41 kapcsolatok: A filozófia alapkérdése, A priori, Agnoszticizmus, Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Dialektika, Dualizmus (filozófia), Egzisztencializmus, Empiriokriticizmus, Fenomenológia, Filozófia, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, George Berkeley, Hippói Szent Ágoston, Immanuel Kant, Ismeretelmélet, Iszlám, Johann Gottlieb Fichte, Katolicizmus, Középkori filozófia, Konfucianizmus, Korai újkor, Latin nyelv, Logikai pozitivizmus, Materializmus, Mitológia, Német idealizmus, Neotomizmus, Ontológia, Perszonalizmus, Platón, Pozitivizmus, Pragmatizmus, René Descartes, Szolipszizmus, Szubjektív idealizmus, Teológia, Tudat, Vallás, Védák.
A filozófia alapkérdése
földi létezőket hangsúlyozva A filozófia mint tudomány alapkérdése, hogy miképpen viszonyul a gondolkodás a léthez, a tudat az anyaghoz.
Új!!: Idealizmus és A filozófia alapkérdése · Többet látni »
A priori
Az a priori (lat. "abból ami korábban van") a „tapasztalatot, a tényeket megelőző tudás”; ellentéte az a posteriori, azaz a „tapasztalatból származó ismeret”.
Új!!: Idealizmus és A priori · Többet látni »
Agnoszticizmus
Az agnoszticizmus (a görög agnosztosz 'megismerhetetlen' szóból) egy olyan filozófiai ismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgai, Isten vagy istenségek (felsőbb hatalmak) létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy léteznek-e vagy nem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban.
Új!!: Idealizmus és Agnoszticizmus · Többet látni »
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Új!!: Idealizmus és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Idealizmus és Arisztotelész · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Idealizmus és Dialektika · Többet látni »
Dualizmus (filozófia)
William Blake: A gonosz és a Jó egy angyallal A dualizmus a filozófiai gondolkodásban, mint neve is mutatja, két szubsztancia létezését állító elméletek összességét foglalja magában.
Új!!: Idealizmus és Dualizmus (filozófia) · Többet látni »
Egzisztencializmus
Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat.
Új!!: Idealizmus és Egzisztencializmus · Többet látni »
Empiriokriticizmus
Az empiriokriticizmus (görög nyelvből: tapasztalatkritika) szubjektív idealista filozófiai áramlat, amely szerint a megismerés alaptörvénye a gondolkodás ökonomiája, gazdaságossága.
Új!!: Idealizmus és Empiriokriticizmus · Többet látni »
Fenomenológia
A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.
Új!!: Idealizmus és Fenomenológia · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Idealizmus és Filozófia · Többet látni »
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Új!!: Idealizmus és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Új!!: Idealizmus és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »
George Berkeley
George Berkeley (Kilkenny, Írország, 1685. március 12. – Oxford, 1753. január 14.) brit empirista filozófus, teológus és püspök.
Új!!: Idealizmus és George Berkeley · Többet látni »
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Új!!: Idealizmus és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Idealizmus és Immanuel Kant · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Idealizmus és Ismeretelmélet · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Idealizmus és Iszlám · Többet látni »
Johann Gottlieb Fichte
Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.
Új!!: Idealizmus és Johann Gottlieb Fichte · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Idealizmus és Katolicizmus · Többet látni »
Középkori filozófia
Herrad von Lansberg ''Hortus delicarium'' (1180) című művének miniatúrája, ami a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középkori filozófia Európa és a Közel-Kelet középkori filozófiai nézeteinek összessége.
Új!!: Idealizmus és Középkori filozófia · Többet látni »
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Új!!: Idealizmus és Konfucianizmus · Többet látni »
Korai újkor
A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között.
Új!!: Idealizmus és Korai újkor · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Idealizmus és Latin nyelv · Többet látni »
Logikai pozitivizmus
A logikai pozitivizmus, logikai empirizmus vagy neo-pozitivizmus (kb. 1920-1970) a 20. századi filozófia egyik jelentős irányzata.
Új!!: Idealizmus és Logikai pozitivizmus · Többet látni »
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Új!!: Idealizmus és Materializmus · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: Idealizmus és Mitológia · Többet látni »
Német idealizmus
Immanuel Kant, a német idealista filozófia megteremtője A német idealizmus a német filozófia egyik kiemelkedő korszaka a 18. század végén, a 19. század elején.
Új!!: Idealizmus és Német idealizmus · Többet látni »
Neotomizmus
Aquinói Szent Tamás A neotomizmus a tomizmusnak a katolikus teológia és filozófia összes tanításában kötelezővé tett megújítása.
Új!!: Idealizmus és Neotomizmus · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: Idealizmus és Ontológia · Többet látni »
Perszonalizmus
A perszonalizmus egy modern XX.
Új!!: Idealizmus és Perszonalizmus · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Idealizmus és Platón · Többet látni »
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Új!!: Idealizmus és Pozitivizmus · Többet látni »
Pragmatizmus
A pragmatizmus amerikai eredetű filozófiai irányzat, mely szerint egy elmélet igazsága vagy helyessége annak gyakorlati működőképességében és eredményességében nyilvánul meg.
Új!!: Idealizmus és Pragmatizmus · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Idealizmus és René Descartes · Többet látni »
Szolipszizmus
A szolipszizmus a latin „solus” (egyedül) és „ipse” (magam) szavakból képzett kifejezés.
Új!!: Idealizmus és Szolipszizmus · Többet látni »
Szubjektív idealizmus
George Berkeley, a szubjektív idealizmus megalkotója A szubjektív idealizmus az idealizmus egy ága.
Új!!: Idealizmus és Szubjektív idealizmus · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Idealizmus és Teológia · Többet látni »
Tudat
A tudat a filozófiában és a pszichológiában az agy legmagasabb rendű, csakis az emberre és állatokra jellemző funkciója, amelynek lényege, hogy célszerűen visszatükrözi a külső tárgyak tulajdonságait és kapcsolatait, megtervezi a cselekvést és következtet annak majdani eredményére.
Új!!: Idealizmus és Tudat · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Idealizmus és Vallás · Többet látni »
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Új!!: Idealizmus és Védák · Többet látni »