Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
70 kapcsolatok: Alfa-részecske, Anyag (fizika), Applied Physics A, Applied Physics Letters, Atom, Atomerőmű, Atomreaktor, Auger-effektus, Avogadro-szám, Bay Zoltán, Brown-mozgás, Clinton Davisson, Compton-szórás, Coulomb-törvény, Davisson–Germer-kísérlet, Démokritosz, Elektromos mező, Elektron, Elektronhéj, Elektronszerkezet, Enrico Fermi, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Fényelektromos jelenség, Fizika, Fonon, Görög atomizmus, George Paget Thomson, Harmonikus oszcillátor, Határozatlansági reláció, Hidrogén, Hullámfüggvény, Interferencia, Ionizáció, John Dalton, Joseph John Thomson, Joseph von Fraunhofer, Journal of Applied Physics, Journal of Chemical Physics, Journal of Physics, Kémia, Kémiai kötés, Kovács István (atomfizikus), Kvantummechanika, Leukipposz, Magfizika, Maghasadás, Max Born, Megmaradási tétel, Nature Physics, ..., Niels Bohr, Nukleáris fegyver, Optika, Paul Dirac, Physical Review A, Physical Review Letters, Physics Letters, Planck-állandó, Relativisztikus tömeg, Spektroszkópia, Színkép, Szórás (fizika), Szilárd Leó, Szilárdtestfizika, Teller Ede, Thomson-féle atommodell, Thomson-szórás, Werner Heisenberg, Wigner Jenő, Zeeman-hatás. Bővíteni index (20 több) »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: Atomfizika és Alfa-részecske · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Atomfizika és Anyag (fizika) · Többet látni »
Applied Physics A
Az Applied Physics A – Materials Science and Processing egy 1973-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Atomfizika és Applied Physics A · Többet látni »
Applied Physics Letters
Az Applied Physics Letters egy 1962-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Atomfizika és Applied Physics Letters · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Atomfizika és Atom · Többet látni »
Atomerőmű
Atomerőmű látképe, Nogent-sur-Seine, Aube, Franciaország Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára.
Új!!: Atomfizika és Atomerőmű · Többet látni »
Atomreaktor
Chicagóban építették fel szénpor és urán keverékéből az első atommáglyát 1942-ben, a hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a beleágyazott uránlabdacsokból állt https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo Magyar feltalálók és találmányaik Szilárd Leó Enrico Fermi és Walter Henry Zinn Grafit-moderátoros forralóvizes atomreaktor elvi kapcsolása (szovjet RBMK típus) Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció.
Új!!: Atomfizika és Atomreaktor · Többet látni »
Auger-effektus
Az Auger-effektus vagy Auger-emisszió (kiejtés: IPA; kb. ozsé) egy fizikai jelenség, melyben egy elektron kilépése az atomból egy másik elektron kilépését vonja maga után.
Új!!: Atomfizika és Auger-effektus · Többet látni »
Avogadro-szám
Az Avogadro-szám vagy Avogadro-állandó az egyik fizikai állandó, melynek értéke a Committee on Data for Science and Technology 2017-es ajánlása szerint: Amedeo Avogadro (1776–1856) A leggyakrabban a kémiában és a fizikában alkalmazott állandó definíció szerint megegyezik a 12 gramm (0,012 kg) 12-es tömegszámú szénizotópban lévő szénatomok számával.
Új!!: Atomfizika és Avogadro-szám · Többet látni »
Bay Zoltán
Barczi Bay Zoltán Lajos (nevének ejtése: Bai) (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa.
Új!!: Atomfizika és Bay Zoltán · Többet látni »
Brown-mozgás
174x174px A Brown-mozgás a gázokban és folyadékokban lebegő (szuszpendált) részecskék szüntelenül zajló, véletlenszerű mozgása, amelyet Robert Brown angol botanikus fedezett fel vízben elkevert virágporszemcséket vizsgálva.
Új!!: Atomfizika és Brown-mozgás · Többet látni »
Clinton Davisson
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra) Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Új!!: Atomfizika és Clinton Davisson · Többet látni »
Compton-szórás
A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.
Új!!: Atomfizika és Compton-szórás · Többet látni »
Coulomb-törvény
A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.
Új!!: Atomfizika és Coulomb-törvény · Többet látni »
Davisson–Germer-kísérlet
A Davisson–Germer-kísérletet Clinton Davisson és Lester Germer amerikai fizikusok végezték el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist.
