Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Index Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

119 kapcsolatok: Adam Smith, Angolok, Antropomorfizmus, Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Arthur Schopenhauer, Augusztus 27., Bamberg, Baruch Spinoza, Berlin, Bern, Bruno Bauer, Bukarest, Canterburyi Szent Anzelm, Család (szociológia), Dialektika, Dogma (fogalom), Elektromosság, Epheszoszi Hérakleitosz, Erkölcs, Esztétika, Fény, Föld, Felvilágosodás, Feudalizmus, Filológia, Filozófia, Forradalom, Franciák, Frankfurt am Main, Friedrich Engels, Friedrich Nietzsche, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Gazdasági rendszer, Gyorsírás, Hang, Hans-Georg Gadamer, Heidelberg, Heidelbergi Egyetem, Herbert Marcuse, Homérosz, I. Napóleon francia császár, Idő, Idealizmus, Immanuel Kant, Ind filozófia, Ismeretelmélet, Isten, Jakob Böhme, Jéna, ..., Jénai csata, Jürgen Habermas, Jean-Jacques Rousseau, Jean-Paul Sartre, Jog, Jogfilozófia, Johann Gottlieb Fichte, Johann Wolfgang von Goethe, Karl Marx, Kereszténység, Kolera, Kultúra, Lev Davidovics Trockij, Logika, Ludwig Andreas Feuerbach, Lukács György (filozófus), Magyarország, Martin Heidegger, Materializmus, Metafizika, Metafora, Német idealizmus, Németek, Németország, Növények, Nürnberg, Negáció, November 14., Objektivitás, Platón, Politikatudomány, Porosz Királyság, René Descartes, Søren Aabye Kierkegaard, Stuttgart, Szabadság (filozófia), Szókratész, Társadalom, Tér (fizika), Történelemfilozófia, Teológia, Turay Alfréd, Vallás, Vallásfilozófia, Vlagyimir Iljics Lenin, 1770, 1801, 1802, 1805, 1806, 1812, 1816, 1817, 1831, 19. század, 1950, 1950-es évek, 1957, 1958, 1968, 1971, 1972, 1973, 1976, 1979, 1982, 2000, 2004, 2009. Bővíteni index (69 több) »

Adam Smith

Adam Smith (1723. június 5., Kirkcaldy – 1790. július 17., Edinburgh) skót klasszikus közgazdász és filozófus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Adam Smith · Többet látni »

Angolok

Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Angolok · Többet látni »

Antropomorfizmus

Az antropomorf északi szél egy utazó kabátját próbálja letépni Aiszóposz ''Az északi szél és a Nap'' című meséjében. Az antropomorfizmus olyan, az 1700-as években létrehozott kifejezés, amely élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizárólagosan emberinek hitt) tulajdonságaira utal.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Antropomorfizmus · Többet látni »

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Szent Tamás, (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Arisztotelész · Többet látni »

Arthur Schopenhauer

Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című fő művének és a maró hangulatú esszéinek köszönhette.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Arthur Schopenhauer · Többet látni »

Augusztus 27.

Névnapok: Gáspár, Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Augusztus 27. · Többet látni »

Bamberg

Bamberg város Bajorországban.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Bamberg · Többet látni »

Baruch Spinoza

Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjeként is ismerhetjük.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Baruch Spinoza · Többet látni »

Berlin

Berlin Németország fővárosa, egyben Németország egyik tartománya (szövetségi állama) és a Berlin/Brandenburg Régió centruma.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Berlin · Többet látni »

Bern

Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Bern · Többet látni »

Bruno Bauer

Bruno Bauer (Eisenberg, 1809. szeptember 6. – Berlin, 1882. április 13.) német filozófus, teológus és történész.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Bruno Bauer · Többet látni »

Bukarest

Bukarest (románul București) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Bukarest · Többet látni »

Canterburyi Szent Anzelm

Canterburyi Szent Anzelm, (Aosta, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) nagy hatású teológus, filozófus, a szellemtörténet a „skolasztika atyjaként” is tiszteli.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Canterburyi Szent Anzelm · Többet látni »

Család (szociológia)

Pompeii család ábrázolása Mézeskalács szív házassági évfordulóra, felirata: Valika és Laci - egy az Isten, egy a család ''Family'' A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Család (szociológia) · Többet látni »

Dialektika

A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Dialektika · Többet látni »

Dogma (fogalom)

A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Dogma (fogalom) · Többet látni »

Elektromosság

A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó ami a villamosság szóval egyenértékű a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Elektromosság · Többet látni »

Epheszoszi Hérakleitosz

Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Epheszoszi Hérakleitosz · Többet látni »

Erkölcs

Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Erkölcs · Többet látni »

Esztétika

Az esztétika a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Esztétika · Többet látni »

Fény

Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Fény · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Föld · Többet látni »

Felvilágosodás

A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlatát jelöli a nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek mozgalmát és a kort amelyben lejátszódott.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Felvilágosodás · Többet látni »

