a francia nyelvű, az idiome szakszót csak ebben az értelemben használják. Az angol nyelvű szakirodalomban az idiom teminust csak „idiomatikus kifejezés” jelentéssel használják. Ez olyan állandósult szókapcsolat, amely főjellegzetessége az, hogy jelentése más, mint a szókapcsolat szó szerinti jelentése. Ennek hatására a magyar nyelvű szakirodalomban is az idióma terminust inkább az idiomatikus kifejezésre használják, elsősorban az angol nyelvre vonatkozóan de általában is.
Új!!: Miorița és Idióma · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Miorița és Illyés Gyula · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Miorița és India · Többet látni »
Indiai farkas
Az indiai farkas (Canis lupus pallipes), a farkas (Canis lupus) eurázsiai alfaja.
Új!!: Miorița és Indiai farkas · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Miorița és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Iosif Vulcan
Iosif Vulcan (Pusztahollód, 1841. március 31. – Nagyvárad, 1907. szeptember 8.) magyarországi román író, szerkesztő.
Új!!: Miorița és Iosif Vulcan · Többet látni »
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Új!!: Miorița és Japán nyelv · Többet látni »
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Miorița és Jászvásár · Többet látni »
Juh
A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.
Új!!: Miorița és Juh · Többet látni »
Jules Michelet
Jules Michelet (Párizs, 1798. augusztus 21. – Hyères, 1874. február 9.) francia történetíró és bölcsész.
Új!!: Miorița és Jules Michelet · Többet látni »
Kanász
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pásztor.
Új!!: Miorița és Kanász · Többet látni »
Kádár Imre (író)
Kádár Imre, Klein (Komárom, 1894. január 12. – Budapest, 1972. november 13.) költő, író, műfordító, szerkesztő, rendező, színigazgató, az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója.
Új!!: Miorița és Kádár Imre (író) · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Miorița és Kárpátok · Többet látni »
Kászonmonostor
Kászonmonostor község és községközpont Romániában, Moldvában, Bákó megyében.
Új!!: Miorița és Kászonmonostor · Többet látni »
Kósa György
Kósa György (Budapest, 1897. április 24. – Budapest, 1984. augusztus 16.) magyar zeneszerző, zongoraművész.
Új!!: Miorița és Kósa György · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Miorița és Költészet · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Miorița és Középkor · Többet látni »
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Új!!: Miorița és Keresztség · Többet látni »
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
Új!!: Miorița és Király · Többet látni »
Kiss Jenő (költő)
Kiss Jenő, álnevei: Krizbai Géza, Ipp Dániel (Mócs, 1912. szeptember 13. – Kolozsvár, 1995. december 16.) magyar költő, író, műfordító.
Új!!: Miorița és Kiss Jenő (költő) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Miorița és Kolozsvár · Többet látni »
Komjáthy István
Komjáthy István (Ekel, 1917. március 30. – Budapest, 1963. december 20.) író, műfordító.
Új!!: Miorița és Komjáthy István · Többet látni »
Konstanca
A kikötő Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén.
Új!!: Miorița és Konstanca · Többet látni »
Kutya
Kutyakiképzés Bernáthegyi Szibériai huskyk A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus) egy már kihalt alfajának háziasított formája.
Új!!: Miorița és Kutya · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Miorița és Lengyel nyelv · Többet látni »
Lett nyelv
A lett nyelv Lettország hivatalos nyelve.
Új!!: Miorița és Lett nyelv · Többet látni »
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Új!!: Miorița és Liturgia · Többet látni »
Lucian Blaga
Lucian Blaga (Lámkerék, Szeben vármegye, Osztrák–Magyar Monarchia, 1895. május 9. – Kolozsvár, Román Népköztársaság, 1961. május 6.) román filozófus, újságíró, költő, író, dramaturg, fordító, egyetemi tanár és diplomata, kimagasló kultúrember a két világháború közötti Romániában.
Új!!: Miorița és Lucian Blaga · Többet látni »
Magyar néprajzi lexikon
A Magyar néprajzi lexikon egy nagy terjedelmű magyar néprajztudományi mű.
Új!!: Miorița és Magyar néprajzi lexikon · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Miorița és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Miorița és Magyarország · Többet látni »
Mahárástra
Mahárástra (dévanágari: महाराष्ट्र, jelentése: nagy nemzet) India harmadik legnagyobb területű és második legnagyobb lakosságú állama.
Új!!: Miorița és Mahárástra · Többet látni »
Manole mester
Manole mester román mitológiai alak, kőművesmester, a Curtea de Argeș-i kolostor építője.
Új!!: Miorița és Manole mester · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Miorița és Marosvásárhely · Többet látni »
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Miorița és Máramaros · Többet látni »
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Új!!: Miorița és Művészet · Többet látni »
Mese
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mese (epika).
