Tartalomjegyzék
50 kapcsolatok: Agnoszticizmus, Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás, Arab filozófia, Újplatonizmus, Avignon, Bartók György (filozófus), Dialektika, Domonkos-rend, Eretnekség, Erfurt, Erkölcstan, Etika (vallás), Ferences rend, Filozófia, Flóra (biológia), Frankfurt am Main, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Gotha, Hippói Szent Ágoston, Hochheim (Türingia), Idealizmus, Isten, Káptalan, Köln, Középkori latin irodalom, Keresztény szerzetesség, Latin nyelv, Lélek, Luther, Luther Márton, Magiszter, Misztika, Nagy Szent Albert, Német nyelv, Panteizmus, Pápai bulla, Pápai dokumentumok, Párizs, Perjel, Petrus Lombardus, Schneller István (építész), Sorbonne, Studium generale, Tambach-Dietharz, Türingia, Teológia, Vatikán, Vicarius, XXII. János pápa.
- 1260-ban született személyek
- 1328-ban elhunyt személyek
Agnoszticizmus
Az agnoszticizmus (a görög agnosztosz 'megismerhetetlen' szóból) egy olyan filozófiai ismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgai, Isten vagy istenségek (felsőbb hatalmak) létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy léteznek-e vagy nem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban.
Megnézni Eckhart mester és Agnoszticizmus
Albertus Magnus
Albertus Magnus, másképp Kölni Albert vagy egyházi nevén Nagy Szent Albert, (születési neve: Albrecht Bollstädt) (Lauingen, 1193 körül – Köln, 1280. november 15.) latin nyelven író középkori német teológus, a regensburgi egyházmegye püspöke, filozófus, polihisztor, egyháztanító, a skolasztikus filozófia kiemelkedő alakja.
Megnézni Eckhart mester és Albertus Magnus
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Megnézni Eckhart mester és Aquinói Szent Tamás
Arab filozófia
Averroës Az iszlámon belül létrejött filozófiát arab filozófiának vagy iszlám filozófiának (الفلسفة الإسلامية) szokás nevezni, mivel a képviselői – akár arabok, perzsák vagy törökök voltak – műveiket arabul, az iszlám vallás klasszikus nyelvén írták.
Megnézni Eckhart mester és Arab filozófia
Újplatonizmus
Az újplatonizmus vagy neoplatonizmus (kb. 250 – kb. 550) az antikvitás utolsó nagy szellemi áramlata, melynek célja többek között, hogy egy olyan mindent magába foglaló filozófiai rendszert alkosson meg, amely kielégíti az ember minden szellemi igényét: átfogó és logikailag koherens képet ad a világról és az ember benne elfoglalt helyéről.
Megnézni Eckhart mester és Újplatonizmus
Avignon
Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján.
Megnézni Eckhart mester és Avignon
Bartók György (filozófus)
Málnási Bartók György (Nagyenyed, 1882. augusztus 3. – Budapest, 1970. november 26.) filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1927), rendes tag (1945).
Megnézni Eckhart mester és Bartók György (filozófus)
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Megnézni Eckhart mester és Dialektika
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Megnézni Eckhart mester és Domonkos-rend
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Megnézni Eckhart mester és Eretnekség
Erfurt
Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye.
Megnézni Eckhart mester és Erfurt
Erkölcstan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Etika.
Megnézni Eckhart mester és Erkölcstan
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
Megnézni Eckhart mester és Etika (vallás)
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Megnézni Eckhart mester és Ferences rend
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Megnézni Eckhart mester és Filozófia
Flóra (biológia)
Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.
Megnézni Eckhart mester és Flóra (biológia)
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Megnézni Eckhart mester és Frankfurt am Main
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Megnézni Eckhart mester és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Gotha
Gotha város Németországban, Türingia szövetségi államban, a Gothai körzet székhelye.
Megnézni Eckhart mester és Gotha
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Megnézni Eckhart mester és Hippói Szent Ágoston
Hochheim (Türingia)
Hochheim település Németországban, azon belül Türingiában.
Megnézni Eckhart mester és Hochheim (Türingia)
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Megnézni Eckhart mester és Idealizmus
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Megnézni Eckhart mester és Isten
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával.
Megnézni Eckhart mester és Káptalan
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
Megnézni Eckhart mester és Köln
Középkori latin irodalom
Középkori latin irodalom alatt a középkor (hagyományosan 476–1492) évszázadaiban létező (európai) – a klasszikus latin nyelvtől némileg eltérő – középkori latin nyelvű irodalmat értik, melynek előzménye egyfelől a római irodalom, másfelől az ókeresztény irodalom volt.
