Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Akkád Birodalom, An, Assur (isten), Asszíria, Asszírok, Atum, Ámon (isten), Étienne Drioton, Egyistenhit, Görög mitológia, Görög nyelv, Héliopolisz, Hnum, I. Constantinus római császár, I. Theodosius római császár, Istár, Isten, Kis (település), Max Müller, Memphisz, Mezopotámia, Mezopotámiai mitológia, Monolatrizmus, Nanna, Ningal, Panteon, Ptah, Római Birodalom, Septimius Severus római császár, Sumer, Szín (isten), Szobek, Többistenhit, Teológia, Théba, Ur, Uruk.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Henoteizmus és Akkád Birodalom · Többet látni »
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Új!!: Henoteizmus és An · Többet látni »
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Új!!: Henoteizmus és Assur (isten) · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Henoteizmus és Asszíria · Többet látni »
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Új!!: Henoteizmus és Asszírok · Többet látni »
Atum
''Atum'' Atum az ősi istenek egyike az egyiptomi vallásban, a héliopoliszi napisten, gyakran lenyugvó napnak nevezték.
Új!!: Henoteizmus és Atum · Többet látni »
Ámon (isten)
__notoc__ Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'' Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Amon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban.
Új!!: Henoteizmus és Ámon (isten) · Többet látni »
Étienne Drioton
Étienne Drioton (Nancy, 1889. november 21. – Montgeron, 1961. január 17.) francia egyiptológus, régész és katolikus kanonok.
Új!!: Henoteizmus és Étienne Drioton · Többet látni »
Egyistenhit
Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.
Új!!: Henoteizmus és Egyistenhit · Többet látni »
Görög mitológia
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
Új!!: Henoteizmus és Görög mitológia · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Henoteizmus és Görög nyelv · Többet látni »
Héliopolisz
Héliopolisz (egyiptomi nyelven Junu, a Bibliában On néven szerepel) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, a 13.
Új!!: Henoteizmus és Héliopolisz · Többet látni »
Hnum
Hnum Hnum, Chnum, Khnum vagy Khnubisz a termékenység kosfejű istene az ókori egyiptomi vallásban.
Új!!: Henoteizmus és Hnum · Többet látni »
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Új!!: Henoteizmus és I. Constantinus római császár · Többet látni »
I. Theodosius római császár
I.
Új!!: Henoteizmus és I. Theodosius római császár · Többet látni »
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Új!!: Henoteizmus és Istár · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Henoteizmus és Isten · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Henoteizmus és Kis (település) · Többet látni »
Max Müller
#ÁTIRÁNYÍTÁS Friedrich Max Müller.
Új!!: Henoteizmus és Max Müller · Többet látni »
Memphisz
Memphisz (ókori egyiptomi nevein: Ineb-hedzs, Men-nofer) az alsó-egyiptomi első nomosz fővárosa volt, az Óbirodalom idején végig, az Újbirodalom idején rövidebb időszakokra Egyiptom fővárosa, az ország fő közigazgatási központja és egyik legfontosabb vallási központja.
Új!!: Henoteizmus és Memphisz · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Henoteizmus és Mezopotámia · Többet látni »
Mezopotámiai mitológia
A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia.
Új!!: Henoteizmus és Mezopotámiai mitológia · Többet látni »
Monolatrizmus
A monolatrizmus vagy monolátria (a görög μόνος (monosz).
Új!!: Henoteizmus és Monolatrizmus · Többet látni »
Nanna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín (isten).
Új!!: Henoteizmus és Nanna · Többet látni »
Ningal
Ningal, a sumer panteon egyik legfontosabb tagja.
Új!!: Henoteizmus és Ningal · Többet látni »
Panteon
A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes isten temploma”.
Új!!: Henoteizmus és Panteon · Többet látni »
Ptah
Ptah az ókori egyiptomi vallás egyik legfőbb és egyik legősibb, egyik legnagyobb tiszteletben tartott istene.
Új!!: Henoteizmus és Ptah · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Henoteizmus és Római Birodalom · Többet látni »
Septimius Severus római császár
Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Septimius Severus, születési nevén Lucius Septimius Severus (Leptis Magna, 146. április 11. – Eboracum, 211. február 4.) az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója.
Új!!: Henoteizmus és Septimius Severus római császár · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Henoteizmus és Sumer · Többet látni »
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.
Új!!: Henoteizmus és Szín (isten) · Többet látni »
Szobek
Szobek vagy Szebek az ókori egyiptomi vallás egyik istene, a Piramisszövegek szerint Néith fia.
Új!!: Henoteizmus és Szobek · Többet látni »
Többistenhit
A többistenhit vagy politeizmus a több istenből álló panteonok jellemzője.
Új!!: Henoteizmus és Többistenhit · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Henoteizmus és Teológia · Többet látni »
Théba
A thébai nekropolisz térképe https://web.archive.org/web/20070628162917/http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/7/7c/Theban_Necropolis_Map.jpeg (teljes képernyős változat) Théba (ókori egyiptomi nevén Uaszet, görögül Θῆβα, Théba, Διὸς Πόλις Μεγάλη, Dioszpolisz Megalé,, biblikus No Amon, ma, Ṭībah) egyiptomi város, a Középbirodalom és az Újbirodalom nagy része alatt az ország fővárosa, ma világörökségi helyszín.
Új!!: Henoteizmus és Théba · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Henoteizmus és Ur · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: Henoteizmus és Uruk · Többet látni »