Új!!: Miorița és Mese · Többet látni »
Metafora
A metafora (ógörög: μεταφορά – átvitel) egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép (ebben különbözik a metonímiától, amely inkább kapcsolódáson alapul).
Új!!: Miorița és Metafora · Többet látni »
Mihai Eminescu
Mihai Eminescu (IPA, Botosán, 1850. január 15. – Bukarest, 1889. június 15.) eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő.
Új!!: Miorița és Mihai Eminescu · Többet látni »
Mihail Sadoveanu
Mihail Sadoveanu (Páskán, Egyesült Fejedelemségek, 1880. november 5. – Bukarest, Román Népköztársaság, 1961. október 19.) román író.
Új!!: Miorița és Mihail Sadoveanu · Többet látni »
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Új!!: Miorița és Milánó · Többet látni »
Mircea Eliade
Mircea Eliade (Bukarest, 1907. március 13. – Chicago, Illinois, 1986. április 22.) román származású vallástörténész, filozófus és író, a Chicagói Egyetem professzora.
Új!!: Miorița és Mircea Eliade · Többet látni »
Miskolczy Ambrus
Miskolczy Ambrus (Marosvásárhely, 1947. szeptember 29. – Nagykovácsi, 2023. október 5.) Széchenyi-díjas romániai születésű magyar történész, a történettudományok doktora (1997), professor emeritus.
Új!!: Miorița és Miskolczy Ambrus · Többet látni »
Moldova
Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.
Új!!: Miorița és Moldova · Többet látni »
Moldován Gergely
Moldován Gergely, román változatban: Grigore Moldovan (Szamosújvár, 1845. március 12. – Kolozsvár, 1930. augusztus 6.) erdélyi román etnográfus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, újságíró.
Új!!: Miorița és Moldován Gergely · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Miorița és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Moldvahosszúmező
Dragos vajda szobra a városban Moldvahosszúmező (régebbi helyesírás szerint Cîmpulung Moldovenesc, 1950 előtt Câmpulung;; magyarul olykor csak Hosszúmező) municípium Romániában, Bukovinában, Suceava megyében, a Moldova folyó partján.
Új!!: Miorița és Moldvahosszúmező · Többet látni »
Munténia
Románia térképe, Munténia kiemelve Munténia vagy Nagy-Havasalföld, régi magyar nevén: Havaselve Románia egyik történelmi tartománya (a románok a Țara Românească és néha a Valahia neveket is használják rá).
Új!!: Miorița és Munténia · Többet látni »
Naszód
Naszód (románul Năsăud, németül Nussdorf vagy Nassod, szászul Nassendref) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Miorița és Naszód · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Miorița és Német nyelv · Többet látni »
Népballada
A népballada fogalmának meghatározása sok nehézségbe ütközött, ezt az is mutatja, hogy az ebben a műfajban alkotó költők, tehát tudós alkotók is bizonytalanok.
Új!!: Miorița és Népballada · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Miorița és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dialektus.
Új!!: Miorița és Nyelvjárás · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Miorița és Olasz nyelv · Többet látni »
Oláhlápos
Oláhlápos falu Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Miorița és Oláhlápos · Többet látni »
Oratórium
Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés.
Új!!: Miorița és Oratórium · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Miorița és Orosz nyelv · Többet látni »
Ortutay Gyula
Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) magyar néprajzkutató, politikus, az MTA tagja.
Új!!: Miorița és Ortutay Gyula · Többet látni »
Osztrákok
Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.
Új!!: Miorița és Osztrákok · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Miorița és Partium · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Miorița és Párizs · Többet látni »
Pásztor
Juhpásztor a Fogarasi-havasokban Hagyományőrző csikós, jellegzetes viseletben Gulya, előtérben a gulyással és a kutyájával Juhász és nyája a Mohácsi-szigeten A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is.
Új!!: Miorița és Pásztor · Többet látni »
Pentatónia
A pentatónia (pentaton hangsor, pentaton skála) kvintláncon alapuló ötfokú hangsor, melyben nincs félhanglépés, a hangközök pedig nagyszekundok és kistercek.
Új!!: Miorița és Pentatónia · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Miorița és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Petrás Ince János
hittudományi főiskola falán Petrás Ince János OFMConv (Forrófalva, Moldva, 1813. július 24. – Klézse, 1886. szeptember 6.) katolikus pap, misszionárius, minorita szerzetes, folklorista.
Új!!: Miorița és Petrás Ince János · Többet látni »
Pomogáts Béla
Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22. – 2023. május 1.) Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.
Új!!: Miorița és Pomogáts Béla · Többet látni »
Popkultúra
A popkultúra (szakirodalomban sokszor tömegkultúra, továbbá népszerű kultúra, populáris kultúra) egy fajta tömegkultúra, ami a 20. században jelenik meg és többek között az úgynevezett „magas kultúra” ellentéteként határozzák meg.