Feudalizmus

A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Feudalizmus · Többet látni »

Filológia

A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Filológia · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Filozófia · Többet látni »

Forradalom

A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert, vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Forradalom · Többet látni »

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Franciák · Többet látni »

Frankfurt am Main

Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Frankfurt am Main · Többet látni »

Friedrich Engels

Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzője és a marxizmus tudományos elméletének megalapozója.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Friedrich Engels · Többet látni »

Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Friedrich Nietzsche · Többet látni »

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »

Gazdasági rendszer

A gazdasági körfogás a piacgazdaságban A gazdaság vagy gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Gazdasági rendszer · Többet látni »

Gyorsírás

A Miatyánk Greggben és pár 19.sz.-i rendszer A gyorsírást azért hozták létre, hogy a beszédet elhangzásakor egyidejűleg rögzíteni tudják.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Gyorsírás · Többet látni »

Hang

Egy hangforrás: bőgő sziamang A hang a hallószervünk által felfogható, a levegőben mechanikai hullámként terjedő rezgés.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Hang · Többet látni »

Hans-Georg Gadamer

Hans-Georg Gadamer (Marburg, 1900. február 11. – Heidelberg, 2002. március 13.) német filozófus, a hermeneutika egyik képviselője.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Hans-Georg Gadamer · Többet látni »

Heidelberg

Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Heidelberg · Többet látni »

Heidelbergi Egyetem

A Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Heidelbergi Egyetem · Többet látni »

Herbert Marcuse

Herbert Marcuse (Berlin, 1898. július 19. – Starnberg, 1979. július 29.) német filozófus, szociológus, politológus, a frankfurti iskola alapító tagja.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Herbert Marcuse · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Homérosz · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Bonaparte Napóleon, franciául Napoléon Bonaparte, olaszul Napoleone di Buonaparte, korzikaiul Napulione Buonaparte (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona-sziget, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Idő

Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Idő · Többet látni »

Idealizmus

Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Idealizmus · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Immanuel Kant · Többet látni »

Ind filozófia

Hindu szimbólum Az indiai filozófiának – ez a filozófia általában vallásos irányultságú, a filozófusok egyben szent emberek is – nincsen tulajdonképpeni története: csak a „szent írások" történetéről beszélhetünk.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ind filozófia · Többet látni »

Ismeretelmélet

Az ismeretelmélet (más néven episztemológia (episztémé.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ismeretelmélet · Többet látni »

Isten

Isten fogalma azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Isten · Többet látni »

Jakob Böhme

Jakob Böhme (Görlitz, 1575. április 24. – Görlitz, 1624. november 17.) német filozófus, akit philosophus teutonicusnak neveznek, a miszticizmus és teozófia egyik legnevezetesebb képviselője.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jakob Böhme · Többet látni »

Jéna

Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jéna · Többet látni »

Jénai csata

A jénai csata, más néven jéna-auerstedti (régebbi forrásokban jéna-auerstädti) ütközet (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jénai csata · Többet látni »

Jürgen Habermas

Jürgen Habermas (Düsseldorf, 1929. június 18.–) német filozófus és szociológus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jürgen Habermas · Többet látni »

Jean-Jacques Rousseau

Jean-Jacques Rousseau (Genf, Svájc, 1712. június 28. – Ermenonville, Franciaország, 1778. július 2.), svájci francia felvilágosodás kori filozófus, író és zeneszerző.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »

Jean-Paul Sartre

Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre; Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jean-Paul Sartre · Többet látni »

Jog

mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jog · Többet látni »

Jogfilozófia

A jogfilozófia a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jogfilozófia · Többet látni »

Johann Gottlieb Fichte

Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Johann Gottlieb Fichte · Többet látni »

Johann Wolfgang von Goethe

(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »

Karl Marx

Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója, a modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Karl Marx · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Kereszténység · Többet látni »

Kolera

A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Kolera · Többet látni »

Kultúra

A kultúra (latinul cultura, a colo, colere, azaz „művelni” igéből származik) eredetileg a föld megművelését jelentette.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Kultúra · Többet látni »

Lev Davidovics Trockij

Lev Davidovics Trockij, született Bronstein (Лев Давидович Троцкий; Janovka, Orosz Birodalom, 1879. november 7. – Coyoacán, ma Mexikóváros része, Mexikó, 1940. augusztus 21.) zsidó származású orosz-szovjet marxista politikus, forradalmár, az 1905-ös oroszországi forradalom, majd az 1917-es októberi orosz forradalom egyik vezéralakja, a Vörös Hadsereg megalapítója.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Lev Davidovics Trockij · Többet látni »

Logika

Gregor Reisch, Typus logicae, ''Margarita Philosophica'', 1503/08(?). A logika alapszituációját ábrázoló metszet. Az ''igazság'' és a ''hamisság'' mint vadászebek hajszolják a nyúl képében menekülő következtetési problémát. A vadász fegyverei a helyes következtetési szabályok, a szillogizmusok. A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Logika · Többet látni »