Új!!: Atomfizika és Davisson–Germer-kísérlet · Többet látni »
Démokritosz
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.
Új!!: Atomfizika és Démokritosz · Többet látni »
Elektromos mező
280x280px A villamos tér, másképpen az elektromos mező, vagy elektromos tér a fizikában az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti.
Új!!: Atomfizika és Elektromos mező · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Atomfizika és Elektron · Többet látni »
Elektronhéj
Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.
Új!!: Atomfizika és Elektronhéj · Többet látni »
Elektronszerkezet
Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.
Új!!: Atomfizika és Elektronszerkezet · Többet látni »
Enrico Fermi
Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
Új!!: Atomfizika és Enrico Fermi · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Atomfizika és Ernest Rutherford · Többet látni »
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Új!!: Atomfizika és Erwin Schrödinger · Többet látni »
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Új!!: Atomfizika és Fényelektromos jelenség · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Atomfizika és Fizika · Többet látni »
Fonon
A rács atomjainak kollektív elmozdulása, melynek leírását a szilárdtestfizikában a fononok adják. (Az ábra a szemléletesség kedvéért a valóságosnál jóval nagyobb kitéréseket ábrázol.) A szilárdtestfizikában fononoknak nevezzük a szilárdtesteket felépítő atomok kollektív rezgéseit leíró kvázirészecskéket.
Új!!: Atomfizika és Fonon · Többet látni »
Görög atomizmus
A görög atomista filozófusok (Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz), annak kísérletére, hogy feloldják a parmenidészi elmélet, a csak az Egy létező okozta problémákat, nevezetesen a keletkezés-pusztulás, a mozgás és a létezők sokféleségének a problémáját, azt állították, hogy a létező végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az érzékszervek által fel nem fogható részecskékből, atomokból épül fel.
Új!!: Atomfizika és Görög atomizmus · Többet látni »
George Paget Thomson
George Paget Thomson Sir (Cambridge, 1892. május 3. – Cambridge, 1975. szeptember 10.) angol fizikus, az ugyancsak Nobel-díjas sir Joseph John Thomson (J.J. Thomson) fizikus fia.
Új!!: Atomfizika és George Paget Thomson · Többet látni »
Harmonikus oszcillátor
A lineáris harmonikus oszcillátor potenciális energiája és sajátfüggvényei A harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontot nevezzük harmonikus oszcillátornak.
Új!!: Atomfizika és Harmonikus oszcillátor · Többet látni »
Határozatlansági reláció
A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.
Új!!: Atomfizika és Határozatlansági reláció · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Atomfizika és Hidrogén · Többet látni »
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Új!!: Atomfizika és Hullámfüggvény · Többet látni »
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik). Az idő előrehaladtával a hullámfrontok távolodni kezdenek a forrásoktól, a sötét területek (destruktív interferencia helye) viszont nem mozdulnak el. Az interferencia egy fizikai jelenség, akkor következik be, ha két különböző forrású, koherens hullám találkozik, azaz olyan hullámok, amelyek fáziskülönbsége állandó.
Új!!: Atomfizika és Interferencia · Többet látni »
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Új!!: Atomfizika és Ionizáció · Többet látni »
John Dalton
John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.
Új!!: Atomfizika és John Dalton · Többet látni »
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Új!!: Atomfizika és Joseph John Thomson · Többet látni »
Joseph von Fraunhofer
Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.
Új!!: Atomfizika és Joseph von Fraunhofer · Többet látni »
Journal of Applied Physics
A Journal of Applied Physics egy 1931-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Atomfizika és Journal of Applied Physics · Többet látni »
Journal of Chemical Physics
A Journal of Chemical Physics egy 1933-as alapítású lektorált fizikai és kémiai szakolyóirat.
Új!!: Atomfizika és Journal of Chemical Physics · Többet látni »
Journal of Physics
A Journal of Physics egy lektorált fizikai szakfolyóirat-család.
Új!!: Atomfizika és Journal of Physics · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Atomfizika és Kémia · Többet látni »
Kémiai kötés
Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.
Új!!: Atomfizika és Kémiai kötés · Többet látni »
Kovács István (atomfizikus)
Kovács István (Budapest, 1913. december 16. – Budapest, 1996. június 1.) Kossuth-díjas atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Atomfizika és Kovács István (atomfizikus) · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Atomfizika és Kvantummechanika · Többet látni »
Leukipposz
Leukipposz, (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus.