Új!!: Miorița és Popkultúra · Többet látni »
Próza
A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.
Új!!: Miorița és Próza · Többet látni »
Rádzsasztán
Rádzsasztán (hindi nyelven राजस्थान Rádzsaszthán, angolul Rajasthan) a legnagyobb területű indiai állam az ország ÉNy-i részén; csak kicsit kisebb, mint Németország.
Új!!: Miorița és Rádzsasztán · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Miorița és Román nyelv · Többet látni »
Romániai magyar folklór
A romániai magyar folklórnak mély, évszázadokon át kialakult és felhalmozódott sajátosságai vannak mind a magyar folklór egészével, mind a román folklórral való kapcsolataiban és kölcsönhatásában.
Új!!: Miorița és Romániai magyar folklór · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Miorița és Románok · Többet látni »
Székely Nemzeti Múzeum
A Székely Nemzeti Múzeum (románul: Muzeul Național Secuiesc) Székelyföld legrégibb múzeuma, 1875-ben alapították.
Új!!: Miorița és Székely Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Miorița és Székelyek · Többet látni »
Szél
Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre.
Új!!: Miorița és Szél · Többet látni »
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Új!!: Miorița és Szótag · Többet látni »
Szenti Tibor
Szenti Tibor (Hódmezővásárhely, 1939. november 9. –) Széchenyi-díjas magyar író, etnográfus.
Új!!: Miorița és Szenti Tibor · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Miorița és Szerb nyelv · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Miorița és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szoprán
A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.
Új!!: Miorița és Szoprán · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Miorița és Szovjetunió · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Miorița és Tatárok · Többet látni »
Táltos
A táltos vagy régiesen tátos, a magyar néphagyomány szerint természetfeletti erejű személy, a magyar ősvallás egyik specialistája.
Új!!: Miorița és Táltos · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Miorița és Társadalom · Többet látni »
Tenor
A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.
Új!!: Miorița és Tenor · Többet látni »
Transzhumálás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Transzhumáló pásztorkodás.
Új!!: Miorița és Transzhumálás · Többet látni »
Transzhumáló pásztorkodás
Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35. o. 1879-ben Bulgáriában megtiltották nekik a legeltetést. 1884-ben még 615 ezer juh legelt a Kárpátokon túl, az 1886-ban kitört osztrák–magyar–román vámháború azonban véget vetett az erdélyiek regáti transzhumálásának. A transzhumáló román pásztorok között életformájuknál fogva elterjedtek voltak az írni–olvasni tudás és a bonyolultabb számolási műveletek. A Nagyszeben vidéki románok körében korán kifejlődtek a polgárosodás olyan jegyei, mint a piacra termelő kézműipar és a rendszeres iskolalátogatás. A transzhumálás hanyatlásával ismereteik és készségeik révén könnyedén átálltak más, mobilitást igénylő tevékenységekre, például nagy hírnévre tettek szert szekerező kereskedőkként. A Dorna vidéke és a moldvai síkság közötti transzhumálás balladai erejű ábrázolása található Mihail Sadoveanu A balta című regényében.
Új!!: Miorița és Transzhumáló pásztorkodás · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Miorița és Ukrajna · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Miorița és Ukrán nyelv · Többet látni »
Valóság
A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik.
Új!!: Miorița és Valóság · Többet látni »
Vasile Alecsandri
Vasile Alecsandri (Bákó, 1821. július 21. – Mircești, Iași megye, 1890. augusztus 22.) román költő, néprajzkutató, dramaturg, politikus, miniszter, a román színjátszás és dráma megalkotója, Moldva és egyúttal Románia híres személyisége a 19. században.
Új!!: Miorița és Vasile Alecsandri · Többet látni »
Vrancea megye
Vrancea (magyarul Vráncsa megye) Románia egyik megyéje (teljes román nevén Județul Vrancea) Moldvában.
Új!!: Miorița és Vrancea megye · Többet látni »
Zdob și Zdub
Az Zdob și Zdub egy moldáv együttes, amely 1994-ben alakult Chișinăuban.
Új!!: Miorița és Zdob și Zdub · Többet látni »
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Új!!: Miorița és Zeneszerző · Többet látni »
1792
Tuileriák palotájának megrohamozása.
Új!!: Miorița és 1792 · Többet látni »
1794
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1794 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Miorița és 18. század · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1840 · Többet látni »
1843
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1843 · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1846 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1850 · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1852 · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1854 · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1855 · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1859 · Többet látni »
1862
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1862 · Többet látni »
1866
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1866 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1884 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Miorița és 19. század · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1930 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1977 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: Miorița és 1982 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 1991 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Miorița és 20. század · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Miorița és 2001 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Miorița és 2004 · Többet látni »
