Tartalomjegyzék
31 kapcsolatok: Albert Einstein, Atomfizika, Biliárd, David J. Wineland, Elektromágneses mező, Elektromágnesség, Energia, Fényelektromos jelenség, Feketetest-sugárzás, Foton, Hidrogén, Hullám-részecske kettősség, Hullámfüggvény, Kvantum-elektrodinamika, Kvantummechanika, Kvantumszámítógép, Lézer, Lendület, Louis de Broglie, Max Planck, Mézer, Niels Bohr, Nobel-díj, Optika, Optikai parametrikus oszcillátor, Paul Dirac, Planck-állandó, Populációinverzió, Statisztikus mechanika, Valószínűségi amplitúdó, Wolfgang Ketterle.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20.
Megnézni Kvantumoptika és Albert Einstein
Atomfizika
Bohr-modell szerinti energiaszintjeinek illusztrációja Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Megnézni Kvantumoptika és Atomfizika
Biliárd
Szabadtéri gyeppályás biliárd 1480-ban Biliárd a kora újkorban, illusztráció Charles Cotton 1674-ben kiadott ''The Compleat Gamester'' című könyvéből Jean Béraud Le Billard című festménye.
Megnézni Kvantumoptika és Biliárd
David J. Wineland
Nobel-díj nyertesek, 2012 David Jeffrey Wineland (Milwaukee, Wisconsin, 1944. február 24. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Kvantumoptika és David J. Wineland
Elektromágneses mező
Az elektromágneses mező elektromos és mágneses mező által létrehozott, a tér teljességét betöltő hatásmező.
Megnézni Kvantumoptika és Elektromágneses mező
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Megnézni Kvantumoptika és Elektromágnesség
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Megnézni Kvantumoptika és Energia
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Megnézni Kvantumoptika és Fényelektromos jelenség
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Megnézni Kvantumoptika és Feketetest-sugárzás
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Megnézni Kvantumoptika és Foton
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Kvantumoptika és Hidrogén
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
Megnézni Kvantumoptika és Hullám-részecske kettősség
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Megnézni Kvantumoptika és Hullámfüggvény
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Megnézni Kvantumoptika és Kvantum-elektrodinamika
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Megnézni Kvantumoptika és Kvantummechanika
Kvantumszámítógép
A kvantumszámítógép olyan számítóeszköz, amelyik úgy végez számításokat, hogy kvantummechanikai jelenségeket használ, mint a kvantum-szuperpozíció és a kvantum-összefonódás.
Megnézni Kvantumoptika és Kvantumszámítógép
Lézer
Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.
Megnézni Kvantumoptika és Lézer
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Megnézni Kvantumoptika és Lendület
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Megnézni Kvantumoptika és Louis de Broglie
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Megnézni Kvantumoptika és Max Planck
Mézer
Hidrogén rádiófrekvenciás kisülése, az első eleme a hidrogén mézernek A mézer olyan eszköz, amely koherens elektromágneses hullámokat hoz létre és sugároz ki.
Megnézni Kvantumoptika és Mézer
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Megnézni Kvantumoptika és Niels Bohr
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Megnézni Kvantumoptika és Nobel-díj
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Megnézni Kvantumoptika és Optika
Optikai parametrikus oszcillátor
Optical Parametric Oscillator Az optikai parametrikus oszcillátor (röviden OPO) egy rezonátorba helyezett optikai parametrikus erősítő.
Megnézni Kvantumoptika és Optikai parametrikus oszcillátor
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Megnézni Kvantumoptika és Paul Dirac
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Megnézni Kvantumoptika és Planck-állandó
Populációinverzió
A statisztikus mechanikában populációinverzió akkor következik be, ha egy rendszerben (például atom- vagy molekulacsoportban) több részecske van nagyobb energiájú (gerjesztett) állapotban, mint kisebb energiájú (nem gerjesztett) állapotban.
Megnézni Kvantumoptika és Populációinverzió
Statisztikus mechanika
A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.
Megnézni Kvantumoptika és Statisztikus mechanika
Valószínűségi amplitúdó
A kvantummechanikában a valószínűségi amplitúdó egy komplex függvény, ami egy kvantumrendszer egy mérhető tulajdonságának valószínűségét ábrázolja (nem megadja, ld. lent).
Megnézni Kvantumoptika és Valószínűségi amplitúdó
Wolfgang Ketterle
Wolfgang Ketterle (Heidelberg, Németország, 1957. október 21. –) német származású amerikai fizikus, aki 2001-ben kapott fizikai Nobel-díjat a munkásságáért.
Megnézni Kvantumoptika és Wolfgang Ketterle