Új!!: Atomfizika és Leukipposz · Többet látni »
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Új!!: Atomfizika és Magfizika · Többet látni »
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
Új!!: Atomfizika és Maghasadás · Többet látni »
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
Új!!: Atomfizika és Max Born · Többet látni »
Megmaradási tétel
A fizikában a megmaradási tétel azt állítja, hogy valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során, azaz az illető fizikai mennyiség megmaradó mennyiség. A megmaradási tételek egy része, sőt az általános relativitáselmélet és a kozmológia legutóbbi eredményei szerint talán a többsége nem általános érvényű.
Új!!: Atomfizika és Megmaradási tétel · Többet látni »
Nature Physics
A Nature Physics egy 2005-ös alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat, mely bár a Nature szakfolyóirat-család tagja, önálló szerkesztőséggel rendelkezik.
Új!!: Atomfizika és Nature Physics · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Atomfizika és Niels Bohr · Többet látni »
Nukleáris fegyver
Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.
Új!!: Atomfizika és Nukleáris fegyver · Többet látni »
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Új!!: Atomfizika és Optika · Többet látni »
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Új!!: Atomfizika és Paul Dirac · Többet látni »
Physical Review A
A Physical Review A (röviden PRA) egy 1970-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat, mely a Physical Review szakfolyóirat-család tagja.
Új!!: Atomfizika és Physical Review A · Többet látni »
Physical Review Letters
A Physical Review Letters (angol rövidítéssel PRL) egy 1958-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Atomfizika és Physical Review Letters · Többet látni »
Physics Letters
A Physics Letters egy 1962-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat, melyet egy kötetben 1966-ig forgalmaztak, ezt követően tartalma szerint egy A és egy B kötetre vált szét.
Új!!: Atomfizika és Physics Letters · Többet látni »
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Új!!: Atomfizika és Planck-állandó · Többet látni »
Relativisztikus tömeg
A relativisztikus tömeg egy mozgó test megnövekedett tehetetlen tömege a tömeg-energia ekvivalencia következtében.
Új!!: Atomfizika és Relativisztikus tömeg · Többet látni »
Spektroszkópia
A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.
Új!!: Atomfizika és Spektroszkópia · Többet látni »
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Új!!: Atomfizika és Színkép · Többet látni »
Szórás (fizika)
A szórás fizikai jelensége részecskék egymással vagy egy erőcentrummal való ütközése, kölcsönhatása során létrejövő rendezetlen, de matematikailag általában leírható módon történő irányváltoztatását jelenti.
Új!!: Atomfizika és Szórás (fizika) · Többet látni »
Szilárd Leó
Szilárd Leó 18 évesen Szilárd Leó (született Spitz Leó) (Budapest–Terézváros, 1898. február 11. – La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar és amerikai fizikus és feltaláló.
Új!!: Atomfizika és Szilárd Leó · Többet látni »
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Új!!: Atomfizika és Szilárdtestfizika · Többet látni »
Teller Ede
Manhattan projektes azonosító jelvénye Ronald Reagan elnök 1982-ben átadja ''Teller Edének'' a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést Teller Ede (angolosan: Edward Teller) (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el.
Új!!: Atomfizika és Teller Ede · Többet látni »
Thomson-féle atommodell
A Thomson-féle atommodell.Elektronok: sárgaPozitív rész: piros A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsoláskalács-modell, mazsoláspuding-modell egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagyobb, pozitív töltésű része, és abban mozognak a kis tömegű elektronok.
Új!!: Atomfizika és Thomson-féle atommodell · Többet látni »
Thomson-szórás
Az atomfizikában Thomson-szórás (TS) elektromágneses sugárzásnak szabad részecskén (főleg elektronon) való szóródását jelenti.
Új!!: Atomfizika és Thomson-szórás · Többet látni »
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Új!!: Atomfizika és Werner Heisenberg · Többet látni »
Wigner Jenő
Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.
Új!!: Atomfizika és Wigner Jenő · Többet látni »
Zeeman-hatás
Zeeman-hatás Zeeman-hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a mágneses tér a színképvonalakat két vagy három komponensre bontja fel.
Új!!: Atomfizika és Zeeman-hatás · Többet látni »