Megnézni Eckhart mester és Középkori latin irodalom
Keresztény szerzetesség
A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.
Megnézni Eckhart mester és Keresztény szerzetesség
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Eckhart mester és Latin nyelv
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Megnézni Eckhart mester és Lélek
Luther
#ÁTIRÁNYÍTÁS Luther (egyértelműsítő lap).
Megnézni Eckhart mester és Luther
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Megnézni Eckhart mester és Luther Márton
Magiszter
A magiszter megjelölés ma a tudományos fokozatot elnyert személy, illetve cím, amely az egyetemi doktori címnél alacsonyabb rangú.
Megnézni Eckhart mester és Magiszter
Misztika
A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok felé vezető gyakorlatok és gondolkodásrendszerek; az Istennel vagy az Abszolúttal való eggyé válás, de utalhat bármilyen eksztázisra vagy megváltozott tudatállapotra, amely vallásos vagy spirituális jelentést kap.
Megnézni Eckhart mester és Misztika
Nagy Szent Albert
#ÁTIRÁNYÍTÁS Albertus Magnus.
Megnézni Eckhart mester és Nagy Szent Albert
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Eckhart mester és Német nyelv
Panteizmus
A panteizmus minden olyan tanítás, amely Istent és a világot azonosítja, ellentétben a dualisztikus felfogás minden formájával, amely Istent a világtól megkülönbözteti.
Megnézni Eckhart mester és Panteizmus
Pápai bulla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápai dokumentumok#Apostoli levél.
Megnézni Eckhart mester és Pápai bulla
Pápai dokumentumok
Pápai dokumentumoknak nevezzük a római katolikus egyház feje, Róma püspöke által, illetve a nevében a Szentszék kiadott, a hívek összességének vagy egy részének szóló különféle leveleket, okleveleket, rendelkezéseket.
Megnézni Eckhart mester és Pápai dokumentumok
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Eckhart mester és Párizs
Perjel
A perjel vagy prior, női rend esetében perjelnő vagy priorissza, a római katolikus egyházban a szerzetesrend egy kolostorának vezetője, az apátnál alacsonyabb rang.
Megnézni Eckhart mester és Perjel
Petrus Lombardus
Latinul elterjedt nevén Petrus Lombardus, magyarosan Lombardiai Péter (1096 körül – 1164. július 16.Chobot, i. m., 276–277. o.) középkori olasz teológus, latin nyelven alkotó egyházi író.
Megnézni Eckhart mester és Petrus Lombardus
Schneller István (építész)
Schneller István (Budapest, 1949. február 21. –) magyar építész, Budapest volt főpolgármester-helyettese, majd főépítésze, a BCE Tájépítészeti Karának Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára.
Megnézni Eckhart mester és Schneller István (építész)
Sorbonne
A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.
Megnézni Eckhart mester és Sorbonne
Studium generale
Studium Generale logo A studium generale kifejezés jelentése: egyetemes tanulmány.
Megnézni Eckhart mester és Studium generale
Tambach-Dietharz
Tambach-Dietharz település Németországban, azon belül Türingiában.
Megnézni Eckhart mester és Tambach-Dietharz
Türingia
Türingia, teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.
Megnézni Eckhart mester és Türingia
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Megnézni Eckhart mester és Teológia
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
Megnézni Eckhart mester és Vatikán
Vicarius
A vicarius egy latin szó, ami helyettest vagy megbízottat jelent.
Megnézni Eckhart mester és Vicarius
XXII. János pápa
XXII.
Megnézni Eckhart mester és XXII. János pápa
Lásd még
1260-ban született személyek
- Asz-Szaíd Muhammad egyiptomi szultán
- Borsa Kopasz
- Eckhart mester
- Enguerrand de Marigny
- Favershami Simon
- Four-i Vitalis
- Franciaországi Ágnes burgundi hercegné
1328-ban elhunyt személyek
- Šubić II. György
- Anjou Károly calabriai herceg (1298–1328)
- Anjou Klemencia francia királyné
- Augustinus Triumphus
- Eckhart mester
- Giovanni Soranzo
- I. Galeazzo Visconti
- III. János nyitrai püspök
- IV. Károly francia király
- Köcski Sándor
- Kasztíliai Izabella aragóniai királyné
- Piast Boleszláv
- Rátót László