Ludwig Andreas Feuerbach

Ludwig Andreas von Feuerbach (Landshut, 1804. július 28. – Rechenberg 1872. szeptember 13.) német materialista filozófus és antropológus, Paul Johann Anselm Ritter von Feuerbach híres ügyvéd negyedik gyermeke.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ludwig Andreas Feuerbach · Többet látni »

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György (1890-ig Löwinger György Bernát, Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó, kommunista politikus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Lukács György (filozófus) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország független parlamentáris köztársaság, amely Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Magyarország · Többet látni »

Martin Heidegger

Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Martin Heidegger · Többet látni »

Materializmus

Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Materializmus · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Metafizika · Többet látni »

Metafora

A metafora (ógörög: μεταφορά – átvitel) egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép (ebben különbözik a metonímiától, amely inkább kapcsolódáson alapul).

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Metafora · Többet látni »

Német idealizmus

Kant, a német idealizmus megteremtője A német idealizmus hátteréül a francia forradalom előkészületei, lefolyása és következményei szolgáltak.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Német idealizmus · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Németek · Többet látni »

Németország

Németország vagy hivatalosan nevén Németországi Szövetségi Köztársaság, egy szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Németország · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Növények · Többet látni »

Nürnberg

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Nürnberg · Többet látni »

Negáció

A negáció olyan logikai művelet, amely egy állítás igazságértékét az ellenkezőjére váltja.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Negáció · Többet látni »

November 14.

Névnapok: Aliz, Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és November 14. · Többet látni »

Objektivitás

Az objektivitás szó jelentése tárgyilagosság, elfogulatlanság, pártatlanság.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Objektivitás · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427. május 7.Pecz, i. m.,, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Platón · Többet látni »

Politikatudomány

A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Politikatudomány · Többet látni »

Porosz Királyság

Poroszország egy 1525 és 1934 (de jure 1947) között fennállt európai államalakulat volt, amely a Brandenburgi Választófejedelemségre és a Német Lovagrendre eredeztethető vissza.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Porosz Királyság · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye (ma Descartes), Touraine, Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és René Descartes · Többet látni »

Søren Aabye Kierkegaard

Søren Aabye Kierkegaard (maɡyar kiejtés:, eredeti dán kiejtés: IPA) (Koppenhága, 1813. május 5. – Koppenhága, 1855. november 11.) dán filozófus és lutheránus teológus, a 19. század nagy magányos gondolkodója néven is ismert.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Søren Aabye Kierkegaard · Többet látni »

Stuttgart

Stuttgart város Németországban, Baden-Württemberg tartomány fővárosa.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Stuttgart · Többet látni »

Szabadság (filozófia)

budapesti Szabadság-szobor „A szabadság szelleme”, Augustin Dumont (1801–1884) szobra a párizsi Place de la Bastille közepén lévő oszlopon „Ama-gi”: a szabadság szimbóluma sumér ékírással (a fogalom egyik első ismert formája New York-i Szabadság-szobor A szabadság meglehetősen tág fogalom, amelyet az egyes filozófiai irányzatok különbözőképpen értelmeztek.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Szabadság (filozófia) · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399 májusa) ókori görög filozófus.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Szókratész · Többet látni »

Társadalom

Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Társadalom · Többet látni »

Tér (fizika)

Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Tér (fizika) · Többet látni »

Történelemfilozófia

A klasszikus történelemfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Történelemfilozófia · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Teológia · Többet látni »

Turay Alfréd

Turay Alfréd (Budapest, 1944–) katolikus pap, pápai prelátus, teológus, filozófus, tanár.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Turay Alfréd · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vallás · Többet látni »

Vallásfilozófia

A vallásfilozófia a vallásra irányuló filozófiai reflexió.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vallásfilozófia · Többet látni »

Vlagyimir Iljics Lenin

Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója és a 20.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »

1770

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1770 · Többet látni »

1801

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1801 · Többet látni »

1802

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1802 · Többet látni »

1805

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1805 · Többet látni »

1806

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1806 · Többet látni »

1812

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1812 · Többet látni »

1816

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1816 · Többet látni »

1817

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1817 · Többet látni »

1831

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1831 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 19. század · Többet látni »

1950

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1950 · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1950-es évek · Többet látni »

1957

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1957 · Többet látni »

1958

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1958 · Többet látni »

1968

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1968 · Többet látni »

1971

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1971 · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1972 · Többet látni »

1973

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1973 · Többet látni »

1976

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1976 · Többet látni »

1979

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1979 · Többet látni »

1982

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1982 · Többet látni »

2000

Nincs leírás.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 2000 · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 2004 · Többet látni »

2009

----.

Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 2009 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Georg Hegel.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »